Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-01 / 274. szám

2 Byrd ezredes átrepülte a Déli Sarkot Newyork, november 1O. Byrd ezredes pénteken átrepült a Déli Sark felett. Középeurópai időszá­mítás szerint pénteken reggel fél négy órakor star­tolt az expedíció littleamerikai bázisáról és három társával 18 órás utat tett meg. Este 9 óra 20 perckor visszaérkezett Little Americába. A 18 óra alatt 2500 kilométert repült. Az első két órában a repülőgép rádióállomása állandóan érintkezett a newyorki állomással, amely reggel félh­étig tisz­tán vette Byrdék üzenetét. Reggel fél hét órakor elhallgatott Byrd rádiója s csak a késő esti órák­ban jelentkezett újból, közölve, hogy az ezredes és három társa átrepülték a Déli Sarkot. Egész Amerikában óriási lelkesedést keltett a Déli Sark átrepülése. Elsőnek fioover elnök üd­vözölte Byrd kapitányt hosszú szikratáviratban. larwrw Munkásotthon tánciskola­­i tánctanfolyamán Hafer Mária oki. tánctanárai a szezon tánc­­ujdonságait tanítja. Beiratkozni szerdán, szombaton és a vasárnapi táncestéken lehet. Jazz band! Mérséket Be«. 5-én Mikulás-est! Ára 40 an kapható .Cime patikában a Kossu­th-szob­orral are.r.ben. !­fiLW-u;vAar)!?:s'!Afi 1929 derer; bér 1 A revíziós mozgalom fegyvere az Igazság A Revíziós liga igazgatósági ülése Budapest, november 30. A Magyar Revíziós Liga ma délelőtt kezdte meg igazgatósági ülé­sét, amely két napig fog tartani. Herczeg Fe­renc, a liga országos elnöke, megnyitójában beszámolt arról, hogy a revíziós liga tagjainak száma elérte a másfélmilliót, ezzel kapcso­latban fejtegette, hogy a revíziós liga sem a szociáldemokrata párt vezetőségének, sem má­soknak a politizálásra vonatkozó kívánságát nem teljesítheti. — Köztünk mindenki szabadon vallja és politikai harcokban érvényesítse demokrata, keresztény vagy szociáldemokrata elveit. Ha revízióról van szó, akkor nem ismerünk sem szegényt, sem gazdagot, sem radikális, sem konzervatívot, sem királypártit, sem köztár­saságpárti, nem ismerünk keresztényeket és zsidókat, akkor mi csak magyar testvéreket ismerünk. Akciónk pacifista­ mozgalom, esz­közei éppen olyan békések, mint céljai, ame­lyekkel meg akarjuk előzni az Európát fenye­gető háborús veszedelmeket. A revíziós moz­galom fegyvere az igazság, taktikája a világ alvó lelkiismeretének felélesztése. Eckhardt­ Tibor azt hangoztatta, hogy a ma­gyar eszményeket csak akkor lehet megvaló­sítani, ha belekapcsolódik az ország a világ­politika eszmeáramlatába és nem fekszik ke­resztbe azon az úton, amelyen a világpolitika szekere halad. . A jóvátétel kérdésével foglalkozott ezután a szónok: — Lehetetlen — mondja —, hogy Magyar­­ország jóvátételi terheit súlyosbítsák akkor, amikor a Young-egyezmény a jóvátételi ter­heket enyhítette. Lukács György volt kultuszminiszter szólalt fel ezután. A kisebbségek­­ védelméről tartott előadást. Berkes József református lelkész a megszál­lott délvidék magyarságának helyzetéről be­szélt. Józan Miklós unitárius püspök »Trianon és a protestantizm­us« címen tartott előadást. Az utolsó szónok Hevesi Simon főrabbi volt. — A zsidók -­ mondotta a főrabbi — az egész világon át tudják érc/...., hogy az igaz­ságtalan békeszerződés nem lehet életképes. (Nagy taps.'. A magyar zsidóknak kötelessége volt az anyaország mellé állani. Ez az együvé tartozás úgy beidegződött a magyar zsidó­ságba, hogy elszakadni nem is tudna. Kell, hogy hittestvéreink az egész világon megtud­ják, hogy itt egy világsérelem reparációjáért l­füMJ&MN > v Jv\Ii Wy | Isietfisjnft!, Uetasea ucca 12 \wJL ’.zemOvejü különlegességek! folyik a küzdelem. Az egész emberi kultúra megszenvedi azt, hogy Magyarországot szét­rombolták. Délután 4 órakor folytatták a Vigadóban a Magyar Revíziós Liga nyilvános igazgatósági ülését. Fali Endre, a liga ügyvezető-igazgatója beszámolót mondott. A liga összeköttetésbe lépett a külföldi államok magyarbarát vezető egyéniségeivel, komitékat szervezett s titkár­ságokat állított fel. A liga megalakulása óta, 27 hónap alatt, mindössze 356000 pengőt vett be és költött el, míg Benes saját bevallása szerint évi egymillió szokált fordított külföldi propagandára s hasonló összegekkel dolgoz­tak a románok és a szerbek is. Mick­roian­ BKMaBa Iáisaház-i­en­Yitás!? Tisztelettel van szerencsém bejelenteni, miszerint a­z esetését és áss­­ulannan átalakítva megnyitottam» Mint az egykori Corzó­ Kávéház volt tulajdonos«, régebbi szegedi működésem alatt sok kedves ven­déggel,­­A baráttal és ismerőssel dicsekedhettem és ez azt hiszem, ga­ancia arra is, hogy a jövőben is csak igen tisztelt vendégeim megelégedésére pontos kiszolgálásra és a méltányos kávéházi­ árakra törekszem. Színházi vacsora. Elsőrendű cigányzene. Szives pártfogást kér 221 k­ovács iésseff. Ágytoll -pehely legmegbízhatóbban Régi tollak, beváltása '25 Roiner Ödön m Petőfi Sándor sugárul Sfm­a Higiénikus ágytoll gőzfiszk­lás. Rövid tanítás a férgekről írta: Móra Ferenc. Dehogy én írom, dehogy! Ezt a nyomda csak egy szokásból szedi ki. Én meg állom, szintén csak úgy szokásból. Üsse kő, most már több egy negyedszázadánál, hogy úgyis minden rosszat én csinálok a szegedi sajtóban, hát mért ne vállalnám ezt is? Ez a kicsi már se árt, se használ. Az igazság azonban az, hogy ami itt követke­zik, azt én csak tovább adom, úgy, ahogy talál­tam. Azt is megmondom, hogy a Társalkodó­b­­an találtam. A Társalkodó volt száz esztendővel ezelőtt az Új Jelekt, meg a Xankelet, meg a Budapesti Szem­le, de mind a három együtt a legfölkapottabb ma­gyar »időszaki írás« abban az időben. A szerkesz­­tető­je Helm­eczy Mihály. (­Helmeczy, aki a sza­vakat elmetszi«, — ahogy a szójátékos kortársak mondták.) A munkatársai Kölese:­ Ferenc, Bajza József, Trefort Ágoston. Irányadó publicistája: Szé­­chenyi István. Cenzora Réseni János egyetemi ta­nár, a jó öreg Reseta bácsi, később Petőfinek is cenzora. Ez volt az az áldott jó ember, aki mikor a Hóhér kötele kéziratát elolvasta, azt mondta Petőfinek: — Aztán mennyit fizetnek ezért öcsém­ uramnak? A költő megmondta, hogy ennyit, meg ennyit. Nem lehetett a Dárius kincse, mert Reseta bácsi nem a fiókban szedegette össze a mondott ös­­­szeget, hanem a zsebéből húzta ki. — Hát nézze, kedves öcsém, én kifizetném ma­gának azt a pénzt, ha nem nyomatná ki ezt a re­gényt. Mert nem ütközik ez se törvénybe, se er­kölcsbe, én keresztül is eresztem, de beleütközik a kegyed tehetségébe. Higgje el nekem, ez a mun­kája nem méltó Petőfi Sándorhoz. Hát ahol ilyen rendes ember volt a cenzor, ott az írók se voltak mordályégetők. Látnivaló a fentebbi névsorból is, hogy a Társalkodó szerkesz­tősége éppenséggel nem volt valami destruktív banda és az iránya még mai szemmel se tekint­hető úgynevezett nemzetmételyező iránynak. En­nélfogva senki se gyanúsíthat meg vele, mintha szándékosan kerestem volna ki belőle a követ­kező tanulmányt, amelynek címét adtam ..címül en­nek a reprodukciónak is. Rövid tanítás a' férgek­ről Véletlenül akadt meg rajta a szemem s mi­vel úgy láttam, nem érdektelen dokumentuma an­nak, hogy a magyar természetvizsgálók akkor ko­ruk színvonalán, állottak, átadom a közokulásnak a feles tanulmányt. Úgy, ahogy a Társalkodó 1832 február 22-iki számában megjelent.' Adom a pontos dátumot,, hogy aki ráér, utána járhasson. — A’ féreg oly állat, melly csúszik, egy pillanat­ban tarka, másban egyszínű. Mindenütt igen nagy «iámban találtatik télen-nyáron de fészkéül leg­inkább a nagyvár.>sokat választja: falun és mezőn ritkább. Ezen állatokat természetüknél fogva két fő nemre osztályozhatni: tarkákra s egyszinüekre, a változó színű­eket majd ez, majd pedig amaz alosztályhoz kapcsolván. A’ tarkák­­ között 1. a­ közönséges sokszínű féreg mindenütt bő­ven találtatik, lakása többnyire az előszobákban van, hajlongásai a" bölcsnek sok mulatságot csi­nálnak. 2. A’ hízelkedő féreg igen veszedelmes állat, mellyet kivált a’ nagy urak palotáiból sohasem irthatni­ ki egészen. Természete ez, minekelőtte va­lakit megmérgezne, vakító fényt támaszt maga körül, mellyen csak a’ rendkívül éles látású ’s a nemhin nézhet keresztül. 3. A’ politikai féreg. Ez a’ férgek röpülő nemé­hez tartozik; igen oktalan állat, végig táncolja e' világot, a’ nélkül, hogy tudná, mit akar. Nyugta sehol sincs, szárnyai vannak, mellyeken gyakran igen sebesen röpdel. 4. A’ fondor féreg, másképp cselszövények' fér­ge. Egy rendkívül mérges állat, veszedelmesebb a­ viperánál. A' rendet, békét és nyugodalmat kér­lelhetetlenül szokta üldözni. 5. A’ kapzsi féreg. Ezen álnok féreg leginkább­­ a magtárokat szokta lakni, de találtatik igen nagy számmal a­ kereskedő házaknál is. Az egyszinű­ek között: 1. A’ világosság-futó féreg — — — — — (Az öreg folyóiratban itt ez a cenzori jel árulja el, hogy Reseta bácsi ebben a nemben alighanem a maga cenzori foglalkozására ismert.) 2. Az alkalmi féreg. Ez a’ szín változók’ neméből való. Nagy számban van kivált k­­agyar országon; azonban létük nem igen vetetnék észre, ha mind­untalan nem hallatnák csillogó sz3vakat. 3. A’ rágalom-féreg, sárgás-vörhönyig színű, min­denütt csuszkál, hol valami magánál, különbet érez s’ mérges nyálával mindent bemocskol; semmi sincs előtte szent. Mások’ kárán és szerencsétlensé­gén alapítja önnön jólétét. 4. A’ papiros-féreg. Ennél nincs veszedelmesebb az emberiségre nézve. Az újabb időkben sok vér­ontást okozott ’s mert még most is feni fegyve­reit ’s titokban szünet nélkül öldököl, hihetőleg még sok vérözönnek­ lesz oka. 5. A’ kém-féreg. Ennek régi időkben Spanyol­­ország volt hazája (az inkvizíciók korában), ké­sőbb elszármazott mindenfelé. A’ palotáktól kezd­ve a legszegényebb kunyhókig ostorozva a’ népe­ket, beférkőzik a’ férj és feleség, atya és­ fiú közé, tőle se testvér, se barát, se szerető, se rokon, vagy idegen nem menekhtetik meg. 6. A’ lélekismeret férge, melly régenten nagy számmal találtatott az emberek szivében s gyakran nagy mardosásokat vitt végbe, a mi időnkben nem igen ismeretes ’s egyedül egy mesés világ’ kohol­mányának tarttatik.

Next