Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-25 / 95. szám

6 DÉLMAGYAR­ORSZÁG 1926 április 21 Népfajok szelleme. Köztudomású, hogy az egyes népfajok öntudat­lan lelki sajátságai mennyire kihatnak egész éle­tükre, elveikre, erkölcseikre, szokásaikra, műveltsé­gükre. Ismeretesek Stendhal megállapításai arról, hogy mennyire más a spanyol vagy olasz nő lelki élete és érzékvilága, mint az angol vagy német nőé. Érdekes megfigyeléseket a népfajok eltérő asszonytípusairól (a magyar nőről is) találhatunk Dosztojevszki hátrahagyott emlékirataiban. Szelle­mes Jókai észrevétele, hogy az egyes népfajoknál hogyan fejeződik ki a pénzkeresés: az olasz nyeri, az angol szerzi, a német megszolgálja, a magyar keresi a pénzt, de nem találja. Gáspár Ferenc „A föld körül“ c. művében is érdekes példákat közöl arról, hogy nagy katasz­trófák esetén mily különbözően viselkednek az egyes nemzetek fiai. A népfajták egymástól külön­böző szelleme még az étkezésben is kifejeződik. Az angol családiasságra mennyire jellemzők a Dickensből ismert plumpuddingos lakomák, az orosz vidéki életre a Gogoly által leírt halas ebé­dek, a magyar vidék hangulatára a Mikszáth, Szent Péter esernyőjében megénekelt ,ünnepi vacsora“. A faji sajátságok azonban még ennél sokkal mé­lyebbrehatóbbak. Ezek az egymástól nagyon eltérő különbségek fűtik egymás ellen! olthatatlan gyűlö­letükben a fajokat. Bizonyos, mondja Max Scheler, a hírneves német filozófus, hogy az amerikai nem azért gyű­­li a négert, mert az csokoládébarna, míg ő fehérbőrű, hanem mert érzi, hogy annak érzésvilága nemcsak hogy ellenkezik az övével, hanem olyan öntudatlan lelki tendenciákat tartal­maz, melyek valósággal megtagadásai annak, ami az ő érzésmódja számára örök érték. Utóbbi időkben a nacionalizmus újjáébredésének és a népek világháború alatti gyűlölködésének, továbbá a nagy átfogó eszmék utáni vágyakozás­nak hatása alatt különösen előtérbe került s ma már igen nagy irodalommal bír a faji kérdés. Ki­derült, hogy a nemzetek közti egyetértést és a világbékét nem lehet légüres teóriák segítségével elérni, hanem csupán úgy, ha megérteni és érté­kelni tudjuk idegen népek faji géniuszát. A faji és nemzeti géniusz legmélyebben és leg­tisztábban a nemzeti kultúrában nyilatkozik meg, a nemzeti kultúra éltető középpontja pedig a nem­zeti irodalom. Bizonyára erre vezethető vissza a most megjelenő Irodalmi Lexikon szerkesztőségé­nek velünk közölt ama intenciója, hogy a hasonló, de csak az egyes írókat tárgyaló külföldi munkák­kal ellentétben részletes, de a fejlődés vonalát szem elől nem tévesztő összefoglaló főcikkekben tár­gyalja majd az egyes nemzetek irodalmi fejlődését. Alkalmunk volt belepillantani az Irodalmi Lexikon korrektúra iveibe s megállapítottuk, hogy ezek a főcikkek a magyar irodalom­történetírásnak igazi remekei. Révay József latin irodalmi cikke sok, meglepően új megállapítást tartalmaz s nem is­­kolásszerű száraz adatokat vonultat fel, hanem plasztikusan elénk idézi a latin kultúra géniuszát. Kunos Ignác török irodalmi tanulmánya ékes keleti zománca nyelvével közel visz bennünket a keleti szellem megértéséhez. Benedek Marcell ragyogó világossággal írta meg a panda irodalom történe­tét. Vikár Béla ismerteti a primitív népek irodal­mait s itt úttörőt nyújt abban a tekintetben, hogy első, aki magyar nyelven tárgyalja ezeket, csak a legújabb időben értékelt irodalmakat. Természetesnek, sőt egyedül helyesnek véljük mi is, hogy az Irodalmi Lexikon az összefoglaló főcikkek mellett betűrendbe szedett cikkekben ismerteti a világirodalom minden jelentős írójának életrajzát, művei jellemzését és irodalmi munkás­ságának esztétikai méltatását. De különösen helye­seljük azt, hogy a szerkesztő elsőrendű súlyt he­vez a magyar irodalom minden számbajövő munká­jának ismertetésére és először tárgyalta részletesen az elszakított területek: Erdély, a Felvidék és a Délvidék magyar irodalmát. Azonban az egyes nemzeti irodalmak súlya abban van, ami éppen e népeket egymástól elválasztja. Ami viszont az ellentétes belső élménykincsekből kiinduló Irodal­makat összeköti, az a közös eszmék, fogalmak, Irányok, korszakok, motívumok lánca. Az Irodalmi Lexikon, hogy az analízis mellett megfeleljen a szintézis követelményeinek is, biztos értesülésünk szerint páratlan részletességgel és alapossággal fogja ismertetni az esztétika, poétika, dramaturgia, verstan, stb. fogalmait, a vándortárgyakat, iro­dalmi korszakokat, irányokat, stílusokat, stb., itt sem szorítkozva száraz definíciókra, hanem érde­kes példákat és idézeteket vonultatva fel, a meg­határozások minél plasztikusabbá tételére. Különösen értékesnek ígérkezik az Irodalmi Lexikon azáltal is, hogy nem elégszik meg a szépirodalmak és szépírók ismertetésével, hanem egyúttal feöleli a tudományos irodalmakat is. Ugyanis a tudósok gondolkodásmódja épp úgy közvetlen tükre a nemzeti szellemnek, mint a köztők stílusa és kifejezésmódja. Kant és Hegel a reális világtól elvonatkozott eszmeisége éppoly jellegzetesen német, mint amilyen jellegzetesen francia Taine és Renan a reális életben való gyökerezettsége és vitalitása és Michelet pátosza, vagy amilyen sajátosan magyar Horváth Mihály komoly és egyszerű hazafisága és Körösi Csom­a Sándor álmodozó keleti nosztalgiája. Nehéz munka lehetett a tudományos irodalomnak összeállítása, hiszen ehhez a legkülönbözőbb tudományágban működő tudósainkat kellett az Irodalmi Lexikon munkálataiba bevonni. Közöttük ott láttuk a kiváló pécsi egyetemi professzornak, Nagy Józsefnek a filozófusokat ismertető, mélyenszántó írásait, Lamb­recht Kálmánnak kitűnő dolgozatait a természet­­tudósokról, Balassa Józsefnek a nyelvészeti írókkal foglalkozó cikkeit stb. Az Irodalmi Lexikon munka­társai méltóak a maguk elé tűzött nagy, de vonzó feladathoz. Benedek Marcell, az Irodalmi Lexikon nagytudású és átfogó szellemű szerkesztője maga köré gyűjtötte a magyar irodalomtörténészek leg­kiválóbbjait. A karácsony előtt megjelent Művészeti Lexikon gazdag kiállítása teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy az Irodalmi Lexikon, mint a kiadó által tervezett szaklexikon-sorozat második kötete, hasonlóan a könyv tartalmához, méltó kiállításban fog megjelenni. Úgy halljuk, hogy sokszáz szöveg­közti képen és száz képtáblán helyezik el az Írók arcképeit, egykorú híres illusztrációkat, érdekes címlapokat stb., amelyek sok mindent megértetnek, amire önmagában a legkitűnőbb szöveg sem lenne képes s még mélyebben átéletik majd velünk távoli népek és elmúlt korok szellemét. — s. A Délmagyarországi és a Harmonia együttes gyerekmatinéja május másodikán. Az idei tél elmúlt anélkül, hogy a nagyok, akik túlontúl sokat szórakoztak, a legkeveseb­bet is gondoltak volna a kicsinyekkel. A színház az idén is hozott gyerekszereplőt, régi és kedves ismerősét a szegedieknek, de legtöbbször esti előadásban, tehát inkább a felnőttek, mint a gyerekek szórakoztatására és vidámítására. Mindössze egy-egy alkalmasnak látszó ifjúsági előadás a színházban vagy a moziban volt a fogékony és tanulékony gyereksereg egész idei szórakozása. Ezt a hiányt akarják együttes munkával pótolni a Délmagyarország és a Harmónia, amikor elhatározták, hogy most, az alkonyuló szezon vége felé gyereknapot rendeznek. Matiné lesz május 2-án délelőtt 10 órakor a Belvárosi Moziban, amelynek gazdag műsorába minden egyes szá­mot a gyerekek okulására és szórakoztatására állítottak be. A népszerű és kedvelt Oszkár bácsi mesélni fog. Florentius, a nagy­nevű bűvész káprázatos mutatványokkal fogja szórakoztatni a kicsinyeket. Fodor Évike, az Operaház gyerek-balettkarának szólótáncosnője klasszikus és modern táncokat fog lejteni. Láng Boriska, a legfiatalabb szavalóművésznő pedig kicsinyeket és nagyokat ámulatba fog ejteni előadóművészetével. A műsor, mint lát­ható, pompásnál pompásabb számokból van összeállítva. A helyárak megállapításánál pedig figyelemmel volt a rendezőség egyrészt arra, hogy vannak többgyermekes családok is, más­részt arra, hogy ne csak a jómódú szülők, hanem a tisztviselők és munkások is elküld­­hessék gyerekeiket. Ehhez képest a jegyek árát 6 ezer koronától 40 ezer koronáig állapította meg, de a Délmagyar­ország elő­fizetői ebből az árból is 20 százalék­­ kedvezményt kapnak. A jegyek árusítását vasárnap reggel kezdi meg­­ a Délmagyarország kiadóhivatala. A 20 százalékos kedvezményt megkapja a Délmagyar­ország minden igazolt előfizetője. Lopott-e gyűrűket „Kovács tanitó úr“, vagy Mindszenten volt a vásárban ? Egy érdekes főtárgyalás, ahol rendre megesküsznek a tanuk. Lusztig Zsigmond szentesi lollkereskedő lopás vádjával állott a szegedi törvényszéken Gimeri Andor egyesbíró előtt. A vád szerint Lusztig 1925 október 24-én Szegeden járt s akkor Szántó Imréné szegedi birtokából i1 darab aranygyűrűt is több nagyértéki ékszert ötmillió korona értékben ellopott. Lusztig Zsig­mond régi üzleti összeköttetésben állott Szántó Imrénével s a vádbeli cselekmény napján ismét felkereste a sértettet. Szántóéknál az üzleti jellegű látogatás nap­­ján csak két inas volt otthon, akik a lakás konyhájában foglalkoztak. Szántóné a piacon volt s ekkor állított be a lakásba Lusztig. A két inasgyerek annak rendje módja szerint el­mondották, hogy Szántóné nincsen otthon, hanem künn árul a piacon. Lusztig térült­fordult a konyhában, majd bemutatkozott, hogy a Kovács tanító­s valami rendészeti cédulát követelt. Az inasgyerekek természetesen nem tudtak felvilágosítást adni a titokzatos cédula hollétéről, amidőn a ,tanító úr" kinyitotta a szoba kuletta zárt ajtaját és a szekrényekben kezdett kutakodni. Ekkor vette magához Szán­tóné értékeit, amikor eltávozott azzal, hogy nem találja a rendészeti cédulát. A mit sem sejtő inasgyerekek Szántónénak csak akkor mondották az idegen látogatását, amikor az elrémülve vette észre, hogy ékszerei hiányoznak. A gyanú azonnal a magát Kovács tanítónak nevező ismeretlen ellen irányult, akit Szántóné lopás címén fel is jelentett. Gömöri táblabíró előtt tartott főtárgyaláson Lusztig Zsigmond tagadta, hogy a vádbeli cselekményt elkövette volna. Tanukkal igazolja, hogy a vádbeli cselekmény elkövetése napján a mindszenti vásáron tartózkodott. A kihallgatott két inasterek, Galiba József és Szántó József Lusztig Zsigmondban fel­ismerték a tanító­kat, és eskü alatt vallot­ták, hogy Lusztig Zsigmond igenis benjárt a lakásban és kutakodott a bezárt szekrényben. A két terhelő tanú kihallgatása után izgalmas szembesítés következett, de Lusztig megmaradt azon állítása mellett, hogy a kérdéses napon a mindszenti vásárban tartózkodott. Állításának igazolására öt tanút hallgatott ki a bíróság, akik eskü alatt tett vallomásukban igazolták, hogy Lusztig tényleg künn volt a mindszenti vásáron, csak a­znapra nem emlé­keztek pontosan. Az alibi­ tanuk kihallgatása után a vád képviselője elejtette a vádat, amire a bíróság megszűntnek nyilvánította az ügyet. A vádelejtés után a sértett Szántóné átvette a vád képviseletét és felebbezést jelentett be. Dohnányi Ernő zongoraestje május 8-án a Belvárosi Moziban Jegyek Harmóniánál. 68 Jí ízlésű hölgyek kőlapjaikat „Bécsi Modell Szalon“;beasúzik Eredeti bécsi nyári újdonságokban Id­zrsto­tt 19 nagy választék. Fazon 50.000 K-töl t­ hUIa U. jj legolcsóbb beszerzési forrása KERÉKPÁROK RÉSZLETRE IS Kelemen Mártonnál Szeged, Kérész ucca és Dugonics tér sarok Telefonszem 13—22 Eredeti Dunpop gumik kaphatók. Nagy mechanikai javító mű­hely. Írógép jókarbantart­ási váltasa. 32 m mm m ŰPtor HE9 $© m n M n BH HB I minden konyhában és szobában AK&SSZAÜK FELM,RAw E­E E vl D ■ ElP­­ BBBS tű ■ H E tt ■ M ■ B Eh Kapható minden Jobb Üzletben. B133 mert a légy elrontja ételét, megzavarja álmát Kapható minden Jobb Üzletben. Gyártja: HERCZEO GÉZA vegy. gyér rt. Újpest. .__—

Next