Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)
1926-09-01 / 201. szám
As*a 2000 kora»a< szarkesztőség: Deák Ferenc u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyrvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor sugárút 1. szám. Telefonszám 16—34. Szeged, 192&. szeptember 1. SZERDA JSKSSiittii tiaki Egy hónapra helyben 40.000 kor* Budapesten de «UM« 45.000 kor- Egyes számára hétköznap 2nnp kis ■ like és CsMpnap 8WO kanna. U évfolyam 201 nm Primo de Rhvoro felajánlotta lemondását a királynők. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londontól jelentik: Az Evening News Sinsebastianból »kéttízévi jelentés alspjén közli, hogy a spanyol belfaluikai krízis megszűntnek tekinthető. A tüzértisztek és Primo de Rivera között felmerült konfliktus valószinüleg a hidigyminimer lemondásával fog végződni. Prime de Rivera felajánlotta Arent királynak a lemondásot, alanbae a király ezt azzal utasította vissza, hogy a nemzet érdekei meg kivárt iát, hogy eddig helyén meredjen, emíg e tisztekkel felmerült egy végleget elintézést nem nyer. Madridi jelentés szerint a helyzet Spanyolországban változatlanul kitikus. Franciaországba érkező menekültek elmondják, hogy számos spanyol tartományban súlyos zavargások törtek ki, amelyek Primo de Rivera diktátor ellen irányulnak. Több tüzérezred valósággal forradalmai szervezete és a hatalmat magukhoz ragadták. A spanyol menekülők véres összeütközésről is beszélnek, amelyben rengeteg volt a halott és a sebesült. Mohács után. Azt írták a lapok, hogy nagyon szép volt a mohácsi csatavesztés négyszázéves jubileuma a nincs miért kételkedni a kiküldött tudósítók jelentésében. A mohácsi ünnep épp olyan szép Idareti, mint a Petőfi flnmrp, meg ahaiünnep volt. Köszörűk, beszédek, lüziJHék, disz* albánt, emlékplakettik, briket, bandérium, sőt tenyérsálat kiálttaa is. Kifogástalan magán« áldomás, amit szegény Lajos király némi méla* tini szemlélhetik onnan felülről. — Istenem, — mondhatja bizalmijának, a brandenburgi markold*- nak —, ha nekünk ennyi *mi innivalónk lett volna négyszáz esztendővel ezelőtt ! * Volt azonban egy momenmma a mohácsi ünnepnek, amin rögtön meg lehetett érteni, hogy ezt nem fogja betérnéni a harmadnap pora. A kormányzó beszéd a volt sz, aki na gyon óvatos, de mégis élre énbsieilenat világos szavakkal vezette ba agy szarb-magyar közeledés lesetségét. A nevet se tiielte ki a déli szomszédnak, akihez hol szaratét, hol a gyűlöletnek a szeretetné is erősebb kapcsa fűzött, mégis mindenki éreste, hogy is olyan váratlan szél kerekedett, amely napokig beteg lógja zugain a nyárvégi politika tikkadt berkeit. Még csak egynapos a szél s a kormány félhivatalosa máris aizal igyekszik elállitani, hogy „nem kell messzebbmenő kombinációkat fűzni a beszédhez, mert a kormányzó csak bizonyos történelmi fémeket hozott közelebb a mai korhoz." S mindössze csak annyiról van szó, hogy a magyar-szerb gazdasági tárgyalások folyamán olyan nagy volt a kölcsönös kígérés, ami reményt adhat a régi barátság visszatéréséra... Nem tudhatjuk, sikerül-e ezzel a kormánynyilatkozatai a kormányzói kijelentés súlyát csökkenteni, ami mindenesetre nagyon különös és szokatlan kitézést. De azt érezzük, hogy végzetes szerencsétlenség volna, ha a kormány magyarázaai minden fontosság nékül való diplomáciai udvariaskodássá szinte lentenék azt a nyilatkozatot, a mellyel a magyar állam feje lilán ultra terelte volna a magyar külpolitikát, amely hal éve a zsilióccalin veszeget. Mi volt a kurzus külpoltikája ettől a pillanattól kezdve, mióta ö s felelős Magyarország sorséért? Kifelé olyan pengétlen vasiéi, amelynek nyele sincs. A mohácsi vész idején nem volt a magyar külpolitika oyan lehetetlen és lehetetlen, mint a magát nézeti reneszánsznak nevező korunkban. Az akkor való kitpolitizálás azonban sz.fosztott olyan volt akkor is, mint most. Lajos király nemesi nermese azon fogadkozott, hogy a p csétgyürfliskel agyonverie a törököt. Ebben hűek maradtunk a nemesi virtushoz, az ősi jeszhoz, a mellverdeseshez: „Ide üss, az anyád irgalmát!" Nem is mondhatjuk, hogy nem jöltek „ide" Gonosz, beul ártatmabb n pet meg nem gá.oltak, mint minket, — de nekünk sz se volt elég. Már a műtőasztalon bevertünk kiomlott belekkel, de még akkor te szaoadi 6tán néztünk, hanem azt kerestük, hogy van e még, akit ellenségünkké nem tettünk. Aki olyasmit emlegetet, hogy elemi okosság, az életmentés uolsó lehetősége sok ellenségünk körül össz békülni valamelyikkel, azt nyomban hazaárulónak bélyegezték. S az erdmény az lett, hogy a világháború utni he edik esztendőben is ellens gek tárgyalásétől vagyunk körülvéve , jobban el vagyunk szigetelve Európáól, mintha az Új- Szebridák emberevői volnánk. Nem akrunk messzemenő következtetéseket fűzni a magyar államfő nyilakozmához, de szeretnénk belőle kiolvasni azt, hogy végére értünk ennek az öngyilkos letargiának és megindulunk keresni az elel ust. „Handzsó-politika", — mondja a legitimisták ipja a szerb politikára, amely négy évszázaddal ezelőtt nem gázoltatta el magát az ozmánok diadalszekerével, hanem hozzálapult. Milyen más a magyar szeklya dcsörégel — kiált föl a legitimista orgánum. Sajnos, bizony más. Az alkalmazkodó Handzsár-politika megteremtette Nagy- Szerbiát, a dicsőséges kurdpolitika elvesztette Nagy Magyarországot. Késigtelen, hogy ragyogó volt az a szerep, amelyet Mohács Magyarországa magára vett a Habsburgok és a nyugati nemzeek megmentéséért. De ha a mártír király Magyarországa a szerbek Handzsárpolitikáját választja, akkor ma nem kell mohácsi jubileumot ölnünk és nem vagyunk olyan tollszám, amely ellenségnek nem félelmes és barátnak nem nagyon fontos. Bízunk benne, hogy a mohácsi nyilatkozat jelentőségét nem sikerül lecsökkenteni semmiféle hivatalos félremagyarázásnak. Bízunk benne, hogy a trianoni Mohácsot nem követi olyan polgárháború, amilyen követte nemzeti nagylétünk nagy temetőjét. Mert abból nem lehet többet feltámadás. Ha a maradék Magyarország is széthull, azt az Isten se rakja többet Össze: Nem helyezik vád alá (Budapest tudósítónk telefonfelvetése.) Bécsből jelenik: Az osztrák nemzetgyűés a kormánypártok többségével elvetette a szociáldemokraták vád alá helyezési indítványát, amelyet Ruck kancellár és az osztrák kormány ben nyújtottak be. Az ülés meglehetősen viharos volt; a szociálisok ismétlosn hangoztatták, hogy a kormány a Cenralbank szanálása ügyében törvényellenesen járt el. Ezzel szemben a kormánypárti képviselők azzal érveltek, hogy a z osztrák kormányt. Centralbank összeomlását minden körülmények között meg kellett akadályozni, mert különben a kiaanberak Ausztria valamennyi bankját és takszik pénztárját megrohanták volna. Bajal a mii szavazással alapjukat vesztenék azok a hitek, amelyek az osztrák kormány küzsöbön álló lamondisáról terjedtek el. Rímek osztrák kancellár holnap indul Genfbe és a pénzügyi bizottség ülésén már részt is vett. Közönséges bűncselekményekkel vádolják a görög diktátort és vagyonát elkobozzák. (Budapesti hadisztónk telefonjelenléte.) Athénből jelentik: Az új görög kormány Pangaloni és minisztertársait hazaárulás és felségsértés bűneiével vádolja, mert önkényesen ragadták magukkól a hadimat és Pangaiosz kormányt alakított anélkül, hogy erre a nemzet többségének erkölcsi beleegyezését megnyerte volna. Közönséges bűncselekmények elkövetésivel is vádolják Pangaoszt és minisztertársait és a kormány elrendelte, hogy vagyonukat még e héten foglalják le. Viharos hangulat Genfban Spanyolország magatartása miatt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genfbőljeenik: A Népszövetség tanácsának átszervezésére kiküldött tanulmányi bizottság által alakított albizottság ma tartotta első ülését a nyivánosság teljes kizárásával. Az ülésről csak annyi szivárgott ki, hogy a spanyol kormány megbizotta a tangeri kérdésben hivatalos nyilatkozatot tett és minden kertelés nélkül bejelentette, hogy a spanyol kormány készséggel lemond állandó tanácstagsági helyéről, ha ennek fejében a tangeri zóna spanyol protektorátus alá kerül A bzottság tagjait a spanyol kormánynak ez a nyilatkozata rendkívül kínosan érintette, mert a nyilatkozat olyan időben történt, amikor a tanácsagok olyan megoldási tervekről tanácskoztak, amelyek a spanyol kormány tanácstagsági igényeit mindenképpen kielégítették volna. Népszövetségi körökben vannak arra, hogy a spanyol kormánynak ezen nyílt állásfoglalása már legalább a Népszövetség is tudja majd magát mihez tartani. (ßudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Páliból jelentik: Brland külügyminiszter és Paul Boncom ma délután hosszúérn tanácskoztak a francia delegációnak Genfben tanúsítandó magatartásáról. A delegáció holnap indul Genfbe. Chmberlain, aki ma indult el fiával Londonból, ma este ideérkezett és még ma folytatja útját Genf felé. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Páriából jelentik: A francia és angol kormány válaszjegyzékét a Tanger-kérdésben ma nyújtották át Párizban és Londonban a spanyol követségnek. A francia válaszjegyzék csodálkozásának ad kifejezést, hogy a spanyol kormány a Tanger-kérdésben új követelésekkel lépett fel, amelyekről eddig sohasem tett említést. Franciaország hajlandó ugyan Spanyolországnak jogos kívánságait beható vizsgálat lányivá tenni, azonban egyáltalában nem tartja cilsze-