Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-16 / 162. szám

4 DELMA Q­YARORSZAO d­amipflitzeil hivatal vezetője szavazatt. Dr. Zabny Ferenc ügyészségi síelnök ter­­jesztette ezután elő­jelentését, ahh d Gambkitő Antal jelentése következett. A tanfelügyelő be­­jelentette, hogy a Földmives-uccsi kisdedóvót a kanyarós megbetegedések miatt be kellett zárni. Elmondotta, hogy dr. Schmidt Henrik egyetemi tanár a két évvel ezelőtt megszüntetett elő­készítő iskola megnyitása érdekében helyiséget kért a leánygimnáziumban, azonban a főigaz­gató a kérelmet nem találta teljesíthetőnek. A leánygimnáziumban lévő internátus ötven diák­lány számára készült, azonban csak huszonheten laktak benne, tehát a felesleges helyiségekben az előkészítő iskolát el lehetne helyezni. A köz­­igazgatási bizottság megbízta a tanfelügyelőt, hogy lépjen érintkezésbe ebben az ügyben a leánygimnázium igazgatóságával. Az államrendőrség jelentésit dr. Berkeiy Jenő terjesztette elő. A jelentés érdekessége az a szomorú statisztikai adat volt, hogy júniusban bassan egy Sugyu­kasság tirn­ai a vdras strikán, tizennéggyel több, mint májusban. Az állategészségügyi jelentés szerint egyes körzetekben ismét előfordultak lépfenés meg­betegedések. A Délmagyarország többezer kötetes kölcsönkönyvtárában havi dij előfizetők részére 12 és 10, heti dij 2000 korona. MSIMIMaMeMMIMMMMMMMIWamaMIWMMMMMMIMAMMIMSIMMeMSM 1326 Itdiua i& Hogyan lehet javítani és gazdaságosan kiterjeszteni a közvilágítást. A közvilágítás kérdésivel kapcsolatban egy idő óta nap nap után jelennek meg közlemények a sajtóban. Ezen közlemények mind megegyeznek abban, hogy Szeged k­özvilágítása igen rossz, a bajok orvoslásának módját azonban nem igen ke­resik, hanem ahelyett inkább a gázgyár megváltá­sának vagy a további koncesszió megadásának esélyeit fejtegetik, míg a polgárok ezrei sötét és rosszul világított uccákon botorkálnak, pocsolyába, gödrökbe esnek bele azért, mert a gázgyár és a város nem tudnak egymással megegyezni. Hogy a közvilágítás Szegeden botrányosan rossz, azt jól tudja a gázgyár vezetősége is, ennek köz­vetlen oka pedig az, hogy a körülbelül 2000 utcai gázlámpa közül jelenleg körülbelül csak 850 van üzemben. Azt mindenki tudja, hogy a döntőbíró­ság annak idején a közvilágításra fogyasztott gázra igen kedvezményes árat állapított meg, de csak korlátolt számú égő után. A gázgyár ragaszkodik ehhez és ennél több utcai lángot felgyújtani csak akkor hajlandó, ha a többlet után a város is a rendes fogyasztói egységárat fizeti. Azonban még­sem olyan kőszívű a gázgyár: felgyújtja ő mind a 2000 lángot, sőt még újabb 2400 at is,­­ ha a város újabb 50 évre koncessziót ad neki, mert veszedelmese­n közeledik az az időpont, mikor a kitűnő, jól jövedelmező üzemet minden térítés nél­kül át kell adnia a város közönségének. Saját ter­mészetes üzleti érdekének védelmében a tart­hatatlan közvilágítási viszonyok orvoslása elől való rideg elzárkózásával akarja a város közön­ségét arra kényszeríteni, hogy újabb konces­­sziót kapjon vagy legalább az üzem nagyobb része a kezei között maradjon. Hogy melyik volna elő­nyösebb a közönségre, arról írtak már eleget má­sok ; jelen cikk célja annak kifejtése, hogy miként lehetne a közvilágítást a lehetőség határain belül sürgősen javítani. A közvilágítás ügye a városi mérnökség világí­tási osztályához tartozik, amennyiben az tesz javas­latot a tanácsnak uj lámpák felállítása, üzemben nem lévők felgyujtása stb. végett. Két év óta egész a jelen időig becsületes, hozzáértő és eredményes törekvést látott az erre hivatottak részéről a város egész közönsége, nem vehetik tehát belekontárko­­dásnak, ha ezen cikk oly aprólékosnak látszó, azonban a valóságban fontos körülményekre hívja fel a figyelmet, amelyek a közvilágítás javításának gyakorlati megvilágitásával szoros összefüggésben vannak. Mivel a város népesebb és forgalmasabb uccái úgyis el vannak látva világítási vezetékekkel, újabb világítási hálózatok kiépítéséről pedig egyelőre nem lehet szó, azért csak a világító vezetékkel bíró uccákról beszélünk. Az bizonyos, hogy 850 -900 uccai lámpa nem ad annyi világosságot, mint az összes 2000 darab, de bizonyos az is, hogyha a gázgyár teljesítené ama szerződés szerinti kötelezettségét, hogy az uccai Auer-lángoknak legalább 30 gyertyafény erősségűeknek kell lenniök, a város mai világítása nem botrányos, hanem legalább tűrhető volna. Az Auer-égők 99'/- a gyatrán, homályosan pislog, még annyi fényereje sincsen, mint egy 5 ös kő­­olajlámpának, 5—6 lépés távolságról még magát a lámpaoszlopot sem lehet a homályban meglátni. Bármi is ennek az oka, ez nem egyéb, mint a szerződés kijátszása, amit senki sem ellenőriz­. A tűzoltóság meg van ugyan bízva ellenőrzéssel, de ez csak arra terjed ki, hogy fel vannak e gyújtva az üzemben lévő lámpák, hogy világítanak-e vagy nem, azzal már senki sem gondol, csak az este hazafelé tartó közönség nem tudja és nem érti, hogy miért fizeti a város oly lámpák gázfogyasz­tását, melyek mit sem világítanak. A gázgyár min­dig a könnyebb végét szerette megfogni a dolog­nak, mindannyian emlékszünk még reá, mikor piszkosak, porosak, kormosak voltak a lámpaüve­gek hónapokon keresztül. Egy idő óta e tekintet­ben már nincs panasz, azonban a tisztítóknak még most sem jut eszükbe, hogy a lámpaüveg után a lámpatest alját képező félkör alakú üveg csapóajtót is megtisztítsák az évtizedes piszoktól és így lefelé is juthasson egy kis világosság legalább annál a kevés lámpánál, melynek világossága a szerződés­ben kikötött fényerősséget megközelíti. Midőn néhány év előtt hollandi vendégek jártak Szegeden, csodálkozásukat fejezték ki a város gyatra világítása felett s akkor kezdte meg a mérnökség világítási osztálya azt a munkát, amely­nek most már oly szép eredményei vannak. Kriti­kán aluli volt az Indóház tér világítása, annyira, hogy a múlt évben maga az állomásfőnökség látta szükségesnek a tisztességes világítás érdekében a közbelépést a vámosnál. Pislogott ugyan néhány gázlámpa az épület előtt, a mérnökség azonban tisztában volt azzal, hogy mindegy, akár 6, akár 60 gázmécsest gyújtot fel, azok a fentebb kifejtett okoknál fogva világítani nem fognak, csak pis­logni és a város vagyonát hiába fogyasztani. Azért radikálisan oldotta meg a világítás kérdé­sét: a Gizella téren használaton kívül álló 2 drb vaspóznát oda áthelyezve, azokra erős fényű vil­­lanylámpákat szereltetett. Egyszerre meg volt oldva a rendes világítás kezdése, az utazó és érkező közönség Szeged városához méltó, nagy­városiasan világított téren találta magát. Ezzel meg volt adva az irány, amely felé haladni kell a közvilágítás kérdésének; a magasban lévő, messze világító, nagy­városias benyomást előidéző villanylámpa nem a korzón sétálók luxusa többé, hanem komoly szükséglet, mint az automobil is az már. így folytatódott a villanylámpák felszere­lése a Boldogasszony-sugárúton, Zrínyi- és Kele­­men-uccákon végig egészen a Széchenyi térig, úgy, hogy ezen legforgalmasabb útvonalunk ki­fogástalanul, fővárosi fogalmak szerint is jól van világítva. Mivel ezen, leginkább utcakeresztezéseknél központilag felfüggesztett villany izzólámpák igen jól beváltak, mivel egymástól nagyobb távolságra is egyenletesen, jól bevilágítják az alattuk levő területet, kézenfekvő dolog, hogy a közvilágítást csak ily módon lehet ma már megjavítani Ezzel nemcsak a gázgyár előbb említett renitenskedésé­nek vágjuk el az útját, hanem azon az úton is haladunk, melyet a technika fejlődése elénk tár. A gázvilágítás ma már oly idejét múlt dolog, mint a faggyúgyertya volt a kőolaj feltalálása után, mindannyian látjuk és ismerjük hátrányait, veszélyességét és főleg közvilágításra fentebb em­lített okoknál fogva teljesen alkalmatlan voltát. Csupán azért erőltetik még ma is a gázgyártást, mivel egyrészt a gázművek létesítésébe befektetett összeget a végtelenségig kamatoztatni akarják, másrészt a gáz gyártásánál rengeteg egyéb vegyi anyag nyerhető, melyek a gáz értékesítése után ingyenbe vannak és a kémiai iparban nélkülöz­hetetlenek és jó pénzért eladhatók, a kokszról nem is szólva. Ezért nem mondjuk azt, hogy szüntessük be a gáz gyártását, csupán azt, hogy a forgalmas és népes útvonalakon közvilágításra alkalmatlansága miatt ne használjunk gázt. A városnak vannak olyan, este és éjjel is forgalmasabb pontjai, hol villanylámpák alkalmazása szükséges volna. A belváros keskeny és csendesebb utcáin felesleges volna ilyen villanylámpákat égetni, ellenben igenis indokolt a Tisza Lajos­ körút és a sugárutak keresztezésénél, mivel a forgalom ezen pontokon keresztül irányul Alsó, Móra­, Felső­város és Rókus felé és ezen pontokon több ucca találkozása folytán egész terek képződnek. Egyik ilyen leg­forgalmasabb pont a pénzügyigazgatóság előtt, a Tisza Lajos-körút, Ferencz József rakpart, Maros-, Szent György , Kálmán- és Batthyány uccák ta­lálkozása. Itt megy át egész Felső város gyalogos* „ kocsi- és automobil-forgalma, itt állandó rendőr­őrszem is van, erre közlekednek a Felsőtiszapartra és a Somogyi-telepre s itt mégis homály terpesz­kedik, mert a tágas tér körül hat gázmécses csak pislog, de nem világít. Ide kellett volna helyezni közbiztonsági okokból azon villanylámpaoszlopot, melyet most a Jókai-ucca közepén, a belvárosi f­őiskola mellett levő parányi térségen állítottak fel. A kocsiforgalom a Szeged-állomásra és vissza kizárólag a Zrínyi- és Kelemen-uccákon át törté­nik, az Eötvös- és Toldi-uccákban még nappal sem lehet embert látni, a villamos is a Zrínyi­­uccába akarja síneit áthelyezni, tehát a Jókai­­ucca teljesen forgalom nélküli lesz, igazán nem tudni, miért kell ott egész éjjel egy oly villany­lámpának égni, amelyre másutt ezerszer nagyobb szükség volna. Másik forgalmas pont a Tisza Lajos­ körút és a Fodor-ucca keresztezése. Itt is egész térség kí­nálja magát a felállítandó magas lámpaoszlopnak. Ezután következik az ártézi kút környéke. Itt van ugyan egy villanylámpa, azonban az sem az út­kereszteződés felett, hanem az üzletvezetőség előtt áll, azonkívül alacsony, ezért a mellette lévő új­­ságpavillon és a fák feltartják a fényét. Ezt a lámpát a Tisza Lajos­ körút és a Kossuth Lajos­­sugárút keresztezésénél két ház fala közé kellene felfüggeszteni, hogy ne az újságárusnak és az üzlet­­terelőség kapujára, hanem az előbb említett nagy­­forgalmú pontra világítson. A tartó oszlopot pedig kellőképpen felmagasítva, egy oly térségre kell áthelyezni, hol villanylámpa felállítása szükséges. A Kálvária-ucca és Petőfi Sándor sugárutak eleje is oly forgalmas pontok, hol villanylámpa felállítása feltétlenül szükséges, azonban senki sem tudja megmagyarázni, amit ezen lap folyó hő­s­iki számában olvastuk, hogy­ tudniillik miért akar a­ város a Deák Ferenc uccában villanylámpákat fel­állítani, midőn ezen ucca nappal is egyike a leg­csendesebb uccáknak. Ilyen keskeny uccában nem gazdaságos az erős fényű villanylámpa, ahelyett inkább a Kossuth Lajos sugárutat lássák el vil­­lanylámpákkal legalább a nagykörútig, nemcsak azért, mert itt bonyolódik le az átmenő forgalom a két állomás között, hanem azért is, mert itt van a tűzoltó laktanya, meg a mentő­állomás is. Le­hetne beszélni még a Batthyány-uccáról, mivel a hídfőnél és a színház előtt is ég egy-egy villany­­lámpa és a pénzügyigazgatóság előtt felállítandó villanylámpa ezek sorának a befejezését alkotná. Helytelen, hogy a Kelemen-ucca végén meg­szakad a villanyvilágítás és fél 11 után a Széchenyi­­tér, posta és Tisza szálloda előtti része, hol két bérkocsiállomás és autóisti állomás van, sötétbe borul. A tér ezen részét egész éjjel világítani kell és folytatólag az ártézi hút felé a keleti oldalát is, mert a Kossuth Lajos sugárút felé is számottevő forgalom van. A Kárász- és Kölcsey-ucca sarkán lévő oszlopos villanylámpát átlós irányban drótra kell függeszteni, hogy egyenlő magasságban le­gyen a Kárász- uccában és a Napló-ház előtt fel­függesztettel, továbbá egéssz éjjel égve kellene hagyni. Ha csak ennyi is megvalósulna a közvilágítás javításából, mindjárt barátságosabbá és nagy­­városiassabbá válna Szeged éjjeli arculata. A vil­lanyvilágítással ellátott útvonalakról nagymennyi­ségű gázlámpa szabadulna fel, melyeket később eddig nem világított uccákon lehetne felállítani. Mivel minden villanylámpa 6—7 gázlámpát tesz feleslegessé, a villanyvilágítás sem kerülne többe, mint a gáz, az előnyökről nem is szólva s a vil­lanyvilágítás miatt leoltott lángokat máshol le­hetne felgyújtani, ezzel is a világítást javítani anélkül, hogy a döntőbíróság által engedélyezett kedvezményes lámpalétszámot túl kellene lépni. Ezáltal, hogy a város legalább a főbb és forgal­masabb útvonalak világítását — ha jelentős anyagi áldozattal is — rendezi, mindenki könnyebben fogja bevárni azt a nem messze lévő időt, midőn a gázgyár telepe a város közönségének tulajdo­nába megy át. * I ALLAS. Állástalanokat ötvenezer K költség beküldése ellenében esetenként értesítjük a hozzánk min­denhonnan beérkezett üresedési helyekről. M FTFftD“ iroda Budapest, Vilmos I­Il­ császár ut 60. 950 VÉTKEZIK. SÄÄSäSISSSÄ'A Szegediek találkozó helye.

Next