Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-01 / 1. szám
Csabán, dr. Erényi István és dr. Zajácz Lajos, aki az állami gyermekmenhelyen másodorvos egészen rövid idő óta, kerültek. Kinevezték azokat az egészen rövid prakszissal bíró fiatal orvosokat is, akik csak az elmúlt esztendőben kerültek a pénztár kötelékébe A pénztári tisztviselők kinevezésének lajstromából — amint tegnap közöltük — néhány név kimaradt. A népjóléti miniszter dr. Mályusz Egyedet, a szegedi pénztár segédtitkárát az Országos Munkásbiztosító Pénztár státuszában titkárnak nevezte ki és ebben a minőségben az egri pénztár vezetésével bízta meg. nfttrichÉÉ Schweizi különlegesség Szavatolt tiszta gyapjú selyem és gyapjú kombinék, nadrágók» divat kötött ruhák * Pullowerek és harisnya különlegességek Weiss Márton cégnél Tisza szálló mellett. 661 Tatai tojásbrikett pótolja a porosz szenet.» Rendeljen pr'hóma Vértesnél ^e*et ° n 9 “58 D £ Lr*IAGY £ R01ttóZAG T&7x Januar 1. Milyen idős Duna-Tisza csatorna ? Irta: Tonelli Sándor. « Ne tessék megijedni, nem a valóságos csatornáról, hanem csak a tervéről van szó ezekben a sorokban, amelyeknek az az egy körülmény ad aktualitást, hogy a csatornatervek, amelyek Szeged városát is közvetlenül érdeklik, mostanában érték meg a kétszázesztendős jubileumot. Erre a jubileumra egy véletlen körülmény terelte rá a figyelmet. A monarchia összeomlása után történettudósok nagy számmal kezdték átböngészni a bécsi titkos levéltárakat és ezeknek egyikében, a néhai császári haditomács archívumában bukkantak annak nyomára, hogy egy De Gred nevű egyén már 1727 végén javaslatot terjesztett elő a Duna— Tisza közötti hajózható csatorna megépítésére. Tervét a haditanács 1728 januárjában, tehát pontosan kétszáz esztendő előtt tette irattárba, minthogy pénzügyi okoknál fogva megvalósíthatatlannak találta. Hogy ki volt ez a De Gred, akinek a neve francia eredetre mutat, nem tudom. Hogy miért nyújtotta be tervét éppen a haditanácshoz, azt már könnyebb megállapítani. A temesi bánság csak nemrégiben került vissza Magyarországhoz, a határőrvidék felnyúlt egészen Szegedig és a haditanács nemcsak, mint katonai, hanem nagyon sok tekintetben, mint közigazgatási és közgazdassági fórum is működött a töröktől visszaszerzett területeken. De Grech tehát ehhez a bécsi hivatalhoz fordult és elmagyarázta tervének óriási katonai és gazdasági jelentőségét, de mint már említettem, hiába. De Gred nem volt mérnökember, amit abból lehet megállapítani, hogy tervezetét Anguissola olasz származású vízépítési igazgatónak véleményével támasztotta alá, aki a tervet practicabilisnak találta és kijelentette, hogy a negyven esztendő alatt, melyet császári szolgálatban töltött, nem találkozott még olyan propositioval, amely szemmelláthatólag nagyobb hasznot ígért volna. De Gredh a csatornát úgy akarta volna megépíteni, hogy néhány mértföldnyire Pest alatt szakadjon ki a Dunából és Kőrös és Cegléd között elhaladva Szolnok alatt torkollék be a Tiszába. A keresztülvihetőséget De Gred azzal bizonyította, hogy bár a föld itt nem olyan sima, mint Sienár földje Babilóniában, melynek szépségét Flavius Josephus, a zsidók történetírója nagyon dicséri, mégis hegyek, sziklák, vagy nagy kiterjedésű erdőségek nem állanak a csatorna megvalósításának útjában. A tervet mindamellett pénzügyi okoknál fogva nem lehetett megvalósítani. Ugyanúgy kútba esett a magyar rendeknek 1740-ből eredő határozata is, amely szintén a Duna- Tisza közötti csatorna kiépítését sürgette. Ebben az esztendőben lépett trónra Mária Terézia és tört ki az osztrák örökösödési háború; igazán nem lehetett csodálkozni, ha a királynő kormányának nem sok kedve és ideje volt csatornát építeni. Később megint 1789-ben került napirendre a csatorna ügye. Schönstein Ferenc báró, helytartósági tanácsos dolgozott ki egy tervezetet, amelyet József császárnak mutatott be. Ő a szolnoki megoldás mellett foglalt állást. Egy másik tervet Maillard Sebestyén vezérőrnagy és Heppe Szaniszló országos építészeti főigazgató készítettek, ők a csatorna tiszai torkolatát Csongrád mellé javasolták. Ezt a két tervet agyonütötte a császár halála, de méginkább a francia forradalmi háborúk kitörése. Az első igazán magyar csatorna-terv tudomásom szerint a szegedi Vedress Istvántól való, aki 1805-ben »A Tiszát a Dunával öszve kaptsoló ujj hajózható csatorna« címmel egy kis könyvecskében fektette le a csatorna megépítésére vonatkozó gondolatait, ő a csatornát Szegedre akarta vezetni és a régi várat megfelelő átalakítás mellett gabona-tárháznak szerette volna felhasználni. Könyvében még a tervezett tárház is le van rajzolva, amelyet köröskörül csatorna vesz körül, ahol a gabonával megrakott uszályok horgonyoznak. A negyvenes években Beszédes mérnök volt a csatorna gondolatának legerősebb propagálója. A Pest—Dabas—Bugac—Orgovány— Szeged útirányt javasolta. Az ő tervével kapcsolatosan a Duna-Tisza csatornáról széleskörű vita indult meg az akkori sajtóban, amelyben a régi Iparegyesület orgánuma, a Hetilap vezetett. A Hetilap hasábjain egymásután szólaltatja meg a hazai és külföldi szakértőket, közöttük Clark Ádámot is, akit Széchenyi a Lánchíd megépítésére hozatott Angliából Magyarországra. Meglepő ezeknek a negyvenes évekből való cikkeknek, véleményeknek és szakértői nyilatkozatoknak a bizakodó hangja. Szinte az cseng ki belőlük, hogy csak akarni kell a csatornát és feltétlenül meglesz, még pedig rövidesen. A csatorna mégsem lett meg. Ezúttal a tervet az önvédelmi harc temette el. Az ötvenes évektől kezdve a csatorna ügye nagyon hosszú időre lekerült a napirendről, nem mintha az abszolutizmus idejének császári kormánya, vagy 1867 után az új magyar kormány érzéketlen lett volna technikai kérdések iránt, hanem azért, mert világszerte a vasútépítés foglalta le az államok és a közgazdasági élet anyagi erejét. Csak a vasúthálózat kiépítése után tűzte Hieromnyi, majd Kossuth Ferenc kereskedelmügyi miniszter a csatornaépítés ügyét ismét napirendre. Az eredmény nagy tanácskozási jegyzőkönyvekben és szakvéleményeket tartalmazó kötetekben van lefektetve. Hogy ezekkel a tervekkel mi történt, azt már a mostani újságolvasó közönség is nagyon jól tudja. Elvesztek a világháború vérzivatarában. Ma, a csatorna gondolatának kétszázesztendős jubileumán, megint tárgyalnak a Duna-Tisza csatorna megépítéséről. Vájjon, hány jubileumot fognak még ezek a kétszáz esztendős tervek megérni? Félselyem esőernyők 10 részes divatos kivitelben io. Pengőtől feljebb Kötött ruhák, kabátok, pulloverek a legjobb és legfinomabb Selyem, Flór é* Gyapjú** harisnya különlegességek Selyem, Flór é, Gyapjú** j nadrágok nagy választékban Zacharias Hammerli bőrkertyűk, cérna és svéd kerlyók Káldor J.és T» 1 Kárász ucca 8. Szeged. Telefon 11—02 Dozzi József szalámigyár rt. Budapest-Rákospalota. ^ Világmárka kivitelben, a legolcsóbb árakon legolcsóbban teszerezhetők NAGYTOMBOLAESTELY zna és minden vasárnap az Európa-kávéházban. Szolid és figyelmes kiszolgálás. Rendes kávéházi órák. Zene reggel 4 óráig. Szives látogatást kér Baksai Géza, kávés. HUHIU tégy-, pecsét-, kövesgyárűk, láncok. UliNit? A kitűnő karórák, nickel és ezüstj I érák legolcsóbb készpénz árakon RahAe Amid! specialista órás és ékszerész^ DaDuS Hipau Oroszlán ucca 6. Óra- és ékszerkészítés, becserélés lass hfévi alkalmi vásári Sehol olcsóbban! SPITZER FERENC UTÓDA WOLF DEZSŐ KONICS S.’v^s. bőséges választékban kaphatók: Köbill mellény, Selyemhawl, „ pulover, Nyakkendő, ,, smoking, Bőrkezlyd, ,, iweller, Sapka, „ harisnya, Esöernyő. ,, kezlyd AlsólrlkO Nőt, térds és gyermek fehérnemű. 653 . '■ csali v íoyelnál Szeged, Takaréktár u. 8. Telefon 6-45, 10-45.