Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)
1926-07-16 / 162. szám
4 DELMA QYARORSZAO damipflitzeil hivatal vezetője szavazatt. Dr. Zabny Ferenc ügyészségi síelnök terjesztette ezután előjelentését, ahh d Gambkitő Antal jelentése következett. A tanfelügyelő bejelentette, hogy a Földmives-uccsi kisdedóvót a kanyarós megbetegedések miatt be kellett zárni. Elmondotta, hogy dr. Schmidt Henrik egyetemi tanár a két évvel ezelőtt megszüntetett előkészítő iskola megnyitása érdekében helyiséget kért a leánygimnáziumban, azonban a főigazgató a kérelmet nem találta teljesíthetőnek. A leánygimnáziumban lévő internátus ötven diáklány számára készült, azonban csak huszonheten laktak benne, tehát a felesleges helyiségekben az előkészítő iskolát el lehetne helyezni. A közigazgatási bizottság megbízta a tanfelügyelőt, hogy lépjen érintkezésbe ebben az ügyben a leánygimnázium igazgatóságával. Az államrendőrség jelentésit dr. Berkeiy Jenő terjesztette elő. A jelentés érdekessége az a szomorú statisztikai adat volt, hogy júniusban bassan egy Sugyukasság tirnai a vdras strikán, tizennéggyel több, mint májusban. Az állategészségügyi jelentés szerint egyes körzetekben ismét előfordultak lépfenés megbetegedések. A Délmagyarország többezer kötetes kölcsönkönyvtárában havi dij előfizetők részére 12 és 10, heti dij 2000 korona. MSIMIMaMeMMIMMMMMMMIWamaMIWMMMMMMIMAMMIMSIMMeMSM 1326 Itdiua i& Hogyan lehet javítani és gazdaságosan kiterjeszteni a közvilágítást. A közvilágítás kérdésivel kapcsolatban egy idő óta nap nap után jelennek meg közlemények a sajtóban. Ezen közlemények mind megegyeznek abban, hogy Szeged közvilágítása igen rossz, a bajok orvoslásának módját azonban nem igen keresik, hanem ahelyett inkább a gázgyár megváltásának vagy a további koncesszió megadásának esélyeit fejtegetik, míg a polgárok ezrei sötét és rosszul világított uccákon botorkálnak, pocsolyába, gödrökbe esnek bele azért, mert a gázgyár és a város nem tudnak egymással megegyezni. Hogy a közvilágítás Szegeden botrányosan rossz, azt jól tudja a gázgyár vezetősége is, ennek közvetlen oka pedig az, hogy a körülbelül 2000 utcai gázlámpa közül jelenleg körülbelül csak 850 van üzemben. Azt mindenki tudja, hogy a döntőbíróság annak idején a közvilágításra fogyasztott gázra igen kedvezményes árat állapított meg, de csak korlátolt számú égő után. A gázgyár ragaszkodik ehhez és ennél több utcai lángot felgyújtani csak akkor hajlandó, ha a többlet után a város is a rendes fogyasztói egységárat fizeti. Azonban mégsem olyan kőszívű a gázgyár: felgyújtja ő mind a 2000 lángot, sőt még újabb 2400 at is, ha a város újabb 50 évre koncessziót ad neki, mert veszedelmesen közeledik az az időpont, mikor a kitűnő, jól jövedelmező üzemet minden térítés nélkül át kell adnia a város közönségének. Saját természetes üzleti érdekének védelmében a tarthatatlan közvilágítási viszonyok orvoslása elől való rideg elzárkózásával akarja a város közönségét arra kényszeríteni, hogy újabb koncessziót kapjon vagy legalább az üzem nagyobb része a kezei között maradjon. Hogy melyik volna előnyösebb a közönségre, arról írtak már eleget mások ; jelen cikk célja annak kifejtése, hogy miként lehetne a közvilágítást a lehetőség határain belül sürgősen javítani. A közvilágítás ügye a városi mérnökség világítási osztályához tartozik, amennyiben az tesz javaslatot a tanácsnak uj lámpák felállítása, üzemben nem lévők felgyujtása stb. végett. Két év óta egész a jelen időig becsületes, hozzáértő és eredményes törekvést látott az erre hivatottak részéről a város egész közönsége, nem vehetik tehát belekontárkodásnak, ha ezen cikk oly aprólékosnak látszó, azonban a valóságban fontos körülményekre hívja fel a figyelmet, amelyek a közvilágítás javításának gyakorlati megvilágitásával szoros összefüggésben vannak. Mivel a város népesebb és forgalmasabb uccái úgyis el vannak látva világítási vezetékekkel, újabb világítási hálózatok kiépítéséről pedig egyelőre nem lehet szó, azért csak a világító vezetékkel bíró uccákról beszélünk. Az bizonyos, hogy 850 -900 uccai lámpa nem ad annyi világosságot, mint az összes 2000 darab, de bizonyos az is, hogyha a gázgyár teljesítené ama szerződés szerinti kötelezettségét, hogy az uccai Auer-lángoknak legalább 30 gyertyafény erősségűeknek kell lenniök, a város mai világítása nem botrányos, hanem legalább tűrhető volna. Az Auer-égők 99'/- a gyatrán, homályosan pislog, még annyi fényereje sincsen, mint egy 5 ös kőolajlámpának, 5—6 lépés távolságról még magát a lámpaoszlopot sem lehet a homályban meglátni. Bármi is ennek az oka, ez nem egyéb, mint a szerződés kijátszása, amit senki sem ellenőriz. A tűzoltóság meg van ugyan bízva ellenőrzéssel, de ez csak arra terjed ki, hogy fel vannak e gyújtva az üzemben lévő lámpák, hogy világítanak-e vagy nem, azzal már senki sem gondol, csak az este hazafelé tartó közönség nem tudja és nem érti, hogy miért fizeti a város oly lámpák gázfogyasztását, melyek mit sem világítanak. A gázgyár mindig a könnyebb végét szerette megfogni a dolognak, mindannyian emlékszünk még reá, mikor piszkosak, porosak, kormosak voltak a lámpaüvegek hónapokon keresztül. Egy idő óta e tekintetben már nincs panasz, azonban a tisztítóknak még most sem jut eszükbe, hogy a lámpaüveg után a lámpatest alját képező félkör alakú üveg csapóajtót is megtisztítsák az évtizedes piszoktól és így lefelé is juthasson egy kis világosság legalább annál a kevés lámpánál, melynek világossága a szerződésben kikötött fényerősséget megközelíti. Midőn néhány év előtt hollandi vendégek jártak Szegeden, csodálkozásukat fejezték ki a város gyatra világítása felett s akkor kezdte meg a mérnökség világítási osztálya azt a munkát, amelynek most már oly szép eredményei vannak. Kritikán aluli volt az Indóház tér világítása, annyira, hogy a múlt évben maga az állomásfőnökség látta szükségesnek a tisztességes világítás érdekében a közbelépést a vámosnál. Pislogott ugyan néhány gázlámpa az épület előtt, a mérnökség azonban tisztában volt azzal, hogy mindegy, akár 6, akár 60 gázmécsest gyújtot fel, azok a fentebb kifejtett okoknál fogva világítani nem fognak, csak pislogni és a város vagyonát hiába fogyasztani. Azért radikálisan oldotta meg a világítás kérdését: a Gizella téren használaton kívül álló 2 drb vaspóznát oda áthelyezve, azokra erős fényű villanylámpákat szereltetett. Egyszerre meg volt oldva a rendes világítás kezdése, az utazó és érkező közönség Szeged városához méltó, nagyvárosiasan világított téren találta magát. Ezzel meg volt adva az irány, amely felé haladni kell a közvilágítás kérdésének; a magasban lévő, messze világító, nagyvárosias benyomást előidéző villanylámpa nem a korzón sétálók luxusa többé, hanem komoly szükséglet, mint az automobil is az már. így folytatódott a villanylámpák felszerelése a Boldogasszony-sugárúton, Zrínyi- és Kelemen-uccákon végig egészen a Széchenyi térig, úgy, hogy ezen legforgalmasabb útvonalunk kifogástalanul, fővárosi fogalmak szerint is jól van világítva. Mivel ezen, leginkább utcakeresztezéseknél központilag felfüggesztett villany izzólámpák igen jól beváltak, mivel egymástól nagyobb távolságra is egyenletesen, jól bevilágítják az alattuk levő területet, kézenfekvő dolog, hogy a közvilágítást csak ily módon lehet ma már megjavítani Ezzel nemcsak a gázgyár előbb említett renitenskedésének vágjuk el az útját, hanem azon az úton is haladunk, melyet a technika fejlődése elénk tár. A gázvilágítás ma már oly idejét múlt dolog, mint a faggyúgyertya volt a kőolaj feltalálása után, mindannyian látjuk és ismerjük hátrányait, veszélyességét és főleg közvilágításra fentebb említett okoknál fogva teljesen alkalmatlan voltát. Csupán azért erőltetik még ma is a gázgyártást, mivel egyrészt a gázművek létesítésébe befektetett összeget a végtelenségig kamatoztatni akarják, másrészt a gáz gyártásánál rengeteg egyéb vegyi anyag nyerhető, melyek a gáz értékesítése után ingyenbe vannak és a kémiai iparban nélkülözhetetlenek és jó pénzért eladhatók, a kokszról nem is szólva. Ezért nem mondjuk azt, hogy szüntessük be a gáz gyártását, csupán azt, hogy a forgalmas és népes útvonalakon közvilágításra alkalmatlansága miatt ne használjunk gázt. A városnak vannak olyan, este és éjjel is forgalmasabb pontjai, hol villanylámpák alkalmazása szükséges volna. A belváros keskeny és csendesebb utcáin felesleges volna ilyen villanylámpákat égetni, ellenben igenis indokolt a Tisza Lajos körút és a sugárutak keresztezésénél, mivel a forgalom ezen pontokon keresztül irányul Alsó, Móra, Felsőváros és Rókus felé és ezen pontokon több ucca találkozása folytán egész terek képződnek. Egyik ilyen legforgalmasabb pont a pénzügyigazgatóság előtt, a Tisza Lajos-körút, Ferencz József rakpart, Maros-, Szent György , Kálmán- és Batthyány uccák találkozása. Itt megy át egész Felső város gyalogos* „ kocsi- és automobil-forgalma, itt állandó rendőrőrszem is van, erre közlekednek a Felsőtiszapartra és a Somogyi-telepre s itt mégis homály terpeszkedik, mert a tágas tér körül hat gázmécses csak pislog, de nem világít. Ide kellett volna helyezni közbiztonsági okokból azon villanylámpaoszlopot, melyet most a Jókai-ucca közepén, a belvárosi főiskola mellett levő parányi térségen állítottak fel. A kocsiforgalom a Szeged-állomásra és vissza kizárólag a Zrínyi- és Kelemen-uccákon át történik, az Eötvös- és Toldi-uccákban még nappal sem lehet embert látni, a villamos is a Zrínyiuccába akarja síneit áthelyezni, tehát a Jókaiucca teljesen forgalom nélküli lesz, igazán nem tudni, miért kell ott egész éjjel egy oly villanylámpának égni, amelyre másutt ezerszer nagyobb szükség volna. Másik forgalmas pont a Tisza Lajos körút és a Fodor-ucca keresztezése. Itt is egész térség kínálja magát a felállítandó magas lámpaoszlopnak. Ezután következik az ártézi kút környéke. Itt van ugyan egy villanylámpa, azonban az sem az útkereszteződés felett, hanem az üzletvezetőség előtt áll, azonkívül alacsony, ezért a mellette lévő újságpavillon és a fák feltartják a fényét. Ezt a lámpát a Tisza Lajos körút és a Kossuth Lajossugárút keresztezésénél két ház fala közé kellene felfüggeszteni, hogy ne az újságárusnak és az üzletterelőség kapujára, hanem az előbb említett nagyforgalmú pontra világítson. A tartó oszlopot pedig kellőképpen felmagasítva, egy oly térségre kell áthelyezni, hol villanylámpa felállítása szükséges. A Kálvária-ucca és Petőfi Sándor sugárutak eleje is oly forgalmas pontok, hol villanylámpa felállítása feltétlenül szükséges, azonban senki sem tudja megmagyarázni, amit ezen lap folyó hősiki számában olvastuk, hogy tudniillik miért akar a város a Deák Ferenc uccában villanylámpákat felállítani, midőn ezen ucca nappal is egyike a legcsendesebb uccáknak. Ilyen keskeny uccában nem gazdaságos az erős fényű villanylámpa, ahelyett inkább a Kossuth Lajos sugárutat lássák el villanylámpákkal legalább a nagykörútig, nemcsak azért, mert itt bonyolódik le az átmenő forgalom a két állomás között, hanem azért is, mert itt van a tűzoltó laktanya, meg a mentőállomás is. Lehetne beszélni még a Batthyány-uccáról, mivel a hídfőnél és a színház előtt is ég egy-egy villanylámpa és a pénzügyigazgatóság előtt felállítandó villanylámpa ezek sorának a befejezését alkotná. Helytelen, hogy a Kelemen-ucca végén megszakad a villanyvilágítás és fél 11 után a Széchenyitér, posta és Tisza szálloda előtti része, hol két bérkocsiállomás és autóisti állomás van, sötétbe borul. A tér ezen részét egész éjjel világítani kell és folytatólag az ártézi hút felé a keleti oldalát is, mert a Kossuth Lajos sugárút felé is számottevő forgalom van. A Kárász- és Kölcsey-ucca sarkán lévő oszlopos villanylámpát átlós irányban drótra kell függeszteni, hogy egyenlő magasságban legyen a Kárász- uccában és a Napló-ház előtt felfüggesztettel, továbbá egéssz éjjel égve kellene hagyni. Ha csak ennyi is megvalósulna a közvilágítás javításából, mindjárt barátságosabbá és nagyvárosiassabbá válna Szeged éjjeli arculata. A villanyvilágítással ellátott útvonalakról nagymennyiségű gázlámpa szabadulna fel, melyeket később eddig nem világított uccákon lehetne felállítani. Mivel minden villanylámpa 6—7 gázlámpát tesz feleslegessé, a villanyvilágítás sem kerülne többe, mint a gáz, az előnyökről nem is szólva s a villanyvilágítás miatt leoltott lángokat máshol lehetne felgyújtani, ezzel is a világítást javítani anélkül, hogy a döntőbíróság által engedélyezett kedvezményes lámpalétszámot túl kellene lépni. Ezáltal, hogy a város legalább a főbb és forgalmasabb útvonalak világítását — ha jelentős anyagi áldozattal is — rendezi, mindenki könnyebben fogja bevárni azt a nem messze lévő időt, midőn a gázgyár telepe a város közönségének tulajdonába megy át. * I ALLAS. Állástalanokat ötvenezer K költség beküldése ellenében esetenként értesítjük a hozzánk mindenhonnan beérkezett üresedési helyekről. M FTFftD“ iroda Budapest, Vilmos IIl császár ut 60. 950 VÉTKEZIK. SÄÄSäSISSSÄ'A Szegediek találkozó helye.