Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1926-03-02 / 50. szám
iPHbmCfcigi Dctk Pmenc-a. 2. Ta'afoa 13-38. KiidOWralal, 8iS#Zsk9sjrv&r is jagrirod* i DugunMs-ttr 11. Telelőn 308. nail I PatiHI Siadir-ngirnl i. nini Teleleasiim loot. Szeged, 1926 március 2, KEDD !’!0üi«lé*l Irak: Egy hónapra helyben 40.009 kor., Budapesten H vidéken 45.0110 kor. Egyes szám ára hétköznap 21100 kor mát- él flnnepnap 3000 korona 11. évfolyam, S0. szán Székesfehérvár címére. Nem jól van ez ily, de nem ám, szeretve tisztelt véreink és atyánkfiái, ott Székesfehérvár törvényhaóságában. Az rendben van, hogy a Világ beiltását méláztatnak követelni. Ki miben vétkezik, abban bűnhődjék: ezt kívánja az úgynevezett erkölcsi világrend, amit akkor is tisztelni illik, ha ködmönben és subában jár. Ha a Világ volt az, aki Schultzenbájmmal egy táiból cseresznyézett, akkor a Világot kell meglövöldözni a cseresznyemaggal. Ha a Világ volt az, aki a más óraláncát ajánlotta föl a basa oltárára, akkor úgy kell vele bánni, mint tolvajjal. Ha a Világ volt az, aki útleveleket hamisított, akkor úgy kell vele bánni, mint közokira hamisítóval. Ha a Világ vot az, »ki revolvert fogott békés járókelők*«, akkor úgy kell vele bánni, mint a gyilkossal. Ha a Világ volt az, aki bankót hamisított, akkor fegyházba vele ! Ha akad Bánhegyestől Gibraltárig és az a«z»kisokig egyetlen egy kereskedő, vagy vállalkozó, vagy tőkepénzes, aki azt mondja, hogy azért rendült meg a bizalma a magyar szolidságban, mert Magyarországon van egy Világ című lap, akkor ezzel a lappal úgy kell bánni, mint rongy és söpredék hazaárulóval. Mert minden és mindenki az, aki akár bomibával, akár bottal, akár hamis bankóval, akár gonoszságból, akár butaságból az utolsó idegszálakat is eltépi, amelyek ezt a boldogtalan országot még úgy ahogy hozzákötik a többi Európához. Ebben az eseben se irgalom, se tekintet senkire és semmire. Franciaországban százával bocsátják el a magar munkásokat. Párisban lefújták a magyar szobrászok és festők bemutattatását. Egy berlini cirkuszban a lisztezett képű bohóc kiölti a nyelvét, amikor a fajtánk nevét kimondja és Csája János díjbirkózónak kell megvédenie a magyar becsületet. Magyar iparosok és kereskedők elképedve beszélnek róla, hogy külföldi üzletfeleik nem akarnak velük szóba állni és sloraírozzák az eddig kötött etileteket. Aki oka ennek a sok szégyennek, gyalázkodásnak, anyagi kárnak, aminek még nyilván nem vagyunk a végén, annak úgy kell lakolni, hogy kire menjen a föld egyik sarkától a másikig, mint ahogy híre ment a bűnügynek, amelyről a magyar beügyminiszter azt mondja, hogy monstruozitásra nem tud hozzáfoghatót. S mivel az az álláspontunk, mint jogállamban élő embereknek, hogy minden bűnt arányos bünteéssel kell megtorolni, megdöbbent bennünket a székesfehérvári határozat. A krok és rendek ott megk Hapitolták, hogy mindennek a Világ az oka. ö az útonálló, az óraláncrabló, a gyilkosságra uszító, a bankóhemtartó, a garázda gonosztevő. És ennek a bűnhalmazésnak csak annyi legyen a büntetése, hogy a kormány szüntesse be a lapot ? De hát m csoda büntetésfz lenne az a haramiának, a gyilkosnak és bankóhamisítónak, ha csak az iparigazolványát vennék el tőle ? Például egy orgoványi rabló vezérnek sokszoros gyilkosságért elég büntetés volna az, ha megtiltanák neki, hogy ezután ne legeltethessen birkát a saját neve auti ? Pedig hát milyen szeld, ártatlan kisfiú egy orgoványi főnök a Világhoz képest, amely bankót hamisít és térdig gázol a honfivérben ! És most már ennek az ország rosszának, nemzet szégyenének ne tegyen egyéb büntetése, minthogy ne világoskodtasson tovább? Hit van annak értelme: széttörni a lámpát, de meghagyni a világító tornyot? Kiütni a fegyvert a katona kezéből, de szabadlábon hagyni a katonát ? Leverni az almát a sárba, de ki nem vágni az az teafát ? Nem, szeretve tisztelt véreink és afgánkfiai, ez nem jól van így, ennyit tudók a vörös rooszkoviták, nekünk már többet kell tudnunk, mint elődeink tudtak. A vörös diktatúrának egyik legsürgősebb fennvalója pont Világ betiltása és a vörös rendelet nem is indokolatlan, mert mikor mindenek vörösbe öltözködik és még a He Jer Istvánék lapja is köszöntve ünnepelte a forradalom „vívmányait", akkor a Viág elég bátor, vagy elég oktalan volt tovább is megmaradni a polgári szabadság harcosának. A vörös diktatúra betiltotta azt a polgári lapot, amely nem volt hajlandó még életvédelemből se vörös álarcot feltenni és mi lett a vége? A dikamra összeomlott, mint ahogy végre minden diktatúra összeomlik és a Vilog régi tiszta fegyvereivel megint kiállt a polgári szabadság védelmére. Azokkal a tiszta fegyverekkel, amelyek a hinduk nagy eposzának fegyvereire emlékeztetnek. Akkor is harcolnak, mikor viselőik már halottan feksznek a csatatér poraiban. A vörös diktatúra ott követte el a hibát, hogy nem próbálta ki, vájjon csakugyan élnek- e és hatnak-e a liberális eszmék akkor is, ha harcosaikat halottul fektetik a csatatér porába. Ezt a hibát nem szabad még egyszer megismételni, azért a székesfehérvári határozatot bővíteni és javítani kell. Nem elég a Világ betiltását követelni a kormánytól, hanem olyan itézkedéseket kell kérni, amelyek valóban meg fogják váltani Magyarországot a lberalizmustól. Nevezetesen: be kell tiltani az összes liberális újságírókat is, de európi formában, például úgy, hogy Coudínál neki kell őket hajtani a Duának, próbálják meg, át tudnak-e rajta száradásai menni s a másik parton csak azokat kellne megkövezni, akik útközben nem túladnak bele a vízbe. Továbbá: a liberális lapok olvasóinak csak olyan feltéellel volna szabad megengedni az olvasást, ha az újságjukat ••tóban megérnék, hatósági ellenőrzés mellett. Végül: az ország minden lakosa öt évtől hetvenig köteleztessék a Szózat előfizetésére, mégpedig úgy, hogy akik liberalismussól gyanúsíthatták, azok két példányra fizessenek elő. Körülbeül ez az egyetlen módja annak, hogy a sajtó terén végre rendet csinálhassunk. Reméljük, lesz olyan törvényhatóság, amely ilyen korrekt ivamokat süvít bele a székesfehérvári határozatba. Ha a helyzet magsalátán áll, akkor határozatát március 15-én hozza meg, az indokoltban kiemelvén azt, hogy ha Petőfi Sándor ma élne, akkor őt is mint bankóhamisítót fogták volna le Hollandiában. A 8 órás ilések nem sokáig tartanak. Bethlen elutazása után a"Házat elnapolják. (Budapesti tudósítónk lelt bejelentése.) A nemzetgyűlés holnap már nyolcórás üléseken tárgyalja frankügyet. Előre látható, hogy a nyolcórás ülések rövid életűek lesznek, mert ma már bizonyos, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök szerdán elutazik is a nemzetgyűlés elnapolásának kérdésiben csak azért nem döntöttek, mert azt mérlegelik illetékes helyen, hogy a nemzetgyűlés üléseit kormányzói kézirattal napolták-e el, vagy egyszerű határozattal döntsön a Ház ebben a kérdésben. Kézz^tem hogy a miniszterelnök távolléte alatt a fickvkot nem folytatják őt I, így az is előrelátható, hogy a parlament a genfi tárgyalások ideje tatt szünetelni fog. A holnapi ülés legérdekesebb főszórlója Russoy Károly lesz. A demokratikus ellenzéki pártok tiltakoznak a Ház elnapolása ellen és bűnügyi eljárást követelnek a kormányzó megsértéséért Vannay ellen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A demokratikus ellenzéki pártok bizottsága hétfőn este tartott értekezletén elhatározta, hogy a nemzetgyűlés keddi ülésén tiltakozni fognak a Ház elnapolása ellen. Egyúttal Rakovszky belügyminiszternek Vannay László ügyében hétfőn tett kijelentései uán követelik, hogy Vannay ellen kormánytós kicsik, a nemzet megbecsülése ellen elkövetett bűntettért, hatósági személy megfogalmazásárt bűnügyi eljárás indíttassik és a szegedi kerületi főkapitánynak Vannay ügyében felterjesztett jelentését terjesszik a Ház elé. Mindenféle hírek Clinehant látogatásáról a miniszterelnöknél. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nemzegyvé» mára várt szenzációja. Apponyi felszólalása elmaradt és épp ezért a *ia meglehetősen részvétlenség mellett folyt le. A képviselők inkább a folyosókon tarló, kodt»k é« elsősorban Clinchont francia követnek Bethlen István gróf minisztereit Sktíéi telt látogatásáról volt szó, amely látogatást különféle képen kommentálták. Szetig tartotta magát az hír, hogy Clinchint kötet a francia kormány demarches adta át és voltak olyan hírek, hogy ennek a demarchenak a tartalma súlyos helyzet elé állítja a Bethlen-kormányt. Illetékes helyen azonban az érdeklődő újságíróknak kijelentették, hogy ezek a hírek valótlanok és a francia követ csupán a pótnyomozás újabb adatairól és a bűnügy mai állásáról kért tájékoztatást a miniszterelnöktől. Károlyi aréf ismételt kihallgatása. Bada »est, március 1. A főkapit ényságon hétfőn rege 9 órakor a búr megjelent Károlyi Imre gróf, »ki Kutina Rez«ö lendfilanácsos szobájában tett néhány paces látogatást, majd Lakemis rendőrkepitány szobájába ment. Kihallgatás u uán rövidesen megjelentek a fök apit*nyság épület ében a fr* nca kiküldöttel: Reyere és Ctlrd Hasiint ue dr. Auer P l társságában, ök is azonnal Lakatos rendőrkapitány szobájába ■tri.tr ihol léin* órakor szoé» megkezdödött i Imre gróf kihallgatása. Ez a kihallgatás csak folytatása a multheti kihallgatásnak. A kihallgatásnak az a célja, hogy a franciák jelen* léében tisztázhassák azt a kérdést, hogy Kát »Ifi Imre grófnak valóban vannak [UNK] e okmányszeri »tzl iv adatai a frankhamisítás ügyinek addig míg ki nem derített részleteiről is az egybe tűdig be nem vont szert piáiól. Reggel fény órától kezdve megszakítás nélkül folyt a francia kiküldőben jelenlétében Károlyi Imre gróf kihallgatása. /