Délmagyarország, 1925. augusztus (1. évfolyam, 60-81. szám)

1925-08-01 / 60. szám

1925 augusztus 1. DÉLMAGYARORSZAG Még nincs teljes megegyezés az osztrákokkal. Bécs, július 31. A magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások az eddiginél kedvezőbb mederbe jutottak azzal, hogy a magyar delegátusok a tegnapi tár­gyaláson magukévá tették a kontingen­­tálás elvét. Az osztrákok ugyanis azzal a követeléssel állottak elő, hogy a magyarok nagyobb számú cikk jelen­téktelen kiviteli megkönnyítése helyett két, vagy három cikkre nézve adjanak kiadós, kedvezéses beviteli kontingenst. A magyar delegáció ebben az ügyben beható tárgyalásokat folytatott a buda­pesti Intéző tényezőkkel és abban a helyzetben volt, hogy elvben hozzá­járulhatott az osztrákok kívánságához. A részletekben azonban nehézségek állottak elő, amennyiben arról, hogy a vimkedzezés milyen mértékű legyen, még nem tudtak megegyezni. Ma­g­abb tanácskozás lesz, amely­nek döntő jelleget tulajdonítanak. Az eddigi tapasztalatokra való tek­intettel jóslásokba bocsátkozni nem lehet, an­nál kevésbé, mert a delegáció körében is ellentétes vélemények vannak a tár­gyalások közvetlen eshetőségéről. A leg­több felfogás mégis úgy szól, hogy a provizóriumot ma, vagy holnap meg­kötik. Akadnak azonban szkeptikus hangok is, amelyek a provizórumos tárgyalás meghiúsulását tartják való­színűnek és már szükségesnek tartják azt is, hogy a provizórium meghiúsu­lása nem prejudikál a végleges keres­kedelmi egyezség megkötésének. Elkészült az ügyészség vádirata Beniczky Ödön ellen. Budapest, július 31. Az ügyészség pénteken elkészítette vádiratát a Be­niczky Ödön volt belügyminiszter ellen folyamatban lévő bűnügyben és a bün­tetőtörvény­székhez, mint sajtóbíróság­hoz már be is terjesztette. A vádirat a június 23 ika óta vizsgálati fogságban lévő Ben­czky ellen sajtó útján el­követett kormányzósértés vétsége és hivatali titok elárulásának sajtó útján elkövetett vétsége miatt emelt mint szerző ellen vádat. A kormányzósértés vádját az Az Újság című politikai napilap 1925 ik évi május 31 iki szá­mában »Beniczky Ödön vallomása a Somogyi gyilkosságról“ fő irat alatt megjelent és Beniczky által irt cikk­nek a vádiratban szó szerint idézett azon része képezi, amelyben Beniczky mint szerző, a kormányzó ellen sértést követett el. Az emiatt folyamatba tett bűnvádi eljárás egyáltalában nem vonatkozik Beniczkynek a katonai bűnvádi eljárás során tett tanúvallomására. Ez a val­lomás a sajtóper anyagát semmi tekin­tetben sem képezi, mert a tanúvallo­más során elmondottak ebben a per­­ben bírálat és megtorlás tárgyává nem tétetek. A hivata­l titok elárulásának sajtó útján elkövetett vétsége miatt Beniczky mint szerző ellen az ügyészség azért emelt vádat, mert Beniczky, aki 1918. évi szepember 15-től 1920. évi már­cius hó 15. napjáig Magyarország bel­ügyminisztere volt, a Somogyi Béla és Bacsó Béla 1920 február tizenhete­dikén történt meggyilkoltatása ügyé­ben a tettesek felderítése végett fo­lyamatba tett rendőri nyomozás so­rán hivatalosan tudomására jutott hiva­talos tárgyalást, meghagyást, tudósítást és hivatalos minőségben kezéhez jött iratot Az Újság című lapban közzétette, annak dacára, hogy a hivatali titoktar­tás kötelezettsége alóli felmentést a kor­mányzó 1925. évi március 7. napján kelt elhatározásából csupán a Somogyi és Bacsó meggyilkolása miatt folya­matba tett bűnvádi eljárás során csak tanúként leendő kihallgatása esetére adta meg. Ezenkívül az ügyészség Beniczky Ödön és Kóbor Tamás mint tettestár­sak ellen külön vádiratot nyújtott be tiltott közlés vétsége miatt, amit neve­zettek azáltal követtek el, hogy Benicz­kynek a katonai bűnvádi eljárás során a budapesti első honvéd vegyes dandár­­parancsnok ügyésze előtt történt kihall­gatása során felvett jegyzőkönyv­höz mellékelt beadványát mielőtt azt nyilvános tárgyaláson előterjesztették volna, hatósági engedély nélkül a maga egészében együtt és közösen közzé­tették. Az ügyészség Beniczky ellen a vizs­gálati fogság fenntartását az­ elrendelés okainak változatlan fennállása miatt azért indítványozta, mert szökésétől a büntetés előrelátható nagyságánál fogva alaposan lehet tartani és pedig annál is inkább, miután semmivel sincs iga­zolva, hogy olyan rendes keresetforrása, vagy vagyona volna, amely otthoná­hoz szorosabb kötelekkel főzné. Értesülésünk szerint Beniczky hozzá­tartozói most magasabb összegű óva­dék ellenében fogják a volt belügymi­­niszter szabadlábra helyezését kérel­mezni. Megkezdték a közkórház régi épületrészének tatarozását. A város mérnöki hivatala a tanács­tól kapott felhatalmazása alapján meg­kezdte a közkórház nagyarányú tataro­zását. A tatarozáshoz és az átalakítá­sokbóz szükséges anyagot már szállít­ják .• hétfőn hozzáfognak a tizenkét munkahétre tervezett munkához is. Az az áldatlan híre, amelyet a közkórház egyetemesítésének lehetetlen gondolata keltett, így ezzel a békességei akkord­dal fejeződik be — remélhetőleg örökre. A közkórház és általában a város jól felfogott érdeke már hosszú évek óta vár erre a régen sürgősnek és halaszt­hatatlannak minősítött munkára, amely lehetővé teszi, hogy a szűköz keretek kősóit vergődő kómái végre felhasznál­hassa azokat az épületrészeket is, ame­lyek jelenleg használhatatlanok és élet­­veszélyesek. A régi kórházépü­let egyik részét két évvel ezelőtt már rendbe­­hozatta a város, a nedves falakat szi­­getelő réteggel víztelenítették, a meg­rokkant mennyezeteket helyreállították, a helyiségeket bevakolták és kimeszelték. A munka nagyszerűen sikerü­l, úgy hogy a roskadozó épü­letroncs helyén ma a leghasználhatóbb kórtermek van­nak. A régi kórházépület többi része azonban — amelyben huszonkét helyi­ség van — továbbra is használhatatlan mara­dt. A düledező falakat gerendákkal tám­a­sztották meg, hogy legalább oda raktározhasanak egyet mást, aminek a falak tűrhetetlen nedvessége nem sokat árthat. A mérnöki hivatal már régebben el­készítette az átalakítási és tatarozási munkálatok terveit és költségvetését, amely szerint 624 millió koronába ke­rülne a régi kórházépület teljes rendbe­­hozása. Legutóbb a májusi közgyűlés foglalkozott a kérdéssel és a tanács javaslatára elhatárolta, hogy az épület h­elyreálátását elrendeli; mivel azonban a munkálatok költségeire csak három­­százmillió koronás fedezet van 100 milliót adott a népjóléti miniszter, két­százat a város —, arra utasította a mérnökséget, hogy a műnkiprogramot redukálja a háromszázmillió korona keretei közé. A mérnöki hivatal az utasítás alapján revideálta a költségvetést és azt ismét felterjesztette a tanácshoz. Közben ter­mészetesen elszaladt néhány hét és ki­tört az egyetemesitépi háboru. A kór­ház tatarozásáról egyszerre megfeled­­kezett mindenki, fontosabb volt annak a kérdésnek az eldöntése, hogy kinek legyen igaza: a polgármesternek, az egyetemnek, a város közönségének, 3 vagy a népjóléti miniszternek? Végre h­­a véros közönsége győzött a bíró­­ban és az ellenfél becsülettel vonult vissza. A polgám­ester ugyanis kihar­colta a népjóléti minisztertől azt az ígéretet, hogy a kórház tatarozási költ­ségéhez meglevő háromszázm­i­llió ko­ronás fedezetet háromszázhuszonnégy­­millió koronás állami hozzájárulással kiegészíti. A tanács a népjóléti miniszter ígérete alapján új határozatot hozott. Elren­delte, hogy az eredeti tervek és költség­vetés szerint hajlandó végre a kód­di­javítás, sőt a munkálatok sürgős meg­kezdésére utasította a mérnöki hivatalt. Kövér Tibor főmérnök­­­, a javítási munkálatok vezetőjétől származó infor­mációink szerint a munkába vett épül­et­­rész helyreállítása után helyet kap­ott a tüdőgondozó Intézet, két új kórterem, három laboratórium és lakást kap a kórház fűtője, takarító és mosónője, valamint két betegápoló, így az emeleti részen felszabadulnak azok a helyisé­gek, amelyekben eddig a laboratórium volt és ezeket is kórtermekké alakít­ják át. Újabb fordulat Letter Amália bűnügyében. Okolicsányi László fel akarta robbantani a prágai gyorsvonatot. A vizsgálóbíró új házkutatást tart Okolicsányi hivatalában. Budapest, július 31. Letter Amália gyilkosainak bűnügyében ma délelőtt szenzációs fordulat állott lee a buda­­pesti büntetőtörvényszéket. Medvés- Medico István vizsgálóbíróhoz ma dél­­­elő­t névtelen feljelentés érkezett, amely szerint a Leirer Amália meggyilkolásával és kirablásával gyanúsított Okolicsányi László közvetlenül az elfogatáss elölt nagymennyiségű dinamitot rejtett el az elektromos mil­ek igazgatósági épületé­ben leső hivalati helyiségében. A név­telen feljelentés szerint Okolicsányi László a dinamitot azért szerezte be, hogy felrobbantsa vele a prágai gyors­vonatot, amelyen tudvalevőleg állandóan dúsgazdag kereskedők szoktak Prágába utazni hogy ott üzleti ügyeiket le­bonyolítsák. Okolicsányi a feljelentő szerint azért akarta a prágai gyorsvonatot felrob­bantani, hogy ezáltal magának pénzt szerezzen és így külföldre szökhessen. Borzalmas tervei azonban nem tudta véghezvinni, mert időközben a rendőr­ség a Leirer ügyből kifolyóan tear­­tóztatta. Megemlik­ a feljelentő, h­gy a dina­mit még jelenleg is Okolicsányi László hivatali szobájában, a vadászfegyverek közé vn elrejtve. Medvés-Medico Ist­ván vizsgálóbíró a feljelentés kézhez­vétele után, tekin­ve, hogy más oldal­ról is komoly gyakúokok merültek fel arra nézve, hogy a névtelen feljelentés­ a valóságnak megfelel, még ma dél­előtt elrendelte az elektromos művek Váii út 72—74. szám alatt lévő palo­tájában a házkutatást. A vizsgálóbíró végzése szerint a buda­pesti királyi törvényszék holnap dél­után 1 órakor fogja foganatosítani a házkutatást. Ezen a házkutatáson az érdekelteken kívül jelen lesz Okolicsá­nyi László védője, Altorjay Sándor is. A házkutatás ugyanekkor ki fog ter­jedni arra is, hogy Okolicsányi hivatali szobájában nincsenek-e elrejtve Pödör Gyu­ltól származó levelek, amelyek a Teréz körúti rejtélyes rablógyilkosságra fényt vethetnek. Úgy Medvés-Medico vizsgálóbíró, mint Altorffy Sándor védő rendkívül sokat vár a holnapi házkutatástól. Ab­ban az esetben, ha a házkutatás tény­leg eredménnyel járna és ha a ház­kutatáson jelenlévő hatósági személyek valóban megtalálnák a dinamitot, úgy akkor értesüléseink szerint a vizsgáló­bíró el fogja rendelni az irányban is a nyomozást, vaszon Okolicsányi László nem vett-e részt az utóbbi évek bombi­­merényleteiben. IMMMMMWMaMIMMMMMMMM. A nyolcszögletű torony restaurálása. A fogadalmi templom körül hónapok óta folyik a lázas munka, amely a há­ború előtti város gyorsütemű fejlődé­sére emlékeztet. A hepe­hupás ucca­­burkolat máról hó­napra eltűnt és he­lyére sima asztal­­t kennek a munká­sok, amely ott rotyog az épülő tem­plom alatt füstölgő kerekes katlanok­ban. A jelek szerint néhány év múlva itt lesz a város legszebben rendezett része és így a régi Palánk visszakapja régi vezető póz­oióját. A monumentális templom körüláll­­ványozott két tornya rohamosan emel­kedik az ég felé. A falazó munkások már ötven méternyi magasságban dol­goznak a föld színe fölött, felvál­va magasítják a tornyokat mindaddig, amig elérik a tervszerinti nyolcvankét méteres magasságot. Már most az elén negy­venkét méteres magasságból is belát­ható a város egész környéke sokkal jobban és tisztábban, mint a városháza tornyának őrszobájából. Ha igaz, akkor még ebben az évben felkerül a kereszt a fogadalmi templom mindkét tornyára és ez a két kereszt lesz a város leg­magasabb pontja. A növekvő tornyok lábánál húzódik meg a híressé vált nyolcszögletű torony éppen úgy, amint azt hónapokkal ez­előtt falköpönyegéből félig kihámozták. Amióta a Műemlékek Országos Bizott­sága hivatalosan is megerősítette Se­bestyén tanár feltevését, amely szerint a Szent Demeter-templom tornyában talált nyolcszögletű torony a XIII. szá­zadból való építészeti műemlék, a nyolc­­­szögletű csonka torony egyetlen témlá­­ját sem mozdították el helyéről. Azt a kérdést ugyanis, hogy milyen fo­nmában tar­ják épségben továbbra is a ritka műemléket, még nem döntötte el a Mű­emlékek Országos B­zo­ lsága. Egyelőre csupán annyi a bizonyos, hogy a nyolc­szögletű torony eredeti helyén megma­rad továbbra is. Azok, akik attól tar­tottak, hogy az öreg torony rontani fogja a fogadalmi templom esztétikai hatását, már mo­st meggyőződhettek arról, hogy aggodalmuk alaptalan volt, mert hiszen halálát szinte megsemmisítik a fogadalmi templom impozáns méretei. A mérnöki hivatal egyébként gondoskodott arról is, hogy a torony ne bontsa meg a fogadalmi templom közvetlen környé­kének szimmetriáját. A tervek szerint a Szentháromság-szobra, amely eredetileg a Demeter templom tengely­vonalában állott, az új templom előtti parkírozandó térnek abba a négyszögébe kerül, amely a nyolcszögletű torony négyszö­­gének felel meg és így biztosítja a szim­metrikus hatásokat is. A nyolcszögletű torony restaurálásá­nak kérdéséről beszélgettünk Sebestyén Károllyal, aki joggal könyvelheti el a maga számára az értékes építészeti mű­emlék lefedezésének és megmentése­­sének az érdemét. Sebestyén Károly ér­deklődésünkre a következőket mondotta: — Tudomásom szerint a Műemlékek Országos Bizottsága egy szűkebbkörű bizottságot delegált, amely még az ős­­szel lejön Szegedre, hogy itt végleg el­döntse a kérdést. Ez a bizottság álla­­pítja majd meg, hogy a torony meg­marad-e mostani meRCSonki­ott alakjá­ban, vagy pedig a lebontott falrészek megörölt erdeti tégláiból, a bontás alkalmával felvett pontos méretek és rajzok­ alapján restauráljuk-e. A nyolc­szögletű torony alsó részeinek, amelyek még mindig a későbbi k rból való tat­­burokban vannak, csak szeptemberben hámozzák ki végleg, mert az öreg temp­lom körül felhalmozott téglahalmaz előbb nem igen kerül el onnan és igy az erősen akadályozná a mu­'kát, amely pedig rendkívül nagy óvatosságot kíván. Ma, szombat este 6 órától 12-ig a Prófétában nagy katonahangverseny. ■ — Polgári Serfőzde vIlágbírfi Szent István-söreinek kimérése. ... ——

Next