Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)

1925-06-03 / 14. szám

Ara 2000 korona. Szerkesztőség: Deák Ferenc­ u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Dugonics­ tér 11. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor-sugárút 1. szám. Telefonszám 16­34. Szeged, 1925 június 3. SZERDA Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 403­00 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám­ára hétköznap 2103 kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 14. szám. Politikai pártok szerint. A budapesti választás eredményének várható hatását, mindjárt a demokratikus blokk győzelméről vett első hiteles érte­sülés után, országszerte a­lig különböző­­képen magyarázták. Természetesen mg*­s mértékben befolyásolta az embereket politikai állásfoglalásuk. Bennünket a véleményeknek e nem első ízben tapasz­talt zűrzavara idején elsősorban az érdekelt, hogy milyen hatással lesz a budapesti választás eredménye a vidéki törvényhatóságok, közeljövőben vár­ható választási küzdelmének taktikájára és kimenetelére. Lesz-e blokk Szege­den is? Vele szemben Wolff-féle ár­nyalatokkal dolgozó pártalakulat lesz-e döntő tényező, vagy vala­mi arany közép­utas kormánypárti alakulat? Vasárnapi számunkban megszólal­ásuk a szegedi politikai és jogászvilág számos kitűnő­ségét ezekről a kérdésekről és bizony a kapott válaszok, néhány kivételével, alkalmatlanok arra, hogy tájékozódást nyújtsanak. Nagyjából mégis meg lehet állapít­­ni a nyilatkozatokból, hogy mi­lyen irányt fog venni a küzdelem, ha majd nemesek a viszonyok, hárem az alaposan kérő törvényhozói intézkedés is odáig fogják érlelni a helyzetet, hogy a választás kiírható és lebonyolítható lesz. Az újságírói k­­o­kának ez az aktája tehát részünkre egyelőre lezáratott. Van azonban egyik-másik nyilatkozatun­k olyan mondata, amelyet nem hagyha­tunk szó nélkül. A látszat ugyan olyan, mintha az az óhaj, amelyet ezek a mon­datok kifejeznek, a jóindulatú és jót­akaró közéle­t laikusság form­ából táp­lálkoznék. Mégis, mondhatnék: ezért is fogla­kozni kell vele. Nehogy gyöke­ret verjen a teljes konszolidációra vágya­kozó liberális polgárság és munkásság körében, hogy a községi polt­ika arany­­kora köszönt ránk, ha a választást nem politikai pártok szerint csoportosulva ejtjük meg, vagy hogy egyáltalán lehet­séges községi választást más, mint politikai alapon előkészíteni és lefoly­tatni. N hogy azt higyje azonban bárki is, hogy először a mostani budapesti vá­lasztáson történt meg, hogy politikai program körül csoporto­­lt pártok vív­tak harcot, emlékezetünk kell ré­giekre. Nem az­okra ugyan, akik Budapesten minden ellenvélemény erőszakos elfojtásával, a bolsevikeké­hez hasonló terrorral a levitézlett Wolff-rezsimnek szereztek annak ide­jén többséget, nem is azokra, akik egy időben mindent elkövettek, hogy a szegedi közgyűlésen is a szélső­jobbolda­i szellem uralkodjék. Hanem azokra a sokakra, akik nagyon jól tud­ják, hogy politikai pártok szerint cso­portosulva állí­tt­ak fel listát, agitáltak és íz­vaztak azon a legutóbbi törvény­hatósági bizottsági tagválasztáson is amelyen több mint tíz év előtt a mai városatyák zöme a mandátumot meg­kapta. Szó sincs róla, magunk sem perhorreszkálnánk, ha az a hely, ahol a városi ügyeket tárgyalják és intézik olyan sziget lenne, amelnek politika­­mentes levegőjében a mainál egészsé­gesebb városi közszel­em alakulhatna «.• Ezt azonban ma kevésbé lehet S^csitsn«, mint valaha. A háboru világ­fejak Csi, T^bbs^ a ws,­­sSJ lelni ezt a harcot, amikor kozgvü és tag­ok választására kerül a sor. Ez nem jelenti természetesen azt, amit nagyon helyesen szükségesnek tartottek kije­­lenteni a demokrata blokk budapest vezetői, hogy most már állandósítsuk a városi palsmentben a poli­iká*. A demokrata és liberális világnézetű em­berek azon­ban egészen más felfogást táplálnak a városi ügyek hosszú sorá­ról is, mint például a kurzisták. Minek ezt példával illusztrálni ? Hi­szen többi között e felfogásbeli nagy különbség okozta, hogy míg Budapest liberális vezetés alatt naggyá fejlődött és virágzott, addig a kurzus uralma visszafejlesztése és elodóttotta az or­szág fővárosát. Szegeden egészen speciális helyi kö­­rülmények még inkább szükségessé teszik a liberális és demokratikus pol­gárság erős szervezkedését. Itt a vá­­rosi érdekek — kereskedői, iparos, Inferier és lullurérdekek — gyakran találkoznak a tanyai képviselők részé­ről mis nem értéssel. Álláspontunkat nem azért szöge­zzük le, mintha a­­ Budapesti tudósítónk telefon­jelentése Hamar elterjedt a híre annak, hogy Beniczky Ödön volt belögyminisztert előzetes letartóztatásba helyezték, mert az Az Újság című lapban közölte a Somogyi és Bacsó meggyilkolásáról szóló, a katonai ügyészség számára megírt vallomását. A cikk miatt, amely a kormányzó személyével is foglalko­zik, az Az Újság vasárnapi számát elkobozták. Beniczky a cikkben mind­azt elmondja, amiről mint volt belügy­miniszter s később, mint képviselő, Somogyinak és Bacsónak, a Népszava volt szerkesztőjének és munkatársának halála felől értesült. Vallomástételre a hivatalos eskü alól felmen­ették, még mialatt Zita királyné látogatásán Spanyol­­országban volt. Amint most a fel­men­ést kézbesítették neki, jelentkezett a katonai ügyészségen, ahol írásban adta be vallomását, amelyet egyúttal az idézett lapban is közölt. Hétfőn délután Beniczkyt a rendőrség elő­­állíttatta és letartózt­aásba helyezte. Erről a félhivatalos kőnyomatra is azt a hírt közölte először, hogy a letartóz­tatás az Az Újságban megjelent cikk miatt, vagyis nyilvánosságra hozott vallomása miatt történt,­­ hamis vád vétsége, kormányzósírás vétsége és hivatali titoktartás megsértésének vét­sége miatt. Később azu­án a félhiva­talos kőnyomatos újság közzétette, hogy Beniczky letartóztatása nem a cikk miatt t­örtént, hanem azért, hogy leülje tizennégy napos fogházbünteté­sét, amelyre a Sréter féle Sajtópörben már régebbi­n elitéltek és amelynek kitöltését ma kellett volna megkezdenie. A valóságban Benczky leüli előbb 14 napi fogházbüntetését, de azután is fogságban marad a felsorolt vádak miatt. Alighogy ez a félhivatalos közlés megjelent, a Magyar Híradó című kő­­nyomatos lap a következő ügyészségi A politikai élet legaktuálisabb kér­dése ma a Beniczky-kérdés, am­lynek eshe­tségeit latolgatja minden politikai pá­r. Az e­lenzéki pártok minden erő­vel azon vannak, hogy az ügyet vala­milyen formában szóvá tehessék a nem­zetgyűlésen, lehető­eg már a szerdai ülésen, a kormányzó párt ezzel szemben fölöslegesnek tartja a bonyodal mas ügy nemzetgyűlési pirlraktálását. Vass József helyettes minisztere­lnök tanácskozott a nemzetgyűlés elnöksé­gével a Ház holnapi ülésére vonatko­zólag és megállapodás történt, hogy napirend eőtti felszólalásra az elnök ebben az ügyben nem ad engedélyt a lányi ellen, hanem azért, mert első­rendű városi érdekek mellett akarunk szót emelni. Különben is meggyőző­désünk, hogy a demokratikus és liberális eszmeáramlat sokkal előbb fog érvélyesen hódítani a szegedi kisparasztok soraiban is, mint hi­szik. Ezt a kulturáltságnak köztük való terjedése és emelkedése fogja­ okozni s az előjeleket lehetetlen meg­­nem látni. A liberális polgárság fel nem­­készülése és szerve­t­lensége azonban megvonná azt a kirobbantó és éltető er f­forrást, amely nélkül szervezetlenek maradnak a földművesnép képzett sze­gedi demokratái, a városi parlamentbe pedig v­sszakerülnének a mai legna­­gyobbrészt egészen konzervatív, vagy reakciós tanyai képviselők, persze meg­felelően lecsökkentett számban. kommünikét közli: „Az Az Újság pünkösdi számának lefoglalása ellen e­lterjesztést adott be és ennek folytán a vádtanácshoz ter­jesztetnek fel az előterjesztés elbírálása végett az összes iratok. Az ügyészség egyébiránt Bniczky Ödön ellen indít­ványt terjeszt elő a vizsgálóbíróhoz, melyben javasolja, hogy Beniczky Ödön kormányzósértés vétsége, hivatali titok megsértésén­ek vétsége és tiltott közlés vétségén­k címe alatt bel­­ezzék előze­tes tett­­ázlalásba. Amennyiben Mtdvis- Medico I­tván dr. vizsgálóbíró ennek az ügyészi indítványnak helyt adna, az előzetes letartóztatás, illetve a vizs­gálati fogság csak Beniczky Ödön 14 napos fogházbüntetésének kiállása után venné kezdetét, ami azt jelenti, hogy Beniczky Ödönt 14 napi fogházbünte­tésének leülése után nem helyezik sza­­badlábra, hanem nyomban vizsgálati fogságot foganatosítanak ellene.* Ez az intézkedés tulajdonképpen még jó Beniczkynek, mert ha a kormányzó­­sértési ügyben helyezték volna tegnap vizsgálati fogságba, úgy ha ebből so­bs dúlt volna, csak akkor kellett volna neki a tizennégy napot újból leülnie. Az ügyészség letartóztatási indítványa fölött elsőfokon Medve­-Mi­d­ co vizsgál­ta re, másod­fokon pedig Almássy Ítélőtáb­lái bíró elnöklése alatt a vádtanács fog dönteni. Ugyancsak a vádtanács dönt az Az Újság kiadóhivatalának előter­jesztésében, amelyben az Az Újság el­kobzott példányainak lefoglalását teszi sérelem tárgyává. Dr. Medvis Medico István vizsgáló bíró a legjobb e­stben csak holnap hallgatja ki Beniczkyt, de az is lehet, hogy vár ezzel mindaddig, amíg a rendőrségről meg nem érkeznek az Iratok, amelyek tartalmazni fogják az Az Újság felelős szerkesztőjének ama nyi­latkozatát, hogy az inkriminált cikknek ki a szerzője. Az ellenzék azonban más formában keres módot arra, hogy a­ kérdést a nemzetgyűlés p’énuma elé hozza. A szociáldemokrata párt parla­men­i frakciója már hétfőn tanács­­k­zott ebben az ügyben és ezt a ta­nácskozást ma folytatják. Ellenzéki po­ltikai kö­rkben általá­ban úgy iélik meg a dolgokat, hogy Beniczky vallomásának politikai követ­kezményei elmaradhatatlan­ok. Farkas István, a szociáldemokrata párt részé­ről a következőkben nyilatkozott m­unka­­társunk elő­tt: “ Az a nagy tanácskozás, amit a kormány ebben az ügyben folytat, az igazságügyminisztériumban, az ügyész­ségen és a miniszterelnök helyettesé­nél, mutatja, hogy a Somogyi gyilkos­ság ügyének súlyos ténye olyan jelen­tőségű, hogy ezt elaltatni többé nem lehet. A magyarországi szociáldemok­rata párt mindent meg fog tenni, hogy ezt a­z ügyet a legopróbb részletekig tisztázza.­­ Amennyiben a kormány részéről kísértet történnék arra nézve, hogy ez az ügy a Ház elé ne kerüljön abban a formában, ahogy eredeileg terveztük, gondoskodni fogunk arról, hogy más formában foglalkozzék a nemzetgyűlés ezzel a kérdéssel. Az ellenzék, mint a nyilatkozatokból kitűnik, a Benic­ky-ügyet rairdmentlM a Ház elé viszi. Az új hászabályok azonban korlátozzák az ilyen ügy meg­vitatási lehetőségét. Szerda ugyan inter­pellációs nap, de az új házszabályok értelmében az interpelláció bejegyzésé­nek legkésőbb az interpelláció megté­telére megállapított napot megelőző ülés megkezdéséig kell megtörténnie. Tekin­tettel arra, hogy a Ház legu­tbbi ülé­sén, pénteken ebben az ügyben egy képviselő sem jegyzett be interpellációt, a holnapi ülésen interpelláció formájá­ban az ügy nem tehete szóvá. Sürgős interpellác­óra a Ház elnöksége csak a kormány illetékes tagjának előzetes hozzáj­árulása után szokott engedélyt adni. Vass József miniszterelnökhelyettes pedig kijelentette, hogy a Ház elnöke semmietelre sem fog engedélyt adni. Hiábavaló lesz minden kísérlet — mondotta —, ne felejtsük el ugyanis, hogy házszabályok is vannak a világon. Az ellenzék részére tehát alig van lehe­ts­ég, hogy már holnap szóvátegye az ügyet. A legközelebbi interpellác­ós nap szombaton lesz, ha a Ház szom­baton ülést tart. De ha a többség úgy határoz, hogy szombaton nem lesz ülés, az ügy interpelláció formájában csak a jövő hét szerdáján tehető szóvá. Nagy Vince úgy nyilatkozott, hogy indítványt óhajt tenni a házszabályok ér­elmében. Afölött azonban, hogy az indítvány lenyomassék és szétosztás­tól, a Ház az elnök javaslatára vita nélkül egyszerű szavazással dönt. A holnapi ülésen tehát az ellenzék­nek mindössze az áll rendelkezésére, hogy harminc képviselő aláírásával zárt ülést kérjen.­­ Ezt az elnöks­égnek kötelessége el­rendelni. Egyébként a többség is bizo­nyára szívesen veszi, ha ezt az ügyet a nyilvánosság kizárásával tárgyalják. Hivatalos közlések a Beniczky ellen emelt vádakról. Sztrache főügyész a következő hi­vatalos közlést adta Beniczky letartóz­tatásával kapcsolatban: — Az Újság pünkösdi számának lefoglalása ellen előterjesztést adtak be. Ennek folytán a rendőrségtől át­küldött összes iratok az előterjesztés elbírálása végett a büntetőtörvényszék védlsnácsához kerülnek. A királyi ügyészség egyébként Beniczky Ödön ellen indítványt terjeszt elő, melyben előzetes letartóztatását indítványozza kormányzósértés, hivatali titoktartás me­gsértése és tiltott közlés címén. Amennyiben a vizsgálóbíró a királyi ügyészség előzetes letartóztatást kérő indítványnak helyt ad, úgy az előzetes letartóztatást csak azután fog<nato­ilja, miután Beniczky Ödön jogerős kéthe­tes fogházbüntetését kitöÍötte. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A budapesti királyi büntetőtörvényszék vizsgálóbírája a Budapesen megjelenő Az Újság című politikai napilap múlt hó 31. napjáról keltezett 122. számá­nak lefoglalását elkezdlte, min hogy abban „Beniczky öl a vall­mán a Somogyi gyilkosságról” felirat megjelent cikk az 1913. évi alatt XXXIV. Beniczky Ödön letartóztatásáról nyilatkozik majd a nemzetgyűlésen Haás József miniszter. Milyen címen indít eljárást az ügyészség ? A pártok maga­tartása. Szóvá teszik a nemzetgyűlésen a Beniczky-ügyet.

Next