Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)
1925-09-01 / 82. szám
Ara 2000 k m«iE«i'l*t'T' Deák Ferenc u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, Mostakönyvtár és Jegyiroda: Dugonics tér 11. Telefon 306. Hraada: Petőfi Sándor-Sugárút 1. szám Telefonszám 10-34. Szeged, 1925 szeptember 1. KEDD Előfizetési órák: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes számára héthfsznap 2000 kor. vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 82. szám.* MMMmMMMMMAWMMMIMMMflIMMMfMUMIMMMMMMIMMIIIWlMVMMMMS Megkezdődött a rifkabilok elleni offenzíva előkészítői Pátis, augusztus 31. (Havas.) A Petit Párisien jelenti Fezből. Az offenzíva előkészítése és a csapatok átcsoportosítása megkezdődött. Abd el Krím táborában a francia offenzívától való félelem következtében zűrzavar uralkodik, különösen azért, mert nem tudják, hogy Pétain melyik ponton fogja a támadást megindit Abd el Krim különös gondot fordít a szám védelmére. Maga Abd el Krim Adjir vidéke védelmét biztosítja, míg fivére, aki főb, szállását Ued Lauban ütötte fel, a nyai szárnyat védi. Eladók a nagyatáderek ... „Azon időben az ország latosai a taligát, vagyis a két kerekű kordét László szekeri- nek nevezik vala, mivelhogy az örökös rablátok miatt az igavonó barmok az országban megfogyatkozának s az emberek barmok módjára kordéba fogván magukat, pótolják vala az állatokat“. így mondja ezt az a szép telitarka miniatűrökkel ékesített meséskönyv, amely Képes Krónika címmel egyik kutforrása a középkori magyarság történetének és egyik kincse természetesen a bécsi Hofbibliotheknek, amiről is neveztek Bicsi Króniká-nak is. Azon időben ... Azon idő vala dicsőségesen uralkodó Kun László királyunk ideje, amelyet tömören úgy jellemez a krónikairó Márk barát, hogy „akkor kezde Magyarország nagyságos dicsőségéből lehanyatlani, kezdenek benne belső háborúk támadni, városok összerombaltatni, falvak tűz által elpusztulni, a béke és egyetértés teljesen összetapodtatni, a gazdagok megfogyatkozni és a nemesek a szegénység szüksége miatt elparaszto80 dnt“. Bár Márk barát, akár tájékozatlanságból, akár az izmaeliták körülnyiratlan aranyai álal megvesztegetve, elhallgatja azt, hogy mindezt a destruktív sajtó okozta, a krónikának ezt a hanyosságát pótolni lehet és kell is pótolni egy új kiadásban, addig pedig rá lehet bízni az előszóval való pótlást azokra a lelkes honfiakra, akik a modern idők szellemében tanítják a nemzeti történelmet a magyar ifjúság számára. Sokkal nagyobb baj az, hgy Kun László szekeréből egyetlen példány sem maradt az utókorra, holott azt most fölemelt belépődíjak mellett mutogathatná a Nemzeti Múzeum, lényegesen javítván ezzel szerény állami dotációját a magyar kulturföléd szolgálatában. Da nem csak Kun László szekere nem található közgyüjteményeinkben, hanem hiányzik szókból e nemzeti ereklyének török-német korfeli kiadása is, a Bdsta szekere, amelyről Bod Péter irji^fogy ,s tallga, melyet az emberek Tfekor gondoltak fel a szükség mista, mivel téntelenek voltak a szekeret maguk bújni, neveztetett el Básta szekerének“. Szép volna pel g az erdélyi vebiculum a magyar vehiculum mellé állítva a muzum történeti szekérterméen, a rég elomzott századok képviseleté bar, ogy a magyar jelent történelmünk harmadik irűműve képviselhette velük szemben: a nagylóder. Csinos, könnyű paraszthintó a nagyatáder, mely némely szaktudósok szerint Makó körtékén jött divatba, ab carsa condiió számítva t első esztendőben, mások szerint a Dutiz- Tisza közén keletkezett. Ez teljes bizonyossággal már meg nem állapítható s nyilván homályban fog maradni annak a neve is, aki nagyatádornak keresztelte el a magyar kocsiművészetnek ezt a szimbolikus kreációját. Nem éppen szokatlan jelenség ez a találmányok történetében és talán szegény Nagyatádi Szabó Istvánnak meg fogják bocsátani történelmi pályatársai, a többi Istvánod, hogy a nemzeti hála az ő nevéről formált nevet az új közlekedési alkotmány számára. Mert ha a puritán kisgazda-miniszter soha nem ült is a róla nevezett hintó-kocsiban, neve mégis elválaszthatatlan lesz a kortól, amely e kocsit a maga képére és hasonlatosságára megteremtete. — Azon időben — fogja majd olvasni a késő utókor a Nemzeti Múzeumban a nagyatolder fejcéduláján — oly hallatlan bősége volt a föld népénél a papirbankónak, hogy ha pipiba tömi vala, akkor se tudta volna azt elemészteni. Fekfelé tehát házba, földbe lábas marhába és apró marhába, drágaköves annyezüst kösöntyűkbe, mahagóni fából való nyujtódeszkákba és perzsa szoknyákba, ötszáz személyes disznótorokba és ezerötszáz személyes lakodalmakba és mikor még ezek után is annyi volt a pénzük, hogy nem tudtak vele mit csinálni, akkor kitalálták volt a négy atoider nevű hintószekeret. A nagyatáder olyan parasztkocsi volt, amely rugóra járt, de megtartotta a régi visiskocsi formáját, ki volt vágva az oldalán, mint a szolgabíró kocsija, de ha a kivágást egy tetolható deszkalappal elzárták, akkor be lehetett rajta fuvarozni a tököt is, amely 1920 körül vasárnapi csemegéül szolgált a nagyságos, sőt méltóságos úri népeknek is. A kocsik azonban nem váltak be, mert a rágós kocsi nem való tapasztó föld szállítására és vagy násznépet nem lehet rajta hordani, vagy trágyát, holott az élet mindkettőt megkívánja. Ha azonban praktice nem is vált be a nagyatáder nevű kurzus-szekér, mindenesetre érdekesen karakterizálja azt a kort, amely kitalálta. Sok-sok pénzbe került a korában a nagyatáder, az bizonyos és akkoriban talán a Nemzeti Múzeum egész évi dotációjából se lehetett volna egynek az árát fedezni. Most azonban aránylag kis pénzen lehet nagyatádert venni a jövendő okulására, mert napról-napra olvastuk a vidéki újságok hirdetési rovatában, hogy „egy jókorban levő nagyatáder jutányos áron eladó”. Itt aztán el is apad a szatíra és megkeseredik a szánk íze. Az eladó naryatáderek azt jelentik, hogy nincs már pénze a parasztnak se. A társadalom többi osztálya után őrá került a pusztus sors. Az első volt a lateiner, a tisztviselő, aztán jött a munkás, a kereskedő és iparos, most hullik tele a magyar sors meszes gödrébe a paraszt. Más aztán nem is marad most már, csak a nagybirtok, a mágnás, a Nemzeti Kaszinó, — vigyázzon rá a magyarok Istene tovább isi Megkezdődött a az árak aránytalansága. Budapest, augusztus 31. A népjóléti minisztériumban Vasa József helyettes miniszterelnök elnöklésével ma délután 5 ónkor kezdődött az a árdgasági ankét, itniljnk célja: bevezetni a drágaság letörésére szolgáló intézkedéseket és meghallgatni ezt megelőzőeg mindazokat az érdekképviseleteket, amelyek szakszerű véleménnyel szolgálhatnak a közszükségleti cikkek mostani áralakulását illetően és esetleg javaslatokkal léphetnek elő a drágaság enyhítésére alkalmazandó intézkedések tekintetében. A Vass József miniszterelnök tetjetes, népjóléti miniszter által elrendelt s az élelmiszerek és más közszükségleti cikkek áralakulására vonatkozó adatgyűjtés most már befejeződött és kétségtelenül igazolja, hogy a közszükségleti cikkek előállítási és fogyasztási árai között olyan nagyfokú aránytalanság van, amely a fogyasztók rovására a legnélkülözhetetlenebb cikkek árát indokolatlan magasságokba szökteti. A drágasági ankét napirendjén elsősorban annak megbeszélése szerepel, miképpen lehetne a legfontosabb, legnélkülözhetetlenebb élelmicikkeknek: a kenyérnek és a lisztnek drágaságát csökkenteni. Az ankét során, amely előreláthatólag több napot fog igénybe venni, végigmennek természetesen a közszükségleti cikkek hosszú listáján, hogy a mindennapi élet számára szükségelt drágaság ankét. A liszt- és kenyérárak: elsőrendű élelmi és ruházati cikkekben oly árszínvonal legyen elérhető a mérséklésekre, amely megfelel a fogyasztók vásárlóképesnélnek és a javult gazdasági helyzetnek. A mai ankét után Vasa József miniszter tanácskozásokról a következőkben nyilatkozol — A bemutatott kenyérmintákból kiválaszoltam egyet és megkérdeztem, hogy a meglapított liszt-tipus megállipitoU mennyiségre való felhasználásával ezt a kenyérfajtát kg.-ké 5200 K körül elő tudják-e álitani. Tettem azért, mert megvizsgálva és megizlelve a kivi fosztott kenyeret, kiváló minőségűnek liláian A kenyér nem is félbarna, hanem fehér éa legkényesebb ízlést is tökéletesen kielégítő pékipartestület jelenlévő képviselői a gondolatot megvalósthatónak találták és csak azt léték, hogy holnap délelőtt pontos kalkuláció eszközölhessenek és tanácskozzanak a könyv jelzése és elnevezése felől. A magam részét ezt az érvényben lévő liszt- és kenyéráraké viszonyítva kielégítőnek találtam, mert az ennél fehérebb, úgynevezett kalácskenyeret aki fogyasztani, az bizonyára rendelkezni fog s annak megvételéhez szükséges anyagi eszközökkel is. Szerdán délutánra a vendéglősök ipartestüetének képviselőit kéreti magához a miniszter. Nagy tüntetés volt Bécsben Ausztriának Németországhoz való csatlakozása mellett A hatás Párisban. Bécs, augusztus 31. A városháza előtt tegnap mintegy tízezer ember részvételével népgyűlés volt, amelyen a Németországhoz való csatlakozás mellett tüntettek. Lelkesen ünnepelték Loebe német birodalmi gyűlési elnököt; az ünneplés még fokozódott akkor, amikor az osztrák-német népszövetség elnöke megköszönte neki, hogy nyíltan, ország-világ tudtával vállalkozott bécsi útjára, noha akadályokban nem volt hiány. Loebe német birodalmi gyűlési elnök ezután megtartotta beszédét, amelyben a többi között a következőket mondotta: A német nép akaratának végrehajtását egyetlen belföldi kormány sem ellenezheti sokáig , egyetlen idegen demokrácia sem tarthatja fttn tartósan saját alóp elvinek megsértését. Tiltakozott az ellen, amit különösen Olaszországban és francia jobboldali körökben hangoztatnak hogy a csatlakozási mozgalom az imperializmusnak, vagy az annexionizmusnak felélesztését jelenti. Hangoztatta a csatlakozási törekvések békés jellegét. — Mi a magunk kívánságának teljesítésére — mondotta — nem ismerünk más utat, mint azt, amely a Népszövetségen át vezet. A st.germaini békeszerződés értelmében a Népszövetség hivatott arra, hogy Ausztria jövő