Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)
1925-05-17 / 1. szám
délmagyarország Kommunista merénylet készült a szerb király ellen, ellen is a kanak* akarták felrobbantani, egyidejűleg történ volna a merénylet Posta miniszterelnök, több más miniszter és ones politikus ellen. Azt is tervezték, hogy több belgrádi lap nyomdáját a levegőbe röprik. A merényletekkel kizárólag macedónok voltak megbízva. A pontos értesülések alapján a belgrádi rendőrség négy nap alatt összefogdosta a gyanús macedónok egész sorát . Így tudta meg, hogy május 15 én kellett volna a bombamerényleteket elkövetni. Erre a napra tervezték a királyi konak felrobbantását. Az értelmi szerzők fogságba jutottak és a többi bulgáriai macedón vezetés nélkül maradt. Eddig 70 összeesküvőt tartóztattak le, de még többen vannak is nevüket már ismert a belgrádi rendőrség. FOt ® — Iliét akartak elkövetni Sándor király a%e%a%e%a%e%a%i%a%e%a%a%a%a%a%a^ Belgrád, május 16 A Politika jelentése exent .1 a jugoszláv kormány egy hónappal exelőtt egy idegen barátságot kormányos titkos értés uftat kapott, hogy a írónkra bolsevista központ kezdeményezésére több merényletet forralnak a jugoszláv fővárosban, két héttel később pedig egy másik barátságos kormány már pontosabb adatokat tudott szolgáltatni a kéasfile merényletekről. Tudomást szerzett róla a belgrádi kormány, hogy Maksában Csicstrin és Njucsics 1923. évi husinéni trálkozása után Jugoszlávia tériéről közeledést reméltek, amikor azonban ez a reménység nem vált valóra, a kommunista vendőség, élén Sztnovjtwel, szabad kezet engedett a futherista ügynököknek Jugoszláviában. A szónál merénylet idején már kész It a belgrádi terv. Bombameting Túlzottan nagy lakbéreket állapított meg a tanács az épülő városi bérházakban. A kijelölt igénylők legnagyobbrészt lemond a lakásról. Olyan hírek terjedtek el az egén országban Szegedről, hogy itt, eb óra a városban folyik a legnagyobb arányu építkezés. A msgásosok ugyan nem épienek, de a város épít. Epét többek között kér háromemeletes bé palotát és épít a fogadalmi templomot is. A nagyarányú építkezésekről elterjedt hírek tehát nem egészen alaptalanok, mert hiszen — a mai meglehetősen rossz konjunktúrák idején, a város építkezéseinek úgy a munkanélküliség, mint a lakáshiány szempontjából számottevő jeletősége van. A városi építkezéseknél és az építkezésekkel kapcsolatos egyéb munkálatoknál állítólag közel ezer ember talál kenyeret — a Szegeden lévő munkanélküieknek mintegy tíz százaléka. A lakáshiány szempontjából is fidkos ez az építkezés, mert hiszen a Gyertyáoos utcában épült bérkaszárnyában negyvenhárom egy-, két- és háromszobás lakás lesz, a Templom téri plébánia-palotában pedig a plébánián kívül tizenkét három- é egyszobás lakás épül. Így a Táborutcai u tcabái tizenkét lakásával együtt Szegeden a meglévő alkátok számát hatvanhét új is modern lakással növeli a város. Kétséges azonban, hogy ez a hatvanhH uj lakás a gyakorlatban enyhít- e a szegedi lakianyomoruságon. A város tanácsa ugyanis az egyre hangol panaszok szerint olyan horribilis lakbéreket állapított meg, hogy azok a tömegesen jelentkező lakásigénylők túlnyomó részét elriasztják és nagyon könnyen megtörténhetik, hogy ebben a nagy, szinte kétségbeejtő lakásínségben a város nem kap új lakásaiba lakót, mert azok, akik meginthetik a tanács által megszabni lakbéreket, letépődíjas, de nagyobb, kényelmesebb lakkal is alareshetnek. A tanács álal megállapított lakbérek lovai túlszárnyalják a háború eléti lakbérek százszázalékos aranyparitását is. A tanácsnak törvényes joga volt ugyan arra, hogy ilyen lukottan nagy lakbéreket állapítson meg, mert az érvényben lévő lakásrendelet az új lakások építőit tetszés szerinti lakbérek megállapítására jogosítja Ie, de azért nem kellett volna mégsem olyan nagyon kimerítenie ezt a jogát, figyelembe kellett volna vennie bizonyos szociális szempontokat is. Figyelembe kellett volna vennie többek későit az a körülményt, hogy azok a kisalkalmazottak, akik a háború álatt könnyűszerrel bérelhettek kétszobás lakást, ma csak egész évi jövedelmük tetemes részével fedezhetnék ezeket a lakbéreket, amire persze kép laknék. A nyertjámpa-utcai Misasia a fa* ■ tUTcnéző lakbéreket állapitotta meg: Az egyszobás lakásoké évi 450 aranykorona lesz, a kitrobosoké 800 aranykorona, a háromszobásoké 1000— 1200 aranykorona. A Templom-téri plébánia épület hárvalakás lakásainak a bére 1400-1600, a négy szobásoké 1800-2000 aranykorona lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy például a Gyerlyámosutcai bérházban egy kétszobás lakás bére közel eizennégymillió papírkorona, a havonkénti bér tehát aligközelíti a egymillió kétszázezer koronát. A Gyertyámos utcai bérház lakásai modernek lennek ugyan, de nem egészen. Víz, villany, víz, fürdőszoba len bennük, de a parkettet egyszerű deszkapadló helyettesiti. A lakások túlnyomó része ezenkívül udvari lakás, ha ebben a pillanatban a szomszédos lelkek udvarára néz is a frontjuk, de könnyen megtörténhetik, hogy a szomszédos telkeken hasonló nagyságú házak épűlnek és akkor az udvarra néző ablakokat stofilak zárják majd el. Ezeket csak azárt mondtuk most el, hogy annál élesebben szemben jön a különbség a város uj lakásainak a bére és a benebeli modern lakások békebeli bére között. A hábom dőlt egy teljesen modern, kétszobás utcai lakásért 700 koronánál nem igen kaptak többet a bábunk. A város most az uj lakásokért száz aranykoronával többet kíván és ezzel példát ad a háztuljdonosoknak is arra, hogy majd, a lakások fölszabadítása után, hogyan verjék fel az égig a lakbéreket. A tanács lakbérmegállapíttáiban egyébként súlyos következetlenség is van. A Tábor-utcai bérház lakásainak a bérét jóval alacsonyabbra szabik meg avdya antes, mint most a két a bérház lakbéreit. A Tábor-utcai bérháznak legdrágább négyszobás lakásaiért ezernégyszáz aranykoronát fizetnek, tehát hattzáz aranykoronával, több mint tiilló papírkoronával kevesebbet, mint amennyit a Templom téri bérház négyszobás lakásaiért kell majd az új lakóknak fizetei. A kétszobás lakások bére között is van 100-150 aranykoron differencia, pedig a Táborutcában minden lakásnak utcai frontja és parkettje van. A tanács körülbelül két hét előtt jelölte ki több száz igénye közül az új bérházak lakóit — a kijelöltek túlnyomó része fixfizetéses közalkalmazott — és felhívta őket, hogy az első negyedre esedékes bért sürgősen fizessék be a mérnöki hivatalba — Jutod* ték gyanánt éani *•*•«•* a_ *£ y *ÖtJémJo nyilatkozatot la, hogy elfoglalták kiutalt lakásaikat A felhívás már vagy egy hala kiment, de a nyomába vált roham elmaradt. Aa ötvenöt ki,elölt 1925 máju 17. kezelt KW.*»_ •** “!* *** az első negyedre esedékes bérrel, igen nagyon sok olyanról tudunk, aki a nagy lakbér adait elhatárolta, hogy lemond a sóvárogva várt lakásról. A tömeges visszalépés alkalmasint arra készteti majd a tanácsot, hogy a lakbérek* vegye alapos revízió alá. A két bérlés építése egyébként szépen halad előre. A létől mindkettőre felrakták mérét - ha valami közbe nem jön — november elsején már lakhatók Iminek az új lakások. Az építési költség fedezésére tavaly az Általános kupatúra az initii alapján kilencmilliárd koronát kért és kapott a mérnökség. Póthitelre valószínűleg nem lesz szükség, mert sem a munkabérek, sem a anyagárak nem emblvedtek tavaly óta. A rajnavidéki millenári kiállítás Köln, május 16. A Rajnavidék milenáris szállítását ma nyitották meg ünnepélyesen, a kancellár és a birodalmi külügyminiszter jelenlétében. A megnyitáson az egész Rajmvidék népe részt vett Dr. Adenauer főpolgármester a vendégekhez intézett üdvözlő beszédében hangoztatta, hogy a kiállítás a Rajna németségének évezredes történelmét mutatja be. Beáidét azzal a fogadalommal zárta, hogy a RomaVtzíál* híven áll Németország mellett. A erdélyi magyar egyházak tiltakozása az iskolákat flldö:d uj javaslat ellen Kolozsvár, május 16. Angelescu közokatásügyi miniszternek a magánoktatásra vonakozó törvényjavaslata, amely az új államhatárok közé szorult erdélyi magyarságot minden eddiginél erősebben támadja meg, egyöntetü tiltakozásra késztette az erdélyi római katolikus, református és unitárius egyházat. Mind a három egyház egy napra hív össze nagygyűlési és egységes tiltakozását dokumentálja azzal, hogy a külön-külön tiltett egyházgyűléseken azonos szövegű határozati javaslatot terjesztenek elő. A határozati javaslat megállítja, hogy a törvényjavaslat lábbal tiporja az egyházak tanítóküldetési és iskolatartási jogát és ebbeli kötelezetségeik teljesítését megnehezíti, vagy lehetetlenné tesz. Az iskolafenntartók kezéből kiveszik az . »■ [UNK]»lábai 4a ezzel a n.vetésnek bevallásos szellemben v.i. . benntartó egyházakra nézve lehetetlenné válik. Aörvényjavaslat kijátszása a békeszerződésben biztositott kisebbségi jogoknak. Hasznos tudnivalók a sáskáról. írta Móra Ferenc. .A Sáska megunt emlékezetű és kelletlen esmeretségű Bogár a’ mi embereink elött, középtermetű a’ szárnyú állatok és mászó Bogarak között Az Istennek szent könyve ételtől lógva az elvetemedett népeket ezekkel való megbüntetéssel sok helyeken fenyegette; azonképen mind hely szerint isulajdonképen is a rajtok megesett 's bétellyesedett, ’a temérdek Sáskák miatt as ó földök miatt megemésztetek.“ Az első magyar zoológiában, a 1702 ben megjelent Jeles Vad-Kertben mutatja be ilyentől nán a sáskát a’ boldog Emlékezetű Miskolczi Gáspár, sok szép Ekklésiáknak hisznos Tanítója, aki Igaság szerint a Tudós és Híres Franzius Farkas wittenbergei Szent Írás-Magyarázó Doktor Deák nyelven irattatott munkáját széptette át magyarra. (így van ez megírva a könyv címlapján. Abban az időben nem fordítottak*, hanem .szépítettek* magyarra. Kár, hogy ez a szokás teljesen kiment divatból.) Annak pedig nem én vagyok az oka, hogy Franzius Farkasból, Mátyus Istvánból, Pliniusból, Putarchosból, Szent Jeromosból és más régi jeles doktorokból kell összelopkodnom a sáskákról való esméreteket. A Pallaa-lexikonból akartam én kiokosodni a sáskák fajjal és felekezeti elöl, mert az újságokon nem lehet eligazodni. Hiúen ha el lehetne, akkor az ujságovasó népek nem hoznának be vasárnaponkint a múzeumba még szitakötőt is, azzal a dedikációval, hogy megint itt van már ez a förtelmes saski, zu isten tüze pusziiba cl*. De hát az újságírók nem entomológusok, ami igazán nem szép tőlük , azért összeolóznak tücsköt, bogarat, olasz sáskát, marokkói vándorsáskát, szöcskét, kabócát. No a lexikon, az egészen más, mert az nem tudatlan, felületes, kapkodó újságírók munkája,hanem pedáns szakembereké. Úgy van, ennélfogva Sáska címszó alatt arra utasít, hogy nézd meg a Sáskaféléket Hát megnézem és azt találom, hogy vannak nagyon kártékony sáskáittok is, lásd Vándorsáska, Marokkói sáska. No lássuk, mit mond a Vándorsáska címszó. Azt mondja: Iásd Sáska. A Marokkói sáska címszó is azt mondja, így Unit meg rá ez az okos könyv, hogy mi az a Ponciustói Pilátushoz való küldözgetés, közben azonban elsikkaszd« a sáskát Attól tartok, a Révai-lexikon is így jár, mert az is eljutott már a marokkói sáskáig és az is annyit mond felőle, hogy I. sáska. (Akkor mégis csak annak a harmadik magyar lexikonnak van igaza, amelyik Abrosz címszó alatt közölte a csillagos ég térképét Hiába, ami biztos, biztos) Ezek után pedig közokulásra elmondom, hogy a fent nevezett tudós auktorokból mit tanulom a sáskákról. Szép rendbe szedem a kérdéseket és feleleteket, mert tudom én, mi illik, mikor komoly tudománnyal foglalkozik az ember. I. Honnan is hogy vették eredeteket a sáskák? Pintarchos azt tanítja, hogy mikor nagy háborúk után sok holttest rothad el a tóld uinén, azokból származnak a sáskák. Szevillai Szent Izidor úgy ígazította ki ezt a tévelygő pogányt, hogy a sáskák az öuvérekből lesznk, mint ahogy lovak teteméből szarvasbogarak származnak. Mohammed próféta szerint ellenben a sáskák valóságos főnemesek a teremtett állatok világában, mivel Allah tulajdon abból a nemes földből gyúrta őket, amelyik az Ádám kiformáztatása után megmaradt a teknőben. De hát Mohammed próféta bogaras ember volt, kritikus szemmel nézve a dolgot, alighanem Arnobius egyházatyának van igaza, aki a 111. saeculumban élt és nagy értekezést irt arról, hogy a legyet, szúnyogot és bolhát, sáskát az Isten nem teremtette, hanem azokat az ördög szerkesztette. (Úgy látszik, a pólóstul és a svábbogár a harmadik században még szimpatikus lények voltak, különben érthetetlen volna, miért vette ki őket a jámbor tudós az ördög impériuma alól.) 2 Mi a legcsodálatosabb a sáskákban ? Legcsudálatosabb az 0 testeknek alkotmánya. Mert némely arabs doktorok szerint, mint Exhpus írja, jóllehet a sáskák igen nyomork állatoknak tetszenek, mégis az nagy erős állatoknak részeiből készültek: 1. a fejük: ló, 2. a szemük: elefánt, 3 a nyakuk: bika, 4. az amik: szarvas, 5. a mellük: oroszlán, 6. a hasuk : skorpió, 7. a szárnyuk: saskeszlyű, 8. a combjuk: teve, 9. a lábuk: struccmadár, 10. a farkuk: kígyó, 3. Mi van írva a sáskák szárnyára ? Efelől különböző vélekedésekben vágynak a vetélkedő tudósok, de itt leghitelesebbnek Mohammedet kell venni, aki tapasztaltból beszél. Egyszer ahogy a tetőn sütkérezett ebéd után az asszonyaival olyan sáska szállt az ölibe, amelyiknek a szárnyára ez volt írva arab betűkkel . Én vagyok az egy Isten is rajtam kívül a' sáskáknak más árok nintsen, aki azokat táplálom is mikor nékem tetszik el küldöm őket, hogy legyenek eledelül a népeknek, mikor pedig tetszik, tsapásul botsátom azokat reájuk.“ Erre hitelet tanuk is vannak, Mohammednek mind a négy Diesige. Más alkalommal oyan sáska esett le a próféta kezére, amelynek szárnyára ez volt pingálva .Mi vagyunk a‘ nagy Istennek serege, nekünk kilentzvenkilentz tojásaink vagynak is ha száz lehetne, az egész világot megemésztenék is valami abban van.“ Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy c'dönthetem ezt a kérdést, amely ezer esztendőn keresztül izgatta a természetvizsgálókat. Mikor tavaly nyáron a Bakidban először jelentkezett a fehérnyakra való a táska, a Calopterus aas ijedt magyarok leginkább csak káromkodással riogatták Met, hallottam, ahogy egy szüle feddödzött a gúny hóajtóból: — Maradhasson mán kend lök, htmfl az Isten szent akarattya ellen úgyis minden hiábavaló. — De a fene rágja a rusnya férgt* ez csak nem az Isten szent akarattá teljesíti? v — De éppen azt, lelkem. Rá van in a szárnyára is: Kordtak, ittttkuott tőld porából — Milyen betikkel van ráírva, szüle? — Zsidó betűkkel, lelkem. No hiszen is úgyis tudnivaló, hogy a zsidóknak mindenben benne kell lenni. 4. Hányféle felekezetit ismerjük a sáskáknak ? Hát ki hogy. Púnilla olyan sáskát is ismer Indiában, aki három lábnyomatnyi hosszúságú s akkora lábaszára van, hogy fűrész gyanánt élnek vele az ott lakosok, vas nem igen lévén közöttük. De Carolus Linneus nem ismeri ezt a kiváló sáskát, noha ő a sáskanemzetségnek 61 faját írja le a Systema Naturale-ban. Az sincs még eldöntve, miféle sáskák voltak azok, amelyekről Joel próféta igy emlékezik meg a bibliában:Amit meghagya az Arbe, megevé a Jelek, amit meghagya a jelek, megevé a Chasil, amit meghagya a Chasil, megevé a Gazom.“ Vájjon nem a háborút értette-e Joel az Arbe alatt s a többi alatt a háború ivadékát, az első rekvirálástól az utolsó szanálásig, akik egymásután mindent megettek, amit az elődeik meghagytak? Utóvégre egy ilyen öreg prófétától minden kitelik. 5. Mit tanulunk mindebből? Azt, hogy milyen üdvösséges dolog lesz az, ha most leépítik az egyetemeket, azután a középiskolákat, s megritkítják az elemiket is. Mert akkor nem kel neki ötven esztendő, mire elérjük a Jeles Vad Kert korának tudományos színvonalát és egészen helyen leszünk Európa —■a—j Lfut nepo (Óit