Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)
1930-04-01 / 73. szám
oft.’w tr.v tRORs» llamok as általános védkötelezettség alapján fokozott fegyverkezési politikát folytatnak, amely messze felülmúlja a Trianonban részükre megszabott kereteket Nekünk a honvédségen belül legalább azokat az intézkedéseket kell folyamatba tennünk, amelyeket a trianoni szerződés megenged. Azzal az ellenvetéssel szemben, hogy inkább a dologi kiadásokat emelje, mint a személyieket, rámutat arra, hogy bár a régi világban a hadsereg valóban előmozdítója volt a gazdasági életnek és nagy fogyasztó volt, az ipart erősen foglalkoztatta. A tisztikar anyagi helyzete sivár és a pénzdevalváció óta sohasem jött kellő időben a fizetésrendezés. Ezt most azért tekintette sürgős kérdésnek, mert a fizetésrendezéssel lehetővé tette a lisztek adósságainak törlesztését, amelyek azonban nem rúgnak nagy összegre. Bizonyos tiszti létszámot nem töti be, hogy a megtakarítást fordítsa a tisztikar helyzetének javítására. Egyrészt arra kíván ügyelni, hogy a tisztek jobb körülmények közt házasodjanak, másrészt bizonyos korhatárral akarja korlátozni a házasságokat. A nyugdíjazások száma a jövőben csökkenni fog a szolgálati időnek 40 esztendőre történt kitolása révén. Ezenkívül megtakarítást fog eredményezni, hogy alezredesnél magasabb rangba igen kevesen fognak jutni. Saját tábornoki kinevezésére megjegyzi, hogy itt legfelsőbb tényről van szó, másrészt mint szolgálaton kívül álló tábornok, illetményt nem kap. Kinevezése kitüntetése volt. A rendőrségi felügyelői kar illetményeinek rendezésével kapcsolatban nem lehet szó militarizálásról és nem tartaná helyesnek a két testület egy szempont szerinti igazgatását. A felügyelői kar illetményeinek rendezésénél azért működött közre, mert erre felkérték. A hadsereg szilárd fanatizmussal kíván a nemzet hadserege lenni. Wekerle Sándor pénzügyminiszter hangoztatta, hogy azokat a megtakarításokat, amelyeket a létszámapasztással s az adminisztráció egyszerűsítésével el lehet érni, a tisztviselők fizetésének javítására fogják fordítani. Leghelyesebb az a ténd, amely a családi pótlékok útján akarja rendezni ezt a kérdést. A kormány a létszámcsökkentés és a közigazgatás racionalizálása révén megtakarításokat vár s ha ez bekövetkezik az egyes tárcáknál, elő lehet venni az illetményrendezést. A bizottság ezután elfogadta a tárca költségvetését. Szegedi munkanélküliek a szegedi munkáért Hétfőn délelőtt a szegedi munkanélküliek zajos jelenetek közben munkát követeltek az Iparostanonc Iskola építkezésénél — Összetűzések a nem szegedi munkásokkal (A Délmagyarország munkatársától.) Nem tudJuk el nap, hogy a nyomorgó munkanélküliek kérő szóval ne fordulnának az illetékes tényezőkhöz, akik azonban eddig csak ígéreteket adhattak. A munkanélküliek növekvő fő szomorú táborában pedig türelmetlenül lesik, hogy a sok megbeszélés, tárgyalás és ülés után a város végre tettekre szánja el magát. A munkanélkülieknek a nyomorúságon, éhezésen kívül legfájóbb sebe az, hogy ha akad is néha-néha valami kevés munka, azt is olyanokkal végeztetik el, akik nem szegediek. Ez a helyzet hétfőn délelőtt heves incidensben robbant ki. Az iparostanonciskola építkezése — mint ismeretes — újból megindult. Szegediek, tápénak, asszonyok, férfiak vegyesen végezték itt a napszámosmunkát nem irigylésreméltó munkabérért. De ez a csekélyke bér is szinte életmentően jól esne olyan családokban, ahol hat héten keresztül például nevp ettek egyebet levesnél. A dolgozó nem szegedi munkások sehogysem tetszettek a szegedi munkanélkülieknek, akiknek egy, mintegy 100—150 főből álló csoportja hétfőn reggel megjelent az iDsios tanonciskola építkezésénél és hangosan tüntetve azt követelte az építésvezetőségtől, hogy bocsássák ki az idegen munkásokat és alkalmazzák 1 , helyettük a szegedieket. A tüntetésből parázs verekedés keletkezett.A dolgozók és munka nélkülML összeverekedtek. Vad szitkolózásokban törtek ki, pofonok csattantak, a munkásasszonyok sikoltoztak. A tüntetés kezdeti komolyabb jelleget ölteni. A tüntetők nem akarták engedni dolgozni a nem szegedieket, néhány asszony elkeseredésében olyan fenyegetőleg lépett fel, hogy a nem szegediek jónak állni. A munkanélküliek utánuk eredtek, néhány tégla is röpült, majd vad hajsza kezdődött meg a Rudolf- és a Széchenyi-téren keresztül. Itt azonban erős rendőri készültség várta az izgalolt munkanélkülieket A rendőrség erélyesen dolgozott, de ez sem ment simán. Zajos és tumultuózus jelenetek játszódtak le a sűrű igazoltatások közben, mert több munkanélküli vonakodott a rendőrség felszólításának ..eleget tenni. Félóráig tartottak ezek a jelenetek, amelyek négy előállítással végződtek. Rigó Györgyné, Horváth Ignác, Makk Józsefné és Pribék József ellen indította meg a rendőrség a kifuígási eljárást botrányokozás címén, utóbbi ellen azért, mert belekapaszkodott Rigó Györgynébe, nehogy bekísérjék. A rendőrségen permanenciát rendeltek el. Erős rendőrnakaszokká rakták még a városháza udvarát, a városháza élőit és a korsón rendőrőrszemek és felügyelők cirkáltak A déli órákban azonban teljes volt a rend, munkanélkülieket nem lehetett látni, csak rendőröket. . >^30 április t OPTIKA-FOTO issaass1 LIEBMANN Kelemen ucca HA-HA mellett A Dugonics-Társaság vasárnap közgyűlést és felolvasó ülést tartott (A Délmagyarország munkatársáöl.) A Dugonics- Társaság vasárnap délelőtt tizenegy órakor tarotta a Kultúrpalotában dr. Szalay József elnöklésével tisztújító és tagválasztó közgyűlését. Az ánoki megnyitó után dr. Banner János terjeszette elő titkári jelentését, amelyben beszámol a társaság múlt évi működéséről. A távollévő dr Sebestyén Károly helyett ugyancsak Banner János mutatta be a pénztári jelentést a társaság múlt j évi zárszámadását és a költségvetést A jelentéseket a közgyűlés elfogadta. Dr. Szalay József bejelentette azttán, hogy a három évre megválasztott tisztikar mandátuma lejárt és ezért bejelenti a tisztikar lemondását A tisztújító közgyűlés elnöki tisztségét a korelnök dr. Csengery János egyetemi tamárnak adta át. A közgyűlés ezután ismét a régi tisztikart választotta meg.: • 1~! A tisztújítás után került sor a tagválasztásokra. A három megüresedett helyre a választmány javaslata alapján dr. Galamb Sándor polgári tanárképző intézeti igazgatót, Sík Sándor piarista tanárt és Preszly Lóránt csendőralezredest választották meg. Délután négy órakor a Dugonics-Társaság felolvasó illést tartott, amelynek műsorán három szegedi író szerepelt, Juhász Gyn*, Sz. Szigethig Vilmos és Berczeli Anzelm Károly. A felolvasó ülés megnyílása előtt az elnöklő dr. Szalay József érdekes nyilatkozatot tett. — Többször elhangzott Szeged közönsége ellen az a vád —, mondotta —, hogy nem érdeklődik az irodalom iránt. Nem kívánok polemizálni ezzel az állítással, csupán néhány tényt szögeik le vele szemben. Tóm az. hu " mi. vasárban délelőtt a DMKE ülést tartott, amelyen részt vet Herczeg Ferenc és Surányi Miklós. Tizenegy órakor volt a Dugonics Társaság közgyűlése, ugyanakkor kezdődött a filharmonikusok hangverseny és nyílt meg Cselényi-Walleshausen Zsigmond kép kiállítása. Délután felolvasó ülést tart a Dugonics Társaság, délután és este pedig a színház.. tar előadást. " Ezek a tények azt bizonyítják, hogy Szeged közönsége igenis érdeklődik az irodaion Iránt ... Ezután az elnöki nyilatkozat után került so a napirendre. Berczeli Anzelm Károly, * 153131 szegedi kört néhány szép költeményét olvasta fel Nagy György a szegedi színház tagja. A költeményeket a közelség lelkes tapssal és a fiatal költő meleg ünneplésével jutalmazta. Eredetileg úgy volt be f?y Juhsár Gyula, a tutegségéből felépülő költő személyesen adja el költeményeit. A költő azonban, akit a közönsé nagy érdeklődéssel és szeretettel várt akadályoztatása miatt nem jelenhetett meg, iac^nárom köleményét dr. Szalay József olvasta fel. A felolvasálés közönség« gyönyörű költeményein kereszti ünnepelte Juhász Gyulát, Legvégül Sz. Szigeth Vilmos olvasta fel »Az olvasó 1011 aranytól a csilag esőig« című kedves, hangulatos novelláját.. A élvezetes elbeszélést nagy tetszéssel jutalmazta közönség. A felolvasó ülés az elnök zárószavaival ért. véget fuluSsz Oyutu S*. Szigethy Vilmát Bérezett Anzelm Károly nqynroiTzftii ie«lol>t> hírnevű Ar«s BR4us^TTER JÁNí I lor<w drtnl.l - SHLVHTORFO R g§SJJW J«9a9- Ä Wmmwmh>«>m ♦ »»• *• ndy-sho»«^“ , . r. SCHWAB/ F és FIA SZEGED. h. Képviselet Szeged é* vidéké lé&zér^* ... .