Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-24 / 220. szám

ára &OQO kmwmmm ■Mrtetxtörtg i Deák Ferenc u. 2. Telefon 19­33. Kiadóbivá«a!, «Be»8 nW5agvtár­is jegyiroda: Aradi ucca 8 ez Telefon S06. Kfunda i Petőfi Sándor sugárul 1. száma. Telefonszám 10—34. Szeged, 1926 szeptember 24. PÉNTEK ^msmnrmrnnnngn maaamummmmmnammmmna ..Ti*»a. B«sr »««isi« Imh WXtt kor» a­utasMle? íH »fiSüSos «*.‘UÍ fent. »*•'?«s ’TÍIÜI ír* biifcflsaa. äna» Sei u:<fc' é* &#■*»**» J®S8 karsos. IS. ftfciyaas, 2.0. «.-im hjimi—ta tiMiaMMeMMMMIMMSMMMMmMMNamMI A francia minisztertanács nem foglalkozott a német—francia tárgyalásokkal. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pá­riából­­ elintik: A mai minisztertanács a keddi minisztertanács határozatának megfelelően nem taglalkat óit Britad ét Sírét ernem­ thoityl tár­­avalduival, hanem csak folyó üegyeket intézett. Policzré előterjesztette Jövő heti politikai expo­zéjának tervezetét, amelyet a minisztertanács elfogadott. Ezt az expozét Pál teásé Bariducban fogja elmondani. A Paris Saire ma esti számában részletesen foglalkozik a délelőtti minisztertanáccsal és abból a tényből, hogy a Bríind—S­iesemann­­féle tárgyalások szóba sem kerültek, megálla­pítja, hogy a kormány tagjai között nincs meg az a sokat hangsúlyozott egyetértés. A kormány faciai abban megegyeznek, hogy a német—­fran­cia tárgyalásokat folytatni kell, de a vélemé­nyek eltérnek abban, hogy mi legyen a tár­gyalások anyaga és hogy milyen legyen a né­met francia* mege­gyezés. Potacaré egyelőre időt akar nyerni, hogy párt­jával megegyezhessen. Lesz gyümölcs a fán... Az ifjúság nem érdem, az ifjúság nem dicső­­ség, de bizonyos, hogy a legfőbb javak és a römök egyike fis ainak lenni, az élet tavaszát élvezni, a jövő kapui előtt áll­ni. Sajnos, ezt az örömöt nagyon sokaknak megkeseríti a nincsetlenség, a nyomorúság, de még mindig jobb és szebb fiatalon lenni szegénynek, mint az évek és szenvedések terhével a vá­lónkon. A mai magyar ifjúság, amely egy nagy bábom és pedig egy vesztett háború után indul el az élet felé, bizony sok mindenben különbözik az előbbi nemzedékek if­uságától. De éppen ezért neki éreznie és tudnia kell, hogy egy össze* tört ország romjain reá vár a mindennél szen tebb és dicsőbb feladat, amelyet vállalnia és állania kell, amely egész embert és igaz embert kiván, amelyet nem illik üres és hangos lel* szavakkal könnyelműen eljátszani, de amelyet haossza és kitartó tanulásra­ és egy élet mun­káiéval lehet csak valóra váltani. Dolgozni kell az új Magyarországért, dol­gozni és me­nt csak dolgozni és a magyar ifjúságnak a tanulás a dolga egyelőre. Politi­zálni éppen elegen és eleget politizálnak nálunk és mostan és ez igen nagyon meg is látszik a haza veszendő állapotán. Ahhoz, hogy valaki egy ország sorsába beleszó­lon, hogy valaki egy nemzet dolgát intézze, sok tapasztalat, tudás és belátás szükséges, mind olyan dolgok, amelyeket éppen a fis­alságnak mérnek leg­­kevésbé az éves patikájában. Éppen azér soha­sem volt az jó, ha az ifjúság beleavatkozott a m­gyek ügyeibe, bajaiba, kivált ha ezek az ügyek kicsinyesek. A budapesti egye emen két na pig viharzottak a szenvedélyek és ezután a re­dirség erélyes faas * gardra egyszerre csak hirtelenüll lecsilla­podtak. A tanér­ok dolga nem tarozik a diákok lomma elé: erre tant olták most meg a heves­vérű tüntetőket, akik, mint egykoron a gyors­ lábú Hector Patrocius holttestét, kiszabadították egyik szorongatott helyzetben levő társukat a hatósági közegek kezei közül. De a rendőrség most igazán hotatolósan járt el, megfogadtad« a keiogott b »­társakkal, akik csakugyan bajba {utóst« ír, hogy többé nem csinálnak ilyen feles­leges ke­le «ellenséget maguknak és másoknak és a fiuk készségesen Jogid imát tettek, mielőtt elhagyják a Zrinyi-uccai oroszlán barlangját. De bis­en nem is a tanulni akaró egyetem' la­gság kezdi az ilyen tüntetéseket, a­­ pulim !«P0’»k a kurzus jótékony lát­ományáb­a set­tenkedve és óvakodva osztják ki a jelszavakat és a fütykösöket. Ezek a felelőtlen elemek, ezek a le­g bék­élt hősök azok, akik mindig a haza, a nemzet, a kereszténység és magyarság nevében beszélnek, belő­t csak a maguk halódó kurzu­sát akarják mndenáron, botrányok árán is életben tartani. Miskor is tüntettek az egyetemi ifjak, a régi jó időkben is, de akkor igazin és egészen nemzeti ideálok, a magyar szabadság és füg­getlenség gyönyörű eszméi lelkesítették és vitték a megmozdult tömegeket. Akkor a Kossuth nóta hozta lázba ifjú vérüket, akkor egy tiszta és tündöklő kikeletről álmodozak, amikor min­den magyar szabad és bo dog lesz, am­kor nagyszerű valósággá válik Kossu­th Lajos min­den próféciáj­­. Akkor se volt különösebb ér­telme a tüntetéseknek, akkor se az akkori ifjú­ság d­ntött az ország sors­ról de akkor leg­­alább méttó oka és célja volt annak, hogy a jövendő választottal megírni azták, hogy vannak és akarnak. De a mai megmosdu­ók és tüntetők csak szégyenkezve és pironkodva gondolhatnak majd arra, hogy egy Hatott lat­van anakroniz­musaik is szomorú és kilátástalan reakciója mellett kardoskodtak valaha.­­ Petőfi és Jókai, Vasvári és Irinyi is a magyar ifjúsághoz tartoztak és ők is tüntettek egykor: ezt nem szabad és nem lehet elfelejteni, ezt nem szabad ás nem lehet megtagadnia soha, soha többé a magyar fiatalságnak ! Ezeknél a neveknél ragyogóbb fáklyákat nem lehet meg­lobogtatni a magyar éjszakában és amit ezek a szent és dicső diákok kívántak, amiért ők életüket és vérüket adták, az még mindig nem egészen beteljesült valóság, sőt annak a du­dala ellen éppen esek dolgosnak a legelszántabb*»­ét a legkomolyabban, akik a mai magyar ifjú nemzedéket szeretnék a maguk szakéra elé fogni és a maguk kurzusában futtatni. De az egyetemi polgárokban, a jelek szerint, több a belátás és a józanság, mint ahogy azt az óvatosan dubis holnmposok gondolják és szeretnék. A Qampstrgtrek föveséri álmai és tervei füstbe mennek­, mert Petőfi és Jókai örökkévaló szellemkeze mutatja az egyedül helyes utat, amelyen nem a Zinyi-ucciba, hanem a szaba­dság és igazság földjére fog eljutni mindenki, aki tatai ót dalgatik. Stressmann magérkazett Bariinba és falantént tett Hindenburgnak. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből jelentik: Ma este megérkezett Berlinbe Stresemann külügyminiszter. A pályaudvaron megjelent fogadta utára Marx birodalmi k­ancel­lár, a kormány számos tagja és az egész dip­lomáciai testület. Amikor Stresemann kiszállt a vonatból, a pályaudvart ellepő hatalmas tömeg lelkesen megéljenezte. A külügyminiszter a pályaudvarról egyenesen az elnök­i palotába hajtatott és ott tanteta a jelentést Mi Hladenbarg tiniknek genfi tár­gyalásaitól. A nagy minisztertanács, amelyen Stresemann a kormány tagjait tájékoztatja a genfi esemé­nyekről és Brianddal folytatott tárgyalásairól, pénteken déle­­st tizenegy órakor lesz. A baloldali ellenzék a jövő hétre összehivatja a nemzetgyűlést a piliavörösvéri mandátum ügyében. BIIMMMaMaMMIMaWIMaMaMM«waim«MMeiMMeiMMSMaMMMMMSMSIMMSMSMfWiMMMmw (Budapesti tudósítónk telefonJUealess.) A szo­cilidemokrata párt a pilisvörösvári­­ sandáink ügyében holnap délelőt értekezletet tart. Érte­sülésünk szerint el fogja határozni, hogy a nemetiyilést a lehető legrövidebb időn beül isszehlvassa. Miután kétségtelen, hogy a szociál­demokrata pán kívánságát a polgári ellenzék is támogatta, valószínű, hogy a jövő héten ötször a nemzetgyűlés. x ■ x Kondili­z bejelentette visszavonulását. (Budapesti tudósítónk Alefan jelentése.) Athén­ből jelentik: Kandiliz tábornok kiáltványt inté­zett a görög néphez és abban bejelenti, hogy visszavenni őt a karmány élén csak az aktákét 24 iki választottak lezajlásáig marad. Politikai bariiait arra kéri, hogy csatlakozzanak vala­milyen más köztársasági párthoz, vagy pedig külön-külön vegyék fel majd a választásokon a küzdelmet a köztársasági eszméért. „A hültségvaléa egyensúlyai a névtelen adófizetők műve“. Tyler jelentése Magyarország szanálásáról. Genf, szeptember 23. A Népszövetség ki­adványai soráb­n most jelent meg az a rész­letes előterjesztés, amelyet Royal Tyler Me­gyerország pétü­gyi felpradlilidta Sytéhea­e könyyelé* //, főbizottságának le­gulákat Hét és főh­ivatalt. Tiler i­t részletes képet rajzolt az ujjáépítási terv előzményeiről, Magyarország akkori súlyos pénzügyi válságért­, a terv ki­dolgozásáról és végrehajtásáról, valamint az újjáépítés eredményeinek rohamos bekövetkezé­séről. Hangoztatja, hogy síig telt el egy év az újjáépítési terv végrehatásának megindítása óta, már­is lehetséges volt tekintélyes összegeket fordítani olyan beruházásokra, amelyek még a halom kezdete ó a árultak magukra. Míg az egyik oldalon a bévé éli többletet beruházások formájában ismét visszavezették a forgalomba, addig a másik oldalon intézkedések történtek, hog­y könnyítsék az adófizetőkre nehezedő terhet. Felsorolja az utóbbi intézkedéseket, majd rá­mutat arra, hogy ezidő alatt az 1924 ben meg­állapított vámtarifákat is bizonyos mértékig enyhítették kereskedelmi szerződések megköté­sével. De, noha Magyarország számos intéz­kedéseket hozott, hogy megszűntesse az üzlete-

Next