Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-01 / 123. szám

1928 junios 1. DÍLMAGY­ARORSZÁG Iparosvezetők­ rendőri megfigyelés alatt Asc iparosválassolás epilógusa a kih dgási bíróság előtt (A Délmagyarország munkatársától) Érdekes kihágási tárgyalás folyt ma le a szegedi rendőrbíró­ságnál. Gombos István ás Berg Já­nos, az ipartestületi választáson rész­tvett baloldali iparosok vezetője állott dr. Stadler István ren­dőrbíró előtt. A vád az volt ellenük, hogy hatósági engedély nélkül terjesztették iparostársaik között a választási röpcédulákat és hogy olyanokra bíz­ták a terjesztést, akiknek erre hatósági igazol­ványuk nem volt. Gombos István és Berg János elmondották a rendőrbiró kérdésére, hogy az egyik szegedi nyom­dában rendelték meg a kérdéses röpcédulákat és a nyomda felszámította nekik a hatósági engedély megszerzésének diját is. Ezt a dijat le is fizették Szeged szab. kir. város hirdetési vállalatánál, a város hirdetési vállalata nyugtatta is, mint a lap­terjesztési engedély diját és igy joggal voltak abban a feltevésben, hogy a városi hirdetési vál­lalat a terjesztési engedélyt kieszközölte. Érdekes adatok merültek fel a tárgyaláson a tekintetben is, hogy az ipartestületi választásokat megelőző időben milyen intenzív rendőri felügye­let alatt állottak egyes iparosok. A detektívj­elen­tésből ugyanis kiderült, hogy Gombos István a röpcédulákat becsomagolni vitette­­ üzletéből a alig vitték el azokat pár lépésnyi távolságra az üz­lettől, a detektívek a vastag csomagoló papíron keresztül is észrevették, hogy hatósági engedély nélkül terjeszteni szándékos röpcéduákat tartat­ A rendőr bíróság 40-40 pengő pénzbüntetésre ítél­te a két iparost, a büntetés végrehajtását azonban felfüggesztette, tekintettel arra, hogy a vádlottak tisztes iparosok, akik az iparos mozgalomban elő­kelő pozíciót töltenek be, hogy a kihágást a választások izgalmában követték el és egyébként is teljes jóbiszeműségük be­igazolást nyert. Ismét éles bírálatot mondtak a közgyűlésen a városi üzemekről Nagy vita a színház »»erkölcsi Irányításáról« — feleke­­­zeti motívummal — Heves összetűzés Pásztor József és Tóth Imre között (A Délmagyarország munkatársától.) A­ törvényhatósági bizottság közepes érdeklődés mellett folytatta csütörtökön délután a má­jusi közgyűlés tárgysorozatának tárgyalását. Az ülés azért mindvégig izgalmas volt, kemény bírálatok hangzottak el a városi üzemek mű­ködéséről és a szenvedélyek ismét kirobbantak a színházi vitában, amelynek keretében dr. Tóth Imre színügyi bizottsági tag uj iro­dalmi szabályt állított fel. Szerinte egy szin­­darabban az asszony mm csalhatja meg az urát. Egyéb baj nem történt A városi üzemek részére egymillió pengő váltókölcsön felvétele vált szükségessé. A köl­csönre — mint ismeretes — három ajánlat érkezett be. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 9 és félszázalékos kamatláb mellett aján­lotta fel a kölcsönt. A Csongrádi Takarékpénz­tár hasonló ajánlatot nyújtott be azzal a ki­kötéssel, hogy a váltókölcsön azonnal és tel­jes egészében veendő igénybe. Az Olasz-Ma­gyar Bank csak dollárra szóló ajánlatot nyúj­tott be, azonban 7,92 százalékos kamatlábbal. A­ pénzügyi bizottság az ajánlatokat felülvizs­­gálta és úgy találta, hogy az Olasz-Magyar Bank ajánlata alkalmatlan, mert a dollár­­kölcsön kezelése nehézkes. A pénzügyi bi­zottság a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánlatának elfogadása mellett döntött A vá­ros tanácsa ezért a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánlatának elfogadását kérte annak el­lenére, hogy a Csongrádi Takarékpénztár utó­lag már módosította ajánlatát és hajlandó részletekben is folyósítani a kölcsönt Módo­sító ajánlata azonban későn érkezett be és így az — a tanács szerint —­ nem vehető figye­lembe. A hozzászólások során Hoffer Jenő azt in­dítványozta, hogy az üzemek részére a Pénz­intézeti Központtól vegye fel a város a köl­csönt Ha ez lehetetlen, úgy a közgyűlés az Olasz-Magyar Bank ajánlata mellett döntsön, mert ez a legolcsóbb és a legelőnyösebb. A pengőkölcsön kamatlába nem stabil, míg a dolláré az. Meg van arról győződve, hogy a pénzügyminiszter nem tesz kifogást a dollár­­kölcsön felvétele ellen. Dr. Farka Lajos az üzem­ek okszerűtlen gazdálkodásáról beszél. Először is sok a feles­­le­ges üzem A téglagyár felesleges- Különben mindenhol a protekció érvényesül. Schütz Ist­ván gazdásznak tette meg sógorát, Várkonyi Jenőt Polgármester: Nem engedem meg, hogy egy köztiszteletben álló polgárt gyanúsítson ! Fajka: Ott van a polgármester első unoka­testvére. ft köztisztasági hivatal vezetője. Polgármester: Nem hiszem, hogy első-Fajka: De én tudom. Azt is tudom bizonyí­tani, hogy Papp Ferenc még a gyermekeit is autón viteti az iskolába. Persze a polgár­­mester az unokaöccsét nem meri bántani. Polgármester: Felszólítom a bizottsági tag urat, hogy vádjait mondja jegyzőkönyvbe és fia állítása igaz, úgy Papp Ferencet szigorúan megbüntetem. — Hát az én delikvensemet,­­Berzeneseyt mikor bünteti meg — szólt közbe óriási derült­ség közben Balogh Lajos. Polgármester: Az a bíróság dolga és nem az enyém. — Indítványozom — mondotta Fajka —, hogy a felesleges üzemeket szüntessék meg, mert így a felveendő kölcsön nagyrétze másra is fordítható. Balogh Lajos a várnai tisztviselők körutazá­sai ellen tiltakozott. ________ Wimmer Fülöp: Fajka Lajos felszólalásával nagyrészben egyetértek. Nagyon szeretném, ho­gy kissé szétnéznénk az üzemek portáján. Az egymillió pengős kölcsönről szólva, meg­világítom­­ at pénzügyi bizottság álláspontját A pénzügyi bizottság ragaszkodott az aján­latok eredeti értelmezéséhez. Az ajánlatok kö­zül egyedül a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánlata volt a legmegfelelőbb. Indítvá­nyozom azonban, hogy a város próbálkozzon meg a Pénzintézeti Központtal. Ezért indít­ványozom, hogy a kölcsön ügyét vegyük le a napirendről. Dr. Tóth Imre indítványában az erkölcstelen színdarabok szín­­rehozatala ellen tiltakozik. Megállapítja, hogy amióta a színház házi­kezelésben van, mind több jóizlést bántó szín­­darab kerül előadásra. Ezért indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy tiltakozik az erkölcstelen darabok színrehozatala ellen. A tanács javaslatát dr. Pálfy József ismer­tette. A javaslat szerint a város tanácsa is egyetért abban, hogy a városi kezelésben lévő színházban erkölcstelen darab nem ad­ható elő. Kijelenti azonban a tanács, hogy a színház műsorát a színház igazgatója a szín­ügyi bizottsággal egyetértve állítja össze és így nem lehet szó arról, hogy a kellő ellen­őrzés hiánya miatt a városi kezelései szín­házban erkölcsrontó darab színre kerüljön. Ezért kéri az indítvány mellőzés­ét­ ! A felszólalásokra a polgármester válaszolt: ígéretet tett arra, hogy a Pénzintézeti Köz­pontnál megérdeklődi a kölcsön felvételének le­hetőségét, kijelenti azonban, hogy a kölcsön sürgős felvételére szükség van, mert a városi főpénztár nem lehet pénz nélkül. Az üzemek közül az autóbuszüzem 260 ezer pengővel tar­tozik, a mezőgazdasági 30, a zálogházi 400, a téglagyár 127, a köztisztasági üzem pedig 80 ezer pengővel tartozik. A tartozások összegei majdnem egymillió pengő. Felesleges üzemek nincsenek Az autóbuszüzem nélkülözhetetlen, a mezőgazdasági is az. A téglagyárat idővel eladnánk, ha az ottani alkalmazottak jólétét­ biztosítani tudnánk A zárszó jogán Fajka Lajos, majd Wimmer, Fülöp szólalt fel. Arra kéri a tanácsot, hogy várjanak a kölcsön felvételével Néhány nap­ múlva a város már megtudhatja, hogy a Pénzintézeti Központ ad-e kölcsönt. Ezután a polgármester szavazásra tette fel a kérdést A közgyűlés nagy többsége a tanács javaslatát fogadta el. Dr. Korpássy Elemér árvaszéki ülnök ma­gasabb fizetési osztályba való besorozását kéri. A tanács a kérelem elutasítását indítványozza­ Szivessy Lehel és Kormányos Benő kérik, hogy a közgyűlés teljesítse az árvaszéki ülnök kérését. Somogyi Szilveszter véleménye sze­rint a városnak 44 főtisztviselője kérheti ha­sonló alapon és joggal előléptetését. — Ezen az alapon Berzenczey Domokos is Előléphet. Ezt magának mondom Balogh Da*­jes. Balogh: Berzenczey mehet kegyelemben nyugdíjba. Az előléptetés kérdésénél heves vita fejlő­dik ki. A közgyűlés végül jó nagy többséggel a tanács elutasító javaslatát fogadta el. A közgyűlés titkos szavazással dr. Szelest, Józsefet és dr. Temesváry Lajost választotta meg az iskolaszék megüresedett tagsági he­lyeire. Több jelentéktelen pont letárgyalása után­ az indMrtagok következtek. Dr. Lippay Lajos indítványában azt kéri, hogy a polgármesternek Esmond Harms­wort­hoz intézett beszédét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítsék meg. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. Balogh Lajos három indítvánnyal szerepelt A tanács mindhárom indítványt elutasító ja­vaslattal terjesztette a közgyűlés elé. Balogh­ Lajos felszólalásaiban viharos derültség kö­zött emlegette a »szénügyet«, támadta a vá­rosi mérnökséget. Kijelentéseit állandó közbe­­szólások k­érték Frankl Antal indítványában a Szilléri-iskola előtti nyílt árok megszüntetését kéri. A tanács az indítvány értelmében javasolja a nyílt árok megszüntetését. A közgyűlés a tanács ja­vaslatát elfogadta. Dr. Sereghy Mátyás a szaty­­mazi szeszfőzde telkének , épületének meg­vételét indítványozza. A tanács az indítvány elutasítását kéri- A közgyűlés a tanács javas­latát magáévá tette. Tóth Imre: A tanács javaslatát elfogadnám, ha közben a más mentalitású sajtó meg nem támadott volna. Véleményem szerint a szín­háznak nem az a feladata, hogy jövedelmet hozzon, hanem, hogy a kultúrát terjessze A Nászéjszakának már n­eme is különös volt. De erkölcstelen volt maga a darab is. Az elő­adás után többektől hallottam, akik a darab erkölcsi tendenciája ellen kifogást emeltek, még zsidóktól is Pásztor József: Visszautasítom! Ilyeneket ne tessék mondani Vannak a zsidók olyan er­kölcsösek, mint az úr. Wimmer Fülöp is élénken tiltakozik Tóth Imre kijelentése ellen, aki magyarázgatni pró­bálta, amit mondott, majd felszólalását azzal fejezte be, hogy az erkölcstelen darabok elő­adását elítélő határozatot közölték a szinigaz­­gátéval.­­ •> >­­­ - „Szegeden erkö­lcstelen színdarab még nem került színre”

Next