Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)
1928-05-22 / 115. szám
CMSOHAGTAKORSZÁG ~/92. május 12.-r són. Két óra hosszáig szakadatlanul tartott a felwn aM»i Jernay-ház felöti részen érkeztek a falvak,anyák, városok népei. Asszonyok, lányok szines, tarka-barka csoportjai. Jött a többi között Sándorfalva, Dorozsma, Orosháza, Szentes, Vásárhely, Szőreg, Algyő, Köbekháza, Somogyi-telep népe, a tanyavilág. A városháza előtti részen nagy az izgalom. Itt javarészt nők gyülekeznek: a nőegyletek és a leányegyletek. Sorjában állanak a Szegedi Katolikus Nővédő Egylet, a Lorántffy Zsuzsáina Egyesület, a Szegedi Zsidó Nőegylet, a Szegedi Zsidó Leányegylet, a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet, a Szegedi Evangélikus Nőegylet, a Szegedi Görögkeleti Nőegylet, a Mansz. magyarruhás asszonyai és leányai. Édesbús magyar zene zendül fel a magasban. Toronyzene. A közgyűlési terem ezalatt zsúfolásig megtelt, míg a Feketesas uccai bejárónál pompás díszmagyaros öltözetű urak, köztük munkaruhában a sajtó képviselői, gyülekeztek. Dr. Szalay József, Buócz Béla, Berzenczey Domokos, vitéz Fegyveres tábornok, dr. Tóth Imre, dr. Pap Róbert, dr. Pálfy József, Fluck Dezső, dr. Hainiss Elemér, dr. Sós hódmezővásárhelyi polgármester, dr. Hajnal István, Chatricis Lajos, Pollner Ödön, Fodor Jenő, dr. Gyuritza Sándor, Molcsay Zoltán, Szatmáry Tihamér, Kun Béla, Bokor Pál és mások voltak még ott Egyszerre feltűnt Nagy Emil, a volt igazságügyminiszter termetes alakja. Azonnal nagy udvara támad. A többi között ezt mondja: — A béke kedvéért kell a határkiigazitás, de a célkitűzésben mérséklet, a kivitelben erély. Ekkor már a várakozás izgalma tetőfokra hágott A fotóriporterek és filmoperatőrök munkárakészen állanak. A bejárattól fél a közgyűlési teremig cserkészek álltak sorfalat. Az uccán pedig végeláthatatlan sorokban vonul a nép rengeteg irredenta táblával. Ilyenek voltak: »Vem, nem soha — no, no never*, vagy »Négy Elszász egy helyett«, ■»Vesszen Trianont, *3^00.000 magyar idegen rabságban*■ Azután üdvözlő táblák: "Éljen Anglia*, »Éljen Esmond Harmsworth«1, »Éljen ford Rothermere«. . Példás rend mindenfelé. Sehol semmi zúgolódás, panasz, összezsúfoltság, ami fölöttébb helyes, mert a nap egyre égetőbben tűz alá. Késés. A díszmagyaros urak idegesen nézik az órákat. 15 perc késés, 20 perc. A falnál ismerős arc boldogan köszöntget. Szegény Szűcs Laci négyszáz darab levelezőlapot szorongat a kezében, ötezer aláírást gyűjtött a tömegben néhány kislánnyal, boldog, hogy átadhatja Harmsworthnak. Még nem kezdődött semmi, de már a mentők vagy harmincszor szedik ki a tömegből az ájultan összeesetteket. ' "V ■ Harmsworth Féltizenkettőkor nagy izgalom a városháza Feketesas uccai kapujában. Egy kis cserkész kiállt az út közepére és tele tüdővel kezdte a generalmarsot. — Jön Harmsworth! Három autó rohan el a kapu előtt, a negyedikben, egy gyönyörű Rolls-Royce, kocsiban ismerős arc mellett — dr. Somogyi Szilveszter polgármester — ifjú és mosolygó angol ur ül, lord Rothermere fia. Viharos éljenzéssel fogadják, Bokor Pál lelkes szavakkal megérkezik üdvözli mint a magyar igazság legnagyobb szószólójának fiát«. Berregnek a mozigépek, ezernyi fényképezőgép csattan. Harmsworth mosolyogva áll autója előtt egyszerű, de kitűnő szabású szürke zakóban, szürke feketepettyes a nyakkendője, kezében keménykalap és sárga szarvasbőr -keztyü. Piros szőnyegekkel leterített és pálmákkal gazdagon feldíszített után halad fel a közgyűlési terembe, ahonnan rövid egy-két percnyi tartózkodás után kimegy az erkélyre. Ves~szen Trianon, vesszen Trianon!!! Nagygyűlés 30.000 ember részvételével Felejthetetlenül lenyűgöző látvány! Olyanok szerint, akiknek gyakorlatuk van a tömegek felértékelésében, ötvenezer ember volt együtt Osztály és felekezeti különbség nélkül testvéri egyetértésben ölelkezett össze Szeged és a környék magyarsága. Egetverő éljen, hiphip-hurrá harsogott, amikor Harmsworth megjelent az erkélyen dr. Somogyi Szilveszter, dr. Rassay Károly, gróf Zichy Ernő, Várhelyi József, Szalay Ilonka, néhány angol és magyar újságíró kíséretében. Harmsworth láthatólag elbűvölten nézte a csodálatosan színpompás képet A remekbe készült tükörpark közé beékelt embererdőt. Áhitatosan szálltak a magasba a Himnusz hangjai. — Mister Harmsworth — kezd beszélni dr. Somogyi Szilveszter — tisztelettel felhívom a figyelmét, hogy az alatt a három és félórás út alatt, amig a fővárosból ideérkezett az országnak majdnem az északi határától a déli határra tette meg az utat. Amikor először mondja ki a polgármester Rothermere nevét, olyan éljenzés zúg fel, aminőt még nem hallott Szeged. Extázisban kiabálták az emberek: — Vesszen Trianon, vesszen Trianon!!!, A megafonok harsogva hordják széjjel a legtávolabbi sarokba is Somogyi szavait: — A mi országunk halálos betegsége a trianoni szerződés... — Vesszen Trianon, vesszen Trianon!!! Minden mondatnál felzúg a harsány éljenzés, mámoros, lelkes ünneplés. — Nagy bűne volt a békekötésnek a trianoni határoknak igazságtalan, gondatlan és vétkes megállapítása, de még nagyobb volna azoknak fentartása — fejezte be a polgármester határos beszédét. Perceken át zúgott az éljenzés és taps. Dr. Chatricis Lajos ny. főispán beszélt ezután hosszasan, közben Harmsworth állandóan mosolyogva szemlélte a gyönyörű látványt nyújtó káprázatos teret. * — Ilyen szépet még nem láttam — mondta a háta mögött ülő Zichy Ernő grófnak. — Ma, mi magyarok vagyunk a világ megnyomorított rabszolgái és elnyomottai — mondotta Cicatricis —, akiket a szerencsétlenségnek, sőt a gyűlöletnek szinte áttörhetetlennek látszó gyűrűje vesz körül. — A trianoni békének csúfolt hatalmi szó letépte az ország testéről a legértékesebb részeket, szétszaggatta vasúti és hajózási hálózatát, feldúlta egységes folyamrendszerét, a természet szeszélyének és gonosz indulata szomszédok önkényének szolgáltatva ki azt az egész világon párját ritkító, nagy műszaki tudással és áldozattal létrehozott vízszabályozási és becsapolási rendszert, amely a Duna—Tisza Jfe mellékfolyói völgyét ragályterjesztő mocsárból kultúrterületté fejlesztette. Azzal fejezte be Cicatricis szavait, hogy az innenső parton egy minden védőeszköztől megfosztott nép a korbács előtt nem hajlik meg, de a segítő és simogató kezet a hála könnyeiben füröszti. Dr. Somogyi Szilveszter Harmsworth köszönetét tolmácsolta Chatricis beszéde után, majd maga Harmsworth is odaült a megafon elé és a következő szavakat mondotta magyarul: — Éljen Szeged kedves népe! . . — Köszönöm önöknek! — Éljen Magyarország! Bokor Adolf a szegedi és szeged-vidéki kereskedők, Körmendy Mátyás az iparosok, Deák János a gazdatársadalom, Csajkás Bódog az egyetemisták és Fürdők Dezső a munkások nevében köszöntötte lord Rothermerét és fiát. Még a Good save the King, az angol Himnusz akkordjai csendülnek fel. A nagygyűlés után Harmsworthnak a közgyűlési teremben Várhelyi József prelátus átadta dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök levelét, amelyben Glattfelder elpanaszolja, milyen égbekiáltó igazságtalanságokat követtek el a románok egyházmegyéjében, amelyek végül az ő távozására is vezettek. ’ ’ ;. VV j Csiby Jenőné pár angol szóval köszöntötte Harmsworthot. Óriási a hőség a közgyűlési teremben, menne mindenki kifelé. Egy szép szegedi úrileány autogramot kér Harmsworthtól, akit most már az egész városi tanáccsal együtt sodor az áramlat kifelé. Viráge&öben a Klauzáltérre: Harmsworth a polgármester és Várhelyi prépost között gyalog indult el a Klauzál térre a díszmagyaros urak, a törvényhatósági bizottsági tagok, a fővárosi kísérőitől követve. Amerre elhaladt, a tömeg mindenütt viharosan ünnepelte, a szőnyegekkel leterített ablakokból virágokat dobáltak eléje. Valóságos virágesőben ért a Klauzáltérre, amely gyönyörűen fel volt díszítve. A Kiss-, a Lengyel-, a Kárász- és a Gál-ház ablakairól vagyonokat érő perzsák csüngtek alá és mindent elborított a virág. A Kossuth-szobor előtt A cigányok abban a pillanatban zenditettek a Rákóczi- indulóra, amikor Harmsworth karcsú alakja feltűnt a Kígyó uccában. A Rákóczi-induló akkordjai közben lépett a díszsátorba, amelynek környékét ismét a filmolperatőrök és fotóriporterek szállták meg. A bordóvörös drapériákkal, belül pedig szőnyegekkel nagyon ízlésesen díszített sátort a Lengyel Lőrinc-cég készítette. A sátorban a kíséret, az angol, a budapesti és a szegedi újságírók foglaltak helyet. És megkezdődött a felvonulás, ., Hatvanezer ember mami köszöntötte lord Ilyen hatalmas felvonulás A cigányok szünet nélkül húzták a Rákóczitndulót, a korzó felöl pedig hirtelen felcsillantak a lovasrendőrök sisakjai A lovasrendőrök diszszázada nyitotta meg a menetet. Lenge magyarban, piros lajbiban kétszáz főnyi lovasbandérium. Jött a bámulatosan jól összehangolt cserkészzenekar, vidáman fújva az ismert cserkészindulót. Nagyszerűen festettek a csinos cserkészlányok. Mosolyogva nézte őket Harmsworth, hiszen Anglia a cserkészek őshazája. A leánygimnázium hosszú soraiból most kilép az egyik diákkisasszony és fekete szalaggal átkötött virágcsokrot nyújt át Harmsworthnak. Külön hadsereg az iskolák és leventék. Az egyik iskola élén hét diák halad, mindegyikük mellén, a Trianon szó egy-egy piros betűje. Harmsworth előtt fomtot csináltak, majd hirtelen lekapták a táblákat és összetépték. Egyszerre egy alsóvárosi levente rugtatott lovon Harmsworth elé. Nehéz angol szavakat tör, de vitézül deklamál. Körülbelül ezt mondja: »ros, lelkes felvonulása Rothermere fiát még nem volt Szegeden — Magyarország ezer éve a magyaroké, adják vissza elrablóit határainkat. Viharos lelkesedés ünnepli a SzAK közel kétszáz főnyi leventecsapatát, amely címeres dresszében még a 6000 főnyi leventetömegből is messze kiemelkedett. Leventekerékpárosok bicikli kolonnékban felfejlődve, a felsővárosi leventeevezősök magasba tartott evezős lapátokkal, a dorozsmai »kis leventék« fapuskákkal. — Hogy ezt nem érhette meg szegény Tóth Károly — mondja valaki a díszsátorban s meghatóban gondolnak a tragikus végű professzorra, aki ennek az ünnepségnek kezdeményezője volt. Sportszövetségek, sportegyesületek, egyetemi hallgatók következnek. Ott áll a sátor előtti dobogón Harmsworth és nem győzi mosolygással, integetéssel viszonozni az ovációt. Trianoni nagy fajelvényt hoz eléje egy küldöttség. — Vesszen Trianon! és földhöz válti&k » felvinvi amely bangóé