Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1926-04-25 / 95. szám
6 DÉLMAGYARORSZÁG 1926 április 21 Népfajok szelleme. Köztudomású, hogy az egyes népfajok öntudatlan lelki sajátságai mennyire kihatnak egész életükre, elveikre, erkölcseikre, szokásaikra, műveltségükre. Ismeretesek Stendhal megállapításai arról, hogy mennyire más a spanyol vagy olasz nő lelki élete és érzékvilága, mint az angol vagy német nőé. Érdekes megfigyeléseket a népfajok eltérő asszonytípusairól (a magyar nőről is) találhatunk Dosztojevszki hátrahagyott emlékirataiban. Szellemes Jókai észrevétele, hogy az egyes népfajoknál hogyan fejeződik ki a pénzkeresés: az olasz nyeri, az angol szerzi, a német megszolgálja, a magyar keresi a pénzt, de nem találja. Gáspár Ferenc „A föld körül“ c. művében is érdekes példákat közöl arról, hogy nagy katasztrófák esetén mily különbözően viselkednek az egyes nemzetek fiai. A népfajták egymástól különböző szelleme még az étkezésben is kifejeződik. Az angol családiasságra mennyire jellemzők a Dickensből ismert plumpuddingos lakomák, az orosz vidéki életre a Gogoly által leírt halas ebédek, a magyar vidék hangulatára a Mikszáth, Szent Péter esernyőjében megénekelt ,ünnepi vacsora“. A faji sajátságok azonban még ennél sokkal mélyebbrehatóbbak. Ezek az egymástól nagyon eltérő különbségek fűtik egymás ellen! olthatatlan gyűlöletükben a fajokat. Bizonyos, mondja Max Scheler, a hírneves német filozófus, hogy az amerikai nem azért gyűli a négert, mert az csokoládébarna, míg ő fehérbőrű, hanem mert érzi, hogy annak érzésvilága nemcsak hogy ellenkezik az övével, hanem olyan öntudatlan lelki tendenciákat tartalmaz, melyek valósággal megtagadásai annak, ami az ő érzésmódja számára örök érték. Utóbbi időkben a nacionalizmus újjáébredésének és a népek világháború alatti gyűlölködésének, továbbá a nagy átfogó eszmék utáni vágyakozásnak hatása alatt különösen előtérbe került s ma már igen nagy irodalommal bír a faji kérdés. Kiderült, hogy a nemzetek közti egyetértést és a világbékét nem lehet légüres teóriák segítségével elérni, hanem csupán úgy, ha megérteni és értékelni tudjuk idegen népek faji géniuszát. A faji és nemzeti géniusz legmélyebben és legtisztábban a nemzeti kultúrában nyilatkozik meg, a nemzeti kultúra éltető középpontja pedig a nemzeti irodalom. Bizonyára erre vezethető vissza a most megjelenő Irodalmi Lexikon szerkesztőségének velünk közölt ama intenciója, hogy a hasonló, de csak az egyes írókat tárgyaló külföldi munkákkal ellentétben részletes, de a fejlődés vonalát szem elől nem tévesztő összefoglaló főcikkekben tárgyalja majd az egyes nemzetek irodalmi fejlődését. Alkalmunk volt belepillantani az Irodalmi Lexikon korrektúra iveibe s megállapítottuk, hogy ezek a főcikkek a magyar irodalomtörténetírásnak igazi remekei. Révay József latin irodalmi cikke sok, meglepően új megállapítást tartalmaz s nem iskolásszerű száraz adatokat vonultat fel, hanem plasztikusan elénk idézi a latin kultúra géniuszát. Kunos Ignác török irodalmi tanulmánya ékes keleti zománca nyelvével közel visz bennünket a keleti szellem megértéséhez. Benedek Marcell ragyogó világossággal írta meg a panda irodalom történetét. Vikár Béla ismerteti a primitív népek irodalmait s itt úttörőt nyújt abban a tekintetben, hogy első, aki magyar nyelven tárgyalja ezeket, csak a legújabb időben értékelt irodalmakat. Természetesnek, sőt egyedül helyesnek véljük mi is, hogy az Irodalmi Lexikon az összefoglaló főcikkek mellett betűrendbe szedett cikkekben ismerteti a világirodalom minden jelentős írójának életrajzát, művei jellemzését és irodalmi munkásságának esztétikai méltatását. De különösen helyeseljük azt, hogy a szerkesztő elsőrendű súlyt hevez a magyar irodalom minden számbajövő munkájának ismertetésére és először tárgyalta részletesen az elszakított területek: Erdély, a Felvidék és a Délvidék magyar irodalmát. Azonban az egyes nemzeti irodalmak súlya abban van, ami éppen e népeket egymástól elválasztja. Ami viszont az ellentétes belső élménykincsekből kiinduló Irodalmakat összeköti, az a közös eszmék, fogalmak, Irányok, korszakok, motívumok lánca. Az Irodalmi Lexikon, hogy az analízis mellett megfeleljen a szintézis követelményeinek is, biztos értesülésünk szerint páratlan részletességgel és alapossággal fogja ismertetni az esztétika, poétika, dramaturgia, verstan, stb. fogalmait, a vándortárgyakat, irodalmi korszakokat, irányokat, stílusokat, stb., itt sem szorítkozva száraz definíciókra, hanem érdekes példákat és idézeteket vonultatva fel, a meghatározások minél plasztikusabbá tételére. Különösen értékesnek ígérkezik az Irodalmi Lexikon azáltal is, hogy nem elégszik meg a szépirodalmak és szépírók ismertetésével, hanem egyúttal feöleli a tudományos irodalmakat is. Ugyanis a tudósok gondolkodásmódja épp úgy közvetlen tükre a nemzeti szellemnek, mint a köztők stílusa és kifejezésmódja. Kant és Hegel a reális világtól elvonatkozott eszmeisége éppoly jellegzetesen német, mint amilyen jellegzetesen francia Taine és Renan a reális életben való gyökerezettsége és vitalitása és Michelet pátosza, vagy amilyen sajátosan magyar Horváth Mihály komoly és egyszerű hazafisága és Körösi Csoma Sándor álmodozó keleti nosztalgiája. Nehéz munka lehetett a tudományos irodalomnak összeállítása, hiszen ehhez a legkülönbözőbb tudományágban működő tudósainkat kellett az Irodalmi Lexikon munkálataiba bevonni. Közöttük ott láttuk a kiváló pécsi egyetemi professzornak, Nagy Józsefnek a filozófusokat ismertető, mélyenszántó írásait, Lambrecht Kálmánnak kitűnő dolgozatait a természettudósokról, Balassa Józsefnek a nyelvészeti írókkal foglalkozó cikkeit stb. Az Irodalmi Lexikon munkatársai méltóak a maguk elé tűzött nagy, de vonzó feladathoz. Benedek Marcell, az Irodalmi Lexikon nagytudású és átfogó szellemű szerkesztője maga köré gyűjtötte a magyar irodalomtörténészek legkiválóbbjait. A karácsony előtt megjelent Művészeti Lexikon gazdag kiállítása teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy az Irodalmi Lexikon, mint a kiadó által tervezett szaklexikon-sorozat második kötete, hasonlóan a könyv tartalmához, méltó kiállításban fog megjelenni. Úgy halljuk, hogy sokszáz szövegközti képen és száz képtáblán helyezik el az Írók arcképeit, egykorú híres illusztrációkat, érdekes címlapokat stb., amelyek sok mindent megértetnek, amire önmagában a legkitűnőbb szöveg sem lenne képes s még mélyebben átéletik majd velünk távoli népek és elmúlt korok szellemét. — s. A Délmagyarországi és a Harmonia együttes gyerekmatinéja május másodikán. Az idei tél elmúlt anélkül, hogy a nagyok, akik túlontúl sokat szórakoztak, a legkevesebbet is gondoltak volna a kicsinyekkel. A színház az idén is hozott gyerekszereplőt, régi és kedves ismerősét a szegedieknek, de legtöbbször esti előadásban, tehát inkább a felnőttek, mint a gyerekek szórakoztatására és vidámítására. Mindössze egy-egy alkalmasnak látszó ifjúsági előadás a színházban vagy a moziban volt a fogékony és tanulékony gyereksereg egész idei szórakozása. Ezt a hiányt akarják együttes munkával pótolni a Délmagyarország és a Harmónia, amikor elhatározták, hogy most, az alkonyuló szezon vége felé gyereknapot rendeznek. Matiné lesz május 2-án délelőtt 10 órakor a Belvárosi Moziban, amelynek gazdag műsorába minden egyes számot a gyerekek okulására és szórakoztatására állítottak be. A népszerű és kedvelt Oszkár bácsi mesélni fog. Florentius, a nagynevű bűvész káprázatos mutatványokkal fogja szórakoztatni a kicsinyeket. Fodor Évike, az Operaház gyerek-balettkarának szólótáncosnője klasszikus és modern táncokat fog lejteni. Láng Boriska, a legfiatalabb szavalóművésznő pedig kicsinyeket és nagyokat ámulatba fog ejteni előadóművészetével. A műsor, mint látható, pompásnál pompásabb számokból van összeállítva. A helyárak megállapításánál pedig figyelemmel volt a rendezőség egyrészt arra, hogy vannak többgyermekes családok is, másrészt arra, hogy ne csak a jómódú szülők, hanem a tisztviselők és munkások is elküldhessék gyerekeiket. Ehhez képest a jegyek árát 6 ezer koronától 40 ezer koronáig állapította meg, de a Délmagyarország előfizetői ebből az árból is 20 százalék kedvezményt kapnak. A jegyek árusítását vasárnap reggel kezdi meg a Délmagyarország kiadóhivatala. A 20 százalékos kedvezményt megkapja a Délmagyarország minden igazolt előfizetője. Lopott-e gyűrűket „Kovács tanitó úr“, vagy Mindszenten volt a vásárban ? Egy érdekes főtárgyalás, ahol rendre megesküsznek a tanuk. Lusztig Zsigmond szentesi lollkereskedő lopás vádjával állott a szegedi törvényszéken Gimeri Andor egyesbíró előtt. A vád szerint Lusztig 1925 október 24-én Szegeden járt s akkor Szántó Imréné szegedi birtokából i1 darab aranygyűrűt is több nagyértéki ékszert ötmillió korona értékben ellopott. Lusztig Zsigmond régi üzleti összeköttetésben állott Szántó Imrénével s a vádbeli cselekmény napján ismét felkereste a sértettet. Szántóéknál az üzleti jellegű látogatás napján csak két inas volt otthon, akik a lakás konyhájában foglalkoztak. Szántóné a piacon volt s ekkor állított be a lakásba Lusztig. A két inasgyerek annak rendje módja szerint elmondották, hogy Szántóné nincsen otthon, hanem künn árul a piacon. Lusztig térültfordult a konyhában, majd bemutatkozott, hogy a Kovács tanítós valami rendészeti cédulát követelt. Az inasgyerekek természetesen nem tudtak felvilágosítást adni a titokzatos cédula hollétéről, amidőn a ,tanító úr" kinyitotta a szoba kuletta zárt ajtaját és a szekrényekben kezdett kutakodni. Ekkor vette magához Szántóné értékeit, amikor eltávozott azzal, hogy nem találja a rendészeti cédulát. A mit sem sejtő inasgyerekek Szántónénak csak akkor mondották az idegen látogatását, amikor az elrémülve vette észre, hogy ékszerei hiányoznak. A gyanú azonnal a magát Kovács tanítónak nevező ismeretlen ellen irányult, akit Szántóné lopás címén fel is jelentett. Gömöri táblabíró előtt tartott főtárgyaláson Lusztig Zsigmond tagadta, hogy a vádbeli cselekményt elkövette volna. Tanukkal igazolja, hogy a vádbeli cselekmény elkövetése napján a mindszenti vásáron tartózkodott. A kihallgatott két inasterek, Galiba József és Szántó József Lusztig Zsigmondban felismerték a tanítókat, és eskü alatt vallották, hogy Lusztig Zsigmond igenis benjárt a lakásban és kutakodott a bezárt szekrényben. A két terhelő tanú kihallgatása után izgalmas szembesítés következett, de Lusztig megmaradt azon állítása mellett, hogy a kérdéses napon a mindszenti vásárban tartózkodott. Állításának igazolására öt tanút hallgatott ki a bíróság, akik eskü alatt tett vallomásukban igazolták, hogy Lusztig tényleg künn volt a mindszenti vásáron, csak aznapra nem emlékeztek pontosan. Az alibi tanuk kihallgatása után a vád képviselője elejtette a vádat, amire a bíróság megszűntnek nyilvánította az ügyet. A vádelejtés után a sértett Szántóné átvette a vád képviseletét és felebbezést jelentett be. Dohnányi Ernő zongoraestje május 8-án a Belvárosi Moziban Jegyek Harmóniánál. 68 Jí ízlésű hölgyek kőlapjaikat „Bécsi Modell Szalon“;beasúzik Eredeti bécsi nyári újdonságokban Idzrstott 19 nagy választék. Fazon 50.000 K-töl t hUIa U. jj legolcsóbb beszerzési forrása KERÉKPÁROK RÉSZLETRE IS Kelemen Mártonnál Szeged, Kérész ucca és Dugonics tér sarok Telefonszem 13—22 Eredeti Dunpop gumik kaphatók. Nagy mechanikai javító műhely. Írógép jókarbantartási váltasa. 32 m mm m ŰPtor HE9 $© m n M n BH HB I minden konyhában és szobában AK&SSZAÜK FELM,RAw EE E vl D ■ ElP BBBS tű ■ H E tt ■ M ■ B Eh Kapható minden Jobb Üzletben. B133 mert a légy elrontja ételét, megzavarja álmát Kapható minden Jobb Üzletben. Gyártja: HERCZEO GÉZA vegy. gyér rt. Újpest. .__—