Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)
1930-10-01 / 220. szám
SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi uccu 22. I. cm. Telefon: 13—33.Kindöklvalol, killoonkönyvtár 6»egyiroda : Aradi uccu 8. Telefon: 306. — Nyomda : l#w f fpel uccu 19. Telefon : 16—34. Távirati ea levélcím: Délmagyaronrég Szeged. Szerda, 1930 október 1 I. évfolyam, 2.2,0. szám Ara 16 fillér ELŐFIZETÉS s Havonta helybrtl 3*20 vidéken és Budapesten 3*60, külföldön 6*40 pengő. — Egyes szem éra hétklí*. nap 16, vasár- és ünnepnap 24 111. Hírdelések felvétele tarifa szerint. Megjelentve hétfő felvételével naponta reggel Cselekedni, cselekedni! A város közgyűlése örvendetes tanúságot tett amellett, hogy van szociális lelkiismerete. S erre a szociális lelkiismeretre ma majdnem annyi szükség van, mint pénzre, ami nélkül nincs segítség. Ahány emberrel találkozunk, mind azzal a kérdéssel gyötrődik: mi lesz a télen? Sötét fenyegetésként, gyötrő gondként veti előre ijesztő árnyékát ez a tél. Az elmúlt tél a legtolsó tartalékok frontbadobását követelte már meg. Az utolsó fillér s az utolsó párna romantikája keserves valósággá vált már az elmúlt télen. Ez a tavasz és ez a nyár csak tengette-lengette az életet, de egy darab fát, egy darab kenyeret az ínséges téli idők számára félretenni nem tudott. Nyugtalan gondolatok és izgalmas várakozások fűtik izzóvá az atmoszférát. Mi lesz itt, ha az első hóval ránk tör az éhség farkasa is? Ki fogja fékentartani az éhezőket? Nincs forradalmasítóbb erő, mint az éhes gyomor s ha a gyomrok éhesen maradnak, ki tudja biztosítani a polgári társadalom maradék nyugalmát? Nem rendszabályokkal kell megvédeni a közrendet, hanem kenyérrel és munkával. Nem bűnöző ösztönöket kell fékentartani, az éhező gyomrot kell kenyérrel pacifikálni. Az ínség elleni védekezés vezessen ma minden gondolatot. A munkának és köelességteljesítésnek minden más terén be kell szüntetni a tevékenységet, ma pénzt költeni és energiát áldozni csak olyan célra lehet, ami munkát és kenyeret ad a munkanélküli éhezőknek. Amikor a közgyűlés elhatározta, hogy hozzákezd a fásításhoz, akkor is a munkanélkülieken akart segíteni. Amikor a közgyűlés útépítési programját megállapította, akkor is a munkanélküliekre gondolt. A városfejlesztés és városszépítés feladata másodrendűvé s eszközzé vált a munkanélküliség elleni küzdelemben. Minél nagyobbra méretezte a köznyomor a teendőket, annál gyorsabban, annál határozottabban kell felismerni, hogy pepecselésekkel, toldozással és foldozással ennek a problémának gyökeres megoldásához hozzányúlni sem lehet. Mit érnek a munkanélküliség és nyomorúság katasztrofális méretei mellett a társadalmi mozgalmak, a százszor igénybevett embereknek százegyedszer igénybevétele, a jótékony célra rendezett vigalmak, a sakkilletékek és kártyaadók s mindazok a módszerek és eszközök, melyeket normális időkben a jótékonykodás találékonysága teremtett meg, amikor csupán ötven éhezőnek kellett ötven kenyeret adni, vagy harminc didergő gyereket kellett csak felruházni. Ma ezredei vannak a nyomornak és dandárai a munkanélküliségnek. Az egyéni jótékonykodás dilettantizmusából ma ki kell emelni a szociálpolitikát s a közkötelességek sorában is a legelső helyre kell tenni. Örömmel köszöntjük azt a szellemet, mely az utolsó közgyűlés határozataiban megnyilatkozott. A közgyűlés, főként a baloldalról elhangzott felszólalások nyomán tanúságot tett amellett, hogy nemcsak érzéke van a rendkívüli idők rendkívüli teendői számára, hanem bátorsága is van ahoz, hogy méltó módon vegye ki részét a kötelességteljesítésből. Ez a kötelesség nemcsak az éhezők és nemcsak a munkanélküliek, hanem a polgárság, sőt a vagyon irányában is gyors cselekvésre készteti. Az éhezőnek kenyér kell, a munkanélkülieknek munka kell, a polgárságnak rend kell, a vagyonnak biztonság kell. A kenyérről és munkáról gondoskodó politika ezért egyetemes érdeket szolgál most, a város minden polgárának érdeke az, hogy az elkeseredés ne az éhező gyomrokat használja dobul a rendbontás rajta-rajtájához. Joggal várja azért a város polgársága a törvényhatóságtól, hogy gyors elhatározás és gyors cselekvés kövesse a tegnapi örvendetes felbuzdulást. A közigazgatásnak erőt kell vennie önmagán s —* periculum in mora — bürokratikus nehézkességek s üres formalitások kielégítése helyett hozzá kell kezdeni még ma s hozzá kell kezdeni bátorsággal, szeretettel és cselekvéssel, cselekvéssel s harmadszor is cselekvéssel annak a szociálpolitikai programnak megvalósításához, mely a tegnapi közgyűlés elhatározásából és hangosságából sarjadt ki. Nincs helye a tétovázásnak s nincs ideje a köntörfalazásnak, — hozzá kell látni a cselekvéshez. Semmi sem foglalhatja le a közigazgatás munkaidejét, amíg ezen a téren tennivaló van. Az ünnepségek megrendezése előtt kell még gondoskodni ennek a programnak megvalósításáról, nehogy a korgó gyomrok szimfóniája zavarja meg a hála és emlékezés himnuszát. Kinevezték a Vaugoin-kormányt Vaugoin első lépése: feloszlatta a parlamentet (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Becsből jelentik: Miklas köztársasági elnök kedden aláírta az új Emniltoin-kormány kinevezését. Vaugoin a kormánylista egyidejű átnyújtásával azt javasolta Miklas elnöknek, hogy haladéktalanul oszlassa fel a jelemzefi Bécs politikai köreiben most a legnagyobb érdeklődéssel várják, hogy mit fog tenni Schober volt kancellár, Bécs jelenlegi rendőrfőnöke, aki közvetlen fellebbvalója a belügyminiszterré kinevezett Starhemberg herceg , ^__ belügyminiszternek. Starhemberg ugyanis pa-Tanácsot, miután semmiféle értelmű'flUHlSg^Srancsnoka a Heimwehrnek, annak, hogy kisebbségi kormán fjjra mutat« N Az uj szövetségi kormány elhatározta, hogy hozzék be a parlamentnek, wievoéá a: tjj Siavasolni fogja a szövetségi elnöknek, hogy választásokat november 16-ra 'mztse 'M. külügyek tárgyi vezetését dr. Seipel Ignác Az uj miniszterek letettek bw e&kvit és Ismvetsegi miniszterre, a belügyek tárgyi vekormány az első minisztertai ®^ofyfszéníiín *3|etését abban a terjedelemben, amelyben eltartja, amelynek egyetlen sárga fej. AVukfredig külön szövetségi miniszter alatt volt, Star- Tanács feloszlatása és az nn <>áhemberg Rüdheer Ernő szövetségi miniszterre írása, ruházza. Németországban leszállítják a köztársasági elnök, a képviselők és a közalkalmazottak fizetését A Bruning-kormány új programja áldozatot követel Németország minden rétegétől (Budapesti tudósítónk telefonjelentése. Berlinből jelentik: A Brümnff-kormány nagy érdeklődéssel várt programját kedden délután hozták nyilvánosságra. Hivatalos címe: y>A birodalmi kormány gazdasági és pénzügyi tervei. A bevezető rész megállapítja, hogy az új tervek a mai idők nagy gazdasági nyomorából születtek meg, az árak összeomlottak, a nyersanyagok és a mezőgazdasági termények világpiaci pozíciója megrendült. Kiderült, hogy revízió alá kell venni a háború utáni évek gazdasági szemléletét, ami abból indult ki, hogy a népek lényegesen magasabb árak mellett élnek, ami azt jelenti, hogy az arany vásárló ereje csökkent. Az árösszeomlás következményei természetesen még nem terjedtek ki a német nép valamennyi szükségleti cikkére, miután az általános olcsóbbodásnak még útjában állanak a magas termelési költségek, amik a fizetésektől, a bérektől, az adóktól és a társadalmi terhektől függenek. Megállapítja a kormányprogram, hogy az 1930. évi költségelőirányzatban 700-900 millió márka deficittel kell számolni és az 1931. évi költségvetést egymilliárd márkával csökkentik azáltal, hogy elsősorban csökkentik a közalkalmazottak fizetését, a birodalmi elnök a miniszterek és képviselők fizetését húsz százalékkal, a tisztviselők és nyugdíjasok fizetését hat százalékkal. Hasonló intézkedést terveznek a birodalmi vasutaknál és a birodalmi banknál. A munkanélküliek biztosítását a jövőben a birodalmi költségvetés megterhelése nélkül kell végrehajtani, a pénzügyi és adóigazgatás költségeit a minimumra kell redukálni. Külön törvény fogja biztosítani, hogy a gazdasági válság alatt a minimumra csökkentett kiadások három éven belül sem a birodalmi, sem a községi háztartásokban ne emelkedhessenek. A birodalmi kormány új programja a német nép valamennyi rétegétől áldozatokat követel, Németországnak azonban a huszonnegyedik óra előtt alkalmazkodni kell a világgazdaságban beállott nagy fordulathoz, amelynek fő-