Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

Csabán, dr. Erényi István és dr. Zajácz Lajos, aki az állami gyermekmenhelyen másodorvos egészen rövid idő óta, kerültek. Kinevezték azokat az egészen rövid prak­­szissal bíró fiatal orvosokat is, akik csak az elmúlt esztendőben kerültek a pénztár köte­lékébe A pénztári tisztviselők kinevezésének lajst­romából — amint tegnap közöltük — néhány név kimaradt. A népjóléti miniszter dr. Má­­lyusz Egyedet, a szegedi pénztár segédtitkárát az Országos Munkásbiztosító Pénztár státuszá­ban titkárnak nevezte ki és ebben a minőség­ben az egri pénztár vezetésével bízta meg. nfttrichÉÉ Schweizi különlegesség Szavatolt tiszta gyapjú selyem és gyapjú kombinék, nadrágók­­» divat kötött ruhák * Pullowerek és harisnya különlegességek Weiss Márton cégnél Tisza szálló mellett. 661 T­atai tojásbrikett pótolja a porosz szenet.» Rendeljen pr'hóma Vértesnél ^e*et ° n 9 “58 D £ Lr*IAGY £ R01ttóZAG T&7x Januar 1. Milyen idős Duna-Tisza csatorna ? Irta: Tonelli Sándor. « Ne tessék megijedni, nem a valóságos csa­tornáról, hanem csak a tervéről van szó ezek­ben a sorokban, amelyeknek az az egy körül­mény ad aktualitást, hogy a csatornatervek, amelyek Szeged városát is közvetlenül érdek­lik, mostanában érték meg a kétszázesztendős jubileumot. Erre a jubileumra egy véletlen körülmény terelte rá a figyelmet. A monarchia össze­omlása után történettudósok nagy számmal kezdték átböngészni a bécsi titkos levéltára­kat és ezeknek egyikében, a néhai császári haditomács archívumában bukkantak annak nyomára, hogy egy De Gred nevű egyén már 1727 végén javaslatot terjesztett elő a Duna— Tisza közötti hajózható csatorna megépíté­sére. Tervét a haditanács 1728 januárjában, tehát pontosan kétszáz esztendő előtt tette irattárba, minthogy pénzügyi okoknál fogva megvalósíthatatlannak találta. Hogy ki volt ez a De Gred, akinek a neve francia eredetre mutat, nem tudom. Hogy miért nyújtotta b­e tervét éppen a haditanács­hoz, azt már könnyebb megállapítani. A te­­mesi bánság csak nemrégiben került vissza Magyarországhoz, a határőrvidék felnyúlt egé­szen Szegedig és a haditanács nemcsak, mint katonai, hanem nagyon sok tekintetben, mint közigazgatási és közgazdassági fórum is műkö­dött a töröktől visszaszerzett területeken. De Grech tehát ehhez a bécsi hivatalhoz fordult és elmagyarázta tervének óriási katonai és gaz­dasági jelentőségét, de mint már említettem, hiába. De Gred nem volt mérnökember, amit abból lehet megállapítani, hogy tervezetét Anguis­­sola olasz származású vízépítési igazgatónak véleményével támasztotta alá, aki a tervet practicabilisnak találta és kijelentette, hogy a negyven esztendő alatt, melyet császári szolgálatban töltött, nem találkozott még olyan propositioval, amely szemmelláthatólag na­gyobb hasznot ígért volna­. De Gredh a csator­nát úgy akarta volna megépíteni, hogy né­hány mértföldnyire Pest alatt szakadjon ki a Dunából és Kőrös és Cegléd között elhaladva Szolnok alatt torkollék be a Tiszába. A ke­­resztülvihetőséget De Gred azzal bizonyította, hogy bár a föld itt nem olyan sima, mint Sienár földje Babilóniában, melynek szépsé­gét Flavius Josephus, a zsidók történetírója nagyon dicséri, mégis hegyek, sziklák, vagy nagy kiterjedésű erdőségek nem állanak a csatorna megvalósításának útjában. A tervet mindamellett pénzügyi okoknál fogva nem lehetett megvalósítani. Ugyanúgy kútba esett a magyar rendeknek 1740-ből eredő határozata is, amely szintén a Duna- Tisza közötti csatorna kiépítését sürgette. Eb­ben az esztendőben lépett trónra Mária Teré­zia és tört ki az osztrák örökösödési háború; igazán nem lehetett csodálkozni, ha a királynő kormányának nem sok kedve és ideje volt csatornát építeni. Később megint 1789-ben került napirendre a csatorna ügye. Schönstein Ferenc báró, helytartósági tanácsos dolgozott ki egy terve­zetet, amelyet József császárnak mutatott be. Ő a szolnoki megoldás mellett foglalt állást. Egy másik tervet Maillard Sebestyén vezér­őrnagy és Heppe Szaniszló országos építé­szeti főigazgató készítettek, ők a csatorna tiszai torkolatát Csongrád mellé javasolták. Ezt a két tervet agyonütötte a császár halála, de méginkább a francia forradalmi háborúk kitörése. Az első igazán magyar csatorna-terv tudo­másom szerint a szegedi Vedress Istvántól való, aki 1805-ben »A Tiszát a Dunával öszve kaptsoló ujj hajózható csatorna« címmel egy kis könyvecskében fektette le a csatorna meg­építésére vonatkozó gondolatait, ő a csator­nát Szegedre akarta vezetni és a régi várat megfelelő átalakítás mellett gabona-tárháznak szerette volna felhasználni. Könyvében még a tervezett tárház is le van rajzolva, amelyet köröskörül csatorna vesz körül, ahol a gabo­nával megrakott uszályok horgonyoznak. A negyvenes években Beszédes mérnök volt a csatorna gondolatának legerősebb propa­gálója. A Pest—Dabas—Bugac—Orgovány— Szeged útirányt javasolta. Az ő tervével kap­csolatosan a Duna-Tisza csatornáról széles­körű vita indult meg az akkori sajtóban, amelyben a régi Iparegyesület orgánuma, a Hetilap vezetett. A Hetilap hasábjain egymás­után szólaltatja meg a hazai és külföldi szak­értőket, közöttük Clark Ádámot is, akit Széchenyi a Lánchíd megépítésére hozatott Angliából Magyarországra. Meglepő ezeknek a negyvenes évekből való cikkeknek, véleményeknek és­ szakértői nyilat­­kozatoknak a bizakodó hangja. Szinte az cseng ki belőlük, hogy csak akarni kell a csatornát és feltétlenül meglesz, még pedig rövidesen. A csatorna még­sem lett meg. Ezúttal a tervet az önvédelmi harc temette el. Az ötvenes évektől kezdve a csatorna ügye nagyon hosszú időre lekerült a napirendről, nem mintha az abszolutizmus idejének csá­szári kormánya, vagy 1867 után az új magyar kormány érzéketlen lett volna technikai kér­dések iránt, hanem azért, mert világszerte a vasútépítés foglalta le az államok és a köz­­­gazdasági élet anyagi erejét. Csak a vasútháló­zat kiépítése után tűzte Hieromnyi, majd Kos­suth Ferenc kereskedelmügyi miniszter a csatornaépítés ügyét ismét napirendre. Az­ eredmény nagy tanácskozási jegyzőkönyvek­ben és szakvéleményeket tartalmazó kötetek­ben van lefektetve. Hogy ezekkel a tervekkel mi történt, azt már a mostani újságolvasó közönség is nagyon­ jól tudja. Elvesztek a világháború vérzivata­rában. Ma, a csatorna gondolatának kétszáz­esztendős jubileumán, megint tárgyalnak a Duna-Tisza csatorna megépítéséről. Vájjon, hány jubileumot fognak még ezek a kétszáz­ esztendős tervek megérni? Félselyem esőernyők 10 részes divatos kivitelben io.­ Pengőtől feljebb Kötött ruhák, kabátok, pulloverek a legjobb és legfinomabb Selyem, Flór é* Gyapjú** harisnya különlegességek Selyem, Flór é, Gyapjú** j nadrágok nagy választékban Zacharias Hammerli bőrkertyű­k, cérna és svéd kerlyók Káldor J.és T» 1 Kárász ucca 8. Szeged. Telefon 11—02 Dozzi József szalámigyár rt. Budapest-Rákospalota. ^ Világmárka­ kivitelben, a legolcsóbb árakon legolcsóbban teszerezhetők NAGYTOMBOLAESTELY zna és minden vasárnap az Európa-kávéházban. Szolid és figyelmes kiszolgálás. Rendes kávéházi órák. Zene reggel 4 óráig. Szives látogatást kér Baksai Géza, kávés. HUH­­IU tégy-, pecsét-, kövesgyárűk, láncok. UliN­it? A kitűnő karórák, nickel és ezüstj I érák legolcsóbb készpénz árakon RahAe Amid! specialista órás és ékszerész^ DaDuS Hipau Oroszlán ucca 6. Óra- és ékszerkészítés, becserélés l­ass hfévi alkalmi vásári Sehol olcsóbban! SPITZER FERENC UTÓDA WOLF DEZSŐ KONICS S.’v^s. bőséges választékban kaphatók: Köb­ill mellény, Selyem­­hawl, „ pulover, Nyakkendő, ,, smoking, Bőrkezlyd­, ,, iweller, Sapka, „ harisnya, Esöernyő. ,, kezlyd­ AlsólrlkO Nőt, térds és gyermek fehérnemű. 653 . '■ csali v íoyelnál Szeged, Takaréktár u. 8. Telefon 6-45, 10-45.

Next