Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-02 / 196. szám

­12 £&EO. Szerkesztőség: Somogyi ucco 17. L cm. Telefon: 13-33. ^Kiadóhivatal, n­UciönklinyvMr 6* Jegyiroda Aradi ,cca 8. Telefon: 306. — Nyomda • L#w l lpel ucco 19. Telefon : 16—34. TÄylrati levélcím: Délmagyaroszág Szeged. , Kedd, 1930 szeptember 2 * Ara 1 © fillér VI. évfolyam, 196. sasÁm ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3­ 20 vidéken és Budapesten 3*60. KÜlfölddn 6*40 pengd. — Egyes szem éra hétki­z» nao 16, vosér- és Ünnepnap 24 illl. Hir­­detések felvétele tarifa szerint Megje­lenne Eséffdl «elvételével naponta reggel Uccal harcok, véres zavargások Budapesten Egy halottja, 300 sebesülje van a budapesti szeptember 1-i tüntetésnek [ova­sábl­a­mok, puskák, páncélautók — A kommunisták súlyos zavargásokat ren­deztek a Városligetben — Dr. Kiár Zoltánt véresre verték, autóját felgyújtották — Peyer Károlyt megtámadták — Villamosokat, autóbuszokat borítottak fel Délután helyre állt a rend (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.­) A munkásság szeptember 1-i tüntetése Buda­pesten uccai harcokkal végződött. A nyugodt szervezett munkásság soraiba beférkőzött ille­téktelen elemek a Városligetben és annak kör­nyékén, valamint az Andrássy­ út mellékuccáin romboltak és pusztítottak. A zavargásoknak a rendőrség jelentése szerint egy halottja és több száz sebe­sülje van. A rend délután 3 órára helyreállt, a rendőrség azonban az éjszaka folyamán is teljes permanenciát tartott. A tüntetés programszerűen indult A kora délelőtti órákban gyülekeztek a munkások munkahelyeik környékén, majd kisebb-na­­gyobb csoportokba szétszóródva megindultak a Városliget felé 11 óra után féket ellett a munkások felvonuló tömegétől a fővárosnak minden nagyobb uc­­eája. A rendőrség, amely 65 exponált helyen helyezkedett el, először nem avatkozott bele a nyugodt felvonulásba, de később szét­za­vartak minden csoportot Délfelé járt az idő, amikor a munkások zöme emberfolyammá dagadt és az Andrássy­­úton a ligetbe ért, ahol a Milleniumi emlék­mű előtt tartózkodott a rendőrség vezérkara, de itt voltak a szociáldemokrata párt megbí­zottai is. A kiérkező munkásokat felszólítot­ták, hogy nyugodtan oszoljanak szét. Ez a fel­szólítás azonban nem járt eredménnyel, az e­gyre dagadó tömegből mind gyakrabban hangzott el a kiáltás: — Mi lesz a gyűléssel! Majd ritmikusan: — Munkát! Kenyeret! A rendőrség újabb felszólítására fütty és sípszó volt a felelet, mire a rendőrség erősí­tést kért. Rövid idő múlva a rendőrség két páncélautója robogott a iparcsarnok elé, teherautókon csendőrkü­­lönítmények érkeztek. A rendőrség igyekezett a tömeget az iparcsarnoktól eltávolítani, köz­­ben azonban újabb és újabb tömegek érkeztek, ellenkező irányból jövők összetorlódtak, káosz támadt, amit fokozott, hogy a rendőr­ig egyre fokozottabb eréllyel, lovasaitokkal igyekezett a tömeget szétugrasztani. A közelben tartózkodott Bezegh-Huszágh Miklós főkapitány vezérkarával, közel egy autón figyelte az eseményeket dr. Kiár Zol­­tán fővárosi bizottsági tag és Deák Lajos szo­­’’•áldemokrata bizottsági tag. Dr. Kiár Zoltán Elkérte a főkapitányt, hogy hagyják abba az i­ttakot, mire Bezegh-Huszágh arra kérte Kiárt, hogy csillapítsa a tömeget. Kiár erre a mun­kások közé hajtatott, azonban úgy látszik, hogy Kiár magatartását félreértették, kőzáport zúdítottak az autóban ülőkre, majd botokkal támadták meg Kiárt és Deákot, akik vérző fejekkel menekültek. Kiárt súlyos sérülésekkel a mentők a Park-szanatóriumba szállították. A félreértés következtében a tömeg Kiár Zoltán autójának karoszériáját összerombolta, majd felgyújtotta, úgy, hogy messziről lehetett látni a lobogó lángokat. A rendőri attak elől menekülő tömeg az Aréna­ úton megtámadott egy szenes kocsit, azt felborította és kőszéndarabokkal dobálta a rendőröket. A parancsnok ekkor intézkedett, hogy a kardhasználaton túl a rendőrük lőfegyvereiket is hasz­nálják. Néhány rendőr először a levegőbe lőtt, mire a tömeg riadtan menekült a Városliget felé. Itt megrohanták a Weingruber-féle éttermet és széjjelzúztak minden kézbe eső tárgyat. A tömeg pusztítása közben érkezett Peyer Károly képviselő, aki igyekezett a töme­get csillapítani, a tömeg azonban ellen for­dult,­­ ötven-hatvanan megrohanták Peyer Károlyt. Peyer teljes erővel védekezett a zuhogó üté­sek ellen, végül néhány komolyabb munkás vette körül a képviselőt, akit nagy nehezen ki­szabadítottak a támadók közül. A Városligetben ekkor már teljes volt a felfordulás. A tömeg több 8-as jelzésű villamos kocsit­­ elborított, megtámadta az autóbuszokat és ezek közül is felborított néhányat és több revolverlövés is hallatszott Egy golyó egy távolabb álldogáló Dányik János nevű 28 éves állványozómunkás gyomrát érte, aki néhány pillanat alatt ki­szenvedett Időközben csendőri és katonai készültség is kivonult a Milleniumi emlékműhöz, amely előtt katonai gépfegyverosztagok álltak fel, 200 szuronyos csendőr sorakozott fel, akik segítségére voltak a rendőröknek­. Sikerült is ezután gyorsan megtisztítani a Vá­rosligetet A tömeg egy része innen a Csengeri- és a Podmaniczky-uccába vonult, a házak és ki­rakatok ablakait beverték, a Szondy­-ucca kör­nyékén fosztogattak is. A Benczur-uccai villákba is benyomult egy csoport és igyekezett fosztogatni, a rendőrség azonban a fosztogatókat gyorsan széjjelosz­latta. Az Aradi-uccán végigvonuló tüntetők bever­ték a­­»Magyarsága szerkesztőségének ablakait. Itt lovasrendőrök verték széjjel a tüntetőket. Délután teljesen helyreállt az ucca rendje, a karhata­lom nagy részét is bevonták az uccákról. A zavargásokkal kapcsolatban száznál több­ előállítás történt. A sebesültek száma eléri a háromszázat, ezeknek egy részét a kórházak­ban ápolják. (Részletes tudósítás­unkat a 3. oldalon foly­­tatjuk.) A szegedi munkásság impozáns /néma tüntetése 5000 főnyi tömeg vett részt a Kossuth Lajos­ sugárúti fel­vonuláson . Rendzavarás sehol sem történt • Egy mun­kást előállítottak a rendőrségre A munkásság délután folytatta a munkát (A Délmagyarország munkatársab­ól.) Szegeden szeptember elseje a legnagyobb rend, a munkásság fölényes nyugodtsá­ga és néma tüntetése jegyében folyt le. Rendzavarás sehol sem történt. Egy-egy ok nélküli lökdösés vagy kiáltozás, túlzott közlekedéskorlátozás tarkította a munkás­ság néma és fegyelmezett tüntetését, de nagyobb tumultusra, súlyosabb beavatko­zásra sehol sem került sor, mert a mun­kásság itt is került minden hangosságot és fegyelmezett nyugalommal szemlélt egy­­egy provokációkísérletet. Tervszerű rendben, fegyelmezett pon­tossággal sétált az impozáns tömeg a déli órákig, idegesség csak akkor támadt, ami­kor meg akarták akadályozni e nyugodt sétájában, vagy egy-egy némán vonuló csoportot rendőrök szorítottak össze. A szegedi munkásság a szeptember 1-i né­ma és fegyelmezett felvonulásával ismét megmutatta józanságát, nyugodtságát és öntudatos fölényét. Sehol sem válaszolt bántó momentumokra, a némán és fe­gyelmezetten tüntetett munkáért és ke­nyérért, míg el nem jött az ebédidő né­hány percre, amikoris épp olyan nyu­godtan vonult hazafelé, mint összesereg­­lett a tüntetésre. A néma felvonulást, a hangtalan tüntetést impozáns akkorddal

Next