Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

1929 május T. «V. KECSKEMÉTI U. 16. VII.ERZSÉBET KRT. 3é* IV. KOSSUTH L.U. 2„ VI. ANDRÁSSY­ UT 37. SZEGEDI KÁRÁSZ U-6. miért vásárol évente több mint hatmillió ember SALAHAN DEIdpSn A lakásrombolások városában megkezdődnek a statáriális kilakoltatások (A Délmagyar­ország munkatársától.­) Meg­írta a Délmagyarország, hogy a népjóléti mi­niszter a Budapesti Közlöny vasárnapi szá­mában közzétett rendeletével Szeged városát kivonta a lakásügyi kormánybiztosság hatás­köre alól, ami a gyakorlati lakásbíráskodásban azt jelenti, hogy­ ezentúl az első fokú bírói ítéletek, ha azok kilakoltatásra vonatkoznak, haladék nélkül, azonnal, az ítélet jogerőre való emelkedése előtt végrehajtható és végre­hajtandó, mert a felebbezésnek a lakásügyi bíróságok ítéleteinek végrehajtását illetőleg ha­­lasztó hatálya nincsen. Eddig ugyanis a kila­koltatást elrendelő bírói ítéletet csakis a lakás­ügyi kormánybiztosság hozzájárulásával lehe­tett végrehajtani, ennek a megszerzése pedig jó néhány hónapi időbe tellett és addig a lakók bennmaradhattak lakásaikban. Szegedet a népjóléti miniszter rendelete kü­lönösen azért érinti súlyosan, mivel itt nagyon sok lakást romboltatott le a város az egyetemi építke­zésekkel kapcsolatban, a lakás­ínség tehát lényegesen nagyobb, mint más városokban, az egyetemi kisajátítások következtében pedig a lakásperök száma és ezzel együtt a kila­koltatások száma is nagyobb. Hogy milyen hatása lesz ennek a miniszteri rendelkezésnek, azt élénken dokumentálja az alábbi eset A polgármester délfelé szokta végigbön­gészni a szegedi lapokat. Kedden délben, ami­kor kezébe került a Délmagyarország és el­olvasta a népjóléti miniszter rendeletéről szóló cikket hihetetlenül csóválta meg a fejét: — Nem lehet ez igaz, — mondotta kétkedő hangon. — De bizony igaz — mondottuk. A rende­let a Budapesti Közlöny vasárnapi számában jelent meg. Erre a polgármester azonnal behozatta dr. Páva Ferenc tanácsnokkal a Budapesti Köz­löny vasárnapi számát, amelynek első olda­lán meg is találta a kérdéses rendeletet. — Hála az Istennek — sóhajtott fel ezután a polgármester —, most legalább végre ki­tehetjük a lakásából Schmutzlernét!... Amikor érdeklődtünk Schmutzlerné kiléte felől, elmondotta a polgármester, hogy Schmutzlerné ott lakik az egy­etemi építkezések színhelyén, egy kisajátított magánházban, ame­lyet eddig azért nem lehetett lebontani, mert a lakó nem mutatott hajlandóságot a kiköltö­zésre. A város már felajánlott neki egy csere­lakást, a bíróság kötelezte a lakás kiürítésére a cserelakás ellenében, el is rendelték a ki­lakoltatást, azonban ehez még nem érkezett meg a lakásügyi kormánybiztosság hozzájáru­lása és így a végrehajtást nem lehetett foga­natosítani, pedig az eljárás megindítása óta hónapok teltek el és a kisajátított ház he­lyére már régen szükség lenne. — Most legalább kilakoltathatjuk Schmutz­­iernét és végre lebontathatjuk a házat — mondotta megkönnyebbült hangon a polgár­­mester —, csak az a kár, hogy éppen tegnap írtam ebben az ügyben a népjóléti miniszter államtitkárának és közbejárását kértem a la­kásügyi kormánybiztos döntésének megsürge­­téséhez. A levelet dr. Szeless József tb. városi főügyésszel küldtem fel. Ha Szeless még nem utazott el, akkor kérd vissza tőle a levelet — fordult Páva tanácsnokhoz a polgármester. A népjóléti miniszter rendeletének első kö­vetkezménye tehát: már egy statáriális kilakol­tatás lesz Szegeden, pedig esetleg megtörténhe­tett volna, hogy a lakásügyi kormánybiztos­ság nem hajtv­a jóvá Schmutzlerné ki­lakni vi­­táját. sokáig megmaradtak utána. India sok száz eszten­dőn keresztül őrizte meg a nagy mogul nevében a mongol hódítás emlékét. A mongol államalakulár­sok Ázsiában és Európában is évszázadokig tar­tották magukat, de a hódítások már nem folyta­tódtak. Négy fia közül három élte őt túl, Jagatí, Ogotai és Tule. Legidősebb fiának Juchinak a fia volt az a Batu khán, akit a magyar történelem­ből is ismerünk. Ez a Batu már egyáltalán nem hasonlított nagyapjához. Kissé különösen hangzik, pedig úgy van, hogy a hadvezetéshez és az ország­igazgatáshoz nem értett és orosz alatvalói jámbor Batu néven ismerték. A magyar hadjárat igazi vezére Szubotai Bahadur volt, Dzsengiz khán leg­tehetségesebb alvezére, aki a nagy khán iskolájá­ban nőtt fel és tőle tanulta a hadvezetés mester­ségét Világtörténelmi távlatból nézve a pusztító, de rövid ideig tartó tatárjárás nem a legsúlyosabb hatás volt, melyet a mongol hatalom kiterjeszke­dése Magyarországra nézve jelentett. Mikor Dzsen­giz khán összetörte a középázsiai török országokat, az ozmánokat nyugat felé lökte Kisázsiába, a Dardanellák és Boszporus felé. Hogy a török ter­jeszkedés nyugati irányt vett és hullámai Belg­­rádig, Budáig és Bécsig jutottak, ezt végső ered­ményben Dzengiz khánnak köszönhetjük. Ma csak egy fantasztikus romváros van Dzsen­giz khán néhai székvárosa helyén. Ami megmaradt belőle, azt is nagyrészt elborította a homok. Neve most igazán stílszerű. Kara korum-­efrere homok. Évről-évre archeológiai expedíciók kutat­nak a sivatagban uralmának nyomai után. A legenda pedig úgy van vele is, mint a másik nagy nomád hódítóval, Attilával. Keresik pazar pompájú temetkezésének helyét. De a sivatag néma és­ titkát nem árulja el, 1 * ^ DFILM 4GY ALtOSSZ 4G 3 Égő kocsi az országúton A pipa parazsától láng háborúit a szénászzeKér, a­gazdn élet­­veszélyes sérüléseket szenvedett (A Délmagyarország munkatársától) Kedden este hat órakor Alsótanyára hívták k­i a mentőket, ahol Papp János alsótanyai gazdál­kodó életveszélyes égési sebeket szenvedett. A men­tők Papp Jánost súlyos égési sebeivel a bőr­­gyógyászati klinikára szállították. A rendőri jelentés szerint Papp János és fele­sége szénával megrakott kocsival haladt az alsó­tanyai országúton A kocsi elé fogott két ló bé­késen baktatott, amikor Papp János a gyeplőt átadta feleségének és pipára gyújtott. A pipából azonban kiesett egy zsarátnok, amitől a kocsi szénája meggyulladt. Papp felesége a lángok láttára ijedtében le­ugrott a kocsiról. A gazda azonban a kocsin maradt, hogy a tű­ttől és a füsttől megvadult lo­vakat megfékezze. A lángok mindinkább növeked­tek és pillanatok múlva a kocsi mint égő láng­oszlop rohant az országúton. Papp János ruhája is lángot kapott, majd a gazda eszméletlenül zu­hant le az ülésről. A járó­kelők a lovakat hosszas próbálkozás után megállították, majd a kocsiról leesett Papp segít­ségére siettek. A felismerhetetlenségig összeégett gazdálkodóról letépték a még mindig égő ruhát, majd telefonáltak a szegedi mentőknek. Papp ál­lapota annyira súlyos, hogy kihallgatni még nem­ lehetett. Rendőrségi előkészületek május elsejére Párisban letartóztattak huszonhárom külföldi kommunistát (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik. A szociáldemokrata párt esti lapja, az Abend egy röpirat közlésével bi­zonyítja, hogy Künstler szociáldemokrata kép­viselő tegnapi nyilatkozata, amely szerint a kommunisták május 1-én véres tüntetéseket akarnak provokálni, mindenben fedi a való­ságot Az Abend által közölt röpiratot minden gyárban osztogatták. A kommunista lapok közlése szerint a rendőrség május 1-én meg fogja szállni a Liebknecht-házat és azzal pró­bálja megakadályozni a felvonulást, hogy le­tartóztatja az egész kommunista pártvezető­séget és az irodavezetőséget. Kedden délután a rendőrségen többórás ta­nácskozás volt, amelyen mégegyszer megvi­tatták a rend fentartására foganatosítandó in­tézkedéseket. A rendőrséget nem szerelik fel a holnapi napra lőfegyverrel, csak gumibottal. A berlini nagyipari vállalatok úgy határoztak, hogy május 1-én nem adnak munkaszünetet. Párisból jelentik: A rendőrség már ma nagy­szabású óvintézkedéseket tett. Délelőtt letar­tóztattak 23 külföldi kommunistát, akikről fel­tételezhető volt, hogy a május 1-re tervezett tüntetéseknél vezető szerep jutott volna Vala­­mennyiüket az éjjel kitoloncolták. Azonkívül letartóztatták a kommunista szakszervezeti szö­vetség főtitkárát, aki eddig titkos rejtekhelyé­ről irányította a felvonulás előkészületeit.

Next