Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

twíustOség! Mk Ferenc*«, 2. Telefon 13-33. KisdóMvatal, BOaMaMtarrÚr te­­ egjrhntai Du­conic*-tár 11, Telefon 800. BireUri Petőfi Sándor-sagánti 1. nlm Teletonnum 10-34, Szeged, 1926 január 1. PÉNTEK Elem­ieltei Arak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., te vidéken 45.000 kor. Egyes szám­ára hétköznap vasár- tó ünnepnap 3000 korona. 11. évfolyam. MMMMfWMMMMSMSMIMSMSMMNIMSMIMMfeftMMIMMMMMAAArtMMMMMMMMMWMWMM Ujesztendőre. Adjon Isten, ami nincs, Ez uj estendőben, én­ekelte a nagy magyar balladás és elégiás költő annak idején, majdnem olyan szomorú és nincsetlen időben, mint a miénk. Magunk is csak ezt kívánjuk az ujesztendő jövőjén, mert hiszen ami van, abban nem sok örömünk tellett az elmúlt évben és ami nincs, abból igen kellene egy és más, hogy élni tudjunk, hogy hinni merjünk és hogy dolgozni bírjunk a jövőben. Mi nem megyünk, nem mehetünk részeg illúziókkal, balgatag vakmeréssel, hiú álmokkal és meddő vágyakkal a holnapok elébe. A nagy háború szilveszteri mámorát kialud­­tuk, a rorr­balom szilveszteri mámorából is felébredtünk, reméljük, hogy az ellenforradalom szilveszeri mámora is véget ér már egyszer. Mert ez a több, mint hatesztendős narkózis nagyon kimerítette és elgyengítette ezt a sze­rencsétlen sokat próbált és sokat csalódott nem­zetet. Itt az ideje, hogy az egészség és igazság emberei jöjjenek, az erősek, a munkások, a szellem szentlélek lovagjai, a jövendő hősei, akik nyugodt józansággal és tiszta öntudattal néznek farkasszemet az ostobák és a tudatla­nok légbőlkapott, farka káprázataival és az életre és dologtevésre rázzák fel a magyart. A kalandosét is a holdkórosok diktat urájá­tól élig va­', a hazafias hamispénz verésének legyen már egy a*« »í&c uumsuh wag a* érem másik oldalát is. Éveknek előtte nemzeti megújhodást, magyar reneszánszot emlegettek, hirdettek és, sajnos, felelő­len elemek cselekedtek is, de ha ma, az 1926 esztendő hajnalán felnyitjuk a szemünket és körülnézünk ebben a csonka országban, eb­ben a bomlott világban, ebben a kettészakadt, sőt száz darabba törött magyar közéletben, ha hir­elen eszünkbe jut a boldogtalanul elmult évnek politikai kalandort­ónikája és sokezer méteres panama filmje és ha m­át a szívünk , tesszük a kezünket, vájjon őszintén és igazán meri-e mondani valaki, aki embernek és ma­gyarnak nem csupán a szájával vallja magát, hogy itten nemzei megújhodás van, hogy itt a magyar, a­ reneszánsz tavaszodik ? Még kortes­­fogásnak is alacsony és átlátszó lenne mostan­ság ennek hangoztatása, nemhogy a valóság­gal való szembesítés hitelt adhatna neki. A fesztenyő első napján sokan és sokszor el­­határoznák, egyesek és közösségek, hogy most uj életet kezdenek. Mi már nem igen hittünk az ilyen modern crodákban, amelyek még há­rom napig se nagyon tartanak. Azt se várjuk, hogy ez az esztendő a boldogságot hozza meg. Mi most olyan pokoli éveket élünk és éltünk át, amelyek megtanították a lemondást, az emberek és világ dolgainak komolyan vevésére. Ne­­k*k már nincsenek többé hazárd remi­­nyekk. Mi egyelőre csak azt kívánjuk, hogy a bűnök és tévedések esztendői után a vezeklés és megigazulás esztendeje jöjjön el végre vt­ Iabára. Hogy a csetizások és csalódások népe magára eszméljen és elinduljon az igazság és ki­adás utján a jobb jövőbe, a víg esztendőbe, eme jt a magyar nép zivataros szálldsinak mar­­ sites himnuszköltője kért a magyarok Is­tenitől 1823 ban. Ottglgazulds nélkül nincsen üdvözülés ezen a földíre. te, hol élnünk halnunk kell, a má­sik nagy knitö igéi szerint. M ndnyájunk aka­ratának és munkájának végző célja az a nagy Magyarország, amelyet nem jelszavakkál és nem kalandokkal lehet ismét összekovácsolni, hanem els* három dologgal: dolgozni, dolgozni, dol­­gozn­i­ gell­érette­l|jel, nappal, rendületlenül és Isn^adatUnnt ! Szép dolog a piros hajnal, fe­­hér álom, zöld remény, de egyedül a munka szik­ ki napjai azok, amelyek nyomán lenes ®*8 egyszer ünnep e világon, a mi világunk­ H vá­g % ban, a magyar tá­ja­kon. Adjon Isten, ami nincs, Ez uj esztendőben, és ha annak idején, amikor Aranyunk ízi > sirvavigadó újévi köszöntőt irts, sok minden nincsetlensége volt a magyarnak, ma bizony még annál is több van. És ha azt kívánjuk, hogy adjon Isten, ami nincs, hát akkor első­sorban egyetértést kivárunk, azután békés lét*­ és összetartást magyarok és magyarok között, erős és komoly ön­adatot a nemzeti célok kitűzésében és kitartást e célok megválós­á­sában. Adjon Isten olyan politikai vezéreket, akiknek nem a hatalom megtartása, vagy meg­szerzése a legfőbb, sőt egyetlen Cik­k és prog­ram is és olyan népet, amely nem dlU fel min­­­den hordóról leh ngzó frázisnak és nos­za­­vát a saját élete és érdeke ellen. Nem akarunk többé ezen a földön se reak­ciót, se fuccsot, se demagógiát, se kilengést, se ostobákat, se gonoszokat a közélet piacán, se felelőtlen elemeket, se hazafias felh­áboro­­dásból bűnözőket ! Bort, búzát, békességet akarunk, amit mai nyeven úgy is ki lehet fe­jezni, hogy haladást, demokráciát, szabadságot. Egyszóval: uj Magyarországoti Vasa József kultuszminiszter ? Miért beszélt a miniszterelnök telefonon Vassal és miért tér vissza a fővárosba Bethicz* István. — Ötödikén ül vissze a Asz. (Budapesti tudósítónk telefontjelentése.) A nemzetgyűlés minden valószínűig­­ érint Ja­nuár 5-ig, kedden ül össze, hogy ál­ást foglal­jon a nemzeti katasztrófa ügyéb­en. Ma délelőtt Almássy László, az egységes párt ügyvezető-alelnöke több egység­es pá­r képviselő táraaságában felkereste Vcs* J­ó­sof helyet és miniszterelnököt, akivel megbeszél­ik a ka­tasztrófa ügyében szükséges legsürgősebb tenni­valókat. Az egységes párt is szükségesn­k tartja a Ház összehívását, hogy egyesen, pártokra való tekintet nélkül határoz^ cí­m a Sürgős If.­­siísig nyújtásáról. Amint azt a Délmagyarorszá­g r­ai számába n már megírta, a keddi ülés ikyenl a szócska giif Apponyi Albert lesz, akinek felszólalása után Bethlen István gróf miniszterelnök vála­szol a kormány nevében. Értesüléseink szerint a miniszterelnöknek ma esti, vi­g y bonn­p rrggen­ bsztérkezére a nem­zetgyűlés összehívására vonatkozó intézkedések­kel összefüggésben egyáltalán iincsn, mert hiszen a m­iniszterelnöknek módjabmertt volna telefonon is a szükséges intézkedéseket, meg­tenni.­­ » Úgy értesülünk, hogy a miniszterelnököt az egy­ségi párt néhány tagja kérte meg hogy jöjjön haza és tegye meg a szükséges intézke­­déseket. Ezek az egységes párt képviselik már hó­nap délelőtt f­lkeres ii a miniatere­lnököt, hogy behatóan informálják a távollévően idő­­köz­ben történtekr­ől, jól és komolyan informált helyről azt a: In­formációt kapuk, hogy a miniszterelnök a m­i nap folyamán hosszabb telefonbeszélgetést foly­tatott Vass József helyettes miniszterek öikel, a a bessilgús azonban nm volt összefüggésben a nemzetgyülés teszthívásának kisdisivel, ha­nem Inkább a k örül forgó vájjon Vass József tipsik­l­ miniszter nem-e volna hajlandó vál­lalni a­­ nemzminiszteri tárcát. Windischgraetz herceg komornyikja akart hamis ezer frankossal vásárolni a Király uccai üzletben. A rendőrség letartóztatta Kovács Gáspárt. — Hogyan két­ü t Marsovszky noteszébe a komornyik neve? — Rengeteg iratot fogtalok le Kovács lakásán. Budapest, december 31. A rendőrség saját nyomozásai során és a külföldről kapott ada­tok alapján teljesen megkonstruálta a képét an­nak a nagyszabású bűnügynek, amely most a közvélemén­yt foglalkoztatja és megállapította, hogy kik azok, akik Marsovszkyékkal összeköt­­tetésben voltak Budapesten. Az állandó meg­figyelés alatt tartott egyének elállítása azon­ban csak akkor történik, ha az feszes tárgyi bizonyítékok a rendőrség kezén lesznek. A főkapitányságon már tegnap este kiadták­ az utasítást, hogy a város minden pontjában megfgyelést kell tartani. Keresni kell a titok­zatos negyediket, akinek az igazi neve Kovács Gáspár, aki negyven év körüi férfi, urasig! inas volt Ez az az ember, akit Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen is kerestek a detekt­vek. A detektívek várót szerte lesben állottak, figyeltéí azokat a helyeket, ahol Kovács meg szokott fordulni. Hajnali egynegyed négy óráig tartott ez a megfigyelés, amikor a Szathmári detektív csoport két tagja elfogta is bekísérte a főkapi­tányságra Kovács Gáspárt. Kovács Gáspár beismerte, hogy november 18-án megjelent az Árvái és Ester cégn­ő, ahol egy női ruhrát és kabátot vásárolt, ezer­­frankossal fizetett, azonban azt hobl­ja, hogy nzt tudta, hogy az ezerfrankos hamis. Arra vonatkozólag nem ad semmi felvilágo­sítást, hogy hogyan került a neve Marsovszky noteszébe, amelyet a hág­i rendőrség lefogott. A kora délutáni órákban az őrizetbe vett Kovács Gáspárt a rendőrség által produkált és a francia rendőrtisztviselők által előmutatott bizony­tékok alapján legalább részleges vallo­másra bírták. A detektívek nem sokkal később egy egész bőröndre való különböző irattal tér­tek vissza a főkapitányságra. Ezeket az iratokat azonnal elvitték Bautz Ernő rendőrfőtanácsoshoz, aki nyomban intéz­kedett, hogy a törvényszéki írásszakértő jelen­jék meg a lefoglalt iratok átvizsgálására és a kézírások megállapítására. Rövidesen ezután meg is érkezett a főkapitányságra dr. Gyalokay törvényszéki irásszakérő, aki hozzálátott az ira­tk áttanulmányozásához és a szakértői vé­lemény elkészítéséhez. A lefoglalt iratok meglehetősen nagy mennyi­­ségűek és a jelek szerint dönő fontosságúak a nyomozásban, mert az írásszakértő megszakí­tás nélkül végzi m­unkáját és a további intéz­kedéseket a szakértői véleménytől teszik függővé. A fian­aa kiküldöttek már reggel kilenc óra óta megszakítás nélkül a főkapi­ányság épüle­tében tartózkodnak és olyan adatokat bocsáta­nak Kovács Gáspár őrizetbevételével kapcsolat­ban a főkapitányság rendelkezésére, amelyek na­gyon megkönnyítik a rendőrség munkáját is elősegítik azt, hogy a magyar hatóságok mi­előbb végleges eredményt tudjanak elérni. (Budapesti tudósítónk tele­fon­jelentése.) A frank­hamisítás ügyében ma őrizetbe ve­t Kovács ■*4«Dér jelentéktelen ember, — mint Miskolcról

Next