Délmagyarország, 1925. július (1. évfolyam, 36-59. szám)

1925-07-01 / 36. szám

|i Ortk reime-o. 2. Ti Won 13-31 Kiadók inul. „,.Ur ♦» IWlroda: Du«<jafe»4tr II. Telelőn 3Wl PetóH saadof-mfánil I. lila Teletömi* 10 3«. Szeged, 1925 julius 1, SZERDA 21öfi és iw«é»l *r»k: E«y hónap,, htlybin SIMMS) kor, Buda prall, “•-ken 43JOO kor. í*yr. iiln Ura hrikOtnap 'JUH kor^j éa Snnepnap Jut) korona. I. évfolyam, 3*. mm! Az uj jegyzékkel az­on­­ai nehézséget akar okozni a német gépiparnak. Berlin, június 30. A nagykövetek értekezletének uj jegyzéke a lapok egybe­hangzó kommentárja szerint lényeges rosszabbodást jelent a Németország szá­mára eddig érvényben lévő léghajózási határalmá­nyokkal szemben. A jegyzékben foglalt szabályzat lőkép arra irányul, hogy új nehézségeket okozzon a német­országi polgári repülőgépeknek és a repülő­gép- és motoriparnak. Nehéz érzés magyarnak lenni. Bruttul, janin* 29. Aki olvum, bováui meg nekem est­i keserden feltörő sóhajtást. Benne van minden, ami gyötör bennünket a kreoknak, megpróbá­tatásoknak hit ke­sema esztendeje óta. Benne van a szegény­ség­ünk, elhagy­atotts­águnk, véd­­telenségünk. Benne van a körülöttünk tornyosuló rosszindulat,gtaiöUődés, de benne van az Önvád is, hogy miért marcangoljuk mi egymást odahaza, mi­kor olyan szörnyűségesen keretek és olyan rettenetesen elhagyatottak vagyunk. Akarvs-nem akarva lel­ke l torai en­nek a sóhajtásnak az ember melléből, ha napokon át 01 a tárgyaló asszal mel­let, plenáris és bizottsági üléseken a világ minden nációjának képviselőivel, kivéve a volt szövetségeseket, a néme­teket és érezni kell még tisztán gaz­dasági kérdésekben is azt a politikai atmoszférát, amely Trianon óta nem oszlott el teljesen. Külőleg nagy is egyenlőség. Az akadémia márványtermében is országok betűrendje szerint vannak a helyek ki­jelölve. Meghallgatnak igen szépen, nyugodtan mindenkit, de határozatra csak az emelkedhetik, amit a nagyok, a hatalmasok, kivájtképen pedig az amerikaiak akarnak, öt nagyon jól tud­ják, ismerik az erejüket és fellépések­ből ki lehet érezni azáiliz xiUid ember­nek dobbinátát, öntudatát és akarását. Qasdigok, szervez­ettek és el Hódítóiak. Számban és aulyban egyaránt dominál­nak egy Európában rendezett konferen­cián. Ők mondták meg, hogy mi legyen a gazdasági újjáépítésnek a további útja. Mellettük az angolok, franciák, ola­szok és hosszú sorban a kisebb nem­zetek, akik közü­l egyik sem áll olyan egyedül, mint mi. Az angolok mellett önál­ó nemzet címén szerepelnek a gyar­matok, hogy az angol álláspontot támo­gatták. Az egyik bizottságban a szom­szédom az indokínai kiküldött, akinek a szerepe az, hogy csatlakozik a fran­cia állásponthoz. De másként is akad mindig szövetségesük. Ez mi? Néha megnyilatkoznak egyik, vagy másik ol­dalról a rokonrenvnek bizonyos jelei, de rendszerint azokat látják tennünk, akik ueretnének az állapotokon változ­tatni, de nincs hozzá erejük. Az osztrá­kok, akik hozzánk hasonló helyzetben vannak, óvatosak és viaaaakozódunk. Viszont a lobbi szomszédaink óvatos figyelemmel kísérik minden szavunkat, böngészik át mindez tor­­rásunkat és egyatona siö felségeseknek érzik ma­gunkat, mihelyt rólunk van szó. Ha egyikük el is fogadná, amit javasolnak, nyomban visszavonul, ha a másik a maga részéről nem csatlakozik. Ők a szövetségesek,mi pedig egyt dal vagyunk. Nehéz érzés magyarnak lenni. Nehéz érzés látni azoknak a nemzeteknek képviselőit, akiknek fiai előtt a jövő­nek egészen más lehetőségei nyílnak meg, mint a mieink előtt. Amerikaiak és angolok, akik előtt nyitva áll az egész világ. Esztendő ikrek javát nem pazarolják idegen nyelveknek az el­sajátítására, hogy megértessék magu­kat, hanem a természetességnek a biz­tonságával sz­ólalnak meg mindenütt a maguk nyel­én. Franciák, akik az európai politika irányítóinak érzik ma­­g akai ispánok, akik rejtelmes mosoly­gásukkal egy újjáéledő idegen világ­nak a nagy törekvéseit takarják. Egyi­küknek se probléma, hogy hol helyez­­­ik el jövő generációjukat. Ott vannak a gyarmatok, a kiaknázásra váró mér­­hete­len területek, ahol évszázadok munkája kínálkozik a számokra. De még a kisebbeket se nyomja az elhagyatottságnak, a szűk kere­­k közé szorítottságnak az érzése, mint ben­nünket. A belgák, a bul­ardusok itt Európa nyugatán teljesen bele vannak kapctolódva a világ gazdasági és kul­turális életének a vérkeringésébe. Brüs­­­szel Párisnak egy előkelő külvárosa, amelyet csak formális határok válasz­tanak el Frndiországtól, de élete együtt lüktet a francia metropolissal. A marokkói francia katonák hozzátar­tozói számára éppen úgy gyűjtenek Bel­giumban, mint Franciaországban és a belga nemzeti ünnepeken otthonos ven­dég gyanánt jelennek meg a franciák. Számokban, vagy mértékekben nem lehet­­ fejezni, csak érezni lehet azt az eltolódást, amely a mi helyzetünkben végbement, mióta a volt monarchia foszlányokra szakadt. Csak a rövidlátás és elvakultság hitetheti el velünk, hogy azok vagyunk, akik voltunk tizenöt esztendő előtt. Csak a mélységbe ro­hanásnak a szándéka az (­hatja, lntheti a gyűlölködés szellemét közö­tünk, ak­i olyan kevésen és olyan elhagyottak vagyunk. Ka,földről, idegen világból tekintve vissza a magyar glóbusra, megdöb­bentő elevenséggel rajzolódnak te igazi helyzetünknek a körvonalai A kicsiny, napi kérdésektől eltávolodva, pártokon, csoportokon, vicinális érdekeken felül kiemelkedik a magyar probléma fájdal­m­as nagyságában. Az ember mellétől pedig feltör a sóhajtás: Nehéz érzés magyarnak lenni... t. s. Abd El Krim majdnem az egész fronton offenzivát kezdett. Pritis, június 30. A lapok marokkói jelentése szerint Abd El Krim majdnem az egész 220 kilométernyi fronten offen­­zivát kezdti­, kü­önösen erősen tárna dia a centrumot, Vértannal. Témáitól nyu­gatra a Freydenberg-csoport néhány kilométernyire előrenyomult Keleten a frarcák a lifcsapatokat visszaverték. Letartóztatták a Vági-párt hét tagját Budapest, június 30. Tegnap halmi­ban a rendőrség Önzetbe vette Vági Istvánt, a „magyar szocialista munkás­párt” elnökét és pár­jának 27 vezető tagját. A rendőrség 50 helyen tartott h­ázkutatást, amely helyeken kommunista­­röpiratokat és gyanús pénzküldeménye­ket talált. Az őrizetbe vettek közül belet előzetes letartóztatásba helyeztek az ál­lami és társadalmi rend ellen elköve­tett bűncselekmények miatt. Ezek: Vdgl István, Kriszti Ján­os, Weisshaus Aladár, Hajdú Henrik, Steinlein Sándor, Boros- Braun Imre és Grobovszki Ede. A főkapitányságon ma délben újból kihallgatták a letartóztatott Vági Is­vánt. Eléje tárták azokat az adatokat, ame­lyeket a detektívek találok a lakásán. Eszerint vissza akarta állítani a kom­münt s ebből a célból 30 tagú terror­­csapatot szervezett, amely végigszágul­­dozott volna a főváros utcáin és tevéi­­verlivisekkel adta volna a lakosságnak tudtul, hogy újból kitört a preletdf/or­­radalom. A terrorcsapatot fegyverrel és kézi­gránátokkal akara felszere­ni. Vági beismerte, hogy biztos vo­t abban, hogy terrorcsapatjával és pár száz főnyi tá­borával valóra tudja váltani álmait. Vallóméj­ának ennél a részénél harsá­nyan ezt kiáltotta: Az én dlmem a kommunizmus ! A mai vi­ágrendnek ellensége vagyok, mit d­alálig kitartunk a kommunizmus mellett. Vafcit és társait egyelőre nem viszik át az ügyészség fogházába, mert a nyomozást ügyükben tovább folytatják. A szociáldemokrata párt nyilatkozata a Vági pártbeliak letartóztatásáról. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) A Míg­­arom ági Szociáldemokrata pár nyilatkoztot adott ki, amelyben kije­lent a párt, hogy megütközéssel vette tudom­ás­ul, hogy a Magyarországi Szo­cialista Munkáspárt néven ismert ala­kulat vezető­". illetve hét tagját az államier­dőr­­ég őrizetbe vette és előze­tes letartóztatásba helyezte. A sociál­­demokrata pártnak az is álláspontja, hogy politikai meggyőződéséért senkit sem lehet üldözni. A kormány csak azért nyalt a hitel as eukOihoa, mert nem sikerült neki az a terve, hogy a szociáldemokrata pártot a munkás­párt által ért támadás révén meggyön­­gítse. A Vági-féle csoportot a kormány és a fajvédő sajtó támogatta. így tehát mindketten igen kellemetlenül csalód­tak reményükben. Bár a Vági-féle csoport a Népszava ellen élesen tünte­tett és hitványan rágalmazta a szociál­­demok­sta párt vezetőségét, mégis ki­­jelenti a szociáldemokrata párt, hogy a kormány eszközét a legélesebben él­véii. Azt pedig, hogy a szociáldemo­krata párt a Végi-léte csoport ellen feljelentést tett volna, a leghitványabb rágalomnak minősül A kormány­os emigránsok (Buda­pesti tudósaink telefonjelentése ) A budapesti estilapok a váUsztójogi javaslat 62. § ának olyan állítólagos tervezett módosításáról írnak, amelynek alapján azoknak az emigránsoknak, akik ellen bűnügyi szempontból kifogás nem esketik, megengedik a hazatérést, így Garam­ak, Buchingernek, Loviszy­­nak. A szóbanforgó szaki sznak mai formájában a tula­dórképpen­ lényege csak az, hogy „ti mint svertaeócs kü­lönöst éppen mi­tány’arde istiekben a nem tervezi hazaengedését. kizárást felfüggesztheti.* Ennek a soo­­tan Vast miniszter szerint semmiféle messzireható módosítását nem tervezik. Vios József helyettes miniszterelnök az esti órákban nyilatkozott az emig­ráns-üggyel kapcsola­ban és a felme­rült kombinációkat nyilatkozatában sorra megcáfolja. Elmondotta, hogy a kor­mány az emigránsok hazatéréséről sen­kivel sem tárgyalt, már­pedig olyan helyet foglal el, hogyha folytak volna ilyen tárgyalások, neki azokról felté­ten tudomást kellett volna neveznie A régebben ki­adott és az emigránsokra vonatkozó rendelet óta újabb intézke­­dés nem történt. A helyzet ma­­ íz, hogyha valaki vissza akar térni az emig­ránsok közül Magyarországba, a kül­ügyi képviseletek jelentése alapján minisztertanács határoz, hogy vis­­­szatérhet, vagy sem. Az eddigi gykorlat szerint, hí vr’aki ellen bűn­vádi feljelentés van f­lyamatban a­­ vádlott vissza óhajt térni az országba, a minisztertanács azon esetben, ha a vádlott a vizsgálat befejezéséig nem lehet káros befolyással az országra, visszatérését megengedi úgy, hogy a vzsgálat lefolytatásáig szabadlábon lehet. Ismételten hangsúlyozta a mi­niszterelnökhelyettes, hogy az ed­digi gyakorlat megvál­oztatásáról senkivel sem fannak tárgyalások és hogy ezek a h­­év valószinüleg on­nan erednek, hogy a választójogi t­ör­vényjavaslat 62. szakaszában valame­lyes módosítást határozott el a kor­mány. Ez a módosítás azonban nem a Házba való visszatérés, hanem inkább a peliikai életbe való visszatérés sza­bályozza. Pridt Oiu­a a szociáldemokrata párt nevében ebben az ügyben kijelentette, hogy ez a beígért módosítás csupán rossz tréfa, semmi más. A aicció­de­­mokrata párt álláspontja az, hogy nem módosítani kell, hanem az egész sza­kaszt el kell törölni, mert senkit sem lehet kizárni a politikai életből csak azért, mert kénytelen volt egy ideig külföldön tartózkodni. Ennél még csak egy rosszabb van: ha a miniszterta­nács teszi függővé, h­ogy a politikai életbe visszatérhet, vagy rém. A szerb-bolgár konfliktus. Szófia, június 30. A szerb-bolgár konfliktust még nem rendezték. Erre mutat az is, hogy a szerb-bolgár vas­úti konferenciát, amelynek Pirolban kellett volna összeülne, későbbi idő­pontra halasztották el. A konferencia célja egyébként az, hogy megállapítson egy szerb-bolgár határállomást Szovjet-Oroszország is szervez észak­sarki expedíciót. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Értesülésünk szerint Szovjet-Oroszország szintén északsarki expedíciót szervez. Az expedíciót elsősorban a Szovjet-Oroszországhoz tartozó északsark vi­dékekre akarják kiküldeni. A tervezet Nansen és egy Bruhns nevű német mérnök dolgozták In. A kínai kormány katonai készenlétet rendelt el Anglia ellen. London, június 30. A legtöbb érdek­lődés Kínában arra a körülményre irányul, hogy a külföldi hatalmak meg­óvták egységüket Mindazonáltal az egén országban mindinkább tartsd a mozgalom éa pedig főleg angolellenes iránnyban. Forgalomban lévő szerint a pekingi kormány a birodal valamennyi katonai parancsnokához talait körlevelet in textil m^tenaga utasítja őket, hogy a csapatokat kősűs ango ellenes támadásra kénemésben tartsák. Az egén tartományból az Megan asszonyokat és gyermekeket Hong­kongba összpontosították. Kantonban hosszú ostromra készültek fel és az idegeneket megfelelő éldmiszerkészle­­tekkel látták el A mohamedán vallású kínaiak el­határozták, hogy­ delegátusokat külde­nek Indiába és a angol védnökség alatt ál­l többi területekre, hogy a lak­oságot Anglia, mint közös ellenség ellen bujtogassák.

Next