Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-01 / 274. szám
2 Byrd ezredes átrepülte a Déli Sarkot Newyork, november 1O. Byrd ezredes pénteken átrepült a Déli Sark felett. Középeurópai időszámítás szerint pénteken reggel fél négy órakor startolt az expedíció littleamerikai bázisáról és három társával 18 órás utat tett meg. Este 9 óra 20 perckor visszaérkezett Little Americába. A 18 óra alatt 2500 kilométert repült. Az első két órában a repülőgép rádióállomása állandóan érintkezett a newyorki állomással, amely reggel félhétig tisztán vette Byrdék üzenetét. Reggel fél hét órakor elhallgatott Byrd rádiója s csak a késő esti órákban jelentkezett újból, közölve, hogy az ezredes és három társa átrepülték a Déli Sarkot. Egész Amerikában óriási lelkesedést keltett a Déli Sark átrepülése. Elsőnek fioover elnök üdvözölte Byrd kapitányt hosszú szikratáviratban. larwrw Munkásotthon tánciskolai tánctanfolyamán Hafer Mária oki. tánctanárai a szezon táncujdonságait tanítja. Beiratkozni szerdán, szombaton és a vasárnapi táncestéken lehet. Jazz band! Mérséket Be«. 5-én Mikulás-est! Ára 40 an kapható .Cime patikában a Kossuth-szoborral are.r.ben. !fiLW-u;vAar)!?:s'!Afi 1929 derer; bér 1 A revíziós mozgalom fegyvere az Igazság A Revíziós liga igazgatósági ülése Budapest, november 30. A Magyar Revíziós Liga ma délelőtt kezdte meg igazgatósági ülését, amely két napig fog tartani. Herczeg Ferenc, a liga országos elnöke, megnyitójában beszámolt arról, hogy a revíziós liga tagjainak száma elérte a másfélmilliót, ezzel kapcsolatban fejtegette, hogy a revíziós liga sem a szociáldemokrata párt vezetőségének, sem másoknak a politizálásra vonatkozó kívánságát nem teljesítheti. — Köztünk mindenki szabadon vallja és politikai harcokban érvényesítse demokrata, keresztény vagy szociáldemokrata elveit. Ha revízióról van szó, akkor nem ismerünk sem szegényt, sem gazdagot, sem radikális, sem konzervatívot, sem királypártit, sem köztársaságpárti, nem ismerünk keresztényeket és zsidókat, akkor mi csak magyar testvéreket ismerünk. Akciónk pacifista mozgalom, eszközei éppen olyan békések, mint céljai, amelyekkel meg akarjuk előzni az Európát fenyegető háborús veszedelmeket. A revíziós mozgalom fegyvere az igazság, taktikája a világ alvó lelkiismeretének felélesztése. Eckhardt Tibor azt hangoztatta, hogy a magyar eszményeket csak akkor lehet megvalósítani, ha belekapcsolódik az ország a világpolitika eszmeáramlatába és nem fekszik keresztbe azon az úton, amelyen a világpolitika szekere halad. . A jóvátétel kérdésével foglalkozott ezután a szónok: — Lehetetlen — mondja —, hogy Magyarország jóvátételi terheit súlyosbítsák akkor, amikor a Young-egyezmény a jóvátételi terheket enyhítette. Lukács György volt kultuszminiszter szólalt fel ezután. A kisebbségek védelméről tartott előadást. Berkes József református lelkész a megszállott délvidék magyarságának helyzetéről beszélt. Józan Miklós unitárius püspök »Trianon és a protestantizmus« címen tartott előadást. Az utolsó szónok Hevesi Simon főrabbi volt. — A zsidók - mondotta a főrabbi — az egész világon át tudják érc/...., hogy az igazságtalan békeszerződés nem lehet életképes. (Nagy taps.'. A magyar zsidóknak kötelessége volt az anyaország mellé állani. Ez az együvé tartozás úgy beidegződött a magyar zsidóságba, hogy elszakadni nem is tudna. Kell, hogy hittestvéreink az egész világon megtudják, hogy itt egy világsérelem reparációjáért lfüMJ&MN > v Jv\Ii Wy | Isietfisjnft!, Uetasea ucca 12 \wJL ’.zemOvejü különlegességek! folyik a küzdelem. Az egész emberi kultúra megszenvedi azt, hogy Magyarországot szétrombolták. Délután 4 órakor folytatták a Vigadóban a Magyar Revíziós Liga nyilvános igazgatósági ülését. Fali Endre, a liga ügyvezető-igazgatója beszámolót mondott. A liga összeköttetésbe lépett a külföldi államok magyarbarát vezető egyéniségeivel, komitékat szervezett s titkárságokat állított fel. A liga megalakulása óta, 27 hónap alatt, mindössze 356000 pengőt vett be és költött el, míg Benes saját bevallása szerint évi egymillió szokált fordított külföldi propagandára s hasonló összegekkel dolgoztak a románok és a szerbek is. Mickroian BKMaBa Iáisaház-ienYitás!? Tisztelettel van szerencsém bejelenteni, miszerint az esetését és ássulannan átalakítva megnyitottam» Mint az egykori Corzó Kávéház volt tulajdonos«, régebbi szegedi működésem alatt sok kedves vendéggel,A baráttal és ismerőssel dicsekedhettem és ez azt hiszem, gaancia arra is, hogy a jövőben is csak igen tisztelt vendégeim megelégedésére pontos kiszolgálásra és a méltányos kávéházi árakra törekszem. Színházi vacsora. Elsőrendű cigányzene. Szives pártfogást kér 221 kovács iésseff. Ágytoll -pehely legmegbízhatóbban Régi tollak, beváltása '25 Roiner Ödön m Petőfi Sándor sugárul Sfma Higiénikus ágytoll gőzfiszklás. Rövid tanítás a férgekről írta: Móra Ferenc. Dehogy én írom, dehogy! Ezt a nyomda csak egy szokásból szedi ki. Én meg állom, szintén csak úgy szokásból. Üsse kő, most már több egy negyedszázadánál, hogy úgyis minden rosszat én csinálok a szegedi sajtóban, hát mért ne vállalnám ezt is? Ez a kicsi már se árt, se használ. Az igazság azonban az, hogy ami itt következik, azt én csak tovább adom, úgy, ahogy találtam. Azt is megmondom, hogy a Társalkodóban találtam. A Társalkodó volt száz esztendővel ezelőtt az Új Jelekt, meg a Xankelet, meg a Budapesti Szemle, de mind a három együtt a legfölkapottabb magyar »időszaki írás« abban az időben. A szerkesztetője Helmeczy Mihály. (Helmeczy, aki a szavakat elmetszi«, — ahogy a szójátékos kortársak mondták.) A munkatársai Kölese: Ferenc, Bajza József, Trefort Ágoston. Irányadó publicistája: Széchenyi István. Cenzora Réseni János egyetemi tanár, a jó öreg Reseta bácsi, később Petőfinek is cenzora. Ez volt az az áldott jó ember, aki mikor a Hóhér kötele kéziratát elolvasta, azt mondta Petőfinek: — Aztán mennyit fizetnek ezért öcsém uramnak? A költő megmondta, hogy ennyit, meg ennyit. Nem lehetett a Dárius kincse, mert Reseta bácsi nem a fiókban szedegette össze a mondott összeget, hanem a zsebéből húzta ki. — Hát nézze, kedves öcsém, én kifizetném magának azt a pénzt, ha nem nyomatná ki ezt a regényt. Mert nem ütközik ez se törvénybe, se erkölcsbe, én keresztül is eresztem, de beleütközik a kegyed tehetségébe. Higgje el nekem, ez a munkája nem méltó Petőfi Sándorhoz. Hát ahol ilyen rendes ember volt a cenzor, ott az írók se voltak mordályégetők. Látnivaló a fentebbi névsorból is, hogy a Társalkodó szerkesztősége éppenséggel nem volt valami destruktív banda és az iránya még mai szemmel se tekinthető úgynevezett nemzetmételyező iránynak. Ennélfogva senki se gyanúsíthat meg vele, mintha szándékosan kerestem volna ki belőle a következő tanulmányt, amelynek címét adtam ..címül ennek a reprodukciónak is. Rövid tanítás a' férgekről Véletlenül akadt meg rajta a szemem s mivel úgy láttam, nem érdektelen dokumentuma annak, hogy a magyar természetvizsgálók akkor koruk színvonalán, állottak, átadom a közokulásnak a feles tanulmányt. Úgy, ahogy a Társalkodó 1832 február 22-iki számában megjelent.' Adom a pontos dátumot,, hogy aki ráér, utána járhasson. — A’ féreg oly állat, melly csúszik, egy pillanatban tarka, másban egyszínű. Mindenütt igen nagy «iámban találtatik télen-nyáron de fészkéül leginkább a nagyvár.>sokat választja: falun és mezőn ritkább. Ezen állatokat természetüknél fogva két fő nemre osztályozhatni: tarkákra s egyszinüekre, a változó színűeket majd ez, majd pedig amaz alosztályhoz kapcsolván. A’ tarkák között 1. a közönséges sokszínű féreg mindenütt bőven találtatik, lakása többnyire az előszobákban van, hajlongásai a" bölcsnek sok mulatságot csinálnak. 2. A’ hízelkedő féreg igen veszedelmes állat, mellyet kivált a’ nagy urak palotáiból sohasem irthatni ki egészen. Természete ez, minekelőtte valakit megmérgezne, vakító fényt támaszt maga körül, mellyen csak a’ rendkívül éles látású ’s a nemhin nézhet keresztül. 3. A’ politikai féreg. Ez a’ férgek röpülő neméhez tartozik; igen oktalan állat, végig táncolja e' világot, a’ nélkül, hogy tudná, mit akar. Nyugta sehol sincs, szárnyai vannak, mellyeken gyakran igen sebesen röpdel. 4. A’ fondor féreg, másképp cselszövények' férge. Egy rendkívül mérges állat, veszedelmesebb a viperánál. A' rendet, békét és nyugodalmat kérlelhetetlenül szokta üldözni. 5. A’ kapzsi féreg. Ezen álnok féreg leginkább a magtárokat szokta lakni, de találtatik igen nagy számmal a kereskedő házaknál is. Az egyszinűek között: 1. A’ világosság-futó féreg — — — — — (Az öreg folyóiratban itt ez a cenzori jel árulja el, hogy Reseta bácsi ebben a nemben alighanem a maga cenzori foglalkozására ismert.) 2. Az alkalmi féreg. Ez a’ szín változók’ neméből való. Nagy számban van kivált kagyar országon; azonban létük nem igen vetetnék észre, ha minduntalan nem hallatnák csillogó sz3vakat. 3. A’ rágalom-féreg, sárgás-vörhönyig színű, mindenütt csuszkál, hol valami magánál, különbet érez s’ mérges nyálával mindent bemocskol; semmi sincs előtte szent. Mások’ kárán és szerencsétlenségén alapítja önnön jólétét. 4. A’ papiros-féreg. Ennél nincs veszedelmesebb az emberiségre nézve. Az újabb időkben sok vérontást okozott ’s mert még most is feni fegyvereit ’s titokban szünet nélkül öldököl, hihetőleg még sok vérözönnek lesz oka. 5. A’ kém-féreg. Ennek régi időkben Spanyolország volt hazája (az inkvizíciók korában), később elszármazott mindenfelé. A’ palotáktól kezdve a legszegényebb kunyhókig ostorozva a’ népeket, beférkőzik a’ férj és feleség, atya és fiú közé, tőle se testvér, se barát, se szerető, se rokon, vagy idegen nem menekhtetik meg. 6. A’ lélekismeret férge, melly régenten nagy számmal találtatott az emberek szivében s gyakran nagy mardosásokat vitt végbe, a mi időnkben nem igen ismeretes ’s egyedül egy mesés világ’ koholmányának tarttatik.