Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-20 / 41. szám
1927 február 20. DÉLMAGYARORSZÁG A földművelésügyi miniszter Szegedre helyezte át a kecskeméti erdőigazgatóságot. (A Délmagyarország munkatársától.) Mayer János földművelésügyi miniszter rövid leiratban ma arról értesítette a város hatóságát, hogy 1927 augusztus elsejétől kezdve a Kecskeméten lévő erdőigazgatóságot Szegedre helyezte át. Az erdőigazgatóság áthelyezését hónapok óta tartó tárgyalások előzték meg a város hatósága és az erdőigazgatóság, valamint a földművelésügyi miniszter között. Az erdőigazgatóság ugyanis nem érezte jól magát Kecskeméten, ahol a városi hatóság nem volt hajlandó azokra az áldozatokra, amelyeket vezetősége kívánt a várostól, nevezetesen nem biztosított megfelelő lakásokat a hivatal tisztviselőinek. Az erdőigazgatóság már hónapokkal ezelőtt érdeklődött Szegeden, hogy abban az esetben, ha átköltözne ide, számíthat-e a város fokozottabb előzékenységére. A polgármester, illetve a város tanácsa akkor biztató átirattal válaszolt, közölte az erdőigazgatósággal, hogy Szegeden előzékenyen és örömmel fogadnak minden új állami hivatalt. Megígérte a város tanácsa azt is, hogy az erdőigazgatóság tisztviselőinek megfelelő lakásokat biztosít. Valószínű, hogy ennek a biztatásnak az eredményeként helyezte most át a miniszter az erdőigazgatóságot Szegedre. A polgármester érdeklődésünkre elmondotta, hogy az erdőigazgatóságnak mindössze kilenc, vagy tíz tisztviselője van, a városnak tehát csak kilenc-tíz lakásról kell gondoskodnia augusztus elsejére. Ha addig nem tud a város megfelelő lakásokat szerezni, akkor az erdőigazgatóság elhalasztja átköltözését arra az időre, amikor elkészül az Oroszlán utcában a város új bérpalotája, amelyben az erdőtisztviselők kapnak majd elsősorban lakást. A hivatal áthelyezése nem okoz nagyobb gondot, mert az erdőkincstárnak van Szegeden háza, a Dugonics téren, ha innen kitelepítik a lakókat, mindössze hatan vannak, nemcsak a hivatal kaphat kényelmes helyet, hanem néhány tisztviselő is. — Nekünk minden erőnkkel elő kell mozdítani azt, hogy minél több állami hivatalt helyezzenek Szegedre mondotta a polgármester , mert minden új hivatal a város forgalmát növeli, tehát közgazdasági szempontból is hasznot jelent a város közönségének. „Csak egészséges nemzet lehet gazdag, boldog és szabad.“ Dr. Tuszkay Ödön előadása a társadalmi orvostan köréből. (A Délmagyarország munkatársától.) Nagy érdeklődés mellett tartotta meg szombaton este a sebészeti klinika tantermében dr. Tuszkay Ödön állandó figyelemmel kisért előadását. A nagyszámú közönség megtöltötte a padsorokat és a közvetelen előadásért sokáig ünnepelte az előadót. Érdekes új irányokat és küzdelmeket ismertetett meg dr. Tuszkay a társadalmi orvostan köréből, amidőn azon feladat elé állítja a tudományt, hogy miként tudná legyőzni az átöröklésből származó bajokat, a fajpusztulás veszedelmét és ezzel a nemzetek kiveszését? Ismertette az átöröklés tanának legújabb állását, valamint a vércsoport-vizsgálatot? eredményeit, melyek segélyével a fajmeghatározás tisztán biológiai alapon történik. Majd rátért az eugénika tanainak gyakorlati alkalmazására és azt mondja, hogy ezekkel távol sem érte el a társadalmi orvostan azt, amit várt tőle, mert például a házasulandók egészségi ellenőrzése helyes dolog, de megnehezíti a házasságra lépést és megnöveli a házasságon kívüli életközösségek számát. Az Amerikában törvényileg kimondott jnsexualitás vagyis súlyos testi-lelki bajok átöröklésének műtét útján való meggátlása sem vált be, miután jelentéktelen azok száma, kiknél végezhető. Ezek ugyanis fegyházakban, tébolydákban vannak, míg a szabadon járó súlyos bűnözők és rejtett elmebajban szenvedők óriási száma e törvények számára el nem érhetők; de azonkívül nem áll biztos talajon az orvosi diagnózis sem az átörökölhetés szempontjából és végül: elmebaj és genialitás egy törzsön szoktak nőni és igy ez utóbbiakat is kiirtanánk. Több eredmény várható a fogyatékosok elleni rendszeres eljárásokkal, mely által a dolgozókat segíti meg munkájukban, midőn a nem dolgozók által okozott terheket leveszi vállaikról. Legtöbbet azonban a mesterséges kiválasztástól, (artificiális selectio) várja, mert így a rossz hajlamok lemérsékelhetők, dikiálhatók és esetleg egyik generációban egészen elmulaszthatók. Ha emellett a közegészségtant nemzetgazdasági alapra helyezzük folytatta ezután előadását és ezúton a mindenkori államkormányzat élő elemévé tesszük, akkor az emberi egészség nemcsak legősibb, hanem szent kötelesség is lesz. Ennek kivívásához még a lelki irányítást is feltétlen szükségesnek tartja orvostani alapon és egy új tudományt, a pedagógiai orvostant kívánja életre kelteni. Ennek segélyével az akaratot és önuralmat kifejleszteni és ezek erejével a káros adottságokat féken tartani. — Nem igaz, hogy gyengültünk, degenerálódtunk, sőt a teljesen ellenkezője áll, amely eredmény tisztán az egészségi tanácsokban és ellenőrzésekben fáradhatatlanul küzdő orvosvilág érdeme, mely után igazzá válik Trefort szava, hogy: »csak egészséges nemzet lehet gazdag, boldog és szabad . Dr. Tuszkay Ödönt a közönség előadása után sokáig ünnepelte. a polgármester nem fogadta el a kereskedők közvetítő indítványát a Tisza Lajos körúti piac ügyében. „Új piac áthelyezésével a tanyai vasút rentabilitását kívántuk biztosítani“ — válaszolta a polgármester a kamara vezetőségének. (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt a Délmagyarország arról a viharos értekezletről, amelyet a Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa tartott az érdekeltek bevonásával pénteken este a Tisza Lajoskörúti piac elhelyezése ügyében. Az értekezleten, mint ismeretes, dr. Kertész Béla szövetségi ügyész indítványára egyhangúlag elhatározták, hogy a kereskedelmi és iparkamara útján lépéseket tesznek a polgármesternél egy ankét összehívása érdekében. Ez az ankét dolgozná ki aztán azt a megoldási tervezetet, amely az összes érdekeket kielégítené és végre békét teremtene. A Tisza Lajoskörúti piac kérdése ugyanis éles ellentéteket robbantott ki a kereskedők szövetségének tagjai között. A Rudolf-tér környéki kereskedők — mint ismeretes — rossznéven vették a szövetség vezetőségétől, hogy a szövetség felhatalmazása nélkül élére állottak a Tisza Lajos-körúti kereskedők mozgalmának, amelynek az volt a célja, hogy a polgármester változtassa meg eredeti határozatát és helyezze vissza eredeti helyére, a Tisza Lajos-körútra a piacot, amelyet a tanyai vasút üzembehelyezésétől kezdve a Rudolftérre helyezett át. A kereskedők szövetségének nagytanácsi határozata értelmében a kereskedelmi és iparkamara elnöksége nevében Wimmer Fülöp kamarai elnök, Körmendi Mátyás alelnök, dr. Tonelli Sándor főtitkár és dr. Landesberg Jenő ügyvezető titkár szombaton délben felkeresték a polgármestert, akivel közölték a kereskedők kívánságát. Kérték, hogy hívjon össze a piac ügyében mielőbb ankétot, arra hívja meg az érdekelt kereskedők képviselőit is és dolgoztasson ki olyan megoldási tervezetet, amely kielégíti az érdekeltségek kívánságait. A polgármester kijelentette erre a prepozícióra, hogy nem tartja célravezetőnek, mire Wimmer Fülöp megtette azt a közvetítő javaslatot, hogy ossza szét a polgármester a piacot úgy, hogy a kisvasúton beérkező tanyaiak számára a Rudolf-téren jelöljön ki 3 helyet, a kocsin érkezők számára pedig biztosítson szabad piacválasztó jogot. A polgármester ezt a megoldást sem fogadta el. Kijelentette, hogy a város negyvenmilliárdos befektetéssel építette fel az alsótanyai vasutat, a piacot azért helyezte át a Rudolf-térre, mert ezzel a kisvasút rentabilitását kívánta biztosítani. Ezzel szeretné a tanyaiakat a kisvasút használatához hozzászoktatni. Ha a tanyai termelő látja, hogy a vasutat kényelmesen használhatja, mert ahogy leszáll a vonalról, ott, a végállomáson azonnal ki is rakhatja és eladhatja portékáját, rájön, hogy felesleges a kocsi, áruját nem kell máshová cipelnie, szóval költséget és fáradságot kímér a vasúttal. Ha ellenben a piacot kétfelé osztanák, a tanyaiak a nagyobb, a forgalmasabb piacra törekednének, a Tisza Lajos-körútira, tehát ilyen megoldással nem szolgálná a piac a kisvasút érdekeit. A Rudolf-téri megoldást azonban csak átmeneti intézkedésnek tartja a polgármester, ha a tanyai közönség már hozzászokott a vasúthoz, akkor megfontolja majd, hogy hol van a piac számára a legjobb hely a kereskedők érdekeinek figyelembevételével. Kijelentette végül a polgármester, hogy a piackérdés megoldására van más terve is. A villamos vasút fővonalát rövidesen a Zrinyiuccán keresztül vezetik, a temetői vonalat viszont a Tisza Lajos körúton keresztül, így tehát a Dugonics tér és a Kossuth Lajossugárút közölt a Tisza Lajos-körútnak csak azon az oldalán maradhat meg a piac, amelyiken nem futnak végig a villamos vasút sínjei, tehát a külső oldalán. A belső oldaláról a piacot valószínűleg át fogják helyezni oda, ahonnan a piacot a Rudolf-térre helyezték át, a Tisza Lajos-körúti kereskedőknek így mégis lesz piacuk anélkül, hogy a Rudolf-térre helyezett piacot visszahelyeznék. A kamara elnöksége tudomásul vette a polgármester válaszát, amelyet közölni fog az érdekelt kereskedőkkel és a kereskedők szövetségével is. Adófelszólamlási tárgyalások. B l számú adófelszólamlási bizottság (tárgyalási hely: Pénzügyigazgatóság, II. em. 28. szoba) a következők felebbezéseit tárgyalja Február 21-én: Márton István és Társa férfi szabók, Szentháromság-ucca 73. Pisurnyi Júlia férfi szabó, Délibábu. 28. Pisurnyi Mihályné férfi szabó, Délibáb-u. 28. Róth Lajos férfi szabó, Alföldi-u. 16. Golity Lajos férfi szabó, Bécsi-körút 12. Id. Vér Ferenc fuvaros, Répás-u. 23. Kara József fuvaros, Katonaié 13. Bene Imre kocsigyártó, Remény-u. 34. Elek János kocsigyártó, Petőfi Sándor-sugárut 86. Báló János italmérő, Petőfi Sándor-sugárut 87. Stumpf István és Társa lakatosok, Felhő-u. 6. Özv. Vőneki Antalné italmérő, Petőfi Sándor-sugárut 40. Lichteneckert Károly italmérő, Alsótiszapart 32. Kovács József kosárfonó, Veresáes-u. 44. Mészáros Dezső kovács, Petőfi Sándor-sugárut 40. Bartos Béláné női szabó, Kálvária-u. 38. Villás Istvánná paprikakikészitő, Gép-u. 24. Farkas Sándorné paprikakikészitő, Katona-u. 21. Dómján Szilveszter paprikakikészitő, Farkas-u. 14. Ábrahám Szilveszter paprikakikészitő, Petőfi Sándor sugárut 80. Ábrahám Testvérek paprikamalomt., Cserepessor 7. Ábrahám József paprikamalomt., Cserepessor 7. Ábrahám Anna paprikamalomt., Cserepessor 7. Borka György papucsos, Farkasu. 14. Dienes György papucsos, Kormányos u. 13. Gémes Péter papucsos, Répás-u. 3. Biczók István papucsos, Szivárvány-u. 52. Özv. Muszka Istvánné papucsos, Rákóczi-u. 35. Bartos István papucsos, Kormányos-u. 24. Kriska Péter papucsos, Csendes-u. 11. Nagy Mátyás papucsos, Délibáb-u. 3. Szűcs János sütő, Nemestakács-u. 16. Bacsó Vince fasarokfaragó, Debreceni-u. 7. Kecskeméti László ácsmester, Gém-u. 6. , Február 22-én: Özv. Cseszka Józsefné varrónő, Kálvária-sor 8. Kovács Ilona varrónő, Kálvária-sor 46. Deák Júlia varrónő, Fertő-u. 4. Kádár Sándor szatócs, Kálvária-sor 12. Dr. Berkes Dezső orvos, Petőfi S.-sugárút 52. Dr. Andrássy Ferenc orvos, Boldogasszony-sugárút 45. Szűcs Lajos Kálvária-u. 48. Otoh János malomtulajdonos, Alföldi-u. 35. Kószó Antal paprikakikészitő, Katona-u. 43. Özv. Papp Andrásné paprikakikészitő, Móra-u. 48. Ifj. Sárkány Mihály vendéglős, Indóház-tér 1. Özv. Papp Jánosné hentes, Petőfi S.-sugárút 79. Farkas Sándor asztalos, Veresács-u. 8. Kovács Józsefné varrónő, Veresács-u. 15. özv. Horváth Ferencné paprikatermelő, Felsőv. feketeföldek 143. Hirsch Sámuel szatócs, Mars-tér 12. Répás Nándor piaci húsárus, Móra-u. 32. Fodor Mihályné piaci gyümölcsárus, ősz-u. 37. Molnár Józsefné varrónő, Bihari-u. 47. Heks Nándor iparművész, Felhő-u. 1. Bodnár Mária varrónő, Alsóliszapart 1. Nagy Sán-