Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-14 / 84. szám

4 BELMAGYARORSZÁG mmemmmmmotmoittotnmmommmmmmomosmotttoonmm 1936 április 14 VMMSMMSMMMMAMMVMSSMMMMMMMMMW Igen dolgozik többet a legjobb földmunkás se, így tehát a makszimális kereset még a három­­százezer koronát sem éri el hefenkint. Ez lenne azonban a kisebbik baj, mert a mai munkanélküli világban sok munkás a kevés keresetnek is örül. A nagyobb és végzetes baj az, hogy a szegedi munkások még ehhez az igen kicsiny kereteihez sem férkőzhetnek, pedig a város törvény­hatósági bizottsága elsősorban azért határozta el a tanyai vasút fölépítését és azért szavazott meg erre a célra negyven­­milliárd koronát, hogy a szegedi munka­nélküliségen enyhítsen. Véleményünk szerint a polgármesternek első kötelessége lenne az, hogy a közgyűlés szán­dékát megvalósíttassa. Nem szabadna egy per­cig sem tűrnie, hogy a város közgyűlésének áldozatkészségét bizonyos szervezetek használ­ják ki akár anyagi, akár politikai céljaik el­érésére. A közgyűlés nem mondotta ki, hogy a ta­nyai vasút építésénél csakis olyan munkás kaphat munkát, aki belép a keresztényszo­­ciális szakszervezetbe, a közgyűlés minden szegedi munkát számá­a akart munkaalkal­mat teremteni. Nem hisszük, hogy az a törvény, amelyre a polgármester a küldö­ttség előtt hivatkozott, azt mondaná, hogy a földmu­nkára csak s keresz­­tény szociális munkások vehetők fel, tudomá­sunk szerint csak annyit mond ki, hogy a vasútépítéssel kapcsolatos földmunkák kiadá­sánál a Földmunkásszövetséget lehetőleg előny­ben kell részesíteni. Ez azonban ne­m jelentheti azt, hogy abban az esetben, ha valamilyen munkát a szövetség kap meg, annak joga lenne a nem keresztényszociális munkásokat kirekesz­­teni a munkából akkor, ha a munkaadó, ebben az esetben maga a város, határozottan úgy adta ki a munkát, hogy elsősorban a szeg­edi munkások alkalmazandók. Nagyon kiváncsiak vagyunk, hogy mit szólna és mit tenne a polgármester akkor, ha vala­milyen városi munkánál, amelyet a közgyűlés kifejezetten a munkanélküliség enyhítéséért ren­del el, a vollatlkoló kizárólag olyanoknak adna munkát, akik tagjai a szociáldemokrata szak­­szervezetnek. Biztosak vagyunk abban, hogy a polgármester a lehető legélesebben tiltakozna a szakszervezeti terror ezen durva megnyilatko­zása ellen és a munka szabadságának e­lére hivatkozva rá tudná kényszeríteni a vállalkozót, hogy a nem szervezett munkásokat is alkal­mazza. Mert hát a város még­sem azért ren­delte el a horribilis anyagi áldozatot kívánó munkát, hogy azzal valamilyen sorvadó szerve­zetnek adjon injekciót. Akármilyen sorvadó egyesü­letnek. A polgármester erős meggyőződésünk szerint erre az álláspontra helyezkedne abban az eset­ben, ha a szakszervezeti terrort valami szociál­demokrata szervezet fej­tné ki és álláspontja nagyon helyes lenne, mert ez a város nem sthsi egy párt városa sem. Éppen ezért nagyon cso­­dálkozunk azon, hogy most, amikor nem a szociáldemokratákról van szó, nem tudta ezt az álláspontot elfoglalni, sőt szinte formálisan föl­­szólította a munkásokat, hogy lépjenek be a keresztényszociállis szakszervezetbe, mert kö­zölte velük, hogy a szövetség jogosan nem al­kalmazta azokat, akik nem tagjai, akik nem akarnak belépni. Amíg a polgár­mester beszélt, föltűnően rövid ideig tartott beszéde, elhangzott néhány csöndes közbeszólás is. — Keresztények vagyunk mi akkor is, ha nem lépünk oda be — mondotta az egyik munkás. — Miért kívánják azt tőlünk, hogy azért a kis keresetért eltdjuk a lelkünket is, a bőrünket is? — kérdezte a másik. A polgármester nagyon kurtán intézte el a hatalmas földmunkás deputáció panaszát, de azért nem hiheti, hogy azzal a pár semmit­mondó szóval és azzal az üres ígérettel, hogy majd kapnak munkát, ha belépnek a szövet­ségbe, valóban el is intézte. Itt nemcsak egy elintézetlen kérdés van, hanem több is. Tudo­másunk szint » »áros h*­ő­áj?” által meg­állapított vállalati feltételek között első helyen szerepel az, hogy a vasútépítésnél egyenlő fel­tételek esetén elsősorban szegedi munkások alkalmazandók. A polgármester nagyon jól tudja, hogy a tanyai vasút földmunkáit jelen­leg kétszáznyolcvan munkás végzi és a kétszáz­­nyolcvan közül legföl­ebb száznegyven a sze­gedi, ugyanakkor, amikor százával jelentkeznek az olyan szegedi földmunkások, akik ugyan­azért a bérért vállalnák a munkát, mint a vi­dékiek, de akik­­ nem hajlandók engedni a terrornak és belépni a vérszegény keresztény­szociális szervezetbe. Elintézendő az a nyitott kérdés is, hogy ilyen körülmények között a vállalkozó „szövetség" teljesíti-e a vállalati fel­tételeket. lag hosszú idő azután, hogy a főhercegi autó elrobogott a főváros felé és a rendőrök vissza­tértek a laktanyába. Az eddigi vizsgálat szerint az sem lehetetlen, hogy a rendőrlovak még eddig ismeretlen körülmények között megvadul­tak a Berlini­ körúton, a lovak különben is igen izgatottak és vadak voltak. Az eset minden részletét eddig még nem sikerült tisztázni, de amennyiben beigazolódna az, hogy a rendőrök és nem a lovak miatt történt a szerencsétlen­ség, úgy megteszik a szükséges lépéseket. Azt már megállapították, hogy az egyik rendőr lovával feldöntött néhány perccel azelőtt egy kerékpáros is, ez az eset azonban szerencsére nem járt súlyosabb következményekkel. A vizs­gálat folyik és annak kell megállapítania, hogy kit terhel a felelősség. Főhercegi országúti őrködés után egy lovasrendőr feldöntött három járókelőt. Súlyos szerencsét­­ m­ég történt vasárnap este a Petőfi Sándor sugárúton. A megvadult, ágaskodó lovak nekirohantak a járókelőknek. Vasárnap az esti órákban igen súlyos és körülményeiben szokatlan baleset történt a Petőfi Sán­dor­ sugárút­on, amelynek szereplője két lovasrendőr, egy özvegyasszony és két tanítónő leánya. A lovasrendőrök heves vágtá­ban igyekeztek az őrszobára és megtörtént az a szokatlan eset, hogy a rendőr szinte legázolta azokat a járókelőket, akik a vasárnapi nyugo­dalmas estén csöndesen és lassan hazafelé igyekeztek. Mint ismeretes, vasárnap reggeltől estig Szegeden tartózkodott József Ferenc főherceg feleségével, Anna főhercegnővel, hogy részt vegyenek a cserkészavatáson. A fiatal főhercegi pár a főhercegi autón jött le Szegedre, amint ilyenkor szokásos, a Budapest felé vezető or­szágútra lovasrendőröket küldtek ki, hogy vigyázzanak a rendre, a főhercegek testi ép­ségére, hogy az au­ó akadály nélkül jöhessen be Szegedre, illetve minden zavaró incidens nélkül haladjon vissza a főváros fe­l. A főhercegi pár valamivel fél nyolc után tá­vozott el autóján Szegedről. Amikor az autó a rendes program szerint és minden zavaró inc­dens­ nélkül elrobogott és eltűnt a fölcsapodó porfelhőben, a kiküldött lovasőrszemek dolgu­kat elvégezve, visszaindultak a városba, a lak­tanya felé Ekkor történt azután, néhány perc­cel egynegyed kilenc előtt, hogy özv. Lázár Béláné két tanítónő leányával, Ilonával és Erzsébettel hazafelé tartott a vasárnapi látoga­tás, illetve séta után a Pe­őfi Sándor-sugárút 75. számú házban lévő lakására. A fiatal tanítónők szorosan közrefogták idősebb édesanyjukat, hogy az esti sötétségben meg ne botoljon a göröngyös után. A kis család lassan és csöndesen haladt a Petőfi Sándor-sugáruton fö felé és a homokos köz­benső kis utat válasz­ották, hogy könnyebb legyen a haladás az idősebb úrasszonynak. Lassan értek el a sugdrai és a Bécsi körút sarkára. Még nem értek át a kocsiúton, ami­kor hirtelen egy lovasrendőr vágtatott el előt­tük, a sötétben csak a robajt hallották és a paták szikrázását látták a kövön. Azután nyugod­tan tovább indultak. Néhány másodperc telt el, már túljutottak a sarkon, amikor közvetlen közelről újabb dübörgést hallottak, az idő olyan rövid volt, hogy ki sem tudták venni a rendőr alak­ át, amikor fölöttük ágaskodott a prüszkölő paripa és ők mindhárman a földre zuhantak háromfelé. A lovasrendőr lova robo­­gott ezután, néhány pillanat alatt nagy csődü­let gyűlt össze a sarkon. Amikor pedig a ré­műtétből valamennyire magukhoz­­ értek a tanító­nők, csak ennyit tudtak szólni: — Él­j, édesanyám ?... A szerencsétlen uriasszony súlyos tűződéso­­kat szenvedett a lábán, valószinűl­eg a ló patás következtében, az azonnal előhívott orvos, dr. Berkes Dezső részesi­ette első­segélyben, majd kedden megröntgenezték a klinikán. A két fiatal­­ anitónő ugyancsak zúzódásokat szenve­dett. özv. Lázár Béláné azonnal jelentést tett a történtekről a rendőrségen, a Petőfi Sándor­­sugáruti őrszobán, ahol a lovasőrség is van és ahová a két kiküldött rendőr vágtában visszatért. Dr. Boitka Sándor főtanácsos azonnal meg­­indítota a vizsgálatot a szokatlan eset ügyé­ben. Tisztázni kívánják, hogy miért tértek az őrségre heves vágtában és miért telt el arány- | Egy győzedelmes szerelem regénye § 1 Granstark, 8 ? a filmek királya, 1 Morma.Talmadge I 8 George O’ Brien 1 I alakításával bemutatásra kerül április 15—58-ig a KORZÓ MOZIBAN. 1 Szalmakalapok l­a tagál és pibóbó­, divat színekben 100.000 K­lór. - ALAKÍTÁSOK 45.000 K. 776 Berényi Sándor Kelemen u. 7. nBABA c­ipőSruh Az SZEGED Kelemen ucca 12. sz. Leszállított olcsó _______ áraink a következők: Gyermek fekete fűzős cipők 75@ OOO-től Női fekete chewro I pántos cipő.....................................160» 000 Női divat csattos fekete ki­s%mg% vágott cipő.....................áS40»000 Női barna I pántos cipő 260.000 Női divat csattos és pántos g­g%n­lack cipők a legújabb form­­á5«Mf »000 Női drapp csattos cipő . .300»ooo Férfi fekete fűzős cipő . .260. 000 Férfi barna pon félcipő .ZOUiOOO Mielőtt cipősiBksfglefif beszerzi, kérjük üres ki­rakatainkat megtekinteni. Vidékre küldött árakat meg nem felelés esetén becse­réljük, vagy a pénzt kíván­ságra visszaadjuk. 816 Schlick-Nicholson gép-, vaggon- és hajógyár rt. szegedi mintaraktára Szeged,Kölcsey u. II (Feketesas u. sarok).Tel: 11-37 M18 MOTOROS ÉS GŐZ MAGÁNJÁRÓ CSÉPLŐGARNITÚRÁK. VETŐGÉPEK, DARÁLÓ KŐJÁRATOK, OLAJ MALMOK, GAZDASÁGI KIS GÉPEK. STABIL SZÍVh­ÁZ-, BENZIN- ÉS DIESEL-MOTOROK. GŐZGÉPEK, GŐZKAZÁNOK stb. Felvilágosítással és ajánlattal dijta h­a­n­u­l szolgálunk.

Next