Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)
1926-11-03 / 253. szám
A mi feladataink. írta: Rassay Károly. Ugy hallod, akadt valaki, ski szegedi bivédemnek egyik pisiicsis fa'álim félreértete. Én a szociáldemokrata párttal vili együttműködésről beszéltem — nem feledkezve meg arról sem, hogy ha r Íréink egymással ellentétbe kerülnek, akkor akár szembe is fordulok velük — s ő olyan magyarázatot erőszakott bele mondataimba, moha én nem álla tét a magántulajdon elve alapján. Távol áll én ifilem, hogy ezzel a félreértéssel, mint váddal az illjik szembe a ciak egy védekező mozdulatot is egyek. Egész mattam nem egyéb, mint flytonos harc és küzdelem a polgári társadalom egyesitéséért és megizmositisáért. Rndü ellenül és lépést sem lágitva élők azon a poszton, melyet a polgári társadalom alőretolt őrhelyének érzek és melyet a magam számára esztendőkkel ezelőtt kijelöltem. Szigorú polgári politikám és meggyőződésem oly hibetetlenné tesz minden félreértést abban a tekintetben, hogy valóban vétenék Szeged közönsége ellen, ha feltenném, hogy egy pillanatig is kétségben volt; vájj:n a magánulajdon elvének alapján á'tok-e, vgy zev. Azt azonban igenis vallom és hirdetem, hogy a kapitalizmus ma gazdasági berandezkedése nincsen bibs nélkül. Egész sor olyan tulba]fárát és kinövését tehetne felsorolni, amely igenis reparációra szorul. Éppen a mi politikánk lendíti, hogy ezt a reparációt, ezt a javító munkát ne esik hirdessük, ds végre is halszuk. A polgári politika programját meg kell tölteni szociális tartalommal, mert ennek a poltikának általánosnak kell lennie és nem korlátozódhat bizonyos társdalmi rétegekre. Ez a szocális tartalom kívánja meg, hogy idesis küzdjünk a kapitalisztikui gazdasági berendezés vidotlásit és szociális megértést nélkülöző túlzásai alien. Dl misfitől éppen a kspüsüizikus gazdasági sruktura kívánja meg ezt a kürdemet. Oltással, nyezetelézzel a kertész fa csak izmositja gyümölcslét. A mi oltásunk — a szociális gondolat beoltása — a mi nyesegelénlnk, vadhajtásnak, csenevisi ágnak, vagy ferde kinővisnek lenyesegelése minden bizonnyal esik erősíteni fogja azt a gazdasági berendeikedést, me’ye mi jmlani és tisztítani akarunk. Igen au’gos hiba volna, én birdetsem ét vallom ma is, a kapitalizmus ferdeségei, hiányai és bibéi ellen való harcot teljes mértékben átengedni a szociádemokrata pártnak. Éppen a polgári társadalomnak, mely a lökés termetén rendet fenn akara irtani, kell elő járnia ebben a munkában el kell megmutatni, hogy célja a kapitalizmussal nem az, amit szélső teoetika aok kiavatni akarnék, tudniillik, a tökének egy kézbe való korcentitása és a munkásságunk lejrs letörése, hanem az emberi tökéletlenség megenged e legjobb gazdasági berendezkedit. Meg kell matatnia, hogy a aicciilis megértésnnk nem csupán egy díjcseppjével akarja enyhíteni a gazdasági igazságalanságokat, hanem okos és előrelátó kézzel ott balyes «fizet* pit, ahol nagy a Icsiűllséf, ott oltjoz, ahol iös a tudódél ét idollitnik egy olyan berendezkedést tart, mint a finomművű és nagyfudással konstruált gép, amelynek minden alkatrésze egyformán pontos, minden alkarésze egyformán megteszi a maga munkáját és halad pályáján anélkül, hogy egyik a másikkal öziie ütközésbe kerülne, vagy a túlmagia feszültség robbanást idézhetne elő. Imélem tehát: a poliéri társadalomnak feladata egyfelől megkeresni saját berendezkedésének hibáit és orvosolni őket, másfelől a kipializmus (u bij’ásii ellen induló bircban átvinni a vezető és iányiló szerep» és ezzel elehet tenni szociális feladatainak, de megóvni és megerősíteni a tőkés termelési rendet. App! 2000 koppnv, intintOatg i Del« Perenc n. X. Telefon 13-83. Kiadóhivatal, MlMCa könyvtár é* jegyiroda: Aradi ucca 8. ix. Telefon 3d. KjoMl i Peti« Sándor «ngftrat 1. n.m. Telefonulm 18—81. Szeged, 1926 november 3. SZERDA | fit «isit! Mrapr« n«l*ten rU08ü krr. Bud.gei e u ei£SkM . .ÍM8 tcr< Ser** ulm Ire ««torn** *nco La ■all- «t fm.e?a si IM t#r«s. U, «ytelyam, 253.Infm A Duó# •líra újabb merénylőtől hivénelten megv — m fascisták isombolnak, gyilkolnak egész Itáliában. A Martia sul Roma véres évfordulója. (Budapesti tudósaink telefonjelentés.) Vasárnap Bolognában újabb revolveres merénylést kiléteztek meg Mussolini ellen. A Weivg Anteo Zambesi, egy 17 éves diák lőtt a dúcéra, akit azonban a golyó most sem tirhlt meg. A golyó letépte érdemrend’ét, átszakitotta rutiájt’, de testét nem érte. A timeg ezután már fii pen alett 25 Marástól megölte attxtilemardogolta a fiolái dákot. Mussolini ezután folytatta útját áa a tudata tömeg örjöngésa közben — mintha mi nem történt volna — beszédet mondott. Egyes jelentések szerint asm ti Zimteni volt a merény’ö, hanem egy ismeretlen, aki elmenekült. Kétezer embert letartóztattak, Zambesi egényt áldd fái ti. A fascisták rombolnak, gyújtogatnak egész Olaszországban, ahol fascistiellenesek vannak. A pápa kijelentené, hogy a Dace Isten különös védelme alatt áll összeállítják a fiscistaellenesek névsorát és azt írják, hogy ezentúl mindenki úgy fog járni, ahogy Zamboni, akinek zsebében fascistigazolványt találtak. Az összes ellenzéki lapokat betiltották. Milánóbóljelentik. A Mussolini elleni merénylet hitére a páduai egyetemi tanács lemondásra kényszerítette a fascistaellenes tanárokat. A városban megalakíották a fircsfa „»kelő” bizottságot, hogy megtisztítsák Milánót a gyanús elemekrel. A bizotság ma megtáradja a Petrucci kávéházat a szabadkőművesek és fascistaellenevek felátkozóbevét és az egész kávéház közönségét botokkal kiverték. Sardinia fővárosából, Caglariből véres Dinéül Oxéseket jelentenek. Megrohanták a katolikusok lapjának, a Corriere de Sardiegnaka a caglirii intergencia lapjának, a Solténak szakesztőségei. Az irodahelyiségeket összerombolták és összetörték a szedőgépeket is. Fascisztik azután egy ellenzéki képviselő lakása elé vonultak és be akarták hozzá tűrni, de a házat magas kerítés veszi körül és így az egyik fascista mászott fel, hogy megtámadja a képviselőt. A szorongatott estlád védekezett. Előkerültek a revolverek is, a képviselő is több levélt let, a golyók egy fatoilial megöltek. A rendőrség csak hosszas munka után állította helyre a rendet. Rómában a La Voro d'Haltama vezércikkben azt a szenzációs hírt kelti, hogy a Marsodat elleni merényletet Franciaországban kitöltették elő. Nizzában már napokkal ezelőtt beszélték, hogy Mussolini ellen a Marcia ina Roma évfordulóján merényletet fognak elkövetni. A hatóságok az olasz—francia halár Itgsxlgoraéb ellenőrzését rendelték el. Páriából jelentik: A francia rendőrség Perpigiaban 40 olasz isipmnye állampolgárt tartóztatott le. A letartóztatás oka Isms teilen. Rónából jelentik: November 20-án kezdi meg a sienti esküdtszék az első Mustoüni elleni merénylet tettesei bűnügyének tárgyalását. A vádlottak Zaniboni volt olasz képviselő és Capello tábornok. Az összes vádlottak száma 12. Az államügyészség gyilkosság kitérlee öt nz állami rend ellen szervezett merénylettel vádolja Zanibonit és társait. A törvényszék súlyos itélszintén m tébb is destruktívnak bélyegezte meg a szegedi ébredők napilapját. „A Szegedi új Nemzedék uszít, izgat és a valódi destrukciót képviseli." A tábla is felmentette Burgár Bélát Dobay Gyua vádja alól. „A Szegedi Uj Nemzedék a társadalmi rendet destruálja és mint ilyen káros a társadalmi rendre." (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi tábla Olasz-tsnécsi kedden délelőtt tárgyalta dr. Burger Béla és a szegedi kurzuslap nagy filtfliiit kelleti perét, amelynek fötárgyalásán — mint még emlékezetes — a szegedi törvényszék Burger Bélát felmentette és megállapi ota, hogy a szegedi kurzuslap mit, cikkei a rombolás és partfalat csiráit rejtik magukban, ami nem egyéb, mint destrukció. Dr. Burger Béla ellen dr. Dobay Gu’a és a Szegedi Uj Nmxedék sípvállalat annak idején kitreedell sajtó alján elkéeüett rágalmazás és kétrendbeli becsfliessértés címén tett bűnvádi feljelentést. Dr. Burger ugyanis az azóta örökre elnémított Szeged 1924 október 26-iki számában "D$bay Gyula társadalmi békét hirdet" címmel cikket írt, amelyben egy ügyvédi vacsorával kapcsolatosan az alábbi inkriminál kifejezéseket tartta: — .Ezután dr. Dibiy Gyula, az uszításairól és izgatásairól ismert szegedi napilap fősszikisítője emelkedett szólásra“ ... — .A baráti vicsorán elhangzott figyelemreméltó felszólaláshoz nekünk csak annyi hozzátenni valónk van, hogy sz ilyen hangakat temetők a fehér asztal mellett kell hangoztatni, de a népgyűlések poros dobogóján is, sőt mig annak a topnak hasábjain is, amely meri Szegedi, az igazi destrukciót képviseli." A cikk Kiált Dobig megindította a sajtópert. A szegedi törvényszék Vid-tinkss előtt megtartott főtárgyaláson Burger kérte a valódi ág bizonyításának elrendelését, kérte az Új Nemzedék ellen indított bűnvádi eljárások iratainak beszerzését, valamint sikos cikk felolvasását. A törvényszék a bizonyítást el is rendelte. A cikkekben foglalt átírások valódiságénak bizonyítása céljából a bíróság 56 hírlapi cikket olvasott fel, amelyikből kitűnt, hogy a kurzuslap izgat és uszít és igy nyitányban kell ismertnek lenni a tárgyilagos, egyoldalú pártszempontok fölé emelkedő, higgedt és jósan újságolvasó kétiitig llőtt is, — mint ezt a törvényszék ítéletében kijelentette. Mindezek alapján megállapította a bíróság azt is, hogy a vádbeli közleményben foglalt tények megfelelnek a valóságnak. A felmentő és a luxuslapot súlyosan megbélyegző ítélet ellen dr. Dobay Gyul a a lapvállalat nevében is felebbezett