Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-01 / 75. szám

1926 április 1. DELMAOY­ARORSZAQ 3 A közgyűlés nem szállította le a borfogyasztási adót. Április hetsdikén tárgyalja le a közgyűlés az egyetem elhelyezésére vonatkozó tanácsi javaslatot A márciusi közgyűlés negyedik napjára már csak három indítvány maradt, köztük az egyik talán fontosabb, mint voltak az előbbiek. Dr. Gerle Imre és társai ugyanis a borfogyasztási adó leszállítását kívánják, ami nem kevesebb, mint hé milliárd koronával csökkentené a város évi bevételeit. Az érdekődés azért meglehetősen csekélyke volt. Az ülést negyed öt után nyitotta meg a pol­gármester és bijelentette, hogy a közgyűlés tárgysorozatára póttárgyakat tűz ki, az egyetem végleges elhelyezésével kapcsolatos teendők és a szükséges telkek kisajátításának letárgyalását. Ezért a közgyűlés folytatását az ünnepek után, április hetedikére tűzi ki. (Helyeslés.) Dr. Szendrey Jenő tanácsnok ismertette dr. Regdon Károlnak a gyermekjátszóterek meg­teremtését célzó indítványát. Regdon Károly részletesen ismerteti azokat a körülményeket, amelyek szükségessé teszik indít­ványának elfogadását. A szegedi gyermekek szá­mára csak kevés játszóhelynek alkalmas teret tartott fönn a város hatósága. A legtöbb teret ugyanis más célra adták ki. Különösen a kü­l­­városrészekben szomorú a helyzet, pedig a fásí­­tott gyermekjátszóterek ellensúlyozhatják csak a nedves, tuberkulotikus pincelakások, a bűzös, nyílt csatornák egészségromboló hatását. A gyerekeket el kell tiltani az uccákról és terekre kell összegyűjteni. Nem szabad Budapest min­tájára a város tereiből olyan dísztereket sem cinálni, amelyeken a gyermekek nem játszhat­nak. Szégyene­­zést­el gondol arra, hogy a magyar gyermekeket a könyörületes szívü hollandok koldusokként viszik ki magukhoz, pedig szí­vesebben látná azt inkább, hogy a gyerekek a Széchenyi tér par­telkreiben játszadoznak.­­ A fogadalmi templom mindkét tornya áll, de van egy másik templom, a társadalmi béke, a felebaráti szeretet temploma, amelynek föl­­­­építésére a mai fölnőttek képtelnek. Ez az építés a gyermekekre vár. Ezért kell a gyerme­kek érdekeit, egészségét mindenek előtt ápolni. Indítványozza, hogy a gyermekjátszásra alkal­mas tereket a város telekkönyvéig a gyermekek örökös tulajdonának kebeleztesse be. A közgyűlés a tetszéssel fogadót beszéd után a tanács javaslatára úgy határozott, hogy a tanácstól a jövő közgyűlésre javaslatot kér. Következett a borfogyasztási adó vitája. Dr. Gerle Imre indítványát Fodor Jenő adóügyi tanácsnok ismertette a közgyűlés nem szőlő­birtokos és nem kocsmáros tagjainak állandó ellenmondásai között. A tanács nem javasolja a kérelem teljesítését, mert a borfogyasztási adó leszállítása nem könnyíteni meg a kivitelt, de a fogyasztást sem gyarapítaná. A borfogyasz­tás ma még nagyobb, mint a háború előtt volt, a borfogyasztási adó ma sem több a békebeli 14 aranyfillérnél, sőt a háború előtt aránylag nagyobb volt, mert megközelítette a bor árá­nak ötven százalékát. Az elmúlt évben ebből az adónemből 8600 millió korona folyt be. Ha az adót leszállítanák, hét—hét és félmilliárd korona költségvetési hiány állna be. Ezt a város sehogysem pótolhatja, mert a kor­mány legfeljebb 5 százalékos pótadó eme­­lést engedélyez, ez pedig csak 600 milliót eredményezne. De a borfogyasztási adót nem lehet áthárítani azokra, akik nem fogyaszt­ják a bort. Az fizessen, aki bort iszik. Kéri a tanács javaslatának elfogadását és javasolja, hogy írjon föl a közgyűlés a kormányhoz a tarifális egyezmények lehető legsürgősebb meg­kötése érdekében. Dr. Gerle Imre nagy zajban áll föl, hogy megindokolja indítványát. A polgármester rázza a csengőt és kérleli a bizottsági tagokat, hogy hallgassák meg a szónokot. — Józan magyarok, csendben legyünk! — mondja Szeless József. Amikor Gerle azt fejtegeti, hogy a bor ára két és félezer korona, Szeless József ismét közbeszól: — Az éjjel három óráig ittam és mindig húszezerrel tíze­tem. (Nagy derültség.) Dr. Gerle bejelenti, hogy módosítja indítvá­nyát. A szegedi termelő a saját fogyasztása után 500, a bét fogyasztásra kerülő bor után pedig 1000 korona adót fizessen. Több fölszólalás után Szűcs Béla bejelenti, hogy a fogyasztási adó nem befolyásolja a borfogyasztást. Ha kereseti lehetőségek lenné­nek, fogyna a bor, ha drága is. Most általá­nos a pangás, így akkor sem fogyna, ha olcsó lenne-Magyar Péter szólal fel ezután.­­ A gazdáknak sohasem adtak semmiféle kedvezményt. Elvették a dohánytermelést is, most ezt is el akarják venni. Ez már tényleg nagy fájdalom. Kéri, hogy a termelők adóját szállítsa le a város. Fodor Jenő válaszol ezután a felszólalásokra. Jellemzi Gerle módosított indítványát is, mert ez azt célozza, hogy a vidéki bor minél nehe­zebben kerülhessen be Szegedre. Kínai fallal nem lehet várospolitikát csinálni. Kéri a tanácsi javaslat elfogadását. A polgármester ezután elrendeli a szavazást. A tanács javaslatát a közgyűlés nagy több­séggel elfogadta. Lantos Bélának a Rákóczi- szobor talpazatára tervezett domborművek elkészítésére vonatkozó indítványát a közgyűlés a tanács javaslata sze­rint elfogadta és utasította a tanácsot, hogy a szükséges intézkedéseket­­egye meg. A polgármester ezután kellemes húsvéti ünnep­lést kívánt a törvényhatósági bizottság tagjai­nak, az ülést berekesztette és folytatását ápri­lis hetedikén délután négy órára tűzte ki. Hódmezővásárhely híve a sajtószabadságnak és nem kívánja a Világ betiltását. (Hódmezővásárhelyről jelentik a Délmagyar­­•sszágnak.) Székesfehérvár törvényhatósági bi­zottsága, mint ismeretes, nemrégen olyan ha­tározatot hozott, amely méltó megütközést kel­tett nemcsak az országban, hanem a külföldön is. Azt követelte a kormánytól határozatában, hogy tiltsa be az ország egyik legnagyobb tap­­ját, a Világ­ot. A székesfehérvári közgyűlés azzal indokolta meg ezt a sajtószabadságot m­egd­úfáló kívánságot, amelyet a most meg­szűnt Szózat cikkei sugalltak, hogy a Világ fújta föl a frankhamisítás ügyét és a Világ az egyetlen magyar újság, amelynek bevitelét az utódállamok megengedik. A székesfehérvári határozatot közölték az összes társtörvényhatóságokkal. Legnémaribb, úgy látszik, Baranya vármegye kapta meg és­­ csatlakozott hozzá. Baranya vármegye tör­vényhatósága szintén csatlakozásra szólította föl a társtörvényhatóságokat és a fölszólitásra először az a város adta meg a méltó választ, amely gróf Bethlen István miniszterelnököt vá­lasztotta képviselőjévé: Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottsága szerdán délelőtt tartotta Soós István polgár­mester elnökletével márciusi rendes közgyűlését, amelynek tárgysorozatán szerepelt a székes­­fehérvári határozatból származó és azzal telje­sen megegyező baranyai körirat. A vásárhelyi közgyűlés a tanács javaslatára egyhangúlag és minden vita nélkül kimon­dotta, hogy napirendre tér a baranyai kör­­irat fölött, nem intéz fölterjesztést a kor­mányhoz, nem kívánja a Világ betiltását, mert híve a sajtószabadságnak és mert a bankügy tisztázását rábízza a törvé­nyes szervekre, az igazságszolgáltatás és a törvényhozás szerveire. Új vezetőség és új csónakház a Szegedi Csónakázó Egyesületben. A Délmagyarország egy alkalommal beszá­molt már a Szegedi Csónakázó Egyesület vál­ságáról, amely legrégibb evezős-sporttal fog­lalkozó sport­egyesülete Szegednek. A válságot tulajdonképpen a számtalan apró személyi differenciákon kívül, amelyek az egyesület sportoló tagjai és a vezetőség között támad­tak, a klub házának elsülyedése okozta. A múlt évi decemberi áradás ugyanis a téli ki­kötőben elhelyezett csónakházat összetörte, úgy hogy az teljesen használhatatlanná vált. Az első tervek szerint a csónakházat renoválni akarták. A helyszínre kiküldö­tt szakértő bizott­ság azonban megállapította, hogy az elsülyedt Csónakház olyan állapo­ta került, hogy annak kijavítása lehetetlen. Eközben történt, hogy az egyesület vezető­sége elhatározta, hogy a nyári évadra teljesen új csónak- és klubházat építtet fel, mintegy nyolcszázmillió korona költséggel. Az anyagiak előterjeszt­ésének kérdésében az egyesület ve­zetősége úgy határozott, hogy az építési költ­séget egyenlően vetik ki a tagokra, úgy hogy minden tagra az első számítások szerint 5-6 millió korona jutott volna. Az egyesületnek többnyire fiatal, aktív sportoló tagjai nagy meglepetéssel vették az „öregek" határozatát. A többnyire fiatal kistisztviselő tagok képtele­nek vol­tk még ígéretet is tenni arra, hogy a kivetett millió koronákat valamikor meg fogják fizetni és az eredmény az lett, hogy a fiatal, aktív sportolók nagy része bejelentette kilépésit az egyesületből. A nagymultu egyesület igy komoly válságba került. A fiatal aktív sportolók kilépésével csak az öregek maradtak volna meg s igy az egyesület elvesztette volna sportjellegét. A sportolók minden reménye a tisztújító közgyűlésben volt, amikor is a fiatalság föl­vette a harcot az egyesület régi vezetőségével szemben. A megindult korteskedések a keddi tisztújító közgyűlésen szenzációs eredménnyel végződtek. A régi vezetőség teljesen kibukott s helyette az ellenzéki lista jelöltjei kerül­tek be. Az új vezetőség névsora a következő: Elnök: Back Bernit, igazgató: dr. Machánszky László, titkár: dr. Molnár József, pénstárnok: Csorba Gáspár, számvizsgáló: dr. Szendrey Jenő, gazda: Rainer Ferenc, I. művezet: Dávich Sándor, II. művezető: Listay Aurél. Választmány: dr. Ács Sán­dor, Czigler Arnold, Frankó Andor, dr. Hu­nyadi Vass Gergely, Jámbor­ Lajos, Kerner Pál, dr. Korpássy Gyula, dr. Wolf Ferenc, vitéz Szendrey László. A régi vezetőség pedig a következő nevek­ből állott: Elnök: Pálfy Dániel, igazgató: Back Ber­nét, titkár: Kiszó Elek, I. művezető: dr. Ber­­tényi Iván, II. művezető: Devich Sándor, eaidi: R­iner Ferenc, pénztáros: Csorba Ferenc, számvizsgáló: Gál Ferenc. Választ­mányi tagok: Jámbor­ Lajos, Kulifay Győző, Nagy Gyula, Polgár Péter, dr. Sirsich György, vitéz Szendrey László, dr. Szöllősy Ernő, dr. Tóth Béla, dr. Török Béla. A választás eredménye persze a fiatalok közt megelégedést váltott ki, ami legelőször abban mu­atkozott meg, hogy az eddig kilépett tagok bejelentették visszatérésüket az egyesületbe. Az új tisztikar legelső ténykedése volt annak bejelentése, hogy az egyesület új csónakháznak 310 millió koronáért megvásárolta a budapesti „ Hungária” Egyesület csónakházat. Az új klub­­hajó 36 méter hosszú és 16 méter széles, eme­ jó bornak nem kell cégért­en drága pénzen vásáról likőröket, borokat és pálinkaféléket, holott a Kossuth Lajos sugárút 4.sz. alatti bor-és likőrüzletben a legolcsóbb áron veheti meg a legfinomabb Hobé, Zwack, Gessler stb. és egyéb magyar gyártmányú finom likőr,­­két, rumot és gyümölcspálinkát. Elsőrendű uradalmi tájborok és Törley pezsgő a legolcsóbb árban. Elsőrangú kőbányai eredeti gyári töltésű világos és barna sörök, legalányosabban, 5 üveg vételnél házhoz szállítva. KÜlönlegesség: MAIÁTA PEZSGŐSÖR. 773 legyen próbát és meggyőződik, hogy lei...............................- - -legalcsóbban Itt vásárolhat.

Next