Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-01 / 149. szám

Páriában a helyzet ismét válságos. (Bade pesti tudósítónk téufenytr­nk­it.) Páris­­ból jelentik: A helyzet ma még válságosabb, mint a kamara összefltése előtt volt. A leg­nehezebb kér­dés a washingtoni egyezmény ratifikálása. A külföldi kólák­ felvitele ellen úgy a kamara, mint a klzvélemény a légif én­­keiken tiltakozik. Pdris, juntas 30. A francia kamara tegnapi ülésén mutatkozott be a tizedik Briand kormány. Program helyett Briand egy heti haladékot kért és kapott a szanálás előterjesztésére. A Briand-kormány nyilatkozata a jelentések sze­rint csalódást okozott és a sajtó a kormány közeli bukását jósolja. Lloyd George Oroszországba utazik. (Buda­pesti tudósítónk telefon jelentése) London­ból jelentik: Lloyd George augusztusban vagy szeptemberben Oroszországba utazik, hogy eny­hitié az Oroszország és Anglia közötti feszült­séget és politikai és közgazdasági közeledést hozzon létre. A szegedi kulturtartomány.­ ­ A légi terv tehát, amelyről már sokat beszél­nek, mégis csak megvárom­. Szeged előlép és hivatalos kulturális központja lesz egy kis or­szágrésznek, amelyet közvetlenül nem a mi­nisztériumból, hanem innen fognak kormányozni. Ha a lokálpatrióták szemével vizsgálnék ezt az újítást, ujjonganunk kellene, mert hiszen a kerületi főkapitányság mellett most már egy másik közigazgatási ágnak bizonyára messze vidékre kiterjedő centruma leszünk. De ter­mészetesen nem nézhetünk egy ilyen intéz­kedést, amely az egész ország életébe bele­vág, kicsinyeskedő és hiúskodó helyi szempon­tok szemüvegén keresztül, hanem azt kell mér­legelnünk, hogy e kicsi ország kultúrtartomá­­nyocskákra való felosztása meg fogja-e gyorsí­tani kulturális emelkedésünk tempóját. A tennivaló kétségtelenül sok. Az oktatás terén helytelenül jártak el. A szükségleten messze túl kiépítenék a legfelsőbb oktatást, megfeled­keztek azonban arról, hogy még nagyon, de nagyon sok elemi iskola építésével vagyunk adósok és minden erőnkkel az analfabétizmus kiirtásába kellene belefeküdnünk. Fokozott erővel kellene terjeszteni a könyvek, művészetek és tudás kultuszát, hiszen pontosan jelentkeztek az utolsó években ugyanazok a je­lnségek, amelyek nyomon követnek minden felfordulást és ame­lyek a legerősebben az utolsó századokban a francia forradalomban tobzódtak, amikor Robespierre bukása után a direktórium alatt elkezdett Páris mulatni, táncolni és szerelmes­kedni. Azt mondják, hogy a decentralizált kultusz­­igazgatás a vidéki empóriumokban köze­lbbről mélyebben le fog látni az eseményekbe, plaszti­­kusabban tudja majd megállapítani a hiányo­kat, hibákat és a tennivalókat, szóval, hogy azé tágasabb és emellett mégis egységesebb lesz a munka és hogy ilyen módon közvetlen kap­csolatot sikerül majd teremteni minden népré­teg és a kulturális élet emelésére hivatott mi­nisztérium között. Kétségtelen, hogy ebben van némi igazság, azonban az is bizonyos, hogy épp a kulturális élet kinövéseit és hiányait a decentralizá­­ció nélkül is meg lehetett volna és meg kellett volna látni. A decentralizáció nem fog rajtunk megl­eni, egy eredményt azonban meg lehet jósolni, az eddiginél is nehézkesebbé és bonyo­lultabbá fogja tenni a közigazgatást, aminek hiányát pedi­g nem igen éreztük. A szegedi kulturtartomány kiszélesített ügy­­körű területén azonban bőven lenne munka, csak komolyan, alaposan kellene keresni és megtalálni a közvetlen kapcsolatot az élettel. Azt mondják azonban, hogy nagyuraknak az ilyesmi ritkán sikerül és talán ez az egyik ma­gyarázata annak, hogy nem fűznénk sok reményt egy olyan decentralizációhoz sem, amely mi­niszterközi kirendeltséget létesítene az ország nagyobb városaiban. Az ilyen kirendeltség pél­dám közvetlen közelről észlelhetné kimondottan kulturális hiányok és hibák mellett, hogy Sze­geden a nagykörúton kívül igen sokan laknak vizes odúkban, amelyeknek a föld ssí­éről való eltávolítása minden kormányzat legelsőrendű kötelessége. Az ilyen kirendeltség adatok alapján állapíthatná meg, hogy a szegedi ipar veszedel­mesen kezd leépíteni és hogyha tovább így foly­tatódik, akkor a kevés számú gyárak nagyobbik része rövidesen leszerelni vagy legalább­is hosszú időre szünetelni lesz kény­­ében. Megállapíthatná ez a szegedi kirendeltség, hogy a kisipar tengődése már-már elérkezett a legvégső határig és hogy a termelés már csak vonaglásos közben állja a viszonyok fojtogássát. Bizonyára nem tudna elzárkózni és a miniszterközi kirendeltség annak a megállapítása elől sem, hogy a telkeknek szanálását nagymértékben elősegítené, ha a kor­mány beterjesztené a nemzetgyűlés őszi ülés­szaka elé a törvényjavaslatot a törvényhatóságok reformjáról, a munkásbiztosító autonómiájának a visszaadásáról és a sajtóról. Egy ilyen kultúrtartománynak, amelyben az országos kormányzat részére nemcsak egy-egy resszortból, hanem valamennyi igazgatási ág­ból tárgyilagosan, hűen, az eseményeknek, a hangulatoknak és a valóságnak megfelelően gyűjtenék össze az adatokat, nagy hivatása és szerepe lehetne közeljövő munkájában. Semmi­féle reményünk sincs azonban ahhoz, hogy ilyen újítást is léptessenek életbe. Meg kell tehát elégednünk azzal az egészen helyi jellegű, de kétes értékű dicsőséggel, hogy a kultusz­­kormány újítási vágyából kifolyóan körülöttünk egy kis kultúrtartomány kerekítődik ki, amely­nek székhelye mi leszünk. Nekünk ez is vív­mány, az országnak meg nem árt. I­ belügyminiszter rendeletet adott ki a községi tisztviselők státuszáról. A községi tisztviselőket az államiaknak megfelelő osztályba kell sorozni. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A bel­ügyminiszter körrendeletet adott ki a községi tisztviselők státuszának megállapításáról. A kör­rendelet elrendeli, hogy a községi tisztviselők az állami tisztviselőknek megfelelő »sztolyokba sorolandók, így a községi la­­ i­ási jegy­zők, orvosok, mérnökök és állatorvosok a VIII—X, a segédjegyzők, szám­isitek IX—XI., az írnokok és irodatisztek X—XL fizetési osz­tályba sorolandók. A belügyminiszter felhatal­mazza az alispánokat, hogy azokat, akik a VIII. fizetési osztályban szolgálatukat kilenc éven keresztül kifogástalanul látják el, a VII. fizetési osztályba lehet előléptetni. A rendelet július 1-én lép életbe. Így fázisú forgalmi adós szánra, fára, lisztre, a húsra cask azeptemberban terjesztik ki. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Mint a Délmagyarország már napokkal ezelőtt jelen­tette, az általános forgalmi adót kiterjesztik a szénen és fán kívül a lisztre is, m­íg a húsra csak szeptemberre. Ez az ügy szerdán délelőtt a 33-as bizottság elé került, bú a pénzügyminisz­ter bemutatta a bizottságnak az egyfázisú rend­szer alaprendeletét. Rupert Rezső a forgalmi adó teljes eltörlését kívánta. Wolff Károly ezzel szemben aggodal­makat jelentett be, mert az egyfázisos rendszer kapcsán alaposan lecsökkennek a főváros be­vételei. Vargha államtitkár kijelentette, hogy a szénre és tűzifára a rendelet már készen van és rövi­­desen ki is fogják adni. A lisztre is vonatko­zik majd tenyeiet, e szerint a pékeknél a süte­mény és a kenyér után forgalmi adó nem lesz szedhető. A húsra pedig szeptemberben adják ki a rendeletet. Madagaszkárba deportálják Abd el Krímet. (Budapesti tudósítónk lelejen jelentése.) Pirié­ből jelentik: A Petit Parisien szerint a francia és spanyol delegátusok döntést hoztak Abd el Krimnek és a környezetében lévő rifkabilok sorsáról. Migát Abd el Krímet valószínűleg egy afrikai francia gyarmatra viszik, még­pedig a hírek szerint Madagaszkárba fog­ják szállítani. A rifkabilokat több csoportra­­ osztják és mind­egyik csoportra különböző elbánás vár. Város uccai zavargás Laibachban. Tüntetők és rendőrök sortüze, Belgrád, június 30. Laibachban tegnap a jugoszláv nacionalisták szövetsége, az Orjaca, évzáró közgyűlést tiltott, amely véres zavargá­sokba fúlt. A közgyűlés végeztével a naciona­listák zárt sorokban a laibachi olasz konzulátus elé von­ultak, hogy tüntessenek Olaszország el­len. A rendőrs­ég a konzulátus felé vezető uccu­kat elzárta s a tüntetőket megakadályozta ab­ban, hogy tervüket végrehajtsák. A nacionalisták több helyen megtámadták a rendőröket és revolverlövésekkel próbálták a rendőri kérdőét átthal. A rendőrség az egyik uccában sortűzzel válaszolt s a lövések öt nacionalistát súlyosan megsebesítettek. Egy asszony, aki éppen akkor haladt át az uccán, midőn a rendőrség a sortüzet leadta, ijedségé­­ben gutailist kapott és a helyszinen meghalt. A rendőrség számos tüntetőt letartóztatott. Belgrából jelentik: A laibacsi véres zavargá­sok miatt a kormány az Orjana nacionalista egyletnek szlavóniai szendéiéit feloszlatta.

Next