Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1926-04-01 / 75. szám
1926 április 1. DELMAOYARORSZAQ 3 A közgyűlés nem szállította le a borfogyasztási adót. Április hetsdikén tárgyalja le a közgyűlés az egyetem elhelyezésére vonatkozó tanácsi javaslatot A márciusi közgyűlés negyedik napjára már csak három indítvány maradt, köztük az egyik talán fontosabb, mint voltak az előbbiek. Dr. Gerle Imre és társai ugyanis a borfogyasztási adó leszállítását kívánják, ami nem kevesebb, mint hé milliárd koronával csökkentené a város évi bevételeit. Az érdekődés azért meglehetősen csekélyke volt. Az ülést negyed öt után nyitotta meg a polgármester és bijelentette, hogy a közgyűlés tárgysorozatára póttárgyakat tűz ki, az egyetem végleges elhelyezésével kapcsolatos teendők és a szükséges telkek kisajátításának letárgyalását. Ezért a közgyűlés folytatását az ünnepek után, április hetedikére tűzi ki. (Helyeslés.) Dr. Szendrey Jenő tanácsnok ismertette dr. Regdon Károlnak a gyermekjátszóterek megteremtését célzó indítványát. Regdon Károly részletesen ismerteti azokat a körülményeket, amelyek szükségessé teszik indítványának elfogadását. A szegedi gyermekek számára csak kevés játszóhelynek alkalmas teret tartott fönn a város hatósága. A legtöbb teret ugyanis más célra adták ki. Különösen a külvárosrészekben szomorú a helyzet, pedig a fásított gyermekjátszóterek ellensúlyozhatják csak a nedves, tuberkulotikus pincelakások, a bűzös, nyílt csatornák egészségromboló hatását. A gyerekeket el kell tiltani az uccákról és terekre kell összegyűjteni. Nem szabad Budapest mintájára a város tereiből olyan dísztereket sem cinálni, amelyeken a gyermekek nem játszhatnak. Szégyenezéstel gondol arra, hogy a magyar gyermekeket a könyörületes szívü hollandok koldusokként viszik ki magukhoz, pedig szívesebben látná azt inkább, hogy a gyerekek a Széchenyi tér partelkreiben játszadoznak. A fogadalmi templom mindkét tornya áll, de van egy másik templom, a társadalmi béke, a felebaráti szeretet temploma, amelynek fölépítésére a mai fölnőttek képtelnek. Ez az építés a gyermekekre vár. Ezért kell a gyermekek érdekeit, egészségét mindenek előtt ápolni. Indítványozza, hogy a gyermekjátszásra alkalmas tereket a város telekkönyvéig a gyermekek örökös tulajdonának kebeleztesse be. A közgyűlés a tetszéssel fogadót beszéd után a tanács javaslatára úgy határozott, hogy a tanácstól a jövő közgyűlésre javaslatot kér. Következett a borfogyasztási adó vitája. Dr. Gerle Imre indítványát Fodor Jenő adóügyi tanácsnok ismertette a közgyűlés nem szőlőbirtokos és nem kocsmáros tagjainak állandó ellenmondásai között. A tanács nem javasolja a kérelem teljesítését, mert a borfogyasztási adó leszállítása nem könnyíteni meg a kivitelt, de a fogyasztást sem gyarapítaná. A borfogyasztás ma még nagyobb, mint a háború előtt volt, a borfogyasztási adó ma sem több a békebeli 14 aranyfillérnél, sőt a háború előtt aránylag nagyobb volt, mert megközelítette a bor árának ötven százalékát. Az elmúlt évben ebből az adónemből 8600 millió korona folyt be. Ha az adót leszállítanák, hét—hét és félmilliárd korona költségvetési hiány állna be. Ezt a város sehogysem pótolhatja, mert a kormány legfeljebb 5 százalékos pótadó emelést engedélyez, ez pedig csak 600 milliót eredményezne. De a borfogyasztási adót nem lehet áthárítani azokra, akik nem fogyasztják a bort. Az fizessen, aki bort iszik. Kéri a tanács javaslatának elfogadását és javasolja, hogy írjon föl a közgyűlés a kormányhoz a tarifális egyezmények lehető legsürgősebb megkötése érdekében. Dr. Gerle Imre nagy zajban áll föl, hogy megindokolja indítványát. A polgármester rázza a csengőt és kérleli a bizottsági tagokat, hogy hallgassák meg a szónokot. — Józan magyarok, csendben legyünk! — mondja Szeless József. Amikor Gerle azt fejtegeti, hogy a bor ára két és félezer korona, Szeless József ismét közbeszól: — Az éjjel három óráig ittam és mindig húszezerrel tízetem. (Nagy derültség.) Dr. Gerle bejelenti, hogy módosítja indítványát. A szegedi termelő a saját fogyasztása után 500, a bét fogyasztásra kerülő bor után pedig 1000 korona adót fizessen. Több fölszólalás után Szűcs Béla bejelenti, hogy a fogyasztási adó nem befolyásolja a borfogyasztást. Ha kereseti lehetőségek lennének, fogyna a bor, ha drága is. Most általános a pangás, így akkor sem fogyna, ha olcsó lenne-Magyar Péter szólal fel ezután. A gazdáknak sohasem adtak semmiféle kedvezményt. Elvették a dohánytermelést is, most ezt is el akarják venni. Ez már tényleg nagy fájdalom. Kéri, hogy a termelők adóját szállítsa le a város. Fodor Jenő válaszol ezután a felszólalásokra. Jellemzi Gerle módosított indítványát is, mert ez azt célozza, hogy a vidéki bor minél nehezebben kerülhessen be Szegedre. Kínai fallal nem lehet várospolitikát csinálni. Kéri a tanácsi javaslat elfogadását. A polgármester ezután elrendeli a szavazást. A tanács javaslatát a közgyűlés nagy többséggel elfogadta. Lantos Bélának a Rákóczi- szobor talpazatára tervezett domborművek elkészítésére vonatkozó indítványát a közgyűlés a tanács javaslata szerint elfogadta és utasította a tanácsot, hogy a szükséges intézkedéseketegye meg. A polgármester ezután kellemes húsvéti ünneplést kívánt a törvényhatósági bizottság tagjainak, az ülést berekesztette és folytatását április hetedikén délután négy órára tűzte ki. Hódmezővásárhely híve a sajtószabadságnak és nem kívánja a Világ betiltását. (Hódmezővásárhelyről jelentik a Délmagyar•sszágnak.) Székesfehérvár törvényhatósági bizottsága, mint ismeretes, nemrégen olyan határozatot hozott, amely méltó megütközést keltett nemcsak az országban, hanem a külföldön is. Azt követelte a kormánytól határozatában, hogy tiltsa be az ország egyik legnagyobb tapját, a Világot. A székesfehérvári közgyűlés azzal indokolta meg ezt a sajtószabadságot megdúfáló kívánságot, amelyet a most megszűnt Szózat cikkei sugalltak, hogy a Világ fújta föl a frankhamisítás ügyét és a Világ az egyetlen magyar újság, amelynek bevitelét az utódállamok megengedik. A székesfehérvári határozatot közölték az összes társtörvényhatóságokkal. Legnémaribb, úgy látszik, Baranya vármegye kapta meg és csatlakozott hozzá. Baranya vármegye törvényhatósága szintén csatlakozásra szólította föl a társtörvényhatóságokat és a fölszólitásra először az a város adta meg a méltó választ, amely gróf Bethlen István miniszterelnököt választotta képviselőjévé: Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottsága szerdán délelőtt tartotta Soós István polgármester elnökletével márciusi rendes közgyűlését, amelynek tárgysorozatán szerepelt a székesfehérvári határozatból származó és azzal teljesen megegyező baranyai körirat. A vásárhelyi közgyűlés a tanács javaslatára egyhangúlag és minden vita nélkül kimondotta, hogy napirendre tér a baranyai körirat fölött, nem intéz fölterjesztést a kormányhoz, nem kívánja a Világ betiltását, mert híve a sajtószabadságnak és mert a bankügy tisztázását rábízza a törvényes szervekre, az igazságszolgáltatás és a törvényhozás szerveire. Új vezetőség és új csónakház a Szegedi Csónakázó Egyesületben. A Délmagyarország egy alkalommal beszámolt már a Szegedi Csónakázó Egyesület válságáról, amely legrégibb evezős-sporttal foglalkozó sportegyesülete Szegednek. A válságot tulajdonképpen a számtalan apró személyi differenciákon kívül, amelyek az egyesület sportoló tagjai és a vezetőség között támadtak, a klub házának elsülyedése okozta. A múlt évi decemberi áradás ugyanis a téli kikötőben elhelyezett csónakházat összetörte, úgy hogy az teljesen használhatatlanná vált. Az első tervek szerint a csónakházat renoválni akarták. A helyszínre kiküldött szakértő bizottság azonban megállapította, hogy az elsülyedt Csónakház olyan állapota került, hogy annak kijavítása lehetetlen. Eközben történt, hogy az egyesület vezetősége elhatározta, hogy a nyári évadra teljesen új csónak- és klubházat építtet fel, mintegy nyolcszázmillió korona költséggel. Az anyagiak előterjesztésének kérdésében az egyesület vezetősége úgy határozott, hogy az építési költséget egyenlően vetik ki a tagokra, úgy hogy minden tagra az első számítások szerint 5-6 millió korona jutott volna. Az egyesületnek többnyire fiatal, aktív sportoló tagjai nagy meglepetéssel vették az „öregek" határozatát. A többnyire fiatal kistisztviselő tagok képtelenek voltk még ígéretet is tenni arra, hogy a kivetett millió koronákat valamikor meg fogják fizetni és az eredmény az lett, hogy a fiatal, aktív sportolók nagy része bejelentette kilépésit az egyesületből. A nagymultu egyesület igy komoly válságba került. A fiatal aktív sportolók kilépésével csak az öregek maradtak volna meg s igy az egyesület elvesztette volna sportjellegét. A sportolók minden reménye a tisztújító közgyűlésben volt, amikor is a fiatalság fölvette a harcot az egyesület régi vezetőségével szemben. A megindult korteskedések a keddi tisztújító közgyűlésen szenzációs eredménnyel végződtek. A régi vezetőség teljesen kibukott s helyette az ellenzéki lista jelöltjei kerültek be. Az új vezetőség névsora a következő: Elnök: Back Bernit, igazgató: dr. Machánszky László, titkár: dr. Molnár József, pénstárnok: Csorba Gáspár, számvizsgáló: dr. Szendrey Jenő, gazda: Rainer Ferenc, I. művezet: Dávich Sándor, II. művezető: Listay Aurél. Választmány: dr. Ács Sándor, Czigler Arnold, Frankó Andor, dr. Hunyadi Vass Gergely, Jámbor Lajos, Kerner Pál, dr. Korpássy Gyula, dr. Wolf Ferenc, vitéz Szendrey László. A régi vezetőség pedig a következő nevekből állott: Elnök: Pálfy Dániel, igazgató: Back Bernét, titkár: Kiszó Elek, I. művezető: dr. Bertényi Iván, II. művezető: Devich Sándor, eaidi: Riner Ferenc, pénztáros: Csorba Ferenc, számvizsgáló: Gál Ferenc. Választmányi tagok: Jámbor Lajos, Kulifay Győző, Nagy Gyula, Polgár Péter, dr. Sirsich György, vitéz Szendrey László, dr. Szöllősy Ernő, dr. Tóth Béla, dr. Török Béla. A választás eredménye persze a fiatalok közt megelégedést váltott ki, ami legelőször abban muatkozott meg, hogy az eddig kilépett tagok bejelentették visszatérésüket az egyesületbe. Az új tisztikar legelső ténykedése volt annak bejelentése, hogy az egyesület új csónakháznak 310 millió koronáért megvásárolta a budapesti „ Hungária” Egyesület csónakházat. Az új klubhajó 36 méter hosszú és 16 méter széles, eme jó bornak nem kell cégérten drága pénzen vásáról likőröket, borokat és pálinkaféléket, holott a Kossuth Lajos sugárút 4.sz. alatti bor-és likőrüzletben a legolcsóbb áron veheti meg a legfinomabb Hobé, Zwack, Gessler stb. és egyéb magyar gyártmányú finom likőr,két, rumot és gyümölcspálinkát. Elsőrendű uradalmi tájborok és Törley pezsgő a legolcsóbb árban. Elsőrangú kőbányai eredeti gyári töltésű világos és barna sörök, legalányosabban, 5 üveg vételnél házhoz szállítva. KÜlönlegesség: MAIÁTA PEZSGŐSÖR. 773 legyen próbát és meggyőződik, hogy lei...............................- - -legalcsóbban Itt vásárolhat.