Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-01 / 73. szám

of­t.’w tr.v tRORs» llamok as általános védkötelezettség alapján fo­kozott fegyverkezési politikát folytatnak, amely messze felülmúlja a Trianonban részükre meg­szabott kereteket Nekünk a honvédségen belül legalább azokat az intézkedéseket kell folyamatba tennünk, amelyeket a trianoni szerződés megenged. Azzal az ellenvetéssel szemben, hogy inkább a dologi kiadásokat emelje, mint a személyieket, rámutat arra, hogy bár a régi világban a had­sereg valóban előmozdítója volt a gazdasági élet­nek és nagy fogyasztó volt, az ipart erősen fog­lalkoztatta. A tisztikar anyagi helyzete sivár és a pénzdevalváció óta sohasem jött kellő időben a fizetésrendezés. Ezt most azért tekintette sürgős kérdésnek, mert a fizetésrendezéssel lehetővé tette a lisztek adósságainak törlesztését, amelyek azon­ban nem rúgnak nagy összegre. Bizonyos tiszti létszámot nem töti be, hogy a megtakarítást for­dítsa a tisztikar helyzetének javítására. Egyrészt arra kíván ügyelni, hogy a tisztek jobb körülmé­nyek közt házasodjanak, másrészt bizonyos kor­­határral akarja korlátozni a házasságokat.­­ A nyugdíjazások száma a jövőben csökkenni fog a szolgálati időnek 40 esztendőre történt ki­tolása révén. Ezenkívül megtakarítást fog ered­ményezni, hogy alezredesnél magasabb rangba igen kevesen fognak jutni. Saját tábornoki kinevezésére megjegyzi, hogy itt legfelsőbb tényről van szó, másrészt mint szol­gálaton kívü­l álló tábornok, illetményt nem kap. Kinevezése kitüntetése volt. A rendőrségi fel­ügyelői kar illetményeinek rendezésével kapcso­latban nem lehet szó militarizálásról és nem tar­taná helyesnek a két testület egy szempont sze­rinti igazgatását. A felügyelői kar illetményeinek rendezésénél azért működött közre, mert erre fel­kérték. A hadsereg szilárd fanatizmussal kíván a nemzet hadserege lenni. Wekerle Sándor pénzügyminiszter hangoztatta, hogy azokat­­ a megtakarításokat, amelyeket a lét­számapasztással s az adminisztráció egyszerűsí­tésével el lehet érni, a tisztviselők fizetésének javí­tására fogják fordítani. Leghelyesebb az a ténd, amely a családi pótlékok útján akarja rendezni ezt a kérdést. A kormány a létszámcsökkentés és a közigazgatás racionalizálása révén megtakarítá­sokat vár s ha ez bekövetkezik az egyes tár­cáknál, elő lehet venni az illetményrendezést. A bizottság ezután elfogadta a tárca költség­vetését. Szegedi munkanélküliek a szegedi munkáért Hétfőn délelőtt a szegedi­ munkanélküliek zajos je­lenetek közben munkát követeltek az Iparostanonc­ Iskola építkezésénél — Összetűzések a nem szegedi munkásokkal (A Délmagyarország munkatársától.­) Nem tu­dJuk el nap, hogy a nyomorgó munkanélkü­liek kérő szóval ne fordulnának az illetékes tényezőkhöz, akik azonban eddig csak ígére­teket adhattak. A munkanélküliek növekvő fő szomorú táborában pedig türelmetlenül le­sik, hogy a sok megbeszélés, tárgyalás és ülés után a város végre tettekre szánja el magát. A munkanélkülieknek a nyomorúságon, éhe­zésen kívül legfájóbb sebe az, hogy ha akad is néha-néha valami kevés munka, azt is olya­nokkal végeztetik el, akik nem szegediek. Ez a helyzet hétfőn délelőtt heves inci­densben robbant ki. Az iparostanonciskola építkezése — mint ismeretes — újból megindult. Szegediek, tá­pénak, asszonyok, férfiak vegyesen végezték itt a napszámosm­unkát nem irigylésreméltó munkabérért. De ez a csekélyke bér is szinte életmentően jól esne olyan családokban, ahol hat héten keresztül például nevp ettek egyebet levesnél. A dolgozó nem szegedi munkások sehogy­­sem tetszettek a szegedi munkanélkülieknek, akiknek egy, mintegy 100—150 főből álló cso­portja hétfőn reggel megjelent az iDsi­os­ ta­nonciskola építkezésénél és hangosan tüntetve azt követelte az építésvezetőségtől, hogy bocsássák ki az idegen munkásokat és alkalmazzák 1 ,­ helyettük a szegedieket. A tüntetésből parázs verekedés keletkezett.­­A dolgozók és munka nélkülML­ össze­verekedtek.­­ Vad szitkolózásokban törtek ki, pofonok csat­tantak, a munkásasszonyok sikoltoztak. A tün­­tetés kezdeti komolyabb jelleget ölteni. A tün­­tetők nem akarták engedni dolgozni a nem szegedieket, néhány asszony elkeseredésében olyan fenyegetőleg lépett fel, hogy a nem sze­gediek jónak állni. A munka­nélküliek utánuk eredtek, néhány tégla is röpült, majd vad haj­sza­ kezdődött meg a Rudolf- és a Széchenyi-téren keresztül. Itt azonban erős rendőri készültség várta az izgalolt munkanélkülieket A rendőrség eré­lyesen­ dolgozott, de ez sem ment simán. Zajos és tumultuózus jelenetek ját­szódtak le a sűrű igazoltatások köz­ben, mert több munkanélküli vonakodott a rend­­őrség felszólításának ..eleget tenni. Félóráig tartottak ezek a jelenetek, amelyek négy előállítással végződtek. Rigó György­né, Horváth Ignác, Makk Józsefné és Pribék Jó­zsef ellen indította meg a rendőrség a kifuí­­gási eljárást botrányokozás címén, utóbbi el­­len azért, mert belekapaszkodott Rigó György­­nébe, nehogy bekísérjék. A rendőrségen permanenciát rendeltek el. Erős rendőrnakaszokká­ raktá­k m­­ég a város­háza udvarát, a­ városháza élőit és a korsón rendőrőrszemek és felügyelők cirkáltak A déli órákban azonban tel­jes­ volt a rend, mun­kanélkülieket nem lehetett látni, csak rend­őröket. . >^30 április t OPTIKA-FOTO issaass1 LIEBMANN Kelemen ucca HA-HA mellett A Dugonics-Társaság vasárnap közgyűlést és felolvasó ülést tartott (A Délmagyarország munkatársá­öl.) A Dugonics- Társaság vasárnap délelőtt tizenegy órakor tar­­otta a Kultúrpalotában dr. Szalay József elnökl­­ésével tisztújító és tagválasztó közgyűlését. Az ánoki megnyitó után dr. Banner János terjesz­­ette elő titkári jelentését, amelyben beszámol­ a társaság múlt évi működéséről. A távollévő dr Sebestyén Károly helyett ugyancsak Banner János mutatta be a pénztári jelentést a társaság múlt j évi zárszámadását és a költségvetést A jelentése­­­­ket a közgyűlés elfogadta. Dr. Szalay József bejelentette azttán, hogy a három évre megválasztott tisztikar mandátuma lejárt és ezért bejelenti a tisztikar lemondását A tisztújító közgyűlés elnöki tisztségét a­­ korelnök dr. Csengery János egyetemi tamárnak adta át. A közgyűlés ezután ismét a régi tisztikart válasz­­totta m­eg.: • 1~! A tisztújítás után került sor a tagválasztásokra. A három megüresedett helyre a választmány ja­vaslata alapján dr. Galamb Sándor polgári tanár­képző intézeti igazgatót, Sík Sándor piarista ta­nárt és Preszly Lóránt csendőralezredest válasz­tották meg. Délután négy órakor a Dugonics-Társaság fel­olvasó illést tartott, amelynek műsorán három szegedi író szerepelt, Juhász­ Gyn­*, Sz. Szigethig Vilm­os és Berczeli Anzelm Károly. A felolvasó ülés megnyílása előtt az elnöklő dr. Szalay József érdekes nyilatkozatot tett. — Többször elhangzott­ Szeged közönsége ellen az a vád —, mondotta —, hogy nem érdeklődik az irodalom iránt. Nem kívánok polemizálni ezzel az állítással, csupán néhány tényt szögeik le vele szemben. Tóm­ az. hu " mi. vasárban dél­előtt a DMKE ülést tartott, amelyen részt vet H­erczeg Ferenc és Surányi Miklós. Tizenegy óra­kor volt a Dugonics­ Társaság közgyűlése, ugyan­akkor kezdődött a filharmonikusok hangverseny és nyílt meg Cselényi-Walleshausen Zsigmond kép kiállítása. Délután felolvasó ülést tart a Dugonics Társaság, délután és este pedig a színház.. tar előadást. " Ezek a tények azt bizonyítják, hogy Szeged közönsége igenis érdeklődik az irodaion Iránt ... Ezután­ az elnöki nyilatkozat után került­ so a napirendre. Berczeli Anzelm Károly, * 153131 szegedi kört néhány szép költeményét olvasta fel Nagy György a szegedi színház tagja. A költeményeket a közel­ség lelkes tapssal és a fiatal költő meleg ünnep­lésével jutalmazta. Eredetileg úgy volt be f?y Juhsár Gyula, a­ tu­tegségéből felépülő költő személyesen adja el költeményeit. A költő azonban, akit a közönsé nagy érdeklődéssel és szeretettel várt akadályoz­tatása miatt nem jelenhetett meg, iac^­nárom kö­leményét dr. Szalay József olvasta fel. A felolvas­álés közönség« gyönyörű költeményein kereszti ünnepelte Juhász Gyulát, Legvégül Sz. Szigeth Vilmos olvasta fel »Az olvasó 1011 aranytól a csi­lag esőig« című kedves, hangulatos novelláját.. A élvezetes elbeszélést nagy tetszéssel jutalmazta közönség. A felolvasó ülés az elnök zárószavaival ért. vége­t fuluSsz Oyutu S*. Szigethy Vilmát Bérezett Anzelm Károly nqynroiTzftii ie«lol>t> hírnevű Ar«s BR4us^TTER JÁNí I lor<w drtnl.l -­ SHLVHTORFO R g§SJJW J«9a9- Ä Wmmwmh>«>m ♦ »»• *• nd­y-sho»«^“ , . r­. SCHWAB/ F és FIA SZEGED. h. Képviselet Szeged é* vidéké lé&zér^* ... .

Next