Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)
1927-11-01 / 250. szám
Kedd 1927 november 1 SZEGED : Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33. » Eiadóhivatal, Kölcsönkönyvtár 6» Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 300. e Nyomda: Lőw ___ ® ® « ........................, nee Lipót ucca 19. Telefon: 10—34.« »«»«» n. ÉVFOLYAM: 730. SXAM Telefon: 49. szám. « » « » „ n K Előfizetési Ara travonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3*60. Külföldön 0-40 pengő. Egyes szám tó, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. MAKÓ : Szerkesztőség «» kiadó.Uvolri: l'rl ucca O. Telefon: isi. szám.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSI KKttY: Szerketetség ás kiadóhivatal: Andrdsay ucca 75. » « » Az üldözött vallás védelme. Szivünk teljességével — mondjuk a nagyméltóságú nagyprépost úr után mi is, — állunk azok sorába, akik a világ közvéleményének segítő hatalmát kérik a mexikói katolikusok számára. A vasárnapi szegedi népgyülés határozatát fentartás nélkül helyeseljük mi is. A kultúra szégyene, a civilizáció bűne, hogy még mindig van olyan ország a világon, amelyikben vallása miatt üldözik a hívőket. Nincs elég megbélyegző szó, a megvetés fogalmának nincs elég jelzője és igéje azok számára, akik vallási meggyőződésük miatt üldözni képesek embertársaikat A mexikói katolikusok véres és kegyetlen sorsa könnyeket fakaszt minden érző ember szeméből. Szenvedniök kell megszégyenítést, megkínoztatást, csak azért, mert ragaszkodnak hitükhöz. A középkor kegyetlen vallásháborúi elevenednek meg irtózatosan véres valóságban ezekkel az üldözésekkel sörök a bestia;., mert nem ember az,aki üldözni tudja embertársait, azért, mert más hitet vallanak, mint az üldözők. Ezért csatlakozunk mi is fentartás nélkül ahhoz a határozathoz, amit a szegedi katolikus hitközségek vasárnapi gyűlése Haller István őexcellenciájának* beszéde után elfogadott. Ebből’ az yll.alomból engedje azonban meg Haller István kegyelmes ur, hogy szerényen, halkan, illedelmesen egy kérdést intézzünk Őhozzá, ^akivel • olyan • tökéletesen egyetértünk a mexikói katolikus üldözés kérlelhetetlen elítélésében. Senkit nem szabad üldözni a vallása miatt — Mexikóban, ezt hirdette a kegyelmes úr Szegeden, de ugyanebben a beszédében azt is mondotta, hogy megérti az egyetemi hallgatók magatartását, akik a numerus clausus védelmében gummibottal igazoltatták zsidó társaikat az egyetemek kapui előtt. Senkit nem szabad üldözni vallása miatt, —• hirdette a szegedi piacon a numerus clausus atyja, de — kérdezzük mi, — miért csak Mexikóra terjed ki a kegyelmes úr tilalma? Mexikóban nem szabad üldözni senkit a vallása miatt, ám Magyarországon szabad? Förtelmes bűn a civilizáció, a humanizmus, az emberiesség ellen a mexikói vallásüldözés. De ami ott förtésem, gyalázat, támadás a kultúra szolidaritása ellen, az itt lehet a tisztesség, a becsület, lehet a nemzeti önérzet próbatétele? Haller István föllázad még a gondolatára is annak, hogy Mexikóban vallásuk miatt üldözik a katolikusokat, de fellázad arra a gondolatra is, hogy Magyarországon a zsidóság javára enyhíteni akarják a numerus clausust. Hogyan értsük ezt, hogyan magyarázzuk ezt Haller István kegyelmes úr? Ami fort elem? Mexikóban, az fédelem Magyarországon is. A magyarországi vallásüldözők ne keljenek a mexikói vallásüldözöttek védelmére. A magyarországi zsidóknak több joguk volna a mexikói katolikusok védelmére kelni, mint a numerus clausus törvénybeiktatójának. Haller István megérti az egyetemi igazoltatásokat, megérti, hogy az egyetemekről kivezették vallásuk miatt a zsidó hallgatókat; — mindezt megérti. De azon felháborodik, hogy Mexikóban vallásüldözés folyik. Az igazi keresztény morál, az igaz krisztusi gondolat azt követelné, hogy amit nem kívánsz a mexikói katolikusoknak, azt ne tedd a magyarországi zsidókkal sem. Gyönyörű estvéri érzés odaállni azok mellé, akiket kik miatt üldöznek. De Haller István odaáll azok mellé is, akik üldöznek is a hitük miatt. Egyfelől védeni akarja azokat, akiket vallásuk miatt üldöznek, másfelől bátorítja azokat, akik vallásuk miatt üldöznek másokat. Az üldözőket és üldözötteket egyformán védi, de azokat az üldözötteket védi, akiken nem segíthet s azokat az üldözőket bátorítja, akikhez elhangzik szava s eljut szenvedélyeket felgyújtó példája. Vajjon ha Mexikóba eljutna Haller Istvánnak s közéleti pályafutásának híre, a példa vonzó ereje melyik tábort erősítené ott? Melyik tábor találna Mexikóban, ösztönzést, példaadást, fölbátorodást mindabban, amit Magyarországon Haller István jelent? A numerus clausus, a propaganda minisztériumbeli működése, az a megértés, amivel a zsidó hallgatókat kiverő bajtársak mellé áll, melyik tábort igazolná, vonzaná a példa követésére, az üldözőket-e, vagy az üldözötteket? Várjon a numerus clausus, az igazoltatások a békét, a testvéri megértést, a vallási türelmességet erősítenék-e, vagy szitának tovább a vallásüldözést? Erre feleljen Haller István, mielőtt a vallásuk miatt üldözöttek, érdekében megszólal. A román kormány egymásutáni 5§§ze Carol hivett. Házkutatások. — Állandó készenlét, fekete lista. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A telefonforgalom a külfölddel ma este 10 órakor ismét megindult. A kormány, engedve a sajtó kívánságának, a külfölddel való összeköttetést ismét lehetővé tette. A beérkezett jelentések szerint tt rendőrség óriási apparátussal folytatja a nyomozást Király hívei után. Jassyban Ivanovits őrnagy és Stefanescu nyugalmazott vasúti főfelügyelő lakásán tartottak házkutatást, előállították a rendőrségre Popovics volt képviselőt és Siont, Jassy volt rendőrfőnökét, azzal vádolván őket, hogy terjeszteték a Matinban megjelent Károlyféle kiáltványt. A II. hadsereg parancsnoka, Carabencea alezredes több detektív kíséretében Brassóba utazott, ahol több előkelő személyiség lakásán tartottak házkutatást. A Banca Moldova főpénztárosát letartóztatták, mert lakásán több példány kiáltványt találtak. Az Adeverul közlése szerint összesen 220 példány kiáltványt foglaltak le. Letartóztatták azokat a nyomdászodkát is, akik a sokszorosítást végezték, e de később szabadon bocsájtották őket. A mai nap folyamán több politikust iáttak ki a Manoilescu-ügyben. Ameanyiben a vizsgálat néhány nap múlva befejeződik, vagrs a Manoilescu elleni tárgyalást néhány nap múlva megtarthatják. • 1 . Hétfőn házkutatás volt a 9. vasátfÉflKrett laktanyájában, amely azonban eredménytelen maradt. A nemzeti parasztpárt szerencsekívánatait fejezte ki vezérének, Maniunak a kamarában csütörtökön elmondott gerinces beszéde miatt és felhatalmazta, hogy az elkövetkezendő eseményekkel szemben belátása szerint foglaljon állást. Áramló készenlét november 1-én. Belgrád, október 31. A Politikának jelenik Bukarestből: Románia összes garnizonjai számára november 1-re állandó készenlétet rendeltek el. Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy a trónörökösnek a katonaság körében számos híve van. Azt hiszik, hogy a hadsereg fele feltétlenül Károly-párti. Megállapították továbbá, hogy Manoilescu letartóztatásával és az eddigi katonai rendszabályokkal sikerült a Károly herceg visszahozására irányuló első kísérletet megakadályozni. Rendőri felügyelet, Belgrád, október 31. A Pravda-nak jelentik Bukarestből: A rendőrség a kormány utasítására jegyzéket állított össze azokról az egyénekről, akiknek viselkedése gyanúra ad ököt. Ezek közt számos tekintélyes politikus, író, hírlapíró és tiszt neve van. A rendőrség a listán megjelölteket a legszigorúbb megfigyelés alá helyezte. Bratianu figyelmeztet, Belgrádból jelentik: Hir szerint Bratianu külön futárral levelet küldött Károly hercegnek, figyelmeztetve, hogy meg ne kísérelje a Romániába való visszatérést. Ha ezt a figyelmeztetést nem venné tekintetbe, a kormány a legenergikusabb rendszabályokat léptetné életbe és kihirdetné az egész országban az ostromállapotot. Viharos ülés Bukarest, október 31. A kamara legutóbbi ülésén Duca belügyminiszter a távollévő miniszterelnök nevében nyilatkozatot olvasott fel, amely helyreigazítja a kamara első ülésén, a január 4-iki trónfosztási aktus ügyében tett nyilatkozatot. A miniszterelnök deklarációja megállapítja, hogy a sinaiai koronatanácson, amelyen az alkotmány módosítását elhatározták, a parasztpárt nem volt azon az állásponton, amelyen a nemzeti párt Ioanisescu parasztpárti képviselő közbeszól. Nem igaz! Duca: önnek képviselő úr nincs erkölcsi alapja arra, hogy ilyen nagy horderejű kérdéshez hozzászóljon, mert úgy változtatta a birtokot, mint más a köpenyeget. Ioanisescu erre a szónoki emelvényre szaladt a kamarában, hogy válaszoljon a belügyminiszternek, de olyan lárma támadt, hogy nem jutott szóhoz. A képviselők, különösen a liberálisok, csoportokba verődnek és egyesek fenyegetően közelednek a szónoki emelvény felé. Az elnök képtelen csended teremteni s az ülést felfüggeszti. Tíz perc szünet után Ioanisescu a belügyminiszternek válaszolva kijelenti, hogy politikai tevékenységében mindig a népet igyekezett szolgálni Duca belügyminisztert pedig egyszerűen politikai szélhámosnak tartja. Ioanisescu kijelentésére ismét nagy kavarodás támadt. Az elnök rendreutasítja Ioanisescut, de a lárma tovább tart. Újabb szünet után Michalaehe, a nemzeti paraszt-