Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)

1925-05-17 / 1. szám

délmagyarország Kommunista merénylet készült a szerb király ellen, ellen is a kanak* akarták felrobban­­tani, egyidejűleg történ volna a me­rénylet Posta miniszterelnök, több más miniszter és ones politikus ellen. Azt is tervezték, hogy több belgrádi lap nyomdáját a levegőbe röprik. A me­rényletekkel kizárólag macedónok vol­tak megbízva. A pontos értesülések alapján a bel­grádi rendőrség négy nap alatt össze­­fogdosta a gyanús macedónok egész sorát . Így tudta meg, hogy május 15 én kellett volna a bombamerény­leteket elkövetni. Erre a napra tervez­ték a királyi konak felrobbantását. Az értelmi szerzők fogságba jutottak és a többi bulgáriai macedón vezetés nélkül maradt. Eddig 70 összeesküvőt tartóztattak le, de még többen vannak is nevüket már ismert a belgrádi rendőrség. FOt­ ® — Iliét akartak elkövetni Sándor király a%e%a%e%a%e%a%i%a%e%a%a%a%a%a%a^ Belgrád, május 16 A Politika jelen­­tése exent .1 a jugoszláv kormány egy hónappal exelőtt egy idegen barátságot kormány­os titkos értés uftat kapott, hogy a írónkra­ bolsevista központ kezde­ményez­ésére több merényletet forral­nak a jugoszláv fővárosban, két héttel később pedig egy másik barátságos kormány már pontosabb adatokat tu­dott szolgáltatni a kéasfile merény­letekről. Tudomást szerzett róla a belgrádi kormány, hogy M­­aksában Csicstrin és Njucsics 1923. évi husin­­­éni trálkozása után Jugoszlávia té­riéről közeledést reméltek, amikor azonban ez a reménység nem vált valóra, a kommunista vend­őség, élén Sztnovjtwel, szabad kezet engedett a futherista ügynököknek Jugoszláviában. A szónál merénylet idején már kész It a belgrádi terv. Bombameting­ Túlzottan nagy lakbéreket állapított meg a tanács az épülő városi bérházakban. A kijelölt igénylők legnagyobbrészt lemond a lakásról. Olyan hírek terjedtek el az egén országban Sz­egedről, hogy itt, eb óra a városban folyik a legnagyobb arányu építkezés. A msgásosok ugyan nem épi­enek, de a város épít. Epét többek között kér háromemeletes bé palotát és épít a fogadalmi templomot is. A nagyarányú építkezésekről elterjedt hírek tehát nem egészen alaptalanok, mert hiszen — a mai meglehetősen rossz konjunktúrák idején, a város építkezéseinek úgy a munkanélküliség, mint a lakáshiány szempontjából szá­­mottevő jelet­ősége van. A városi épít­­kezéseknél és az építkezésekkel kap­csolatos egyéb munkálatoknál állítólag közel ezer ember talál kenyeret — a Szegeden lévő munkanélkü­ieknek mint­egy tíz százaléka. A lakáshiány szem­pontjából is fidkos ez az építkezés, mert hiszen a Gyertyáoos utcában épült bérkaszárnyában negyvenhárom egy-, két- és háromszobás lakás lesz, a Templom­ téri plébánia-palotában pedig a plébánián kívül tizenkét három- é­­­ egyszobás lakás épül. Így a Tábor­­utcai u­ tcabái tizenkét lakásával együtt Szegeden a meglévő alkátok számát hatvanhét új is modern lakás­sal növeli a város. Kétséges azonban, hogy ez a hatva­n­­hH uj lakás a gyakorlatban enyhít- e a szegedi lakianyomoruságon. A város tanácsa ugyanis az egyre hangol pa­naszok szerint olyan horribilis lak­béreket állapított meg, hogy azok a tömegesen jelentkező lakásigénylők túl­nyomó részét elriasztják és nagyon könnyen megtörténhetik, hogy ebben a nagy, szinte kétségbeejtő lakásínségben a város nem kap új lakásaiba lakót, mert azok, akik meginthetik a tanács által megszabni lakbéreket, letépő­­díjas, de nagyobb, kényelmesebb la­kkal is alareshetnek. A tanács ál­al megállapított lakbérek lovai túlszárnyalják a háború eléti lak­bérek százszázalékos aranyparitását is. A tanácsnak törvényes joga volt ugyan arra, hogy ilyen luk­ottan nagy lak­béreket állapítson meg, mert az ér­­vényben lévő lakásrendelet az új laká­sok építőit tetszés szerinti lakbérek megállapítására jogosítja Ie, de azért nem kellett volna még­sem olyan na­gyon kimerítenie ezt a jogát, figye­lembe kellett volna vennie bizonyos szociális szempontokat is. Figyelembe kellett volna vennie többek későit az a körülményt, hogy azok a kisalkal­mazottak, akik a háború álatt könnyű­­szerrel bérelhettek kétszobás lakást, ma csak egész évi jövedelmük tetemes ré­szével fedezhetnék ezeket a lak­béreket, amire persze kép laknék. A nyertjámpa-utcai Misasia a fa* ■ tUTcn­éző lakbéreket állapitotta meg: Az egyszobás lakásoké évi 450 aranykorona lesz, a kitrobosoké 800 aranykorona, a háromszobásoké 1000— 1200 aranykorona. A Templom-téri plébánia épület hárvalakás lakásainak a bére 1400-1600, a négy szobásoké 1800-2000 aranykorona lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy például a Gyerlyámos­­utcai bér­házban egy kétszobás lakás bére közel eizennégym­illió papírkorona, a havonkénti bér tehát aligközelíti a egymillió kétszázezer koronát. A Gyertyámos­ utcai bér­ház lakásai modernek lennek ugyan, de nem egé­­­­szen. Víz, villany, víz, fürdőszoba len bennük, de a parkettet egyszerű deszkapadló helyettesiti. A lakások túl­­nyomó része ezenkívül udvari lakás, ha ebben a pillanatban a szomszédos lelkek udvarára néz is a frontjuk, de könnyen m­egtörténhetik, hogy a szom­­szédos telkeken hasonló nagyságú há­­zak épűlnek és akkor az udvarra néző ablakokat stofilak zárják majd el. Ezeket csak azárt mondtuk most el, hogy annál élesebben szemb­en jön a különbség a város uj lakásainak a bére és a benebeli modern lakások békebeli bére között. A hábom dőlt egy teljesen modern, kétszobás utcai lakásért 700 koronánál nem igen kap­tak többet a báb­unk. A város most az uj lakásokért száz aranykoronával többet kíván és ezzel példát ad a ház­­tulj­donosoknak is arra, hogy majd, a lakások fölszabadítása után, hogyan verjék fel az égig a lakbéreket. A tanács lakbérmegállapíttáiban egyébként súlyos következetlenség is van. A Tábor-utcai bérház lakásainak a bérét jóval alacsonyabbra szabik meg­­ avdy­a­­ antes, mint most a két a­ bérház lakbéreit. A Tábor-utcai bér­­háznak legdrágább négyszobás laká­saiért ezernégyszáz aranykoronát fizet­­nek, tehát hattzáz aranykoronával, több mint tiil­ló papírkoronával keveseb­bet, mint amennyit a Templom­ téri bérház négyszobás lakásaiért kell majd az új lakóknak fizetei. A kétszobás lakások bére között is van 100-150 aranykoro­n differencia, pedig a Tábor­­utcában minden lakásnak utcai frontja és parkettje van. A tanács körülbelül két hét előtt j­­elölte ki több száz igény­e közül az új bérházak lakóit — a kijelöltek túl­nyomó része fixfizetéses közalkalma­zott — és felhívta őket, hogy az első negyedre esedékes bért sürgősen fizes­­sék be a mérnöki hivatalba — Jutod* ték gyanánt éa­n­i *•*•«•* a_ *£ y *Ö­­tJémJo nyilatkozatot la, hogy elfoglalták kiutalt lakásaikat A felhívás már vagy egy hala kiment, de a nyomába vált roham elmaradt. Aa ötvenöt ki,elölt 1925 máju 17. ­kezelt KW.*»_ •** “!* *** az első negyedre esedékes bérrel, i­­­­­gen nagyon sok olyanról tudunk, aki a nagy lakbér adait elhatárolta, hogy lemond a sóvárogva várt lakásról. A tömeges visszalépés alkalmasint arra készteti majd a tanácsot, hogy a lakbérek* vegye alapos revízió alá. A két bérlés építése egyébként szé­pen halad előre. A létől mindkettőre felrakták mér­ét - ha valami közbe nem jön — november elsején már lakhatók Iminek az új lakások. Az építési költség­ fedezésére tavaly az Általános kupatúra az initii alapján kilencmilliárd koronát kért és kapott a mérnökség. Póthitelre valószínűleg nem lesz szükség, mert sem a munka­bérek, sem a anyagárak nem embl­­vedtek tavaly óta. A rajnavidéki millenári kiállítás Köln, május 16. A Rajnavidék mil­­enáris s­zállítását ma nyitották meg ünnepélyesen, a kancellár és a biro­dalmi­­ külügyminiszter jelenlétében. A megnyitáson az egész Rajmvidék népe részt vett Dr. Adenauer főpolgármester a vendégekhez intézett üdvözlő beszédé­ben hangoztatta, hogy a kiállítás a Rajna németségének évezredes törté­nelmét mutatja be. Beáidét azzal a fogadalommal zárta, hogy a Rom­aVtzíál* híven áll Németország mellett. A erdélyi magyar egyházak tiltakozása az iskolákat flldö:d uj javaslat ellen Kolozsvár, május 16. Angelescu köz­ok­atásügyi miniszternek a magá­no­kta­tásra vona­kozó törvényjavaslata, amely az új államhatárok közé szorult erdélyi magyarságot minden eddiginél erőseb­ben támadja meg, egyöntetü tiltako­zásra késztette az erdélyi római kato­likus, református és unitárius egyházat. Mind a három egyház egy napra hív össze nagygyűlési és egységes tiltako­zását dokumentálja azzal­­, hogy a külön-külön tiltett egyház­gyűléseken azonos szövegű határozati javaslatot terjesztenek elő. A határozati javaslat megáll­ít­j­a, hogy a törvényjavaslat lábbal tiporja az egyházak tanító­­küldetési és iskolatartási jogát és ebbeli kötelez­e­tségeik teljesítését meg­nehezíti, vagy lehetetlenné tesz. Az iskolafenntartók kezéből kiveszik az . »■ [UNK]»lábai 4a ezzel a n.vetésnek beval­lásos szellemben v.i. . benn­tartó egyházakra nézve lehetetlenné válik. A­örvényjavaslat kijátszása a békeszerződésben biztositott kisebbségi jogoknak. Hasznos tudnivalók a sáskáról. írta Móra Ferenc. .A Sáska megunt emlékezetű és kel­letlen esmeretségű Bogár a’ mi embereink elött, középtermetű a’ szárnyú állatok és mászó Bogarak között Az Istennek szent könyve ételtől lógva az elvetemedett né­peket ezekkel való megbüntetéssel sok helyeken fenyegette; azonképen mind hely szerint is­ulajdonképen is a rajtok megesett 's bétellyesedett, ’a temérdek­ Sáskák miatt as ó földök miatt meg­emésztetek.“ Az első magyar zoológiában, a 1702 ben megjelent Jeles Vad-Kert­ben mu­tatja be ilyentől nán a sáskát a’ boldog Emlékezetű Miskolczi Gáspár, sok szép Ekklésiáknak hisznos Tanítója, aki Iga­­ság szerint a Tudós és Híres Franzius Farkas wittenbergei Szent Írás-Magyarázó Doktor Deák nyelven irattatott munkáját szép­tette át magyarra. (így van ez meg­írva a könyv címlapján. Abban az idő­ben nem­­ fordítottak*, hanem .szépítet­tek* magyarra. Kár, hogy ez a szokás teljesen kiment divatból.) Annak pedig nem én vagyok az oka, hogy Franzius Farkasból, Mátyus István­ból, Pliniusból, P­utarchosból, Szent Je­romosból és más régi jeles doktorokból kell összelopkodnom a sáskákról való esméreteket. A Pallaa-lexikonból akartam én kiokosodni a sáskák fajjal és felekeze­ti­­ elöl, mert az újságokon nem lehet eligazodni. Hiúen ha el lehetne, akkor az ujságo­vasó népek nem hoznának be vasárnaponkint a múzeumba még szita­kötőt is, azzal a dedikációval, hogy­­ me­gint itt van már ez a förtelmes saski, zu isten tüze pusziiba cl*. De hát az újság­írók nem entomológusok, ami igazán nem szép tőlük , azért összeolóznak tücsköt, bogarat, olasz sáskát, marokkói vándorsáskát, szöcskét, kabócát. No a lexikon, az egészen más, mert az nem tudatlan, felületes, kapkodó újságírók munkája,­­hanem pedáns szakembereké. Úgy van, ennélfogva Sáska címszó alatt arra utasít, hogy nézd meg a Sáska­félék­et Hát megnézem és azt találom, hogy vannak nagyon kártékony sáskáit­­tok is, lásd Vándorsáska, Marokkói sáska. No lássuk, mit mond a Vándorsáska címszó. Azt mondja: Iásd Sáska. A Marokkói sáska címszó is azt mondja, így Unit meg rá ez az okos könyv, hogy mi az a Ponciustói Pilátushoz való kül­dözgetés, közben azonban elsikkaszd« a sáskát Attól tartok, a Révai-lexikon is így jár, mert az is eljutott már a marok­kói sáskáig és az is annyit mond felőle, hogy I. sáska. (Akkor mégis csak annak a harmadik magyar lexikonnak van igaza, amelyik Abrosz címszó alatt közölte a csillagos ég térképét Hiába, ami biztos, biztos) Ezek után pedig közokulásra elmon­dom, hogy a fent nevezett tudós auktorok­ból mit tanulom a sáskákról. Szép rendbe szedem a kérdéseket és feleleteket, mert tudom én, mi illik, mikor komoly tudo­mánnyal foglalkozik az ember. I. Honnan is hogy vették eredeteket a sáskák? Pintarchos azt tanítja, hogy mikor nagy háborúk után sok holttest rothad el a tóld uinén, azokból származnak a sás­kák. Szevillai Szent Izidor úgy ígazította ki ezt a tévelygő pogányt, hogy a sáskák az öuvérekből lesznk, mint ahogy lovak te­teméből szarvasbogarak származnak. Mo­hammed próféta szerint ellenben a sáskák valóságos főnemesek a teremtett állatok vilá­gában, mivel Allah tulajdon abból a ne­mes földből gyúrta őket, amelyik az Ádám kiformáz­tatása után megmaradt a teknő­­ben. De hát Mohammed próféta bogaras ember volt, kritikus szemmel nézve a dolgot, alighanem Arnobius egyházatyá­nak van igaza, aki a 111. saeculumban élt és nagy értekezést irt arról, hogy a legyet, szúnyogot és bolhát, sáskát az Isten nem teremtette, hanem azokat az ördög szerkesztette. (Úgy látszik, a pó­lóstul és a svábbogár a harmadik század­ban még szimpatikus lények voltak, kü­lönben érthetetlen volna, miért vette ki őket a jámbor tudós az ördög impériuma alól.) 2 Mi a legcsodálatosabb a sáskákban ? Legcsudálatosabb az 0 testeknek alkot­mánya. Mert némely arabs doktorok sze­rint, mint Exhpus írja, jóllehet a sás­kák igen nyomork állatoknak tetszenek, mégis a­z nagy erős állatoknak részeiből készültek: 1. a fejük: ló, 2. a szemük: elefánt, 3 a nyakuk: bika, 4. a­z amik: szarvas, 5. a mellük: oroszlán, 6. a ha­suk : skorpió, 7. a szárnyuk: saskeszlyű, 8. a combjuk: teve, 9. a lábuk: strucc­­madár, 10. a farkuk: kígyó, 3. Mi van írva a sáskák szárnyára ? Efelől különböző vélekedésekben vágy­nak a vetélkedő tudósok, de itt leghite­lesebbnek Mohammedet kell venni, aki tapasztaltból beszél. Egyszer ahogy a tetőn sütkérezett ebéd után az asszonyai­val olyan sáska szállt az ölibe, amelyik­nek a szárnyára ez volt írva arab betűk­kel . Én vagyok az egy Isten is rajtam kívül a' sáskáknak más árok nintsen, aki azokat táplálom is mikor nékem tetszik el küldöm őket, hogy legyenek eledelül a népeknek, mikor pedig tetszik, tsapásul botsátom azokat reájuk.“ Erre hitelet tanuk is vannak, Mohammednek mind a négy Diesige. Más alkalommal oyan sáska esett le a próféta kezére, amelynek szárnyára ez volt pingálva­ .Mi vagyunk a‘ nagy Istennek serege, nekünk kilentzvenkilentz tojásaink vagy­nak is ha száz lehetne, az egész világot megemésztenék is valami abban van.“ Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy c'dönthetem ezt a kérdést, amely ezer esztendőn keresztül izgatta a termé­szet­vizsgálókat. Mikor tavaly nyáron a Bakidban először jelentkezett a fehér­­nyakra való a táska, a Calopterus a­as ijedt magyarok leginkább csak káromko­dással riogatták Met, hallottam, ahogy egy szüle feddödzött a gúny hóajtóból: — Maradhasson mán kend lök, htmfl az Isten szent akarattya ellen úgyis min­den hiábavaló. — De a fene rágja­­ a rusnya férgt* ez csak nem az Isten szent akarattá teljesíti? v — De éppen azt, lel­kem. Rá van in a szárnyára is: Kordtak, ittttkuott tőld porából — Milyen betikkel van ráírva, szüle? — Zsidó betűkkel, lelkem. No hiszen is úgyis tudnivaló, hogy a zsidóknak mindenben benne kell lenni. 4. Hányféle felekezetit ismerjük a sás­káknak ? Hát ki hogy. Púnilla olyan sáskát is ismer Indiában, aki­­ három láb­nyomatnyi hosszúságú s akkora lábaszára van, hogy fűrész gyanánt élnek vele az ott lakosok, vas nem igen lévén közöttük. De Carolus Linneus nem ismeri ezt a kiváló sáskát, noha ő a sáskanemzetségnek 61 faját írja le a Systema Naturale-ban. Az sincs még eldöntve, miféle sáskák voltak azok, amelyekről Joel próféta igy emlékezik meg a bibliában:­­Amit meghagya az Arbe, megevé a Jelek, amit meghagya a jelek, megevé a Chasil, amit meghagya a Chasil, megevé a Gazom.“ Vájjon nem a háborút értette-e Joel az Arbe alatt s a többi alatt a háború ivadék­át, az első rekvirálástól az utolsó szanálásig, akik egymásután mindent megettek, amit az elődeik meghagytak? Utóvégre egy ilyen öreg prófétától minden kitelik. 5. Mit tanulunk mindebből? Azt, hogy milyen üdvösséges dolog lesz az, ha most­­ leépítik­ az egyeteme­ket, azután a középiskolákat, s megrit­­kítják az elemiket is. Mert akkor nem kel neki ötven esztendő, mire elérjük a Jeles Vad Kert korának tudományos szín­vonalát és egészen helyen leszünk Európa —■a—j Lfut nepo (Óit

Next