Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-01 / 48. szám

•ZEOEO : Szerkesztőség : Deák Ferenc Mca Z. Telefon 13—33.­­ Kiadóhivatal, Röldionkönyvtár és­­ egy iroda: Aradi ■cca S. Telefon 306. » Nyomda s löw Upól ucca 10. Telefon 10—34. «««««« ■MUzeldsl Óra havonta 3*ZO, SOS III. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM KEDD, 1927 MÁRCIUS 1 MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóh­ivatal: l'rl­ucca 6. Telefon 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templom­bazár. Telefon 7S3. szám. ««««««« -vidéken és a­­ Óvárosban 3­ 60, kü­lföldön 6­ 40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. A radikálisok veresége a szerb pótválasztáson. (Budapesti tudósítónk tel­e­fonjele­n­­tése.) Belgrádból jelentik: Tegnap tartották meg a megsemmisített kerületi választások helyett el­rendelt új választásokat. A radikális párt az álta­lános választás eredményeivel­­ szemben nagy­számú szavazatot veszített. Ujszent­­ivánon például az általános választáskor a radiká­lisok 469, most 8­5 szavazatot, a németek akkor 49, most 370 szavazatot kaptak. Lázárföldön a radikálisok az előbbi 86­5 szavazat helyett 526, a németek pedig 34 helyett 386 szavazatot kaptak. Az így előállott eltolódás következtében a radiká­lis párt listáján jelölt Jámbor Sándor magyar­­párti elvesztette mandátumát s helyébe a német­­párti Annau János került. Magyar—jugoszláv tárgyalások a szén ügyében. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.­) Belgrádból jelentik: A külügyminisztérium közlése szerint március 1 én tárgyalások in­dulnak meg Budapesten Magyarország és Ju­goszlávia között a magyar szén és vasúti anya­gok szállítása ügyében. Márciusi elégia. Március van, testvér, az égen mélyebb tűz­ben égnek a boldog és szelíd csillagok, az alkonyat felhői melegebben barnák, a föld egy nagyot sóhajt és az emberek tekinteté­ben kigyullad valami édes mámor, amelyben vágy és öröm remeg. Március van, testvér, de mire körülnézünk, egyszerre megdermed ajkunkon a testvéri köszöntés, egyszerre el­­fagy szívünkben a b­oldog üzenet. A márciusi óda — hiába — nem akar meg­születni. A márciusi óda, amely nem csupán a természet, de a lélek márciusát is köszönti. Az ódából elégia lesz, fájdalmas panasz, amely hiába sírja vissza a múltakat. Tavasz­elő hónapja lenne ez a március, a nagy fran­cia forradalom Germinalnak nevezte el a legjavát, de mi ma hiába keressük a szava­kat, amelyekkel köszönteni illenék Mars ha­vát, közöny és tespedés, unalom és nyuga­lom mindenütt, de ez a nyugalom nem a bol­dogság és békesség nyugalma, hanem a halot­­také és a temetőké. Nem veszitek észre, hogy megállott ezen a földön minden szabad és bátor lendület, nem érzitek, hogyan halkult el minden me­rész és igaz hang, miképpen csittult el a pa­nasz és a vád, ó nem azért, mintha nem volna oka szólam, de mert nem tanácsos, nem ildomos és nem okos megszólalni? Nem veszitek észre, hogy ez az ország milyen kí­sértetiesen kezd megint hasonlítani arra az országra, amelyből átkozott-áldott Ady Endre a legfájóbb és legmélyebb vallomásait zo­kogta? Nem érzitek, hogy lassan, lassan csak­ugyan nem szabad sírni a Kárpátok alatt, legjobb esetben csakis olyan sírással, amely a felsőbbség engedélyével történik és amely nem sérti bizonyos magasabb köröknek ér­zékenységét*? A márciusi óda egyelőre? jámbor szándék, minden komolyabb értelem és minden ha­tározottabb cél nélkül. Egységes csönd ural­kodik ma ebben a csonka országban, amelynek csonka a lelke is, csonka a hite is és az egész élete. A rab gólyák országa lettünk és a rab gólyák ott gubbasztanak a palánk lábá­nál és várják, hogy kinő majd csonka szár­nyuk. Sajnos, ez a várakozás meglehetősen hosszú, meddő, unalmas és fárasztó. Mert egyre-másra jönnek törvények, rendeletek, ha­tározatok, végzések, amelyek ebből a csonka szárnyunkból is mindig lemetszenek egy-egy darabkát, egy foszlányát a múltnak, egy por­­cikáját a jövendőnek. Az arany középszerről dalolt egykoron roma bölcsen megalkuvó lantosa, de ma mint­ha ez az arany középszer már annyira el­kopott volna, hogy bádognak is busán b­eille­­nék. Az eszményi nívót ma nem fölfelé ke­rekítik, hanem mélyen lefelé. A boldog gö­rögség idejében a normális ember volt az ideál. De kit neveztek az antik világban normális embernek*? Aki megütötte azt a normát, ame­lyet egy Piaton és Sokrates, egy Homeros és Pindaros, egy Perikles és Demosthenes jelentettek. A mai magyar közélet bozótos és ingová­nyos mezejének cserkésze, vándor, ne feledd, hogy­ itt olyan arany középutat hirdetnek, amely a megalkuvás és leszerelés, az ötven­százalékos kiegyezés, sőt a szellemi és erkölcsi kényszeregyezség zsákuccájába vezet. Március van, testvér, a békák nemsokára megszólalnak a magyar nádasokban és ingo­­ványokban. A varangyok hangjai is a te­remtést dicséri, de mi nagyon, nagyon sze­rettük volna már a pacsirták énekét. Már­ciusi ódát reméltünk, szabad, tiszta, büszke, nemes, égbeszálló és szívbeszálló magasztos himnuszát az örömnek, a szabadságnak, a testvériségnek, amilyet egykoron Schiller da­lára Beethoven zenélt, akit éppen most ünne­pelni készülnek a hazai tájon is, de nagyon félős, hogy az isteni öröm égi trombitájába egy varangy szorult bele, egy utálatos va­rangy, amely ronda vartyogásával elrontja ünnepünket, márciusunkat, életünket Rablóbanda uralma Kína egyik tartományában fosztogatással,­ túszokkal, vonatrablással. „Egyelőre nem kell tartani Sanghaj elestétől." (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Sanghajból a késő esti órákban érkező jelentések szerint a kantoni tüzérség megkezdte a Szun-Kiang melletti védő­állások bombázását. Szun Kiang körül eddig Szun Csuan Fang csapatai tartották a frontot, ezeknek fegyelme teljesen felbomlott, úgy, hogy Csang Csung-Csan tábornok, a Sanghai körül operáló hadak fővezére tegnap elrendelte a Szun-Kiang mellett álló csapatok leváltását. A kantoniak most a szun-kiangi védelmi állások bombázásával a sanghaji csapatok leváltását akarják megakadályozni. A kantoni offenzíva egyébként megakadt és a front néhány szakaszán az északi csapatok ellentámadásba mentek át. Sanghaiban a hangulat megnyugodott és egyelőre nem tar­tanak a város elestétől. Pekingi jelentések szerint San Thung tarto­mányban, ahonnan Csang-Csung-Csang tá­bornok csapatait elszállították, zavargások törtek ki. A tartomány északi részében a hatalom egy rablóbanda kezében van, amely sorra fosztogatja a városokat, túszokat szed, akiket csak magas váltságdíj fejében bocsát szabadon. A banda tegnap megtámadott egy vonatot és a vonat valamennyi utasát fog­ságba vetette. Csang-Csung Csan tábornok a parancsnoksága alatt álló fehér­orosz lo­vasságot küldte ki a banda megfékezésére. A­ngliai és (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Konzervatív politikai körökben az a felfogás uralkodik, hogy az angol orosz diplomáciai viszony megszakí­tásától egyelőre el kell tekinteni, dacára an­nak, hogy a szovjet jegyzék hangja erre alá­ a Szovjet. ])os okot szolgáltatott. Az angol kormány a kínai helyzetre való tekintettel, tartózkodni fog­­ a szélsőséges rendszabályoktól. Chamber­lain kijelentette, hogy az angol kormány a szovjet jegyzékre egyáltalában nem fog vá­laszolni. Hat lakása volt a fővárosban Szántó Zoltánnak, akit Moszkvából küldtek Budapestre. (Budapesti tudósítónk telefon­jelentése.) A rendőrség már részletesen megállapította Szántó Zoltán, az elfogott kommunista vezér múltját. Megtudta, hogy Szántó éveken át Bécsben meglehetősen rossz anyagi viszonyok között élt. Három évvel ezelőtt kapott meg­bízást a moszkvai szovjet kormánytól, hogy a csehszlovák kommunista agitációba bekap­csolódjék. Nagy lakást vett Bécsben, feleségé­nek — aki orvosnő —, rendelőt nyitott és nagylábon kezdett élni. Megállapította a rend­őrség azt is, hogy a Vági-párt fedő szerve­zete volt az illegális kommunista agitációnak. A Rákosi-per során a rendőrség már sejtette ezt, a mostani eljárás alkalmából írásos bi­zonyítékokat is találtak erre vonatkozólag. Megállapították, hogy Szántó nem egyedül tár­gyalt Vágiékkal, egy összekötő emberük volt, aki vele együtt jött Moszkvából és akit szin­tén letartóztatott a rendőrség, de nevét nem közlik a nyilvánossággal. Kiderült, hogy Szántónak hat lakása volt Budapesten, amelyekben különböző nevek alatt szerepelt. Kiderült, hogy a Szántó kö­rül csoportosuló kommunisták Hűvösvölgyben egy villát vettek és ebben tanácskoztak. A másik villa megvételéről — amelyben nyom­dát akartak berendezni — most alkudoztak.

Next