Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)
1927-07-01 / 148. szám
SZEGED: Sierkeízfőséfl: Deák Ferenc MCA 7. Telefonta 3—33.Kiadóhivatal, költ^Ínkönyvldr é* Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefont 308. ^ Nyomdát löv fpöi ucca 19. Telefon: 18—34.« » « » « » PÉNTEK 1927 JULIUS 1 • • a III. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ali ucco 8. Telefon: III. izém.« » « » « » BÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség da kiadóhivatal: Andrétty ucca 25. Telefont 40. izém. « » « » «» « » „ n Eldfizeléti éra havonta 320, vidéken ha a fővárosban 3*80, kÜUöldön 8*40 pengő. Egyes szám 18. vasár ds Ünnepnap 24 fillér. Eméssz d televíiv§ad leeresf Bondet-t. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Leon Daudet és Derest tartózkodási helye még mindig ismeretlen. A külföldi ügynökségek különböző ellenőrizhetetlen híreket közölnek, a rendőrség azonban azt hiszi, hogy a szökevények Parisban, vagy Páris környékén bujdosnak. Valóságos detektívhad szállta meg a környéket, a csendőrök pedig minden autót leigazoltatnak. Páris, június 30. A Journal szerint az Action Frimoaise helyiségeiben tegnap tartott házkutatás során megállapították azt, hogy a három titkos telefonvonalat, amellyel a telefonigazgatás tudomása nélkül kapcsolásokat végezhettek, egy telefonkapcsoló segélyével kezelték. A rendőrségnek sikerült ezt a készüléket felfedeznie. Ezek után most már világos, hogy a fogház igazgatójának Daudet szabadonbocsátása ügyében nem a belügyminisztérium telefonjáról, hanem az Action Francaise szerkesztőségéből adták meg a telefonutasítást. A karaván halad... Csak a zsidók voltak kiváncsiak Szabó László előadására: ezt írta a szegedi kurzuslap fejletlen technikusa a múltkoriban rövid, de alaptalan tudósításában és hamarosan kiderült, hogy az intranzigens riporter zsidóknak nézte a szegedi keresztény és különösen a szegedi katolikus közélet néhány érdemes és értékes alakját, többek között azt a tiszteletreméltó bátorságú és elfogulatlanságú papi embert és egyetemi tanárt, aki éppen Szabó László előadása alkalmából a nemes liberalizmus mellett tett hitvallást Mindenki zsidó ennek a lapnak és vidékének, aki az ő reakciós politikáját nem veszi be fontar«is és kritika nélkül, mindenki zsidó neki, aki csak tőle függetlenül gondolkozni mer és aki nem fogadja el készpénz gyanánt azokat a jelszavakat, amelyek hét esztendeig boldogtalanná és meghasonlottá tették ezt a csonka és béna országot. Nagyon természetes, hogy ez a túl fehér újság vöröset lát mindig, valahányszor a haladás és a szabadság szellemében és irányában történik valami és így nem lehet csodálkozni rajta, hogy legutóbb egy bagolyvári kirohanása alkalmával a szegedi Városi Pártot mázolta be völöre a kurzus ittmaradt szegedi lapja. Mi nem igen törődünk ennek a Szegedi Új Destrukciónak elmejátékával, amelyek nem mindig tartoznak az önkénytes humor birodalmába, de most a szegedi polgári társadalom egyik köztiszteletben álló, igen józan, igen mérsékelt és igen megfontolt vezető tagja válaszolt a kurzuslap legutóbbi támadására, amelyben a Városi Pártot úgy iparkodik feltüntetni, mint valami trójai falovat, amelybe a radikális forradalmi bolsevisták avantgárdáját bujtatták bele a jámbor és ártatlan dárdás polgárok. A Városi Párt nevében is felel erre a suta és sanda vádaskodásra a köztiszteletben álló társadalmi tényező és nagyon csodálkozik azon, hogy miért éppen ennek az önzetlenül és elfogulatlanul a város közönsége érdekében dolgozó alakulatnak a feje fáj neki, holott a Városi Párt nem politizál, különösen a napi és országos politikával nem törődik ,és csak egy célt tart szeme előtt: Szeged jövőjét, Szeged fejlődését, Szeged haladását, Szeged boldogulását és Szeged nagyságát. Mi nem csodálkozunk a kurzuslap haragján és elégedetlenségén, mi ennek éppen az ellenkezőjén lennénk kénytelenek meglepődni. A kurzuslapnak éppen az fáj, hogy a Városi Párt nem politizál, jobban mondva, hogy a Városi Párt nem a kurzuslapnak és vidékének szekerét tolja és nem az ő malmukra hajtja a vizet. Nagy bűn ez, halálos vétek, szinte egy húron pendül a hazaárulással és a nemzetgyalázással, ez a vörös veszedelem, ez a bolsevizmus, a harmadik internacionálé, vagy amit éppen akartok! Mert ezeknek a kurzusból kifelejtett uraknak minden gyanús, idegen és átkozott, ami a haladás érdekében van, ami egy jobb, igazabb, szebb holnapot jelent, ami nem kerékkötés, ami nem gyűlölködés, ami nem visszatérés a középkorba, ami nem reakció. Rendkívül érzékenyen és biztonsággal reagálnak mindenre, amiben az ő kicsinyes és önző érdekeiknek és törekvéseiknek veszedelmét gyanítják. De a karaván halad, az idő eljár, a jövő napját hiába akarják elfödni jelszavaik nyilaival. A karaván halad és ők megfelelő szívhangokkal kisérik a haladó karavánt. Ezt nem mi mondjuk, ezt a szegedi polgári társadalom egyik elismert józan és mérsékelt vezető embere mondja, aki nem jöttment, nem sehonnai akárki, aki itt élt és itt dolgozott mindig velünk, aki annak a nemes liberalizmusnak szellemében nőtt fel, amely Szegednek egyik legszebb és legdrágább hagyománya. A karaván halad és akik mellékzöngével kisérik a jövendőbe induló karavánt az után, lassankint úgy lemaradnak, hogy még a hangjuk se ér el többé azokhoz, akik a szabadságjogok és haladáseszmék podgyászával egy boldogabb világ tisztább zónájába érkeznek. Myra. Kapitá ny éjjel 1 óra 40 perckor a jCe Mourg&-i repülőtér fölé érlkeszeÉi. ( Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ami néhány héttel ezelőtt még fantazmagória volt, fanatikus lelkű emberek lehetetlennek tetsző álma, az ma már szinte hétköznapi eseménnyé változott. A vizek végtelenjét, a partnélküli óceánokat meghódította a repülő ember. A levegő hősei egymásután repülnek fel a partokról büszke gépmadaraikon a zúgó, tajtékzó, ágaskodó tenger fölé. Nungesserék tragédiája csak hősi útmutatás volt, nem riasztott vissza senkit. A megkezdett után azóta célhoz értek már néhányan a bámuló emberiség diadalmas tapsai közben. A Spirit of Sant Louis és a Miss Columbia után most az America lendült a vizek elé, karcsú öleljen négy vidám lelkű és bátorszívü amerikaival, Byrd kapitánnyal és utitársaival, Ascotval, Barden-nel és Neville-el. Körülbelül ugyanebben az időben Maitland és Heggenberger hadnagyok elindultak San Franciscóból a Hawai szigetek, Honolulu felé, a Csendes Óceánon keresztül és gépjük óránként száz mérföldes sebességgel szelte át a távolságot és nem egészen huszonhat óra után szerencsésen leszállottak végcéljuknál, Honoluluban. Byrd kapitány és? vállalkozása több szempotból is túlszárnyalja az első úttörőket. Negyedmagával ült a gépbe, amelyet rádió felvevő és leadóállomással szerelt fel. A motorja is erősebb és ha jól megy, Páris érintésével egészen Bécsig repül. Amerikai időszámítás szerint szerdán éjjel 5 óra 19 perckor startolt az America a newyorki repülőtéren, középeurópai időszámítás szerint, csütörtökön délelőtt 10 óra 25 perckor. Útjának minden szakaszáról rádiójelentést adott le a newyorki repülőállomásnak. Ezekből a szikratáviratokból az egész világ megtudta, hog mikor, hol járt az óceán fölött négy uta ával az America, mikor került sűrű ködbe, amely eltakarta a pilóták elől az eget is, a a vizet is, a földet is. De azért a gép szédületes sebességgel száguldott előre, óránként kétszáz kilométert hagyott maga mögött és útjának felén már egy órával megjavította Lindbergh rekordját. Párisból jelentik: Byrd gépe, az America délután három órakor átrepült Írország legdélibb partja felett. Az America az Atlanti Óceán felett sűrű köddel és heves esővel küldött. A kedvezőtlen időjárás az utat megnehezítette. A nyugatir partvidéken fekvő Valencia rádióállomása déli 12 óra 30 perckor rádió jelzést vett fel, az America adóállomásáról. Az America a Newyork—párisi 6000 kilométeres útból eddig 4500-at tett meg és óránként 173 kilométeres átlaggal repül. A francia Bretagne északi partvidékén fekvő Quezzant kikötőváros rádióállomása délután 4 óra 5 perckor radiogrammot vett fel, hogy az America a francia partok felé közeledik és a fedélzetén minden rendben van. Este 8 órakor az America 600 méter magasságban átrepült Brest felett. Bázis, június 30. Az America 9 óra 28 perckor repült csan-malvi öbölben fekvő Saul Briemo város fölött. Azóta jelentés nem érkezii róla. A Cherbourg, l’haveri, a rourai és a caéni rádióállomások szünet nélkül hívják az Americát, de választ nem kapnak. A le bourgeti repülőtéren éjfél után nagy tömeg várja az amerikai repülők érke ősét, bár ez a tömeg nem olyan nagy, mint amilyen Lindberg érkezésekor gyűlt össze. Számtalan reflektor világítja meg az eget és a zuhogó eső és a sűrülét ellenére jól látni a Mont Vacian-on felállított óriási fényszórókat. Az izgalom leírhatatlan, a párisiak attól tartanak, hogy Byrd kapitány gépét súlyosabb baleset érte. Éjjel két órakor jelenti budapesti tudósítónk: 1 óra 40 perckor az Amerika a Le Bourget-i repülőtér fölé érkezett. A Le Bourget-i repülőtér l c*gja Byrd kapitány rádió jelentéseit, hogy coapassai elromlottak, hogy látható módon jelöljenek ki az Amerika részére leszállási helyet, lehetőleg a Le Bourgeti repülőtéren kívül.