Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-01 / 74. szám
SZEGED: Szerkesztőig: Somogyi »IC n zz. Lem Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, HOldönkönyvtár és jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 300. Nyomda: E»n Lipót ucca 19. Telefon 10-34. «»«»«» 4 ° 173. (XIT- juhiul. Szerda, 1929 április 3 .50. Hjj V. évfolyam Jó szám MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Irt ucca O. Telefon: 131. szám.« » « » « » MODMEZŐVASARHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » «» «» « » «» Előfizetési ara havonta 3*20 vidéken és a Óvárosban 3*0 ». ktllfölddn 0-40 pengő. Egyes szám 10, vasár- és Ünnepnap 24 fillér Héjjas és Tolsztoj A magyar legitimizmus utolsóelőtti megnyilatkozása az volt, amikor Károlyi József gróf hadat üzent a rothermerei revíziónak. A nagy renonsz azzal szent hadat, hogy olcsóbb lesz a kenyér a megnagyobbodott Magyarországon. Inkább maradjon az ország mai csonkaságában, csak ne legyen olcsóbb a búza, — ezt hirdette, ezt követelte a magyar legitimizmus lequestoi nagykövete. A magyar legitimizmus utolsó megnyilatkozásaként a legitimisták napilapja húsvéti számában arról ír érzékenny, meghatott hangú, mindkét nembeli ifjúság számára ajánlható riportot, hogy mint töltik napjaikat a»dúló csaták után« Ostenburg, Héjjas, Prónay. A háború után évekig abból éltek a riporterek, hogy a talonba tett főhercegek mivel foglalkoznak. Ennek a riportkonjunktúrának is vége lett egyszer. Most a kenyerét vesztő riporter azok után lohol, akiket a konszolidáció tett a talonba. A lelkes izgalomtól vibráló újságcikk megszólaltatja Héjjas Ivánt is, aki > Tolsztojt olvas s a szegedi földművesszegénység ügyeivel foglalkozik«. Az állítat térdeplőjén meztelenre vetkőztetett lélekkel leborulnak most a Háború és Béke, Karenin Anna, Az élő holttest apostoli írója előtt. Tolsztoj emlékiratai Héjjas Iván éjjeli szekrényén, — nem, nemcsak a mi tollunk gyönge, nincs ma magyar író, aki ennek a kísérteties, lélekzetet elállító kontrasztnak hangot tudna adni. Mi vonzhatja az igazságkeresésnek ehez a tragikus nagyságához, a tizenkilencedik század legnagyobb, leghivőbb és legkrisztusibb apostolához, az erkölcsi megújhodás igazságaiban megrendítő, levédéseiben is monumentális vallásalapítójához? Egypár megtört, csöndesre fogott és halványra halkult szóval megkíséreljük a lehetetlent: megkíséreljük ennek okát adni. Alig van Tolsztojnak olyan munkája, amelyik nem az élet és halál értelmével foglalkoznék. Az élet értelme, ez talán érdektelen, de a halál, a tömeghalál, a kínhalál értelme talán még vonzó lehet tiz esztendővel is Orgovány után. Tolsztoj elitélte a mai civilizációt és elitélte a civilizációnak fattyát, a mai kultúrát Tolsztoj megvetette a civilizációt, mert nem védik meg az ember életét s lehet a civilizációt megvetni azért is, mert túlságosan védi az életet. Emlékezünk Tolsztoj egyik legevangéliumibb elbeszélésére, aminek címe: »A keresztfül«. A rabló baltával támad rá az anyára s a fiú megöli anyja életének védelmében a rablót. Tolsztoj elitéli a gyermeket, ölni még az anya védelmében sem szabad. Az evangélium tiltja a bosszút s Tolsztoj az evangélium erkölcsi felfogását akarja megvalósítani. Tolsztoj szerint inkább tétlenül kell nézni a gyilkosságot, mint meggyilkolni a gyilkost Tétlenül nézni a mások legyilkolását, — ez is tolsztoji gondolat. Tétlenül nézni, hogy hurcolnak ki gyanúsítottakat a vizsgálati fogságból, hogy ásatják meg velük a sírokat s azután hogy verik agyon az áldozatokat, — lehet, hogy Tolsztoj uj magyar hívei erre keresnek most igazolást s kísérteteket űző vigasztalást. A bosszú evangéliumi tilalmától a modern jogrendszer amnesztiájáig vezet az ut s az evangéliumi tilalomnak s az amnesztiának útja találkozhatnak olykor egy éjjeli szekrény márványlapján is. A muzsik a pusztába vonul el meghalni, lm . halálát közeledni érzi, elvonul az emberek szeme elől. Ennek a csöndes halálnak gonda megragadta Tolsztoj lelkét is, Tolsztoj is lépett az élni elfáradt muzsikok útjára. De hányan voltak a magyar muzsikok közül, akik érezhették haláluk közeledését s mégsem akartak elvonulni a pusztába Orgovány csöndes hely, néma puszta, madár sem járt a táj, örömmel vonulhat el oda, aki olyan bölcs, hogy halála közeledését megérzi. S aki nem olyan bölcs, aki nem követője ennek a tolsztoji pusztába elvonulásnak, azon a magyar tolsztojiánusok segítettek. Ha nem akartak beállni a csöndes halál légiójába önkéntesnek, ki kell őket hurcolni az orgoványi pusztába. Az osztapovi állomáson talán Tolsztoj is megásta volna a maga sírját, ha lett volna még erő elfáradt karjában. Tolsztoji gondolat: megásni a sírt a befejezett életmunka után. Emlékeznek Pierre-re a Háború és Békében? A halálra ítélt Pierre-rel is (aki szabadkőműves volt) megásatták sírját. De istenkáromlás nélkül kerestetnek a példaadásban mentséget Orgovány amnesztiás hősei? Mit találhatnak ők a világirodalom leggr idiózusabb regényében? Szépséget, vigasztalást, csodálatos életsorsokat, »a jóságnak, egyszerűségnek és igazságnak nagyságát?« Öh nem! A Háború és Békében nem találhatnak mást, csak a halálra itélttel megásatott sírt. Az orgoványi orgonán a tolsztoji halál himnuszát csak ördögi, vigyorgó blaszfémia torzíthatja el. Vissza a muzsikhoz. — ezt követelte Tolsztoj. S bugaci muzsik Francia Kiss Mihály is, akit a legitimisták lapja nem bántott meg az elhallgatással. Néha különös muzsikát muzsikáltak a bugaci muzsikák s talán nem tesznek jó szolgálatot azok sem, akik a feltámadás ünnepén a legitimizmus kegyében ezekre a melódiákra táncoltatják tollukat. 4 Anglia és Olaszország között a legszívélyesebb baráti viszony áll fenn, állapította meg Mussolini és Chamberlain Az angol külügyminiszter és a Dace mindenben egyenlő véleményen vannak (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Milánóból jelentik: Firenze közelében egy villában kedden délelőtt találkozott Mussolini és Chamberlain angol külügyminiszter. Mussolini délelőtt féltizenegykor érkezett Firenzébe, ahonnan a Santa Maria del Monties közelében fekvő Giossavillába ment, ahol Chamberlain a húsvéti ünnepeket töltötte. Körülbelül kétórai ott tartózkodás után hagyta el a villát Mussolini és Monte Albanoba ment, ahol Nigra gróf kjM^g^bip^bon kettet adott Chamberlain tiszteletére. A találkozásról kiadott hivatalos kommüniké szerint a tanácskozás során újból megállapítást nyert, hogy Anglia és Olaszország, valamint Mussolini és Chamberlain között a legszívélyesebb baráti jó viszony áll fenn. Mindketten megelégedéssel szögezték le, hogy a két államot érdeklő fontosabb politikai kérdésekben egyenlő véleményen vannak. I Az angol független munkáspárt a fegyverkezési tiipek, MacDonald és Anglia iája e külpolittkáki ellen foglalt állást Egyiptom és India teljes függetlenségét követeli (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) Londonból jelentik. A független munkáspárt carlislei kongresszusán rendkívül élénk vita fejlődött ki az esetleges munkáspárti kormány jövő programját illetőleg. A kongresszus 161 szóval 125 ellenében határozati javaslatot fogadott el, amelyben kötelezi a független munkáspárti képviselőket, hogy ne szavazzon meg a parlamentben semmiféle fegyverkezési hitelt. Egy másik határozati javaslatban a kongresszus a konzervatív kormány külpolitikáját támadta. Heves kifakadások hangzottak el MacDonald ellen is. A harmadik határozati javaslatban az esetleges munkáspárti kormány külpolitikai irányelvének az imperialista politika teljes feladását jelölte meg. Az új külpolitikának elsősorban abban kell megnyivánulni, hogy Egyiptomnak és Indiának teljes függetlenséget kell adni. A magyar kormány memorandumot küldött a Népszövetséghez a kisebbségi kérdésben A hármas bizottság Londonban tanulmányozza a kisebbségi kérdést (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Génfből jelentik: Kedden délután beérkezett a Népszövetség főtitkári hivatalához a magyar kormánynak a kisebbségi kérdésben készített memoranduma. A napokban érkezik meg Lengyelország, a kisantant államok és Németország memoranduma 16. A Népszövetség hármas kisebbségi bizottsága április 19. vagy 20-án ül össze Londonban, hogy áttanulmányozza a beérkezett memorandumokat.