Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)
1928-12-01 / 272. szám
SZEGED: Szerkeímiség: Somogyi ucca 22. I. era Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, kincsönkinyvfér ét jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 306. «• Nyomda : L8w Lipót ucca 19. Telefon : 16—3-4. «»«»«» Szombat, 1928 december 1 TV. évfolyam 272. szám MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: III. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVASARHELY : Szerkesztőség 6» kiadóhivatal: Andrássy ucca 2A, Telefon:49 szám. « » « » « » « » « » Előlzdési ara »avonin 3*20 vidéken és a lővárosban 3:o. »llimiddn 6*40 pengő. Egyes szám 16, vásár- és Ünnepnap 24 UUéf Vörösmarty Nem ártana egy magyar kalendáriumot szerkeszteni, amelyben a magyar művelődés nagy neveinek emlékezetét őriznék a napok. Mert igen feledékenyek lettünk a halhatatlan nagyságok iránt, az élők kultusza dühöng ma minden téren, annyira, hogy már az uccáinkat és tereinket is a mostani hatalmasokról kereszteljük el, nehogy nyomtalanul menjen el nevükkel az idő hajója. A perc emberkék dáridója tart, nem igen érünk rá megállani és megilletődni a múlt nagysága előtt. Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? — énekelte száz esztendeje a költő, aki ezen a napon, december elsején született a tovatűnt század első esztendejében. A magyar kultúra oltárain és munkahelyein áldozati tüzeket kellene gyújtani ezen a napon, a lángoló szeretet és lobogó büszkeség érzésével emlékezve a költőre, aki a magyar nyelv legnagyobb diadalát aratta verseiben és a magyar lélek legmélyebb rejtelmeit tárta föl örökéletű alkotásaiban. De nekünk most más dolgunk van, nem érünk rá az időtlen értékek megcsodálására és a múlhatatlan kincsek fölbecsülésére. Pedig Vörösmarty költészetében sok tanulság van, amelyet ma is meg lehet szívelni és el lehet fogadni mindenkinek. Vörösmarty nagy nevelője volt a legkülömb nemzedéknek, amely valaha magyar históriát csinált és magyar hagyományt teremtett. E nélkül az örökség nélkül koldusok lennénk és ezt az örökséget hiánytalanul illik ráhagyni utódainkra. Vörösmarty Mihály a magyar humanizmus legméltóbb énekese volt. ő hitt, rendületlenül és állandóan az emberi haladás üdvözítő gondolatában, az emberi méltóság fölemelő és boldogító eszméjében. A kétség keselyűje az ő máját is marta néha-néha, de ez a nagy és nemes szellem mindig győzedelmet vett magán és a bizalom zászlaját lengette a jövő felé. A nemzeti imádságot az ő szózatos ajka rebegte, a munkás hazaszeretet megváltó igéjét ő hangoztatta, maga is az első dolgozók sorában építve egy jobb kor számára a hazai művelődés égigérő palotáját, ő a magyarság hivatását abban látta, hogy az emberiség számára sajátos értékeket kell kitermelnie, az egyetemes fejlődés nagyszerű lendületébe a maga külön ritmusával illeszkedve bele. Vörösmarty a jog nagy költője, aki a magyarság jogát az élethez és szabadsághoz hatalmas erővel és igazsággal proklamálja. Nem forradalmas szellem, mint Petőfi, de nála senki sem testesíti meg azt az ideált, amelyet előtte Csokonai Vitéz Mihály rousseaui szellemben így jelöl meg egyik legszebb költeményében: Ember és polgár leszek! A magyar szabadelvűség aranykorának prófétája a Szózat poétája, aki Széchenyi reformtörekvéseinek ad lángot, amelynél ércesebb még nem zengett magyar lanton. Az európai magyarság eszménye lebegett mindig Vörösmarty előtt, az a vágy, hogy legyen minden magyar utód külömb ember, mint apja volt. A nagy nemzeti tragédia után elborult lélekkel bolyong az óriás romokon, de még egyszer utolszor a remény húrjába kap és azzal az érzéssel távozik •a fájdalmas földről, hogy lesz még egyszer ünnep a sál ágon. Az a nemzedék, amely most indul a magyar élet legnagyobb küzdelmében a magyar igazság leghatalmasabb harcába, ez a nehéz próbák előtt álló uj nemzedék sokat tanulhat Vörösmartytól. Mindenekelőtt hitet az igazságban és a szépségben, amelyek nélkül sivó sivatag volna az élet, reményt a haladásban, amely örök és szeretetet minden iránt, ami emberi. A kultúra költője Vörösmarty, aki a Gondolatok a könyvtárban című filozófiai magasságokat és mélységeket átívelő versében az öntudatos és önzetlen férfimunkát vallja az élet legfőbb javának, a legszentebb és legkomolyabb kötelességnek. Ebben a hitetlen és reménytelen korban nem árt néha hozzá folyamodni, az ő erős és bizó lelkének korából inni és megittasodni csodálatos melódiáitól. Élő szobor az ő költészete, amely úgy zeng egy dicsőséges korszak fölkelő napjának sugaraitól, mint a Memnon szobra. Bölcseség és kedély, magasztos lendület és játszi szeszély, erő és kellem, villámló harag és szivárványos derű váltakoznak az ő világában, amely a költői képzeletnek leggazdagabb színü és ragyogása napkeleti szőnyegét terítette a magyar földre. Ebben a világban mindig ott érezzük a magasság csillagait, a végtelenség ez őrszemei, amelyek az örökkévalóság üzenetét küldik a hétköznapok fáradt és fásult robotosainak és tekintetünket fölemelik oda, ahol a halhatatlan szépség harmóniája él és uralkodik mindenekfelett. Cena béngyilkosát az esküdtszéki tárgyaláson agyonlőtte a bég testvérének a szolgája Prága, november 30. A prágai esküdtszék ma kezdte meg a tárgyalást az albániai Elbassanból származó Algériád Bébi ellen, aki 1927 október 14-én Cena béget, Ahmed Zogu mostani albán király egyik sógorát, az akkori albán köztársaság újonnan kinevezett követét, orvval meggyilkolta. Amikor a törvényszék elnöke negyedórás szünetet rendelt el, a bírák és az esküdtek felemelkedtek helyükről, a hallgatóság soraiból egy ismeretlen, mintegy 35 éves férfi tolakodott elő és hirtelen lövöldözni kezdett a vádlottra. összesen hét lövést adott le egy hosszú revolverből. Az egyik golyó közvetlenül fején találta a vádlottat és azonnali halálát okozta. Amikor a vádlott összeesett, a merénylő egy lövése, még nem lehetett megállapítani, hogy szándékosan, vagy véletlenül, Adriano de Vacchio olasz újságírót, a trieszti Picolo szerkesztőjét sebesítette meg, aki éppen a törvényszéki tolmáccsal beszélgetett. Adriano del Vecchio sebesülése súlyos. Egy lövés az újságíró tüdejének a jobb szárnyába hatolt De Vacchiot egy orvos azonnal megvizsgálta. Kopnya Ferenc gyáros, esküdt, ijedtében a földre zuhant és kificamilotta a jobb karját. Néhány asszony az ijedtségtől elájult. A tárgyalási teremben a merényletre leírhatatlan pánik tört ki. A közönség dulakodva rohant ki a teremből, amely azonnal kiürült. A teremben pusztán a halott Bébi maradt, aki a padlón vértócsában feküdt. Továbbá az újságíró, az őt kezelő orvos és néhány esküdt. A merénylőt tettének elkövetése után azonnal letartóztatták és elvették tőle a revolvert. Első kihallgatása alkalmával nem akarta megmondani a nevét Azt hiszik, hogy a meggyilkolt Cena bég testvérének a szolgája. A gyilkosnál talált papírok szerint a gyilkost Zigo Vulsterinek hívják. 1901-ben a Trianon melletti Koszovóban született és szolgája volt Cena bégnek, az albán hadsereg kapitányának, aki fivére volt a meggyilkolt Cena bégnek. Az országos törvényszék tárgyalási termében, tehát a merénylet színhelyén nyomban megtartott előzetes kihallgatása alkalmával a gyilkos meglehetősen zavarosan és leverten viselkedett és a kérdésekre nem reagált. Kihallgatása után a rendőrség biztonsági osztályára szállították. Őrizetbe vették Gani bégét, aki vérbosszút esküdött bátyja gyilkosa ellen (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: Algeviad Bébi gyilkosa Vulciterna 28 éves albán hosszú idő óta állott a meggyilkolt Cena bég öccsének, Gani bégnek a szolgálatában. Vulciternának minden bizonnyal tettestársai is voltak a teremben, mert amikor a revolverlövések eldördültek, két embert láttak menekülni az ajtó felé, akik azután a tumultusban eltűntek. A teremben különben is sok albán volt, akiket a szabályok ellenére nem kutattak ki, amikor a terembe léptek és emiatt fegyelmi vizsgálat is indult az üledékes törvényszéki tisztviselők ellen. Gani bég közeli rokona Acmed Zogu albán királynak, akivel korábban nézeteltérései voltak, most azonban már jó viszonyban vannak. Gani béget a kora délutáni órákban őrizetbe vették bűnrészesség gyanúja miatt. Del Vecchiot, a súlyosan megsebesült olasz hírlapírót a prágai városi kórházban megoperálták. Az operáció után néhány percre magához tért. A golyó átütötte a jobboldali tüdőszárnyat. Az orvosok remélik, hogy megmentik. Del Vecchio el akart utazni pénteken reggel Prágából, azonban lapjától táviratot kapott, hogy küldjön részletes jelentést a Bébi-perről. Del Vecchio erre megváltoztatta tervét és elment a tárgyalásra, ahol majdnem áldozatul esett. A rendőrség a délutáni órákban megkezdte Vulciterna és Gani bég kihallgatását. Vuliterna csak albánul beszél, analfabéta, még az órát sem ismeri. Tolmács segítségével hallgatták ki, tagadja, hogy megfontolt szándékkal lőtte le az albán diákot. Esze ágában sem volt őt meggyilkolni, amikor azonban olasz szavakat hallott, elöntötte fejét a vér, elvesztette az önuralmát és előkapta a revolverét. Gani bég kihallgatása során tagadta, hogy bármi köze is lenne a gyilkossághoz. Elmondotta ugyan, hogy az íratlan albán törvények szerint, ha egy albánt meggyilkolnak, családja vérbosszút esküszik a gyilkos ellen, s azonban ő és családja Nyugateurópában nevel-