Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-02 / 26. szám

Süll © topeni« t^ardl«nt3**81 Diik Ferenc­«. 2. Telefon 12-33. Kiadóbhn­al, SÜM taklhtyvíAf és la«,rgdai Dajrouc­h-t*r II. Teleton 300. 4* vtfött ttndoi­ngAret I. sxlni Teletonerim 10-34 Szeged, 1926 február 2. KEDD Előfizetési Arat: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám­ára hétköznap 2000 kor, vasár- és ünnepnap 3000 korona, n. évfolyam, 26. szán Csendes likvidálás. Végre a mocsárbűzben egy szippantás tiszta levegő. A bankingoványban egy talpalatnyi száraz. Az elborult égen egy sugárvillanáa. A homoksivatagban egy tenyérnyi oázis. A cikó­­riás töltyben egy szem babkávé. Még száz ilyen válogatott szép kapcsolatot lehetne egy*­más mellé ragasztani s az mind nem fejezné ki elég szemléltetően, milyen nagy örömet jelent az országnak az az új találmány, amit úgy hívnak, hogy csendes likvidáld». Akárki találta ki, nagyember az és méltó a nemzet hálájára, amelynek legnagyobb bajában sietett segítségére. A legnagyobb baj — nem kel hirtelen véle­ményt mondani — világért se a frankhamisítás volt. Hiszen az, tetszik tudni, egészen közös­­séges bűnügy, de olyan nagyon közönséges, hogy semmiben ne különbözik attól, mikor a jászladányi csizmadia hamis négykrajcárosokat veretett ezzel a körirattal: I. Simsa András csizmakészítő Jdsziaddnyban. A különbség leg­feljebb az, hogy Sismis Andrást nem vezető olyan szent cél, mint a herceget, az országos főkapi­ányt és a püspököt, akik, mint a ma közzétett vádiratból is kitetszik, mind a haza­­szeretet vezércsillagára függesztették az ihlet tülzében égő szemüket Igaz, hogy a miniszter*­elnök fogalmazása szerint a más aranyláncát tenni a haza oltárára, nem tartozik a legtf­ndök* löbb hazafias erények közé, de hát ez egyéni felfogás és nem változtat azon, hogy a frank ügy közönséges bűnügy, amelynek, a vak is látha tja, semmiféle politikai vonatkozása nincs. Épp azért lett volna fe háborító dolog, ha a destruktív jóslatok beváltak volna és poli­ikai konzekvenciák származtak volna a közönséges és politikamentes bűnügyből. Minden jó ma­gyar emberben megdermedt a vér arra a gon­dolatra, hogy ebbe a buta bankügybe esetleg a kurzus is belebukik, holott az nyilvánvalóan ártatlan benne és semmi vonatkozása sinct azokhoz az urakhoz, akiket a vádirat részben tetteseknek, részben bűnsegéd­ bűnrészeseknek, részben bűnpártolóknak címez és öt évtől tiz évig terjedhető fegyházra taksál Mi köze hoz­zájuk a kurzusnak? Windischgraetz bei cég szabadkőműves volt, noki a bölcseségben nem ért el sionhegyi magaslatokat és a nagy­páholy titkos orgiáin tanulta a bankócsinálást. Nádosyról ország-világ tudja, hogy világé etében mindig kommunista volt, állandó összeköttetést tartott fenn a moszkvai szövettel és Kun Béla utasítására sanyargatta olyan kegyetlenül azo­kat a konstruktív hazafiakat, akik nyomdák szíjrombolásával és kaszinók felrobbantásával áldoztak a magyarok istenének. És talán Zid­­ravecz püspökről is útban van már a leleplezés, hogy kikeresztelkedett zsió volt és cionista­­puccsot akart előkészíteni. Hát hogy lehetne ezekért a notórius des­ruktivekért felelőssé tenni a kurzust, amelynek mentalitása mindig merő­ben ellentétes volt az övékével s amelyben nemcsak hogy szerepet nem vittek, de titokban mindig ástalódtak ellene... Szerencsére ma már tisztán lát az ország és ha egy két napig a tájékozatlanabb laikusok azt hitték is, hogy a kurzuson csattan az ostor vége, ma már senki se ül fel az ilyen rém­híreknek. Aiep­alan rágalom volt és minden ellenkező hiresztelés dacára az is marad, mintha bal felé való eltolódásról volna szó és mintha a ku­rus kriptáján meg kellene forditani a cimert, am­eg hamis frank vitézt ábrázol fehér mezőben, szájában ingyen részvényt Unva. Szó sincs róla. Egyelőre marad minden a régi­ben, legfeljebb a kurzus csendes likvidálásáról lehet szó, amint »illetékes heyiől* jelent­i. Szépen, lassan, csendesen, hogy ész­e se lehessen venni legalább ötven évig, hogy it valami változott... Ngy megnyugvás ez mind­­nyájunknak, akik minden megrázkód­­ ástól féltjük ezt a szegény kis országot. A tu­dokló embernk rettenetes megrázkód­atás volna, ha egyszerre húznak ki a vízből és az égő házba szorult embernek is végig esen­­ megártana, ha hebehurgyán egyszerre kirántanák a lángok közül. Szépen, lassan, cse desen kell likvidálni a­ vizbefutót és a tűzben égő­, külön-külön min­den haja zilát, mert inkább fuladjon meg és égjen ne muvá, minthogy valami megrázkód­­ózás érje. Az ellenzék politikai szempontból nem tartja a vádiratot irányadónak. A kérdések tisztázását a pótnyomozástól várják. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése ) A frank­­hamisítási ügyben kiadott ügyészségi vádirat politikai hűtőiben igen nagy feltűnést keltett. Amíg a frankcsyben szereplő vádlottak szerepé­vel nagy általánosságban tisztában voltak, senki sem gondolt arra, hogy Zadravecz István és Baross Gábor olyan mértékben voltak a frankhamisítási ügyben érdekelve, ahogy azt az ügyészi vádirat beállítja. A vádiratot természetesen elsősorban a p - ben ető szempontból, részben pedig poli­tkai lizikusok tárgyalták igen nagy érdeklődéssel és szinte általános az a vélemény, hogy a vád­irat nem felel meg minden tekintetben azok­nak a követelményeknek, amelyiknek részben szempontból foz­ek. Az e­lemés vezető politi­kusai az egész nap folya­­án megbeszéléseket­­ tartottak és rámutattak arra, hogy az ellenzék politikai szempontból a vádiratot egyáltalán nem tekinti irányadónak, igen sok kérdést hagy nyitva. Nincs megálla­­pí­va, hogy mi volt az akció célja. Az ellenzék szerint a vádirat helytelenül, oly­­kor pedig fogyaték­osan ti mellett a ftarkhami silda körül titténtek el. A vádirat küklö­ben is ki, vagy kik voltak annak értelmi szerzői Éppen ezért ezeknek a kérdéseknek a tisztázását a pótnyomozástól várják. A vádiratban a parlamenti bizottság szerdai ülése foglalkozik, amelyen egyidejűleg meg­hallgatják Vass József népjóléti minisztert is, aki Bethlen István gróf miniszterelnök genfi utja alatt december 1-től— 17-ig Bethlen István miniszterelnököt heletttrsHette és így hit ételez­­heő, hogy Prónay György mini­zterelnökségi államtitkár a helyettes miniszterelnökit is infor­málta az ügyről. igyekezik tisztázni azt a kérdést, hogy miért nem hajtotta végre Bethlen utasításait és ezekre az utasításokra vonatkozólag mllyen jelentést tett felettes hatóságának. A hani hamisítással a nemzetgyűlés szerdai ülése is foglalkozni fog, a legitimisták részéről Radovszky István készül nagy beszédre, mely­A szo Cialita párt részéről megállapítottál, hogy az ügys r­égi vádirat ismeretétében a kormány felelősségének a kérdése kétségtelenül megerősödött. A nemzetgyűlés szerdai ülése foglalkozik a frankhamisítással. ben személyek­re való tekintet nélkül feltárni igye­kzik a frankhamisítás politikai hátterét. Nádosy Imre kihallgatásával Szt­rache főügyész kijelentette, hogy a Jankovich-napló szereplői elleni eljárás indítása nem tartozik az ő hatáskörébe. az (Budapesti tudósítónk tele­fon­jelentése) Ma délután Szbache főügyész magához kérette Buday Kálmánt, a lotlehemi konzus szeméii titkárát és átadta neki a hágai jegyzőkönyvet lefordítás végt­l. A főügyész Bossin újságíró, a Matin kiküldött tudótaóát is fogadta, akit informált a bankügy kérdéséről. • A főügyész a magyar z­sá­íroknak elmondta, hogy a rendőrség­e átküldte a pó nyomozásra vonatkozó határozatot, amelyben ré zzetesen megjelölte azokat a körülményeket, amelyekre a pót­nyomozás kiterjesztendő. Az újságíróknak arra a ké­résére, hogy az egyes politikai lapokban megjel­nt funkovich­­naplóban s­ert­­ő személyek ellen indult-e el­járá*s, a förg­ész kijelentette, hogy ez nem az ő hatás­körébe tartozik. A rendőrség saját hatáskörében korlátlanul foganatosíthatja a szükségessé váló követe­ményeket és a tovább nyomorás cselekményeket. Még nem kezdődött meg a pótnyomozás. Megfigyelés alatt ismeretlen az «méhek — A nyomozás kedden kezdődik. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A rendőrségen a tervbe vett pótnyomozás ma még nem kezdődött el, de több olyan momen­tum­ me­ült fel, a­m­i azt látszik igazolni, hogy a nyomozás holnapi megkezdésére min­den in­ézkedést megtett a rendőrség. Hetek óta déután már csak az inspekciós detektívek tartózkodnak a főkapitányságon, ma azonban a bankügyben sz­e­őző e­járás során közreműködött Schnell Csepeget berendelték és megfelelő uta­sításokkal látták el. Az éjszaka folyamán több det­ktív ment ki a fővárosba megfigyelni egyes olyan személyeket, akik vagy tanúként, vagy gyanúsító­ akként az ügybe beköti Ke*. A tit­­kolódzás, amely a főkapitányságon lo jik, mu adja azt, hogy nem mindenn­ki személyesről van szó.

Next