Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)
1930-09-02 / 196. szám
2 Dr.LMAC.VARORSZifi 1931) szeptember 9 Fotoriport a munkásság néma tüntetéséről Fél 11-kor: Az első csoport megérkezik a Munkásotthonból. (Elöl Lájer Dezső párttitkár.) 11 órakor: Munkáslángok a tömegben« zárta be: azok, akiknek van munkájuk, visszavonultak a munkahelyekre és délután ismét megindultak a kalapácsok, a gyaluk és a gépek. Az impozáns néma tüntetésről az alábbi tudósításaink számolnak be: Reggel Gyönyörű nyárvégi nap köszöntött rá szeptember 1-ére. A déli tüntetés előjelei azonban már a kora reggeli órákban meglátszott a város képén. A korzón, a városháza előtt, a Kossuth Lajos-sugárúton izgatott csoportok sétálgattak, latolgatták az elkövetkezendő órák eseményeit. Izgalom volt a városháza körül is, ahol nyiltan látszott a különleges nagy rendőri permanencia. Rendőrosztagok, kerékpárosok, lovasrendőrök cirkáltak föl és alá, rendőrtisztek várakoztak az intézkedésekre. A korzón kisebb munkanélküli csoportok beszélgettek, de amint 3—4 ember összeállt, azonnal rendőr érkezett és szétküldte őket. Egy-egy csoport helyet foglalt a korzós bérszékeken, megváltotta szabályos jegyét, de a rendőrök itt sem engedték meg a munkáskülsejű emberek pihenését. Fel kellett kelniök a székekről és el kellett hagyniok a korzót. Több méltatlankodó kifakadás hangzott el, a többi között az, hogy abban az esetben, ha megváltották jegyeiket, joguk van leülni a székekre, de a rendőrök sehol sem tűrték a munkások korzói letelepedését, a csoportok pedig sehol sem szegültek ellen az energikus felszólításoknak. A munkásotthonban A kora délelőtti órákban a munkanélküliek egy része a Hétvezér utcai Munkásotthonban gyülekezett és békésen várakozott a termekben. Olvastak, beszélgettek az emberek, amikor rendőrök jelentek meg és közölték, hogy nem engedik meg, hogy a munkások a Munkásotthonban gyülekezzenek. A munkások tiltakoztak az ellen, hogy saját házukban is előírják számukra a magatartást, a titkárság közölte ezt a rendőrséggel, amikor azonban a rendőrök nem tágítottak, az összegyűltek Lájer Dezső titkár vezetésével egyszerűen otthagyták a rendőröket és kivonultak az otthonból az uccára. Lájer titkár hivatalosan is bejelentette a párt tiltakozását, hogy a rendőrök beleavatkoztak a Munkásotthon belső életébe. Az uccán így az első csoport már fél 11 órakor az uccán volt. Nyugodtan sétálni kezdtek a Kossuth Lajossugárúton és a tömeg percről-percre nőtt az érkező munkanélküliekkel. Ekkor már mindenütt teljes felkészültséggel intézkedett a rendőrség. A városháza előtt egy szakasz kerékpáros és lovasrendőr állt minden percben indulásra készen. Az üzletvezetőség előtt két lovasrendőr dirigálta az utcán járókat. Az úttest közepén dr. Borbola Jenő rendőrtanácsos intézkedett, mellette egy raj kerékpáros rendőr, akik percenkint járták végig az útvonalakat és adtak jelentéseket. Minden saroknál kisebb-nagyobb rendőrcsapatok. Minden csapatot egy-egy tiszt vezényelt, dr .Schön Károly kapitány, dr. Vastagh Zoltán kapitány és a körútnál dr. Papp Menyhért tanácsos. Rendőrök és detektívek helyezkedtek el a járdákon és amint megállt valaki, azonnal sétára nógatták. Érdekes jelenet volt, amikor az egyik ház falának nekidült biciklijével egy fiatal legény. Egy másodperc múlva két rendőr állt előtte és elküldte a faltól, csak sétálni szabad, megállni tilos! A Kossuth Lajos-sugárút hullámzó hömpölygés képét mutatta. Még messze volt a tüntetés ideje, de a sugárút máris fölvette a néma tüntetés képét. A rendőrök csak egyirányban küldték és engedték a járókelőket is, alakot nem engedtek át az ártézi kútnál felállított kordonon. Különösen vigyáztak a rendőrök a kerékpárosokra, hiába volt minden argumentálás, mindenkit a mellékutcákba igyekeztek beterelni. A műhelyeknél már jóval 11 óra előtt rendőrcsapatok jelentek meg minden nagyobb üzemnél és gyárkapunál. Az volt a rendőrség haditerve, hogy meg kell akadályozni, hogy a munkások egy tömegben hagyják el a munkahelyeket. 11 óráig minden üzemben a legnagyobb rendben folyt a munka. Reggel a bizalmiak mindenütt bejelentették a vezetőségnek, hogy 11-kor abbahagyják a munkát, így is történt. Amint az óramutató elérte a 11-est, a dolgozó tömegek nyugodtan letették a szerszámokat, megmosakodtak és eltávoztak a munkahelyről. Mivel a rendőrök mindenütt megszállva tartották a kapukat, csak kisebb csoportok távozhattak el egyszerre, akik azután a mellékutcákon igyekeztek a Kossuth Lajos-sugárút felé. Kisebb tumultus csak a Kenderfonó gyárnál történt, ahol megerősített szakasz várta a kivonuló 7—800 munkást. Itt vigyáztak a rendőrök a legszigorúbban arra, hogy a munkásság ne vonulhasson fel egy oszlopban. Megakadályozták, hogy a távozó munkások a körúton át jussanak ki a Kossuth Lajos-sugárútra. A munkások minden ellenkezés nélkül megkerülték A Mars téri kaszárnyát és a Kórház-uccán keresztül meneteltek a tüntetés útvonalára. Egy fiatal munkást azonban itt »kiemeltek« a rendőrök. A kaszárnya tatarozásánál ugyanis több munkás dolgozott az állványokon. Egy fiatal kendergyári munkás közölte velük, hogy a tüntetés megkezdődött, jöjjenek ők is. A rendőrök azonnal körülvették ezt a fiatal munkást és eltávolították. A néma színelés Negyedtizenkettő volt, amikor az üzemekből kiértek a munkások a Kossuth Lajossugárútra. Minden további nélkül beálltak a tömegbe és folytatódott a néma séta. A hömpölygés állandóan tartott, a tüntetők száma nőtt állandóan. Egymás után érkezett a jelentés: megérkeztek a kendergyáriak, az ujszegediek uton vannak, a vasasok a Tisza Lajoskörúton jönnek... Néhány perc múlva készen állt az egész néma tüntetés. A sugárút mindkét járdáját belepték a tüntetők, akik állandóan mozgásban voltak. Az Artézi kúttól a körútig mintegy 1—5000 ember haladt a két úttesten. Mindenki egyszerű munkaruhában, a munka porával. A munkásnők színes tömege néhol egészlain air képet varázsolt a tömegnek. Félóráig tartott így, a munkásság az egés vonalon mindenütt fölényes nyugodtsággal biztos fegyelmezettséggel állotta a néma tüntetést, sehol egy hangos szó, sehol rendbontás Impozáns kép volt ez, ahogy rendőrcsoporttól rendőrcsoportig haladt a menet. Megérkeztek a legtávolabb helyeken dolgoz csoportok is, százszámra jöttek kerékpárokon Természetesen ezek a kocsiúton haladtak lassan és egymás mellett. Ekkor jelentkezett először a rendőrség. Szétküldik a kerékpárosokat Alig néhány percig karikáztak a kerékpárosok, amikor minden saroknál rendőrs fejlődött fel és kiadták az utasítást: eltávozani a kerékpárosokat! A legénység azonna teljesítette a parancsot, leszállította a gépéről a biciklistákat és beküldte őket a mellé uccákba. Egy-egy méltatlankodás, tiltakozó elhangzott, de a munkások itt is nyugodta viselkedtek, a kerékpárosok is engedtek a fegveres parancsnak. Az ártézi kútnál léptek fel először erélyese a rendőrök. Elállták a gyalogjárót és visszafelé szorították a hullámzó tömeget. Senk sem akartak átengedni a térre, a város fel Egyik rendőr visszafelé lökött egy fiatalember aki nyugodtan megjegyezte: — Nem kell azért lökdösődni! — Fogja be a száját! — hangzott a felele Majd egy rendőrtiszt érkezett és igy fejezi be a vitát: — Ha mi amelyik szemtelenkedik, ki ke emelni! Hallották! Azonnal be kell kísérn Azonnal tömeg vette körül ezt a helyet, néhány percig némán hallgatta a különlege hangnemben folyó vitát, majd fegyelmezette tovább indult. Válasz nélkül maradt minde hang. Egy előállító! Féltizenkettőkor egy szürke kis Fiat autó száguldott végig a sugárúton. Dr. Buócz Be főkapitányhelyettes ült benne, végigjárta egész útvonalat és minden sarkon jelentés kért a vezénylő tisztektől. A körútnál percek állt a főkapitányi autó, dr. Buócz Papp nácsossal tanácskozott. Majd az autó vissz felé indult és az üzletvezetőség környék megtörtént az impozáns néma tüntetés egyetlen előállítása. A főkapitány autója itt ismét megállot, néhány percig beszélgetett a rendőrtisztekel. A némán tüntető munkások közül kise csoport verődött össze. Néhány másodpk múlva rendőr jelent meg a csoportnál és csj magas, nyúlánk munkás felé tartott, azt emelte a csoportból és felszólította, hogy