Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-01 / 123. szám

SfeSSÍSSKSffiSSSSK Péntek, 1928 június 1 ítális önKönyvtár «• Jegyiroda: Aradi 9 <9­0 ucco S. Telefon: 300. ^ Nyomda: l»w . ____ _ _ . I.lpöí ucco lí*. Telefon: 10--34.« » « » « » IV. CVIOly £ klXk 1a3. SZcUXI MAKO : S­.crke»k­öjég «> kiadóhivatal: Uri ucca 6. Telefon: 131. tzom.« »«»«« HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : SzerketzlAtC« «» kiadóhivatal: AndrAuy ucca 23. teletop: 49. »zóm. <«» «» « » « » « » Kiallzä<C$: Ara ^ovstjib 3-20 vidéken és a WvGro»ban 3-00. kUUÖldön 00-40 pengő. Egyes izém 1», Valér­ «»Ünnepnap 24 filler Erkölcs Minden időben akadtak emberek, akik mint közéleti tényezők kívántak szerepelni és szót vinni azon a jogcímen, hogy ők igen hangosan reklamálták az erkölcsöt. Mindig­­ voltak, akik ■­ politikai és társadalmi solymári rózsaleány babérjaira áhítoztak és mivel ezek elnyerésé­ihez inkább egy negatívum szükséges, mint sok pozitívum, azért ez a pálya aránylag könnyen termett pálmákat az illetőknek Igaz, hogy ezek az urak az erkölcsöt magát­­ egy kissé megszükítve értelmezték. A rek­lamációjuk szinte kizárólagosan arra az Aránylag keskeny területre szorítkozott, amely mi ágyékok között foglal helyet. Hogy egészen­­ tudományosan fejezzük ki magunkat, ezek a N­ehérlelkű urak rendszerint a nemi erkölcsöt sértették, amikor általában és különösen er­kölcsöt prédikáltak. Pedig mi ez a tenger Sima tükréhez képest, ahogy a régi dráma­író mondja, micsoda vakondokszemlélet és bétatávlat az, amely nem érzi és nem tudja, mélységes átérzéssel és magasztos öntudattal, hogy az erkölcs egy világ, hogy minden, ide minden az erkölcs körébe tartozik, ami emberi megmozdulás és életjelenség adódik ezen a földön és hogy a nemi erkölcs csak­­egyszerű járuléka és függeléke annak a bi­zonyos erkölcsnek, amely egyéneknek és nem - se­lékeknek egész életében és szellemében meg­nyilatkozik Vannak, akadnak, akik a fajfentartás puszta tényét bizonyos megütközéssel és méltatlanko­dással fogadják, akik szemérmes pirulással fordulnak el attól a valóságtól, amely az élet minél dúsabb és erősebb folytatását akarja és tekire az emberi életkor legvégső határáig nem bírják sehogy sem kiheverni azt az irtózatos nagy csalódást, amely akkor érte őket, ami­kor a gólyáról szóló bűbájos és illedelmes Vajkam­ese illúziójából felébresztette őket. egy vasorrú bábaasszony. Ezek az egyszerű és jámbor lelkek állandóan erkölcstelenség után szimatolnak, nyilvános és magán helyieken. Is közélet terein, az újságok és a mozik lepe­dőin, de különösen a színházakban Élőb­ől, hátulról megnéznek minden darabot, kivált­képpen minden ruhadarabot a világot, jelentő deszkákon és keresik, kutatják, távcsövei és fői fel azt a bizonyos határt, amely az ő szem­­mértékük szerint az erkölcsöt és az erkölcs­telenséget elválasztja. Ezek a válogatós és ké­nyes urak szerfölött nagy előszeretettel hasz­nálják a disznóság, a szemét, a lerakodóhely, a trágárság, az aljasság, a szemtelenség és egyéb szavakat, amelyeknek puszta említé­sekor bizonyos morális megkönnyebbülést érez­nek. Hogy az ő mentalitásuk miért vonzódik éppen ezekhez­ a szemenszedett kitételekhez, az előttünk rejtély marad, ezt talán Freud professzor behatóbb analízise tudná megfe­lelő módon kimutatni. Mindezeket természetesen nagy általános­ságban mondottuk egy bizonyos közéleti em­bertípusra, de ami különösen a szegedi vi­szonyokat illeti, nálunk egy idő óta egészen összetévesztik némelyek az allegóriát a filo­­zófiával. Mi már nem először hirdetjük, hogy a művészetben (és részben, de csak igen Iis­­ részben a színházat is a művészethez szá­mítjuk) egyetlen erkölcs van : ez a tehetség. Egészen egyszerűen, ami tehetségtelen, az er­kölcstelen, akármiféle hazafias vagy más egyéb magasztos fémjelzéssel mutatkozik is. Éppen ezért meg kell mondanunk világosan és kereken, hogy mi egyáltalában nem va­­­gyunk úgy megelégedve a szegedi színház mai irodalmi és művészeti vezetésével, prog­ramjával, irányával és szellemével, mint amennyire alapjában véve meg van elégedve az a jámbor és csöndes mentalitású szín­­ügyi bizottsági úr, aki a jobb szélső pad­sorból csütörtökön este olyan viharosan és lágyan fuvolázta az erkölcsöt Mi ezzel szemben azt vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy a szegedi városi színház a házi kezelés első esztendejében éppen iro­dalmi és művészi program tekintetében egé­szen értelmetlenül és céltalanul, dísztelenül és sikertelenül lavírozott, hogy a szegedi szí­n­házi kultúra nívója egyre jobban és gyorsab­ban halad a mélypont felé és hogy e téren csak állandó ígéretek és fogadkozások van­nak, de gazdája végül soha se akad se egyik­nek, se másiknak. Egy színház művészi er­kölcsét nem a rendőrség ellenőrzése garan­tálja, mint ahogy­ a művészi lelkesedés láng­jait sem az inspekciós tűzoltó gondjaira bíz­zák! Még egyszer ismételjük és nem lehet elég­szer ismételni: a művészet nem erkölcsrendé­szeti és nem közigazgatási, valamint nem is köztisztasági feladat és aki ma, a huszadik század harmadik évtizede végén, Európa kö­zepén igazi színházi kultúrát akar adni, an­nak valamivel többet kell tudnia annál, hogy mi a pikáns és mi a decens és aki művészi kérdésben véleményt nyilvánít, annak leg­alább a modern esztétika alapfogalmait kell ismernie! 'Peking eleste küszöbön áll A déli csapatok egészen a kínai falig nyomulnak előre (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Pekingből jelentik : Tokiói jelentések szerint Peking eleste küszöbön áll. Tokióban azt hiszik, hogy a délkínai csepaiok Tiencsin és Peking elfoglalása után egészen a kínai fa­lig fognak előnyomulni. Tiencsinben minden intézkedés megtörtént a külföldi állampolgá­rok élet- és vagyonbiztonságának megvédé­sére. A japán parancsnokság közölte a kí­nai hatóságokkal, hogy a város közvetlen környékén 16 kilométeres körzetben nem tűr katonai hadműveleteket, attól azonban nem zárkózik el, hogy a tiencsini vasútállo­mást katonai csapatszállításokra használ­ják fel. Tokiói hivatalos forrásból származó közlé­sek szerint meg van a remény, hogy Csang-Cso-Lin visszavonulása Peking és Tiencsin eleste után ismét helyre áll Kína egysége. Aggodalomra csak az ad okot, hogy a vis­­­szavonuló északkínai csapatok esetleg ra­bolni és fosztogatni fognak. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése­i Washingtonból jelentik: A japán főhadiszál­lás értesülése szerint Csang-Cso Lin tábor­nok, az északi kormány feje elrendelte Pe­king katonai kiürítését. Az északi csapatok Pekinngben időző hadosztályát a város kiürí­tését már meg is kezdték és Mukden irá­nyába vonulnak vissza. A japán főhadiszállás véleménye szerint a délkínai nacionalista csapatok talán már holnap, legkésőbb hol­napután bevonulnak Pekingbe. , A paraszt-demokrata koalíció vádat emel Korosec belügyminiszter ellen A szerb csendőrség brutalitásai miatt Jugoszláviában megismétlődtek a véres tün­tetések a nettunói egyezmény ellen (Budapesti tudósítónk telefon­jelen­tése.) Belgrádból jelentik: Az olaszellenes tünte­tések egyes vidéki városokban még mindig tar­tanak. Tegnap Zimonyban, ma pedig Eszéken vol­tak tüntetések a nettunói egyezmény ratifikálása ellen. Belgrád uéráin ma ismét nagy tömegek vonultak fel,­ főleg diákok akik közül a rendőrség négyet letartóztatott. A Rjecs és a Noveszti cima esti l­apokat a rend­őrség lefoglalta a tüntetésekről szóló hírek és a rendőrség magatartását bíráló cikkek miatt. A rendőrség közölte a paraszt-demokrata koalí­cióval, hogy­ a belügyminiszter a vasárnapra Du­­nákra és Eszékre összehívott gyűléseket betiltotta, mert valószínűleg ott zavargások történhetnek. A tüntetések természetesen erősen foglalkoztatják a különböző politikai pártokat. A paraszt-demok­rata koalíció a szkupstina mai viharos ülése után megállapította, hogy a tegnapi véres ese­ményeket a csendőrség provokálta, amely állati nyerse«séggel nemcsak a l­lntrtőket, hanem a békés járókelőket is megtámadni. A paraszt-demokrata koalíció üléséről kiadott kommüniké a csendőrség magatartását a civilizáció szégyenének nevezte. A kommünikében parlamenti vizsgálatot követelnek és megállapítják, hogy Olaszországban állandóan megismétlődnek a tüntetések Jugoszlávia ellen, en­nek dacára az olasz kormány egyetlenegyszer sem ontotta olasz állampolgárok vérét. A koalíció elhatározta, hogy a rendőrség bru­talitása miatt vádat emel Korasec bel­ügymin­iszt­­er ellen. Vihar a szkupszinában A szkupstina ma délelőtti ülését a parlament folyosóin izgatott jelenetek előzték meg. A kép­viselők csoportokba verődve vitatkoztak az éj­szakai tüntetésről és a rendőrség működésérő­. Mikor aztán Ferh­ Nikola elnök megnyitotta az ülést s néhány szót szólott, az ellenzéki padokon leírhatatlan botrány kerekedett. A horvát naraszt-

Next