Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-01 / 75. szám

sitou ü*«iSí9WMwNm Uttt Mimm. it. fehita» JS­iö. KüuSCMv.Ui, SSlMlíHfeíKjiíí­íir »» i Aradi ucca 8. teblkm AÖB, VtfOMai WWK !, x*Am nwinstn 15-M. Szeged, 1926 április 1. CSÜTÖRTÖK ElGIlletési árak; Egy hónapra h­elyben «O.UOO kor., Budapesten is vidéken 45.000 kori Egyes szám­ára hétköznap 2000 kor. «Mir- is ünnepnap 3000 korona. II. évfolyam, 75 szám A pártközi konferencia terve a titkos társaságokról* (Budapesti tudósítónk telefonjelentése ) A po­litikai körökben sokat foglalkoznak a titkos tár­saságok ügye­il, amely a szünet után való­színűleg fölváltja a nemzetgyűlés napirendjén a frankügyet. Az ellenzéknek ugyan az a terve, hogy a frankbotrányt valamilyen formában ismét fölszínre hozza, a kormánypárt azonban a titkos társaságok ellen megindítandó állítóla­gos akcióval kívánja ellomályozni az ellenzék törekvését. Rubinek István a kormánypárt álláspontjáról úgy nyilatkozott, hogy a kormány a pártközi konferencián az ellenzék vezetői által feltáradó adatok alapján kezdi meg a titkos társaságok likvidálását. Ezzel szemben az ellenzéknek az az álláspontja, hogy a kormány az akciót első­sorban saját adatai alapján indítsa meg. A miniszterelnök szerdán délelőtt magához kérette Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert, aki a titkos szövetségek aktív működése idején belügyminiszter volt és vele huzamosabb ideig tárgyalt. Azon a tárgyaláson állítólag a titkos társaságok ügye lehetett a téma. A közkórház ügye. Ezelőtt negyvenkét esztendővel Szeged város ismertető főzetet íratott közegészségi intézmé­nyeiről a következő évben rendezett országos kiállítás számára. A főzet elismerte, hogy a közkórház nem modern és tetemes javításokra szorul. Volt pedig ennek a közkórháznak 1884 ben 250 ágya, minden ágyhoz a szü­ksé­­ges fölszerelése bútorban, ágyneműben és egyéb fehérneműben. Ma, negyvenkét esztendő múltával a közkórháznak van 160 ágya, az ágyak mellé nincs egyetlen szék, összesen van száz használható inge, nincs egyetlen beteg­köpenye és a legtiralmasabb állapotok ural­kodnak a betegek fölszerelése tekintetében. A higiéné és a fertőzés elleni védekezés legele­­mibb szabályainak megcsúfolásával a kórház tűrni kénytelen, hogy a betegek saját, gyakran tisztátlan és fertőzött ruhájukat használják. Tegnap a városi közgyűlés a kórház ügyével foglalkozott. A beavatotton olvasó hajlandó volna azt hinni, hogy ezeknek a hiányoszágoknak sürgős megoldását tárgyalták. Szó sincs róla. Ilyen merész gondolatokig Szeged város köz­gyűlése nem jutott el és ilyesminek a rendbe­hozatalát talán maguk az orvosok sem merték remélni. Arról volt mindössze szó, hogy a kór­ház épülete helyeztessék a modern egészségügy követelményeinek m­iig meddig megfelelő álla­­potba. Kisebb foltozgatásoktól eltekintve, negy­­venkét esztendeje festették be utoljára olajtes­­likkel a kórház kórtermeinek falait, ajtón, ab­lakon. Ma valósággal a falak is fertőzöttek és egy darab leszedett vakolatról a baktériumok milliárdjait lehetne kitenyészteni. A kórtermekben vízvezeték és mosdó nincsen, a százhárom betegre berendezett kórháznak három fürdőszobája van, de nem mosható falak­kal, a folyosók szigetelő lemezeinek széle le­fedve nincs, hogy a rések miazmák raktárául szolgálnak, a közös betegszobák villanyvilágí­tása olyan primitív, hogy este jóformán még injekciót sem lehet adni a betegeknek, a kór­ház első részének fülőkazánjára — a többi résznek ugyanis még központi fűtése sincs — tavaly mondotta meg az ipai felügyelő, hogy ki­cserélésre szorul, raktárhelyiségek, ahol a be­tegek saját ruháit dezinficiálás után el lehetne zárni, nincsenek, — egyszóval az egész kórház csupa nincs, hiányzik és ellentétes a modern közegészségügy követelményeivel. Nem bővítés­ről, nem a fölszerelési hiányosságok pótlásáról, hanem ezeken az épületeken eszközlendő javí­tásokról volt szó a tegnapi közgyűlésen. A fedezet helyett ezekre a célokra jutott tegnap egy bizonytalan és ködös ígéret a közkórház­­nak. Mióta az egyetem Szegedre került, hol innét, hol onnét szokták megcsillogtatni azt a remény­séget, hogy az egyetemi klinikák fogják átvenni a közkórház betegeinek egy részét, vagyis a közkórháznak ma nincs meg az a jelentősége, mint volt az 1885. évi országos kiállításra készült emlékfőzet megírása idején. Ebben van a nagy tévedés. Nem lehet elégszer és eléggé aláhúzottan megmagyarázni a közönségnek, hogy más a közkór­ház hivatása és más az egyetemé. A közkórház a betegekért van, az egyetemi klinika a tanítás kedvéért. A közkór­ház köteles fölvenni mindenkit, aki gyógyításra szorul, az egyetemi klinika elsősorban tananya­got keres. A közkórház bármikor tartozik föl­venni a beteget, az egyetemi klinikát nem lehet megakadályozni a nyári szünet tartásában. Az egyetemi klinika a saját céljával és hivatásával jutna ellentétbe, ha a közkórház feladatait akarná ellátni. Ezért kell közkórház, mégpedig jól fölszerelt és higiénikus közkórház még az egyetem mellett is. Ezt kell tudomásul venni mindenkinek, ha meg akarja érteni a közkórház rendbehozatala nestelt még fejlesztésinek szükségességét is. A helyzet ugyanis az, hogy ma Szegeden nincs elegendő ágy a kórházi betegek befogadására. A közkórház ágyainak száma megfogyott, az egyetem új ágyakat sem hozott, csak a meg­levő intézményeket vette át. A kórházi ágyak száma, a klinikákat is beleértve, ma csak eggyel több, mint volt húsz esztendő előtt. Ezen még az egyetemi klinikák kiépítése sem fog lénye­gesen változtatni. A mostani hétszázzal szemben akkor az ágyak száma nyolcszázra emelkedik. Közben azonban eltelt húsz esztendő, a város lakossága szaporodott, a közegészségügyi igé­nyek emelkedtek, az is kórházban gyógyíttatja magát, aki azelőtt arra nem gondolt és a gaz­dasági viszonyok megromlása következtében kórházba szorul, aki azelőtt otthon tudta magát ápoltatni. Beszédes példa, hogy húsz esztendő előtt harminc műtétet végeztek egy évben a közkórházban, azóta pedig a műtétek száma nyolcszázra emelkedett. Minden szi­­ttén, de egyúttal min­den túlzás nélkül ez a közkórház és nagyrészt a köz­egészségügy mai állapota Szegeden. Néhány hét múlva megnyílik Budapesten a nemzetközi embervédelmi kiállítás, amelyre természetszerű­leg Szeged is meghívót kapott. Némi változta­tással ismét ki lehetne nyomatni ismertetésül az 1885. esztendei füzetet. Szeptemberben lesz az országos orvoskongmszus Szegeden. Bizo­nyos, hogy akkor ezt a közkórházat nem na­gyon tehetjük a kirakatba. A tegnapi szeren­csétlen közgyűlési határozaton már túl vagyunk. Felejtsük el, de felejtse el a tanács is. Lásson neki és hozassa rend­be a közkórházat a saját iniciati­vájából. A hiúság kérdése senkit se fog bántani. A fontos csak az, hogy a közegészség­ügynek legyen haszna belőle. Újból kormányválság van Jugoszláviában. Pasics kormánya megint lemondani készül. (Budapesti tudósítónk telefonjelet­se.) Bel­­­­grádból jelentik: A kormány helyzete ma meg­ingott. A radikális párti minsszterek azt kíván­ják, hogy a parlament április hó folyamán is ülésezzen. Miután Pasics ennek ellene szegfllt, a radikális miniszterek ultimátumban követelték Pasastól, hogy holnap délelőtt 10 óráig adjon választ, hajlandó- e a parlament további mun­kásságát biztosítani ? Amennyiben ez nem tör­ténik meg, úgy a radikális miniszterek tárcá­jukról lemondanak. A király ma kihallgatáson fogad a P*sk­i miniszterelnököt. Politikai kö­rökben biztosra veszik, hogy holnap az egész kormány lemond, Az új Avarescu-kormány május 25-ére írja ki a választásokat. Paktum készül Avarescu és Bratianu között. Bukarest, március 31. Avarescu tábornok, miniszterelnök elnökletével megtartották az első minisztertanácsot. A minisztert anácson elhatá­rozták, hogy a választásokat május 25-ére írják ki és hogy az országgal minifisszumban kez­lik a kormányprogramot. Az új kormányt a királyság minden részében bizalommal és meg­elégedéssel fogadták. Bizonyos körökben azon­ban élénk nyugtalanság uralkodik, mert több párt egyáltalában nem akar belenyugodni Avarescu kinevezésébe. Ellenben bizonyosra veszik, hogy Avarescu és Bratianu között a választások utáni időre valamilyen paktum jött létre. Ilyen körülmények között a választási harc ugyanolyan éles lesz, mint hogy ha Bratianu ma­radt volna a kormányon. Megverték a lemondott Bratianu-kornány hazatérő igazségügyminiszterét. Bukarest, március 31. A pályaudvaron Mor­­zescu, a lemondott Bratanu kormány igazság­­üg­yminiszterének fogadtatására, aki két hónapja külföldön időzött, megjelent a kormány vala­mennyi tagja Bratianu kivételével. Amidőn Mar­­aescu az Orient-expressről leszállott, az üdvözlé­sére jött barátaival hosszasan elbeszélgetett. Majd a pályaudvarról távoztában a kijáratnál hirtelen etőbe toppant Chirenlescu Valboiia és Morzescut M MMMMMMMMMMPIMMMVImI! fejbe verte. Ugyanekkor Stefanescu Dragan­anesli őrnagy, akit annak idején az útlevélpanama miatt letartóztattak, de később szabadlábra he­lyeztek, szintén megtámadta Morzescut, aki arcán súlyosan megsebesült. A i­még a két merénylőt ütlegelni kezdte s a rendőrségnek nehezen sike­rült a tömeg karjaiból a merénylőket kiszabadí­tani. A merénylőket letartóztattak. Elégedetlenek a vasúti (Budapesti tudósítónk Ulejov jelentése.) Sem a mezőgazdasági, sem az ipari és kereskedelmi ér­dekképzeletek nincsenek megelégedve a Máv­ elnöksége által kidolgozott tarifareformmal. Az érdekelteknek n a kívánságuk, hogy a 18 osztályba tartozó árucikkek kedvezményes tarifáiét frvíhhr* i* fön­tartsák, továbbá­ tarifareform tervezetével, hogy a személyforgalomban a kedv-ír,intés bérletjegyeket hozzák be és az árut t rite csök­kentését ne csak 100, hanem legalább 150 kilométerig terjesszék ki. A tervezet egyébként a tegnapi ankét anyagával együtt fölkel a kereskedelmi miniszterbe* végleges döntés végett.

Next