Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-13 / 11. szám
132gr~januar~Ø^ leltározás! messen Leszállott cron! 40 BsGrentitt mérteks utáni asiáos őri szabóság! Mikádók, Paleroi-lükabátok, Berlini Siók, Szőrraís-Mikádók és Ulsferefe, Gyemek-íéHkabétok, Öltönyük, Sport-nadrágok óriási választékban. FÖLDES IZSÓ RUHA-ÁRUHÁZ, KÁRÁSZ UCCA. szeged mmö telim»® 4 4 * tisz ® Kálmán mm lm érte szegedet. írja: Szabó L6**ió XII. Tisza Kálmán miniszterelnök nem ismerte Szegedet, melyet megmenthetett volna. Viszont Szeged városa nem szerette Tisza Kálmánt , a kegyeit egyáltalán nem igyekezett megnyerni. Szegeden még soha nem volt egy kormány sem annyira gyűlöletes, mint a Tiszakormány a veszedelem napjaiban. A szabadelvüpárt lapja, a Híradó egyáltalán nem volt hajlandó védelmezni a kormányt, amelyet viszont az ellenzék lapja, a Napló annál kíméletlenebből támadott. A Napló főmunkatársa és igazi munkaereje Mikszáth Kálmán volt, később a Tiszák családi zsurnalisztája, de jövőben még elkeseredett ellenfele. Már körülbelül bizonyos volt Szeged pusztulása, amikor (március 3-án) Mikszáth a következő tréfás dol- BKE- írta Tisza Kálmánról: A Sors nem büntetheti Magyarországot annyira, hogy Szegedet tönkretegye. A Sorsban van annyi becsület, hogy egy rókáról, ha két bőrt húz is, legalább nem nyuzatja két vargával. Két Tiszát nem mér reánk egyiptomi csapásul, elég nagy kereszt nekünk az az egy is! Nem lehet csodálkozni rajta, ha Tisza Kálmán érzelmei sem voltak sokkal melegebbek Szeged iránt, mely végre is »paraszt város« volt a dsentri szemében (bár a »paraszt város« fából vaskarika, mert a városi polgár nem volt paraszt) és elsősorban is katolikus a Tiszák szemében. Szegednek egyetlenegy családja sem volt, amellyel a Tiszák valaha valamilyen összeköttetésben lettek volna és Tisza Kálmán az árvíz előtt talán sohasem látta Szegedet. Szeged ügyeiben való tájékozatlansága ki is tűnt abban a beszédben, amellyel Mocsáry Lajos interpellációjára a március 5-iki ülés végén válaszolt. Ez a beszéd, mint a kormány álláspontjának kifejezője, figyelmet érdemel.t Szeged városának fontossága, mondotta Tisza Kálmán, csak egy okkal több arra, ami egyébiránt az ország legkisebb községét illetőleg is . kötelességem volna, hogy ami teendő és tehető, azt segélyezésére és megmentésére belügyminiszteri minőségben megtegyem. Hogy Szeged városa bajainak részben a Tiszai szabályozása is oka, azt sem kívánom tagadni; • de az igazság érdekében meg kell jegyeznem, hogy ami különösen most a bajt legnagyobb mérvben előidézi — a Maros áradatának Szeged fölött a Tiszába rohanása — azt eredetileg, szemben az akkori összes szakértők véleményével és nagy áldozatok árán Szeged városa maga vásárolta meg magának. Ami az áldozatok nagyságát illeti, tagadhatatlan, hogy bár a szegedi községi adó, azt a nagy mérvet, melyet a képviselő úr mondott, nem érte is el, de bizonyára óriásiaknak nevezhetők azok az összegek, melyeket ezen város a maga megvédésére áldoz és hogy Szeged városát abban, hogy saját részéről, amit tehetett, meg ne tette volna, valóban a legkisebb szemrehányás sem illeti és az, hogy a maga részéről, amit tehetett megtette és megteszi, mindenesetre egy okkal több arra, hogy az állam, hogy a kormány részéről is, ami teendő és tehető, megtörténjék. Ami az eddigi történteket és tetteket illeti, a veszély beállásának első percétől kezdve a legnagyobb gyorsasággal megtörtént minden. Amint Szegedről az első kérés intéztetett katonaságért — nem, mint munkaerőért, mert ebben Szeged nem szűkölködik, hanem azért, hogy a munkaerő kirendelése körül a szükséges rmgadün — azonnal távirati utón történt meg az intézkedés és 21 óra! Időn belül a katonaság már ott is volt Én, mint belügyminiszter azon kivül, hogy a katonaságra nézve intézkedtem s azon kivül, hogy a szegedi helybeli hatóságot kötelmeinek ily nehéz időkben legpontosabb teljesitésére folyton figyelmeztetem, magam intéztem hozzájok pár nap előtt táviratilag utasítást, hogy ha bármi segély szükségeltetnék, melyre nézve saját hatáskörükben nem intézkedhetnek, forduljanak azonnal táviratilag hozzám és minden, mi emberileg tehető, meg fog történni. (Élénk helyeslés.) A kormány kötelességének ismeri mindazon kérdéseknek sürgős és folytonos tanulmányozását, melyek Szeged városának és általában a Tisza vidékének ily veszélyektől való megmentésére vonatkoznak. Az ellen azonban természetesen kötelességemnek tartom már ma szavaim félreértése kikerülése céljából óvakodni, mintha minden, ami teendő az állam teendője volna, mert azt gondolom, hogy ily dolgokban a feladat elsősorban az érdekelteké és másodsorban ott, ahol az semmikép nem elégséges és ahol oly viszonyok vannak, mint éppen Szegednél, a segédkezés igenis az államnak elmulaszthatatlan kötelessége. (Általános élénk helyeslés.) Ezt a választ az interpelláló képviselő, Mocsáry Lajos is tudomásul vette s az egész képviselőháznak nyilván az volt a benyomása, hogy a kormány részéről csakugyan megtörtént minden, ami szükséges volt. A szegediek azonban a segélynek még eddig a színét sem látták s a valóságban nem is történt a kormány részéről egyéb intézkedés, mint hogy katonaságot rendeltek Szegedre. Vass Pál aljegyző, akinek módjában volt tudni, hogy mi történt és akinek ismernie kellett Szeged népének körhlacgulatát, a Pesti Napló március 4-iki számában leírta, hogy mit gondoltak Szegeden a kormányról? Az Alföld szive, Szeged óriási vihárral küzd > magyar törvényhozástól, a magyar kormánytól elhagyatva! Hozsannákat zengtek 1876-ban, midőn a vizveszélytől megmentette magát; összehasonlították a védelmet Páris hősies védelmével, sőt ennek is fölé helyezték s mi lett a vége? Az, hogy a kormány egyet hunyorított és Szeged 3 év óta küzd a vízveszéllyel. A szegediek megelégedtek azonban a dicsérettel is, a hősiességgel is! Ha bármely vidéken apróbb kiöntések vagy kisebb áradások állnak be, a kormány készen van azonnal a segítséggel. Van kormánybiztos, van segély, de midőn a legnagyobb magyar város sorsa a 12-ik éra felé közeledik, sem kormánybiztos, sem segély nem adatik a kormány által, sőt bátran elmondhatjuk közkedvességű kormányunkról, hogy bizonyos rideg közömbösséggel vesz tudomást a magyar nép egy tekintélyes részének küzdelméről Világítsuk meg a helyzetet _Ez a vizár, mely most jelentkezett, minden eddiginél veszélyesebb. S a kiküldött kormánybiztost, Kende Kanutot nem láttuk sehol. Megérkezett végre akkor, mikor már a harangot kellett félreverni. S mit hozott nekünk, szegedieknek reményül a kormánytól? Rögtön megkereste a város közönségét, hogy társulati járulék fejében annál bizonyosabban iparkodjék rendelkezése alá bocsátani 15.000 frtot, mivel ellenkező esetben minden bekövetkezhető veszély esetére elhárítja magáról a községet. S ezt a kormánybiztost a kormány küldötte a 12-ik órában, mondja ►, mintegy pisztolyt szegezve a város közönségének, kényszv.hti: fizess, vegy vízbe falszl Ezzel "Vabart * ■' v&iaánybiztos v" nem elégedett mcst, hanem megkeresésében azon kategorikus kijelentést tette, hogy úgy gondoskodjék a város közönsége, hogy a vízvédelmi munkálatoknál reá nem számíthat, tőle egy krajcárt e célra kapni nem fog, hanem Istenben bízva, tegyen úgy, ahogy jónak látját Belekényszeritette a kormány e sokat szenvedett várost egy tiszaszabályozási társulat kebelébe, mely pedig nem is képezi Szeged végvonalát . Sarcolja e várost a szabályozó társulat s a kormány-közöny. Csoda-e, ha a város tengernyi adósságba sülyedvén, városi pótadója minden királyi adóforint után 90 kr—1 fr közt ingadozik? Csoda-e, ha népe fásult, kormányhatalomtól undorodó s reményvesztetté vált? Egykor, mikor csak remélni volt szabad, sóhajtoztunk magyar kormány után, ettől vártunk boldogulást s ma keserű fájdalommal tapasztaljuk, hogy az osztrák kormány is többet törődött az ország egyik kincsével, az ország szeme fényével. Ez a cikk nyilvánvalóan hű képe a szegedi közhangulatnak. A Tisza Kálmán által említett »segítségnek« azonban semmi nyoma sem fedezhető fel benne. Nagyon kellemetlenül érintette Szegedet a miniszterelnöknek az a megjegyzése is, hogy »a mai helyzetet Szeged maga vásárolta meg drága áron« 1851-ben, amikor a város tiltakozott az ellen, hogy a Maros torkolatát a város alá helyezzék. A miniszterelnököt a szó szoros értelmében félrevezették, mikor elhitették vőle, hogy az árvízveszedelmet a Maros okozza. Tisza Kálmánnak a vízállásra vonatkozó napi jelentésekből módjában volt megtudni, hogy a Maros apadóban van és módjában volt megállapítani, hogy az árvízveszedelem okára és természetére vonatkozó hivatalos értesülései hamisak. A meg nem érdemelt leckéztetés mellett a jövőre nézve csak bizonyos fentartással tett ígéretet a miniszterelnök; nem csoda tehát, ha szavai senkit sem nyugtattak meg Szegeden. Még a kormánypárti Szegedi Híradó is a következőket írta Tisza Kálmán beszéde után: »Ki csodálkozhatnék azon, ha az alsó Tisza-völgyi magyar népessége az örökösen fenyegető katasztrófával szemben elkeseredik és átokra fakad mindazok ellen, akiknek hatalom vcnt a kezeikben s ezt nem használják föl arra, hogy a felismert bajon segítsenek?« KIBIáEN GYE hgy ts a arlalneműek, női fehérneműéit a i«?* 129 finomabb kivitelben, divaton férfi ing Anyagok, paplanok »ib. dús választék, olcsó árak Polláls. Testvérednél C»ckonicN u. és I ckolcso» u. sarok ** állandó akfuimulátor fülfés dinamóval! „STARTER" akkumulátortöltő üzem Szeged, Boldogasszony sugárút 1. 57 Kerékpárokban a Styxie». és Triumph vezető márka. Egyedül kaphakt! SzántfcSáüásrsR: fcs azt ta arja. Minek rádiója van hogy ne Session vela bal, lEMolnár János: Hibakeresés és készillékkarbantartás fönyvCI Magyarország első teljes rádió! SzlípÉveL SJLra P 3"60. I Győző Antícnr könyvkereskedésében 8 Budapest, V., Vilmos császár és 34 j Cs Szegeden a Déteigyarország kiadóhivatalában 1 oz vegye meg EajtSalö: