Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1927-07-01 / 148. szám

SZEGED: Sierkeízfőséfl: Deák Ferenc MCA 7. Telefont­a 3—33.­Kiadóhivatal, költ^Ínkönyvldr é* Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefont 308. ^ Nyomdát löv­­ fpöi ucca 19. Telefon: 18—34.« » « » « » PÉNTEK 1927 JULIUS 1 • • a III. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ali ucco 8. Telefon: III. izém.« » « » « » BÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség da kiadóhivatal: Andrétty ucca 25. Telefont 40. izém. « » « » «» « » „ n Eldfizeléti éra havonta 3­20, vidéken ha a fővárosban 3*80, kÜUöldön 8*40 pengő. Egyes szám 18. vasár­ ds Ünnepnap 24 fillér. Eméssz d televíiv§ad leeresf Bondet-t. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.­) Párisból jelentik: Leon Daudet és Derest tartózkodási helye még mindig ism­eretlen. A külföldi ügynökségek különböző ellenőrizhe­tetlen híreket közölnek, a rendőrség azonban azt hiszi, hogy a szökevények Parisban, vagy Páris környékén bujdosnak. Valóságos detek­­tívhad szállta meg a környéket, a csendőrök pedig minden autót leigazoltatnak. Páris, június 30. A Journal szerint az Action Frimoaise helyiségeiben tegnap tartott ház­kutatás során megállapították azt, hogy a három titkos telefonvonalat, amellyel a telefon­­igazgatás tudomása nélkül kapcsolásokat vé­gezhettek, egy telefonkapcsoló segélyével ke­zelték. A rendőrségnek sikerült ezt a készü­léket felfedeznie. Ezek után most már világos, hogy a fogház igazgatójának Daudet szabadon­­bocsátása ügyében nem a belügyminisztérium telefonjáról, hanem az Action Francaise szer­kesztőségéből adták meg a telefonutasítást. A karaván halad... Csak a zsidók voltak kiváncsiak Szabó László előadására: ezt írta a szegedi kurzus­lap fejletlen technikusa a múltkoriban rö­vid, de alaptalan tudósításában és hamarosan kiderült, hogy az intranzigens riporter zsi­dóknak nézte a szegedi keresztény és különö­sen a szegedi katolikus közélet néhány ér­demes és értékes alakját, többek között azt a tiszteletreméltó bátorságú és elfogulatlansá­­gú papi embert és egyetemi tanárt, aki ép­pen Szabó László előadása alkalmából a ne­mes liberalizmus mellett tett hitvallást Mindenki zsidó ennek a lapnak és vidéké­nek, aki az ő reakciós politikáját nem veszi be fontar­«is és kritika nélkül, mindenki zsi­dó neki, aki csak tőle függetlenül gondol­kozni mer és aki nem fogadja el készpénz gyanánt azokat a jelszavakat, amelyek hét esztendeig boldogtalanná és meghasonlottá tet­ték ezt a csonka és béna országot. Nagyon természetes, hogy ez a túl fehér újság vöröset lát mindig, valahányszor a haladás és a sza­badság szellemében és irányában történik valami és így nem lehet csodálkozni rajta, hogy legutóbb egy bagolyvári kirohanása al­kalmával a szegedi Városi Pártot mázolta be völö­re a kurzus ittmaradt szegedi lapja. Mi nem igen törődünk ennek a Szegedi Új Destrukciónak elme­játékával, amelyek nem mindig tartoznak az önkénytes humor birodal­mába, de most a szegedi polgári társadalom egyik köztiszteletben álló, igen józan, igen mérsékelt és igen megfontolt vezető tagja vá­laszolt a kurzuslap legutóbbi támadására, amelyben a Városi Pártot úgy iparkodik fel­tüntetni, mint valami trójai falovat, amelybe a radikális forradalmi bolsevisták avantgár­­dáját bujtatták bele a jámbor és ártatlan dár­­dás polgárok. A Városi Párt nevében is felel erre a suta és sanda vádaskodásra a köztisz­teletben álló társadalmi tényező és nagyon csodálkozik azon, hogy miért éppen ennek az önzetlenül és elfogulatlanul a város közönsége érdekében dolgozó alakulatnak a feje fáj neki, holott a Városi Párt nem politizál, különösen a napi és országos politikával nem törődik ,és csak egy célt tart szeme előtt: Szeged jö­vőjét, Szeged fejlődését, Szeged haladását, Sze­ged boldogulását és Szeged nagyságát. Mi nem csodálkozunk a kurzuslap harag­ján és elégedetlenségén, mi ennek éppen az ellenkezőjén lennénk kénytelenek meglepődni. A kurzuslapnak éppen az fáj, hogy a Városi Párt nem politizál, jobban mondva, hogy a­­ Városi Párt nem a kurzuslapnak és vidéké­nek szekerét tolja és nem az ő malmukra hajtja a vizet. Nagy bűn ez, halálos vétek, szinte egy húron pendül a hazaárulással és a nemzetgyalázással, ez a vörös veszedelem, ez a bolsevizmus,­­ a harmadik internacionálé, vagy amit éppen akartok! Mert ezeknek a kurzusból kifelejtett uraknak minden gya­nús, idegen és átkozott, ami a haladás érdeké­ben van, ami egy jobb, igazabb, szebb hol­napot jelent, ami nem kerékkötés, ami nem gyűlölködés, ami nem visszatérés a közép­korba, ami nem reakció. Rendkívül érzéke­nyen és biztonsággal reagálnak mindenre, amiben az ő kicsinyes és önző érdekeiknek és törekvéseiknek veszedelmét gyanítják. De a karaván halad, az idő eljár, a jövő nap­ját hiába akarják elfödni­­ jelszavaik nyi­­­­laival. A karaván halad és ők megfelelő szív­­hangokkal kisérik a haladó karavánt. Ezt nem mi mondjuk, ezt a szegedi polgári tár­sadalom egyik elismert józan és mérsékelt vezető embere mondja, aki nem jöttment, nem sehonnai akárki, aki itt élt és itt dolgozott mindig velünk, aki annak a nemes liberaliz­musnak szellemében nőtt fel, amely Szeged­nek egyik legszebb és legdrágább hagyomá­nya. A karaván halad és akik mellékzöngével kisérik a jövendőbe induló karavánt az után, lassankint úgy lemaradnak, hogy még a hang­juk se ér el többé azokhoz, akik a szabadság­­jogok és haladáseszmék podgyászával egy bol­dogabb világ tisztább zónájába érkeznek. Myra. Kapitá ny éjjel 1 óra 40 perckor a jCe Mourg&­-i repülőtér fölé érlkeszeÉi. ( Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ami néhány­­ héttel ezelőtt még fantazmagó­ria volt, fanatikus lelkű emberek lehetetlen­nek tetsző álma, az ma már szinte hétköznapi eseménnyé változott. A vizek végtelenjét, a partnélküli óceánokat meghódította a repülő ember. A levegő hősei egymásután repülnek fel a partokról büszke gépmadaraikon a zúgó, tajtékzó, ágaskodó tenger fölé. Nungesserék tragédiája csak hősi útmutatás volt, nem riasztott vissza senkit. A megkezdett után az­óta célhoz értek már néhányan a bámuló emberiség diadalmas tapsai közben. A Spirit of Sant Louis és a Miss Columbia után most az America lendült a vizek elé, karcsú öle­ljen négy vidám lelkű és bátorszívü amerikai­val, Byrd kapitánnyal és utitársaival, Ascot­­val, Bard­en-nel és Neville-e­l. Körülbelül ugyanebben az időben Maitland és Heggen­­berger hadnagyok elindultak San Franciscó­­ból a Hawai szigetek, Honolulu felé, a Csen­des Óceánon keresztül és gépjük óránként száz mérföldes sebességgel szelte át a távol­ságot és nem egészen huszonhat óra után szerencsésen leszállottak végcéljuknál, Hono­luluban. Byrd kapitány és? vállalkozása több szem­­potból is túlszárnyalja az első úttörőket. Ne­gyedmagával ült a gépbe, amelyet rádió fel­vevő és leadóállomással szerelt fel. A motorja is erősebb és ha jól megy, Páris érintésével egészen Bécsig repül. Amerikai időszámítás szerint szerdán éjjel 5 óra 19 perckor startolt az America a new­­yorki repülőtéren, k­özépeurópai időszámítás szerint, csütörtökön délelőtt 10 óra 25 perckor. Útjának minden szakaszáról rádiójelentést adott le a newyorki repülőállomásnak. Ezekből a szikratáviratokból az egész világ megtudta, hog mikor, hol járt az óceán fölött négy uta ával az America, mikor került sűrű ködbe, amely eltakarta a pilóták elől az eget is, a a vizet is, a földet is. De azért a gép szédületes sebességgel száguldott előre, óránként kétszáz kilométert hagyott maga mögött és útjának felén már egy órával megjavította Lindbergh rekordját. Párisból jelentik: Byrd gépe, az America délután három órakor átrepült Írország leg­délibb partja felett. Az America az Atlanti Óceán felett sűrű köddel és heves eső­vel kül­­dött. A kedvezőtlen időjárás az utat megnehezí­tette. A nyugati­­r partvidéken fekvő Valen­cia rádióállomása déli 12 óra 30 perckor rádió jelzést vett fel, az America adóállo­másáról. Az America a Newyork—párisi 6000 kilométeres útból eddig 4500-at tett meg és óránként 173 kilométeres átlaggal repül. A francia Bretagne északi partvidékén fek­vő Quezzant kikötőváros rádióállomása dél­után 4 óra 5 perckor radiogrammot vett fel, hogy az America a francia partok felé közeledik és a fedélzetén minden rendben van. Este 8 órakor az America 600 méter ma­gasságban átrepült Brest felett. Bázis, június 30. Az America 9 óra 28 perc­kor repült c­­san­-malvi öbölben fekvő Saul­ Briemo város fölött. Azóta jelentés nem érkez­ii róla. A Cherbourg­, l’haveri, a rourai és a caéni rádióállomások szünet nélkül hívják az A­meri­­c­á­t, de választ nem kapnak. A le bourgeti repü­lőtéren éjfél után nagy tömeg várja az amerikai repülők é­rke ősét, bár ez a tömeg nem olyan nagy, mint amilyen Lindberg érkezésekor gyűlt össze. Számtalan reflektor világítja meg az eget és a zuhogó eső és a sűrü­lét ellenére jól lá­tni a Mont Va­c­ian-on felállított óriási fényszórókat. Az izgalom leírhatatlan, a párisiak attól tartanak, hogy Byrd kapitány gépét súlyosabb baleset érte. Éjjel két órakor jelenti budapesti tudósí­tónk: 1 óra 40 perckor az Amerika a Le Bourget-i repülőtér fölé érkezett. A Le Bour­­get-i repülőtér l­ c*­gja Byrd kapitány rádió jelentéseit, hogy co­apassai elromlottak, hogy látható módon jelöljenek ki az Amerika ré­­szére leszállási helyet, lehetőleg a Le Bour­geti repülőtéren kívül.

Next