Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-02 / 222. szám

5928 október 2. IJÉLMAGYARORSZ/HÍ A­ Szegedi Munkaadók Szövetsége újból kollektív szerződést kötött a munkássággal Megmarad az index is (A Délmagyarország munk­atársától.) Mint ismeretes, a Szegedi Munkaadók Szövetsége a nyár folyamán felmondta a szakszervezetek­nek a kollektív szerződést, amelyet 1927 őszén kötöttek egy munkaévre. A szerződések felbon­tása annak idején feltűnést keltett. Mintegy két héttel ezelőtt azután a tárgyalások újból megindultak abban az irányban, hogy a Mun­­­­kaadók Szövetsége és a szakszervezetek között ismét megkössék a kollektív szerződést. A Szegedi Munkaadók Szövetsége ebben az ügyben hétfőn este Pongrácz Albert elnök­letével ülést tartott, amelyen az igazgatóság elvben kimondotta, hogy, a szakszervezetekkel 1928 október elsején kezdődő hatállyal egy év tartamára munkabérszerződést köt. A Szegedi Munkaadók Szövetsége a legkö­zelebbi napokban megkeresi a szakszerveze­teket, hogy a munkabérmegállapodásra vo­natkozó szerződéseket előkészítse. Azt is elha­tározta a szövetség igazgatósága, hogy a jö­vőben is változatlanul fentaetm a* ixfrtavxaxsd­­szert. A szegedi munkásság érdeklődéssel várta a Munkaadók Szövetségének döntését és most nyugalommal fogadta a kollektiv­ szerződés megkötésének tényét T ’ Gyilkosság tanyán Egy parasztlegény agyonütötte ez apját (A Délmagyarország munk­atársától.) Hétfőn délután szűkszavú jelentés érkezett az ügyész­ségre a kisteleki tanyák között cirkáló csendőr­­őrstól. A csendőrök azt jelentették, hogy a Kistelekhez tartozó 215. számú tanyán Juhász Antal parasztlegény agyonütötte az apját, idő­sebb Juhász Antalt. Hogyan és miképen történt a gyilkosság, mi­lyen előzményei voltak a véres tragédiának, arról nem emlékezett meg a csendőrőrs táv­irata, ezért Liszkay Lóránt ügyész és a vizs­gálóbíró még hétfőn a jelzett és Majsához közel eső tanyára utaztak ki, hogy a gyilkos­ságot minden részletében tisztázzák és a gyil­­i­kos fiút — aki egyébként már a c­eruiőrök­­­­ foglya — kihallgassák. ’ *y" 3 Szives figyelembe! Az idény első grandiózus filmje! Ha az Istenek összefognak. 1 Szebb, mint a Gyűlölet földjé, s meghatóbb, mint a Négy fivér, szívbemarkolóbb, mint a Fehér apáca csütörtökiés Budapesttel egyszerre a Belvárosiban Éles támadás a közgyűlésen a szigorú színikritikát író sajtó ellen A színház intendánsa nem közli azokban a lapokban a színházi kommünikéket. A közgyűlés elfogadta a városi háztartás költségvetését 50 százalékos lesz a pótadó amelyek „támadják“ a színházat (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn végérvényesen lecsökkent érdeklődés mellett folytatta a törvényhatósági bizottság a költ­ségvetés tárgyalását Balogh Lajos volt ismét az első beszélő. Azt kí­vánja, hogy a közgyűlés már most kösse le a fogadalmi templom alapjához tartozó bér­­földek jövedelmét. Wimmer Fülöp állást foglal Balogh javas­lata ellen, mert a döntést ma még korainak tartja. A tanács Wimmer Fülöp álláspontját tette magáévá és a közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta a tanács javaslatát. A szegényügyhöz Hoffer Jenő kért szót, úgy tudja, hogy a szegényügy rendezése céljából a város ható­sága tárgyalt az egyházakkal. A tárgyalások eredményét nem ismeri senki. Tájékoztatót kér a tanácstól. A polgármester válaszában elmondja, hogy a tárgyalások konkrét eredménnyel nem vég­ződtek eddig. Kormányos Benő a városi tisztviselők tanulmányi segélyéről beszél. A közgyűlés még a múlt évben hat­ezer pengőt szavazott meg erre a célra. Tu­domása szerint ezt az összeget még nem hasz­nálta fel a város. Indítványozza, hogy a fel­vett összeget tényleg költse el a város. Maga a polgármester vállalkozott ilyen külföldi ta­nulmányú­tra. Majd el is megyek, ha — akarok, — mondja a polgármester. Balogh Lajos a hősök emlékművének fel­állítását sürgeti és kijelenti, hogy Magyaror­szág elégtételt akart a háborúval a Csehor­szág iránt rokonszenvező trónörökös pár meg­gyilkolásáért. Bokor Adolf szólal fel. — Balogh Lajos kijelentése fölött nem me­hetünk el szó nélkül, mert Magyarország soha a háborút nem ak­arta­ betekerni szer­ilt? lett és leigáztatott. Ezt le kell itt a közgyűlési te­remben szögezni. (Helyeslés.) Wimmer Fülöp szintén szükségesnek tartja, hogy a város vezető tisztviselői külföldi ta­­nulmányutakat tegyenek. Gárgyán Imre a hősi temető örökmécsesére kér pénzt. _ Ezután Wimmer Fülöp személyes kérdésben szólal fel. Balogh Lajos legutóbb kijelentette a közgyűlésen, hogy Wimmer nem fizet városi pótadót Ezzel szemben bejelenti, hogy a múlt évben fizetett 9000 pengős tant­emadója után 1800 pengő pótadót fizetette ■— Én a városi adóhivataltól kaptam az információt, amelynek alapján fentartom, hogy Wimmer egy fillér pótadót sem fizet, — kiáltja dühösen Balogh. — Én meg kijelentem, hogy ez az információ hamis, nem igaz, — mondja Wimmer. A vita közben a főszámvevő zavartalanul ismerteti a költségvetés következő tételeit Dr. Lippay Lajos a piacrendezést sürgeti: Balogh Lajos a pálmaház ellen emel szót, de a polgármester megvédi a pálmaházat, kijelentve, hogy az a kényesebb növények hajléka lesz télen. — Ne hívjuk pálmaháznak — mondja a polgármester —, mert e mögött a közönség valami luxoriázus palotát sejt, — hívjuk nö­­vényháznak, vagy melegháznak. Aki szereti a szép virágokat és a szép parkokat, az meg­szavazza a szükséges összeget. Tóth Imre a Kálvária stációinak restaurá­lását sürgeti. A polgármester elmondja, hogy Alsótanya népe önkéntes adományaiból készültek el az alsótanyai stációk. — Utóvégre nem lehet mindent a várostól várni, hiszen nincs pénzünk. Társadalmi úton kell megoldani az ilyen problémákat. Segítse­nek bele a hitközségek is. Dr. Kovács József a Kálvária-tér feltöltését sürgeti, mert a tér mocsaras és a maláriát terjeszti. A vízműtelep rovatánál újból Balogh szólalt fel és kijelen­tette, hogy a mérnöki hivatal azért forszírozza az ártézi kutak fúrását, mert a mérnökök ju­talékot kapnak érte. A polgármester ingerült hangon felszólította a mérgeskedő szónokot, hogy ne általánosság­ban gyanúsítson, hanem konkretizálja a vád­jait és nevezze meg azokat, akik pénzt kap­nak a kútfúrásért. Balogh Lajos erre még mérgesebb lett, de­ a polgármester felszólítására nem reflektált, hanem elkezdett beszélni a­­ szénről, mire a polgármester megállapította, hogy Balogh nem bizonyított, nem konkretizált, vádjai te­hát alaptalanok. A házgondnoki díjaknál is felszólalt Balogh. Sajnálja a mérnökök kü­lön munkájának honorálását. A polgármester a tanácsi javaslat elfoga­dását kéri. Balogh ismét jelentkezik. , . — Megállapítom — mondja hangsúlyozva a polgármester —, hogy Balogh Lajos úr ismét fel akar szólalni, Balogh Lajos úr a zárszó jogán óhajt felszólalni. Balogh méla, szemrehányó tekintettel néz a­ polgármesterre és mondja: — Én ingyen szolgálom a várost, a maliciat nem érdemlem meg és mindenféle malíciát vissza szoktam utasítani. — Csak tessék! — mondja a polgármester. Balogh Lajos tehát beszélt, majd ismét be­szélt a laktanyatatarozások rovatánál is. Mfg nem is beszélt, csak bosszankodott. Bosszan­kodott Berzenczey is. — Hej, az a pécsi szén, az a pécsi szén, — mondta általános derültséget keltve. De azért Balogh tovább beszélt. Mondják, hogy ki akarja beszélni magát, mert január elsején kiesik a városatyai állapotból. A kamatterhek és a törlesztések tetejénél Wimmer kérdést intéz a tanácshoz, hogy mire költötte el a város az eddig fölvett 17 millió pengő kölcsönt. A főszámvevő rész­letesen felsorolja a tételeket, majd gyorsan felolvassa a költségvetés utolsó rovatait, mire a polgármester befejezettnek nyilvánítja a város­­háztartás költségvetésének rész­letes ismertetését. A főszámvevő bejelenti, hogy az egyes­­­ éte­leknél megszavazott megtakarításokkal a kö­vezési alapra szánt 16 ezer pengőt 25 ezer, pengővel emelni lehet és igy a városrendezésre a jövő évben 4­ ezer pengőt költhet a város. A pótadó 50 százalék maradt. A polgármester ezután elrendelte a szava­­zást. Az ötvenszázalékos pótadót a többség megszavazta. Ezután a benyújtott indítványokra került­­ sor. 1 . Pásztor József indítványa alapján a kóSf

Next