Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-12 / 235. szám

100P korona«. Exifkesztfitig I Deák Ferenc­ n 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MlMönkönyvtár is jegyiroda: Aradi ucca 8. sz. Telefon 306. Kyaradi i Petőfi Andor sugárút 1. szám. Telefonjaim 16—34. Szeged, 1926 október 12. KEDD nHimwMMi'B—1 ii i iiiii 'innia smkmmummsem BHHHfMat tart«: Egy Him­­bolytran (ff.OOQ kor., Budapoilen te «14.Km «j.ass ft*í. Esi«: Mini ára hétköznap 2000 kor a««- 1» **«cp«*í karcai. B, Milyani, 23­ nfm nMWMMwMHMAIMMkfkNMMMIkflMMMA Ritsily Károly jelöli Kisbnyéknak és Zichy Jánosnak. ,Nem 1 ütünk meg semmiféle numerus clausust" (Budapesti tudósítónk telefonfilm­ese.) Hét­főn üt­te az újpesti demokrata párt politikai vacsorát rendeseit, amelyen néhány figyele­mre­ mélló felszó­l­ás történt. Fáb­dy Béla kijelen­­tette, hogy van ugyan koaettliddclá, de csak a kurzus is a reakció számára. Pakets József igen élesen támadta Killay Tibort és úgynevezett liberalizmusát. Kállayékat a szabadelvűség parazitáinak nevezte. Nagy figyelem között állott fel Rassay Ká­roly ezután, aki ugyancsak a Killay-féle alaku­lásall foglalkozott. Kijelentette, hogyha Kálloy hajlandó a dmekrácia szellemiben mindent meg­enni, a kiér elfelejti neki azt a hat ivet, amelyet a kurzus szolgálatéban töltönt. Ezután a ner:c­g?üléssel foglalkozott, kije­lentette, hogy az meddő és fedetetlen. Ha a kormány nem akarja elrendelni a választásikat, akkor vallja be inkább nyíltan, hogy diktatúrára Ur. Rassay foglalkozótt ezután Zichy János gróf vasárnapi beszédével, aki veszedelmes jelszót dobott bi a közéletbe. — A vallási probléma a mi programunkban sohasem szerepelt — mondotta. Jelszavunk, hogy Magyararsxolyan csak magyarén vannak. Nem Úrink meg semmi file numerus clausust, sem zárdák is keresztínyek kézéit, sem keresztények se keresztyének iézött. Az uj numerus clautus. Még nincs meg, de ha a magyarok illene is úgy aka­ja, akkor meglesz. Zechy János gróf ur őkegyelmessége már beterjesztette elé az indítványt. Számárán­ uk túrnéi Irányító szere­­pti Szent Iván apátiéit királyságában a kalálikusoknak; ez a lényege annak a harcos bellidnek, amelyet a katolikus nagygyű­lés elnöke belebsz sogott vasárnap a magyar közéleti», bizonyára ,mindent meggondolva, mindem megfontolva, és bizonyára szádot ví­­vi azzal, hogy riadó visszhangot ver szavával. Zichy János gróf kétségtelenül szimpatikus alakja a magyar arisztokráciáik, miniszterviselt p­litikus, éles prof­­it képviselnie a magyar katolicizmusnak és konzervativizmusnak, aki Jóim és mérsékelt tudott maradni a kurzus­­ otuboléjában, ahol nem vállalt szerepet, — már mindegy, hogy azért-e, mert az ízlése nem vette be a Haller Istvánokat,vagy azért, mah­a Haller Istvánok nem vették be őt maguk közé. Mindenesetre okos és ügyes politikusra vall, hogy se a kurzus tarajos hullámait nem nyer­gel­te meg, se szembe nem fordult az árral, hanem úgy úszott vele, hogy mind a két partról egyhelyben maradó embernek látszott, aki nem mozdul a régi lib­erális-konzervativ záonyról. Ezért néztek rá lizziele­tel azok is, akik tokai­­ták, azok is, akik keveselték a kurzus halásait s ezért rebesgették őt állandóan a jöső emberé­nek, az itmanen­ kormány fejének, noha különös államférfiui képességeknek sohase adta jelét, ámbár elég hosszú politikai pálya van mö­ötte. Mi történhetett ezzel az ügyes és óvatos emberrel, hogy akkor veszi fel a felekezeti gyújtogatás csóváját, mikor a lángja már csilla­podóban van ? Mi szándéka lehetett vele, hogy olyan ünnepi alkalommal emelje migasre, mint a katolikus nagygyűlés és maglobogla­va olyan gyúlékony anyagba hajítsa bele minden tétovázás nélkül, nagyon elszánt készei, mint a magyar pro ti antiiMtus ? Mert noha ki se mondta ezt a ásót, senkinek se lehet benne kétsége, hogy ez volt a pontosan kör­vonatozott cél, amibe bele is Iáfott olyan precízen, hogy minden sportszakértő elismerésére számot tarthat. A katolicizmusban van a legnagyobb erköcsi erő ! Minden más vallási társadalom csak ideig- óráig alkotó! A katolicizmus a tekintély inkarnációja, a fagyaién megtestesülése, minden állami rend elsőrendü biztosítékai Tetszik étleni? Nem a kereszténység többé, mint ahogy hat esztendő óta mindig hallottuk, hanem­ minden eretnek felekezetit kiállain csak a kiolicizmus! Ez bizony nyilt hadüzenet kálvinistáknak és evan­gélikusoknak s nem is valami szépi­getö, ud­­variaskodó formában. Ez a legteljesebb kultúr­harc proklamálása, s minőt száz év óta nem ért meg es a tok mindenen keresztülment boldog­talan órásig. Nics kedvünk találgatni, hogy micsoda wo­­livarcai lehetek Zichy János harci riadójának’ s hogy az egykori néppárt elnöke gyuladt-e föl benne, vagy a legitimista vezér vélt-e szol­gálatot tenni .apostoli királyunk* nak­, akinek hódolatot táviratoztattak a nagygyűléssel? A motívumok lehettek személyiek is, lehe­tek elviek is, annak a ténnyel szemben nincs külö­nös fon­ossága. A tény pedig az, hogy Zichy János a katolikus nagygyűlés tapsai közt jelentette be a megalkuvást nem ismerő intran­­zigenciát a katolikus szupremácia kérdésére­, általános tetszés mellett vonta kétségbe a­­ be­­riliaabb felfogású keresztény felekezetek arkölcsi erejét és zajos helyeslés mellett követelte az első numerus clausus után a másodikat. Az első arányszám­­ Örvénye magyarán azt teszi, Hogy ki a kenyeret a zsidók szájából! Az az aranyszám, amit a katolikus nagygyűlés elnöke követel, mint ő állítja, a magyar katolikusok nevében, annyit jeentene, hogy ki a kenyeret a protestánsok szájából ! Ha talán meglepő is az, hogy Hiller István­ból Zichy János rendez második, javított és bfm­­­ett kiadást, maga a fény nem meglepő. A Haller István numerus claususának természetes folytatása a Zichy Jánosé: ezt előre látta min­den józan ember és előre láthatták volna azok a protet­áns egyházfők is, akik ékes szózatuk­kal segítettek a liberalizmus k­itömött oszlopai­ból megrakni a­­ keresztény* kurzus hindimen­­tom­át. Nyilvánvaló volt, hogy ha a vallásból politikát csinálnak és a zsidók istenét másod rendű istenné degradálják, akkor itt nincs meg­állás és el fog jönni az az idő, mikor a keresz­tények istenét is földirabolják és a keresztény kurzus bábjából a katolikus kurzus pillangója búvik elő. Ez a metamorfózis megtörtént a katolikus nagygyűlésen, ahol Zichy János gróf indítványt terjesz­ett a magyar isten elé az un numerus claususról. Nem nagyon valószinü, hogy a magyarok istene kiverte kebeléből az uj arány­­szám alapján Bethlen Gábort, Rákóczi Györ­gyöt, Szenes Molnár Albertet, Apácai Cseri Jánost, Körösi Csom­a Sándort, Csokonai Mi­hályt, Tompa Mihályt, Arany Jánost, Petőfi Sándort és Kossuth Lajost. De talán a magyar nemzet ma lesz rá< hajlandó. Talán... Mert nem lehet tudni bármit. Ahol egy numerus clausus lehet, ott lehet költő is. Mattaotti gyilkosát Mussolini megs 14 havi bSrtSnra ítélték. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Rómá­tól jelentik: A törvényszék ma ítélkezett Matteotti gyilkosának, Dumininek felségsértési perében. Dumini, akit ugyanis a gyilkosságért kétévi fegyházra ítéltek, de tavaly amnesztia útján szabadult, nagy nyomorba került és nyo­moréban a focistákhoz fordult segítségért, akik azonban elutasították azzal, hogy már kopez kétmillió órát. A mai tárgyaláson Dumini el­mondotta, hogy a Matleotti-gyilkosságban tettes­társa, Velot terjeszte­te róla ezeket a rágalma­kat, mert ő a fascista párttól sohasem kért és fogadott el pénzt. Volpi aljas rágalmai annyira felbőszítették, hogy a következő kijelentésre ragadtatta el magát: — Ha engem Ml évre vittek Matteetti meg­­gyilkolásáért, akkor ne élnék harminc int érde­melt venni ! Erre a kijelentésre indult meg ellene az eljárás és Damini azzal védekezett, hogy ezt a k jelentést Ő nem Mussolini­ értette, hanem Vespira, aki az Atbu­l titkos társaság elnöke. A törvényszék nem fogadta el ezt a védekezést és Daminit tizennégy hónapi is busz népi bü­­léire, továbbá ezer Ura pinzbinteíisre itélte. A [UNK] Északi tenger­ döntött falvak. — (Budapesti tudó­si­ink tele­fon jelentése.) Kial­­ból je­lntik: Schteiwig későlibb­ sz Északi ten­ger árja eltérte a gátakat is óriási területeket iátétt el. Több falu vizáid kerüli is nigy emberáldozatei se kiviteli az árvíz. Hamburg, október 11. Az árvíz Himburgban nagy kárt okozott. A kikötő alacsonyabban fekvő rakodóhelyeit­­ éjjelén elárasztotta a víz. As ér vasárnap délután elöntötte a Voraetzin­ éttörte a gátakat. Arvi. Hamburgban, uccában az utlaiíet és a járda is a vas alá karin­t. A közúti vasút néhány uccájának for­galmát csak kerülő utakon bonyolíthatja le. A kikötő késetében a házak teljesen vízalatt álla­nak. Az árvíz 11 láb magasságban elérte az 1916 iki árvízkatasztrófa legmagazabb vízállá­sát. A szél ereje 60 fokos volt és 12 erő fokot ért el. Zajos botrány a porosz parlamentben a Hohenzollern-ház körül. (Budapesti tudósítónk Ulejen jelentise.) Berlin­ből jelentik: A porosz tartománygyűltésen ma olyan nagy botrány tört ki, hogy az ölést is fel kellett függeszteni. Napirenden a Hohen­­zollern-házzal kötött egy éimény­állatt, amelyet a pénzügyi kormány nevében a pénzügyminisz­ter­­ er­esztett elő. A pénzügyminiszter jelentését a kommunista padsorokban óriási zajjal és lár­mával fogadták, úgy, hogy a minisztert még az elnöki emelvényen sem lehetett hallani. — Hohenzollern fattyú, hitvány, császári si­­ker és ehhez hasonló közbekiáltások zavarták a pénzügyminiszter előterjesztését. Majd a kom­munisták a szónoki emelvény felé siettek. Az nlnük nem tudott rendet teremteni és végül­­ a kormánypárti padokból siettek a miniszter felé, hogy testükkel védjék meg az esetleges inzul­tusoktól. Már-már tettlegességre kerett a tor, amikor az elnök felfüggesztette az ülést és a termet kiüri­lelte.

Next