Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

SZEGED: Szercetztőtégi Somogyi ucca az. 1- em.Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, hillo UnklingrlAr 6« Jegyirode : Aradi s. Telefon: 300. *• Nyomda : Löw Upel ucca 10- Telefon: 1 ©—34. «»«»«» Kedd, 1929 Július 2 V. évfolyam 138. szám MAKÓ: SzerkenMtég é* kiadóhivatal: Url ucca A. Telefon: 131. szám.« >»«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség is kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » ElölUelesl ara havonta 3*20 vidéken is a fővárosban 3-Art, Ku­ildlddn 6-40 pengő. Egyes szám 1ó, vasér­­es Ünnepnap 24 filier Hazugságok és igazságok Az angol tudományos könyvek sötétvörös vászonkötésében jelentette most meg Ponsonby, az angol munkáskormány minisztere azokat a hivatalos és nem hivatalos hazugságokat, amikkel a nagy háború poklát sütötték az an­­tant államai is, meg a központi hatalmak is. A gyűjtemény nagyon mulatságos lehet, vagy megsiratni való, vagy fölháborító, az olvasó temperamentuma szerint, foganatja azonban csak akkor lenne, ha kötelező isko­lai olvasmánnyá tennék minden országban. Erről persze nem lehet szó, hiszen a mai Európa iskolái nem a nagy béke polgárait, ha­­nem a jövő hősi halottait nevelik. Semmikép­pen se volna célirányos a jövő generáció ked­vét elvenni a hősi haláltól az igazság reflekto­rával, amely rávilágítana arra, hogy milyen hazugságokkal ásták meg a tömegsírokat, ame­lyeknek fekete gyöngysorával egész testét tele­aggatta Európa a világháború végére. Ponsonby könyve, ha pedagógiai célokra nem alkalmas is, érdekes dokumentuma an­nak is, hogy mennyire nem voltak az úgy­nevezett nagy időknek nagy emberei. Nem azt mondjuk azzal, hogy a hazudozásokhoz nem­­ kell talentum, mert a hazugságok igénybevéte­létől, mint a történelemből tudjuk, a legna­gyobb államférfiak se riadoztak éppen vissza. De történelmi piadesztálra mégse ez emelte őket, mint ahogy a tiltott dum-dum golyó használata is célirányos lehet olykor, de hőssé még­se tesz senkit. Ami a nagy háborúból belefut a történelembe, abból azt fogja meg­állapítani az utókor, hogy a háború dajkái és táplálói tudták a hazugságok cucl­jával, bolondítani a tömegeket, de az még nem tette őket nagy emberekké. S hogy a »nagy idők­ből« éppen azért nem tudott kigázolni Európa még a háború után se, mert a nagy idők egyetlen nagy embert se neveltek, aki föléje tudott volna kerekedni a kornak. A tizenötödik évforduló júliusi visszaem­lékezései ugyan hemzsegnek a nagy emberek­től, akik mind előre látták a világ végét,­­ csak éppen nem mondták meg előre, ahogy kellett volna. S épp ezzel bizonyítják, hogy a világháború kitörésekor legföljebb egy nagy embere volt Európának: Jaurés, a francia szocialista. Épp azért kellett aljas gyilkosság­gal eltenni az útból, hogy ne zavarja a liliputi államférfiak cirkulusait, akik a háborúval akartak nagy emberek lenni. Nem tudni, meg­­ tudott volna-e a francia szocialista nagy em­­b­ernek maradni, ha életben marad, vagy ő is muníciós miniszterré züllik, — halálával mindenesetre megszerezte a történelem koszo­rúját, mint korának egyetlen nagy embere. Rajta kívül sehol se volt nagy államférfi, se ántantoknál, se központiaknál, se a költő­­politikusok, se a szatócs-politikusok közt. Ama­zok úgy álmodoztak mint a szatócsok, emezek úgy számítottak, mint a költők. Mindenütt suta volt a fantázia és hibás a kalkuláció. Maga Lloyd George is úgy nyilatkozott, hogy egyetlen állam se ment volna bele a hábo­rúba, ha tudta volna, mi lesz belőle. Ennél lesújlóbb ítéletet a legelfogultabb­­ pacifizmus se mondhat a háborús világpolitika vezetői­ről, akik törpeségü­kkel idézték fel a »nagy idők«-et. Amit az angol háborús politika vezére talán nem is egészen őszinte szánom-bánommal be­vallott, az szó szerint igaz, csak éppen az államok helyett államférfiak­ról kell beszélni. Mert a háború nem az államok lutrija volt, hanem az államférfiaké, akiknek kezében az államoknak csak a tét szerepe jutott. Egyfor­mán megalázó szerep, a kockázatról nem is szólva, tétnek lenni, akár gyönge, akár erős kezek játszanak a téttel, akár vörösre, akár feketére. De az államok vakon hitték, hogy nekik kötelességük ezt a szerepet vállalni s nem is tehettek mást, mert hiszen az államo­kat mindenütt csak akkor kérdezték meg az államférfiak, mikor ők már elvetették a há­ború kockáját. Nem bizonyos, hogy valaha máskép lesz-e s hogy egyáltalán lehet-e más­kép, de bizonyos, hogy a világ akkori és mai berendezése szerint nem az államférfiak van­nak az államokért, hanem az államok van­nak őértük. Ha jól van, ha nem jól van: a történelmet még mindig a kevesek csinálják a sok millió élő sakkfigurával, akiket sokkal kevesebb gon­dolkozással áldoznak fel az államférfiak, mint a fából faragott parasztokat, ha leülnek sak­kozni a szórakozásnak szentelt óráikban És ki tudja, kivánatos-e, hogy gondolkozni és számolni tudjanak a tömegek sorsának urai? Napoleon Toulon ostromakor kiszámította, hogy hány köbméter a sáncok térfogata és hány katonát kell hősi halottá avatni, hogy a hullák betemessék az árkokat. Ha kutya­­kölyköket dögleszt valaki az árokba, attól meg­­undorodunk és azt mondjuk rá: pecér. Ha embertársaival végez ilyen operációkat, akkor a halhatatlanság koszorúját teszi fejére a siker. Eddig ez volt a nagy ember közkeletű típusa s ilyen régi értelemben vett nagy em­berei voltak a háborúnak is, vannak a bék­é­nek is. De az emberiség a tizenötödik évfor­dulón nem a hóhértipusú és milliók vérétől puffadt nagy emberektől várja a megváltást. A mindig tanuul idézett, de soha meg nem kérdezett nemzetek ma már csak azt ismer­nék el nagy embernek, aki visszaadná a vi­lágnak a nyugalmat, békés munka szürke éveit s a nagy idők helyett a történelem nél­kül való életet, amelyben éltünk a nagy ka­tasztrófa előtt. Kémkedésért tizenkilenc évre ítélték Fallout cseh vezérkari kapitányt (Budapesti tudástank telefonjéléMt­e1:')­. Prágából jelentik: A prágai hadseelybíróság hétfőn hirdetett ítéletet a kém­lefedéssel vádolt Fallout Jaroszlav vezérkari százados ügyében. A bíróság Fallout-t, mert Németország­ba­l vám kémkedett, a német hadügyminisztérium, mai négy szigorúan bizalmas és'ottgy­ilkosC akta tartalmát valószínűleg fátogatta de midn' közölte, 19 évi súlyos börtönre ítélte. A kapitány, akit le is fokoztak, háromnapi gondolkodási időt kért a felebbezés benyúj­tására. Az ítélet indokolása rámutat arra, hogy Falout felajánlotta Magyarországnak és Né­metországnak kémszolgálatait. Amikor tudo­mására hozták, hogy a megbeszélések csak ké­sőbb tarthatók meg, belföldi szabadságért fo­lyamodott felettes hatóságához, majd a sza­badságokmányt meghamisította s külföldre út­levelet állíttatott ki magának. 1929 március 10-én, április 11-én és május 29-én Német­országba utazott. Március 10-én aktákat és személyi híreket szállított Németországba. Ezek főként a vezérkarra vonatkoztak. Falout összesen 8 bizalmas természetű okmányt és 4 titkos okiratot árult el. A szakértők véle­ménye szerint Falout árulása révén a cseh­szlovák államot tetemes károsodás érte. Condon tombolva ünnepelte a visszatérő királyt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.­) Londonból jelentik: A főváros hétfőn reggel valósággal felülmúlta önmagát abban a fo­gadtatásban, amelyben a felgyógyult királyt londoni palotájába való visszaérkezéskor ré­szesítette. Az egész város zászlódíszt öltött, a Wimbledonból a királyi palotába vezető úton százezrek álltak és éltették a királyt. . A királyi bevonulás fényes külsőségei még a­­ királyi koronázások pompáját is megközelí­tette. Amerre a király kocsija elhaladt, fe­hérruhás lányok virágokat szórtak eléje. A király szívélyesen mosolyogva integetett a tö­megnek, majd a palotába érkezése után meg­­jelent az erkélyen karján a királyi család leg­fiatalabb tagjával, Erzsébet hercegnővel. A király a tömeg üdvrivalgásait meghajlásul köszönte meg. a csehek beszüntették a mert letartóztattak egy Prága, julius 1. Hivatalosan közlik, hogy julius 2-től kezdve elrendelték a hidasnémetit állomáson keresztülhaladó vasúti forgalom megszakítását. Budapestről jelentik: A cseh vasútigazga­­tóságnak a hidasnémetit állomáson keresztül­haladó vasúti forgalom megszakítása tárgyá­ban tett intézkedésére vonatkozó hírhez illő­ hidasnémeti forgalmat, kémkedő pénztárnokot (ékes helyen a következő közlést fűzik: »A cseh vasútigazgatóság intézkedése nyil­ván azzal van összefüggésben, hogy a magyar hatóságok június 28-án kénytelenek voltak egy Pecha Vince nevű egyént, aki a hidasnémetit­ közös határállomáson jegy­pénztárnoki minő­ségben szolgálatot teljesít, letartóztatni, mint­hogy kémkedésen tetten érték.

Next