Délmagyarország, 1930. július (6. évfolyam, 145-171. szám)
1930-07-01 / 145. szám
Ä Df;í [UNK] MJOWtjT, 1930 julius 1. színt pedig azért, mert az én koromban jövőről alig lehet beszélni. Az ülés Wimmer szavait nagy ovációval fogadta. A napirend első pontja az energia törvényjavaslat volt, amelyet a minisztérium véleményezés végett küldött le a kamarához. Dr. Cserzy Mihály ismertette a villamosenergia elosztásáról szóló javaslatot, amelyet a kamara örömmel fogadott, csupán egyes részletkérdésekben kívánja annak módosítását, így különösen nagy tehernek tartja a mai súlyos gazdasági helyzetben a kétszázalékos villanyilletéket, amelyet nem bír el az adókkal megterhelt közönség. A kamara ehelyett egyszázalékos illetéket javasol. A büntető rendelkezéseknél sérelmesnek tartja a kamara, hogy a meg nem felelő fogyasztói berendezés bekapcsolását fogházzal kívánja a törvény büntetni. Dr. Tonelli Sándor, mielőtt a bolella-ügy tárgyalására rátérne az ülés, azt a felelőtlen és valótlan híresztelést kívánja eloszlatni, mintha a kamara pártolná a balettajavaslatot. Az előkészítő ülés idején a tervezet már változásokat szenvedett, bár még mindig nagyon aggályos formában. A kamarának az a javaslata, hogy a tervezet első részével kevesebbet foglalkozzék, a súlypontot a második részre helyezze. Itt nagyon súlyos egyenlőtlenség van a kereskedő és a gazda közötti viszonyban. A tervezet szerint ha a gazda előre, tehát zöld búza formájában adja el a gabonát, akkor a szállításkor nem köteles nagyobb mennyiséget leszállítani, mint amennyit termett. Ez azt jelenti, hogy ha a gazda tudja is, hogy csak 100 mázsa gabonája fog teremni, mégis 200 mázsát fog eladni. A második sérelmes pont az, hogy ha a gazda alacsonyabb áron adta el a gabonát és ha az árak időközben emelkedtek, nem köteles csak annyi gabonát adni, amennyit a jelenlegi árak mellett adhat. Ezek a dolgok a kereskedelmi jogbiztonságot teljesen aláássák. Wimmer elnök azt javasolja, hogy mivel a balettából egy-két nap múlva törvény lesz, a kamara még hétfőn táviratilag tiltakozzék a tervezet ellen. A javaslatot az ülés egyhangúlag elfogadta. Iritz Nándor (Makó) arról beszélt, hogy a tervezet még a gazdáknak sem kell. Vissza kellene állítani az eredeti javaslatot, hogy minden egyes földbirtokost katasztrális holdanként 5 pengőben részesítsenek. Fenyő Mátyás felszólalásánál tört ki a vihar. Fenyő nem kívánja védelmezni a tervezetet, de az utóbbi időben mindenkinek arra a meggyőződésre kellett jutnia, hogy tenni kell valamit. A boletta ha rossz is, nehézkes is, de előre viszi a mezőgazdaságot. A hibákon már nincs módunkban változtatni. A tervezet második részével foglalkozva, amelyet a kamara sérelmesnek talált, megjegyzi, hogy az uzsorakereskedelem érdekében egy tapodtat sem kíván tenni. Megtörtént, hogy a kereskedők 13—15 pengőért vették a zöldbúzát a megszorult gazdáktól akkor, amikor annak az ára 20 pengő volt. Nem tartja sérelmesnek, ha erre a törvény nem nyújt védelmet az illető kereskedőknek. Ugyancsak nem sérelmes a másik pont sem, nevezetesen, hogy a gazda a kapott pénzért csak annyi gabonát köteles leszállítani, amennyit az akkori árfolyam mellett adhat. A vidéki gabonakereskedő, aki személyesen ismeri a gazdát és tudja, hogy mennyi gabonája termeli, nem fog 200 mázsát venni tőle, amikor tudja, hogy annak csak 100 teremhet. Fenyő Mátyás felszólalását állandó zaj kísérte. Adler Rezső ezt kiáltotta: — Hogy mondhat ilyeneket egy kereskedőt Fenyő: Sokkal súlyosabb fontosságú az, hogy a kereskedelmi forgalomba kikerült, feldolgozott gabonaneműek bejelentésétől álljanak el. Ez zaklatást jelent és igazságtalanságot fog szülni. A tervezet a kiátalányozott malmok garázdálkodását segíti elő. Ezt az átalányozást kell megszüntetni. Marosán Emil azt javasolta, hogy a kormány adja meg az álaalános titkos választójogot, oszlassák fel a parlamentet... Wimmer elnök figyelmeztette, hogy ilyeneket nem lehet mondani. Marosán azzal fejezte be beszédét, hogy semmiféle drágításba nem menz bele és kéri, hogy az egész ügyet vegye le az elnökség a napirendről. Adler Rezső válaszolt ezután Fenyő Mátyásnak. A javaslaton már nem lehet segíteni, abból három nap múlva törvény lesz. Pár perccel előbb elhangzott itt egy felszólalás, amelyet szégyelnünk kell. Valószínűleg a kérdés nemismeréséből származott. Nekünk arra kell igyekeznünk, hogy mentsük, ami menthető. Sürgős feliratban kérni kell a kormányt, hogy a tervezet technikai keresztülvitelénél érvényesítse a praktikusságot. Lehetetlen helyzet az, hogy minden mázsa gabona után egy bolettát kelljen kiállítani. Kovács Mihály, Könyves Tóth Kálmán után Pick Jenő annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy kell foglalkozni a bolettával, mert úgy látszik, hogy a jövő évben is megmarad. A gazdák a nagy kedvezés miatt rávetik magukat a gabonatermelésre, elhanyagolják az állattenyésztést. Ez gazdasági anarchiára fog vezetni. Johannovics Ferenc felszólalása után Wimmer elnök a vitát bezárta azzal, hogy a kamara még hétfőn távirati útán tiltakozik a boletta ellen, Adler Rezsőt és Fenyő Mátyást pedig felkéri, hogy javaslatukat írásban nyújtsák be. Dr. Cserzy Mihály ismertette ezután a debreceni kamara átiratát, amely csatlakozásra hívja fel a szegedi kamarát arra, hogy a végkiárusítást ZEISS SZEMÜVEG lfllfirtlepessé flelí 3« LIEBMANN Hiraxer és a axaKUxletében Kelemen n. - Ho.Bomilett rendezett iparos ne kapjon új iparigazoványt. A soproni kamara azt javasolta hog azok a női szabók, akik 20 éves koruk után iparengedélyt kaptak, ne tarthassanak tanorcot. Az ülés mindkét javaslathoz hozzájárul Az indítványok során Kucses Károly (Makó) azt javasolta hogy a kamara írjon fel a népjóléti miniszterhez, hogy a Társadalombiztosító fölöslegéből építtessenek kisházakat. A kamara az indítványt felterjeszti a miniszterhez. A másik indítványt Gombos István nyújtott be. Ez arról szól, hogy a szövetkezetek mérték utáni munkát csak saját tagjaik részér készíttethessenek. A szövetkezetek ügynökei tennek is a váróban. Az indítványt élőszóvá oda módosítja, hogy a hatóságnak legyen joga könyvekbe belenézni és megállapítani, hog a szövetkezet tényleg csak tagoknak adott-e e • ' '/■ Az ülés az indítványt részben elfogadta felír a minisztériumbat?T. Tonelli Sánd J Gombos módosítására megjegyezte, hogy még nem tartanak, hogy a hatóságnak mi ilyen ügyekben is joga legyen belenézni üzleti könyvekbe. Gróf Bánfy Miklós súlyos szerencsétlensége a margitszigeti lovaspóló-pályán (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A margitszigeti lovaspóló-pályán ismét szerencsétlenség történt, amelynek ezúttal gróf Bánfy Miklós, volt külügyminiszter, az erdélyi magyar párt elnöke a szenvedő szereplője A pápai honvédtiszti klub játszott a szigeti Lovagok csapatával, amelyben szerepelt Bánfy gróf is. A játék közben a közönség csak annyit látott, hogy az egyik jtékos kezéből kirepült a labdaütő-kalapács , Bánfy Miklós lábára zuhant. A gróf leesett lövi rólj nagy izgalom támadt, a játék azonnal félb szakadt Bánfyt beszállították a Fasor-szanatórium, ahol Ádám professzor sincsent törés állapított me . . .t. ..... . ... Két öngyilkossági kisérlet történt hétfőn A Délmagyarország munkatársától. Hétfőn délelőtt az üzletvezetőségi palota pincéjében felakasztotta magát Koczkás Imre Vajda ucca 23. szám alatt lakó szerelősegéd. Az öngyilkosságot a pincében dolgozó szerelők idejében, észrevették, Koczkás Imrét a mentők a közkórházba szállították. Kihallgatni még nem lehetett. Az esti órákban a Felsőtiszaparton történt izgalmas öngyilkossági kísérlet A parton megfelel egy öregember és belevetette magát a Tiszáb Az esetnek több szemtanúja volt, többen az ön után ugrottak és a partra húzták. Megállapítoták, hogy az öngyilkosjelölt Tóth József 78 évi Szilléri-sugárúti lakos. Az öreget az keserítette , hogy nem tudott állást kapni. Tóth Józsefet közkórházban ápolják. A szegényház kibővítésével rendezik a koldusügye t A Délmagyarország munkatársától. A közgyűlés, mint ismeretes, már régebben elhatározta, hogy a hivatalos szegények segélyezésének munkáját a különböző hitfelekezetekre bízza és ebből a célból megfelelő arányban nekik utalja ki a szegénynapra megszavazott költségvetési összegeket. A gadasági nyomorúság fokozódása következtében azonban a szegényalap kimerült. A felekezetek bejelentették a városnak, hogy a segélyezést be kell szüntetniük, mert nincs fedezetük rá. Ez a bejelentés most aktuálissá tette ismét a szegényügy rendezésének problémáját. A kulturügyosztály javaslatot dolgozott ki ebben az ügyben. A javaslat lényege az, hogy a város bővíttesse ki a városi szegényházat és ebben adjon hajlékot minden egyes igazolt szegénynek, aki képtelen a saját fentartásáról gondoskodni. A kibővített szegényházban munkatermeket is berendeznének és ebben foglalkoztatnák a valamennyire még munkaképes szegényeket. A készítmények értékesítése folytán befolyó jövedelmeit a szegényház fentartására fordítanák. A város jelenleg évente hetvenezer pengőt költ el a szegények segélyezésére. A kulturügyosztály számítása szerint ezzel a hetvenezer pengővel a váró néhány év alatt amortizálhatná azt az összeg, amelyet a szegényház kibővítéséhez kölcsönképe kellene fölvennie. Azt is javasolja a kulturügyosztály, hogy abba az esetben, ha a város hatósága elrendeli a szegényház kibővítését, gondoskodjék arról is, hog a szegényházban új elkülönített osztály létesüljön amelyben azok az öreg, elszegényedett uriasszonyok és férfiak kapnának helyet, akiknek valamii kevés nyugdíjuk van, de az nem elég ellátásul, és azt szívesen átengedik a szegényháznak, b abban helyet kaphatnak. Értesülésünk szerint a város hatósága részletesen kidolgoztatja a szegényház kibővítésének tervezetét és azután javaslatot tesz a közgyűlésnek Órák, ékszerek 6 havi részletre alpakka evőszeret 12 „ »> V órásnál, Kölcsey ucca 7. Nagy 1 ■ arany, ezüst, régi pénz beváltás. A.B.0»