Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-14 / 257. szám

1930 november ft. DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtökön délután különös Incidens játszódott le az egyetem Kálvária­ téri épületében Szentgyörgyi professzor a diákok tanulásáról — Idegen hallgatók a medikusok kémiai óráján — Dr. Issekutz Béla professzor eltávolította az előadóteremből a szegedi fajvédőlap munkatársát — Zajos jele­netek a folyosón és az előadóteremben — A központi egyetemen csü­törtökön teljes rend volt — A zsidó vallású hallgatók még pénteken sem jelennek meg az előadásokon (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyetemen a csütörtöki nap rendzavarás nél­kül telt el. Az előadásokon a zsidó vallású hallgatók négy nap után sem vettek részt. A MIEFHOE vezetősége csütörtökön délben egyébként megjelent dr. Kováts Ferenc rek­tornál és nyilatkozatot nyújtott át. A rendőri készenlétet és a preventív intézkedéseket a rendőrség a csütörtöki nappal megszüntette. Az egyetem tanácsa hétfő óta állandó perma­­nenciában van és mindennap a késő esti órákba nyúlnak a tanácsülések­. Az egye­tem környéke visszanyerte régi képét, teljes a rend és a nyugalom. Este a zsidó vallású egyetemi hallgatók is­mét megjelentek a rektornál és az újabb tanácskozások eredményeképen a zsidó hall­gatók a pénteki előadáson sem vesznek részt. A bajtársi szövetségek is gyülekeztek este az egyetemen és az ülés után rendben szétosz­lottak. Incidens a Kálvária­ téri kémiai intézetben Nagy feltűnést keltett az az incidens, ami csütörtökön délelőtt a kémiai intézetben ját­szódott le. Még a szerdai kémiai órán dr. Szentgy­őrgiji Albert professzor több hallgatót kikérdezett, azonban nem megfelelő feleleteket kapott és erre azt a kijelentést tette a hallgatók előtt, hogy egyellen jó feleletet kapott, azt is egy zsidótól. Az urak jobban tennék, ha tüntetés helyett tanulnának. A professzor kijelentését a hallgatóság türel­metlenül hallgatta végig. Szentgyörgyi pro­fesszor órájára csütörtökön délután megtelt az előadóterem, azonban jórészt idegen elemek­kel, akik­ nem tartoztak az orvosi fakultáshoz, óra után küldöttség ment Szentgyörgyi pro­fesszorhoz és magyarázatot kért tőle szerdai kijelentéseivel kapcsolatban. Szentgyörgyi pro­fesszor kijelentette, hogy a keresztény hall­gatókat nem akarta lekicsinyleni, azonban a hazafiság éppen a szorgalomban és a tudás­ban juthat kifejezésre. Az óra után a folyosóra kitóduló diákság nagy zajt csapott, zúgtak, méltatlankodtak, hangosan vitatkoztak. A nagy zajra elősietett dr. Issekutz Béla professzor a szobájából, aki csendre intette a zajongókat, majd amikor látta, hogy idegen elemek is befurakodtak a hallgatók közé, felszólította az idegeneket, hogy hagy­­ják el az épületet. A folyosóról a professzor bement az előadó­terembe, ahol szintén nagy lárma volt és ott is leintette a zajongókat. Közben a profes­­­szor meglátott egy fiatalembert, akit nem is­mert A professzor megszólította és megkérdezte tőle, kicsoda. — A Szegedi Új Nemzedék munkatársa va­gyok, — felelte a fiatalember. — Van rektori engedélye, hogy itt tartóz­kodik­? — kérdezte a professzor. — Nincs! Egyre izgalmasabb lett a szóváltás, aminek azután az lett a vége, hogy dr. Issekutz galléron ragadta az Uj Nemzedék munkatársát és kilökte az ajtón. A jelenetet a diákok is végignézték. Egy­­részük abcugolt, másik részük pedig helye­selt. — Igaza van a professzor úrnak! — kiál­tották többen. A diákok ezután kitódultak az uccára. Dr. Issekutz Béla professzor ezután bement a szobájába, a zajongókat pedig az elösiető tanársegédek intették le és utasították ki az épületből. Közben a rendőrség is értesült a hangos jelenetekről, készültség jelent meg a kémiai intézet előtt, azonban beavatkozásra nem ke­rült a sor, mert a hallgatók kisebb csoport­ban szétoszlottak. A rektor közlése a kémiai intézetben történt eseményekről Az egyetem kémiai intézetében történtekről dr. Kováts Ferenc, az egyetem rektora a következő hivatalos közlést adta ki: »November 12-én tartott kémiai órán dr. Szentgyörgyi Albert professzor megállapí­totta, hogy a tanulmányi eredmények egyáltalá­ban nem kielégítőek és az eddigi el­lenőrzés során csupán egy intelligens feleletet kapott, azt is éppen zsidó hallgatótól. Ezért efeletti nagy csalódásában és kétségbe­esésében kívánatosnak tartaná — mint a pro­fesszor mondotta a hallgatóknak —, ha tüntetések helyett a zsidó hallgatóktól megtanulnák, hogyan kell tanulni. — Az ifjúság ezt a kijelentést, amint erről a professzor az óra után egy küldöttség elő­adásából meggyőződött, — félremagyarázta, mire a következő órán, ma délután Szent­györgyi professzor nagyszámú hallgatóság előtt , amelynek egy része azonban a jelek szerint nem tartozott a törzshallgatósághoz, kijelentette, hogy egyrészt távol áll tőle ez a felfogás és a keresztény hallgatóság lekicsiny­lése, akikhez változatlan szeretet fűzi, kívánatosnak tartaná, ha a jövőben fo­kozottabb buzgalommal teljesítenék tanulmányi kötelességeiket. Hozzáfűzte még a kijelentéséhez, hogy a hazafiság éppen a fokozottabb mun­kában juthat kifejezésre. A törzshallgatóság ezt a kijelentést megnyug­vással vette tudomásul, amit egy kisebb négy­tagú küldöttség az óra végén be is jelentett a professzor előtt.­­ Az ugyanebben az épületben levő dr. Issekutz Béla egyetemi tanár hallotta, hogy a kémiai óra után zajongó tömeg van az épületben A folyosóra kinézve látta, hogy a töm gbc-n. 3 amely nemcsak az ő előtte ismeretes törzshall­gatóságból állt, idegenek is tartózkodnak­, azokat csendben való távozásra szólította fel. A tömegben volt a Szegedi Uj Nemze­dék tudósítója is, akit a professzor nem ismert fel és akit mint tüntetőt eltávolított az épületből.* A rektor felhívása a diákokhoz Dr. Kováts Ferenc rektor felhívást intézett az elmúlt napok eseményeiről az egyetem hallgatósághoz. A felhívás többek között a következőket mondja: »Az egyetem hallgatói közül többen olyan súlyos kihágásokat követtek el, amelyek nem­csak az egyetemi fegyelmi szabályzat rendel­kezéseibe, hanem még a büntető törvénykönyv­­be is ütköznek. Ezek a cselekedetek éles ellentétben álla­nak az egyetem minden egyes hallgatója ál­tal az egyetem polgárai sorába történt be­iktatásuk alkalmából tett fogadalommal. Nyo­matékosan felszólítom a hallgatóságot fogadal­mának legnagyobb mértékben való tisztelet­­ben tartására és arra, hogy minden olyan cse­lekedettől, amely ezzel ellentétben áll, a leg­szigorúbban tartózkodjék, mert ellenkező eset­ben — amennyiben más megtorló intézkedések eredményre nem vezetnek — az egyetem be­zárása iránt fogok intézkedni, amely a félév elvesztését fogja maga után vonni. Egyben értesítem a hallgatóságot, hogy a Karok Dékánjait megkerestem, hogy mind­azok ellen, akik a fegyelmi szabályzat ellen vétettek, a fegyelmi eljárást folytassák le. Ezzel kapcsolatban felhívom mindazokat, akik a tüntetésben, illetve atrocitásokban részt­­vettek, hogy az illetékes Karok Dékánjainál haladéktalanul jelentkezzenek.« Harminc szabadkai magyar letartóztatása Pécs, november 13. Szabadkáról jelentik, hogy az ottani rendőrség 30 szabadkai magyar lakost letartóztatott állítólagos politikai ál­lamellenes bűncselekményben való részesség miatt. A letartóztatottak közt van dr. Sántha György nyug. kórházigazgató, a magyar párt elnöke, dr. Mezei Ernő orvos, Raczkó Mihály nyug. városi tisztviselő, Nánai Csaba szabó­mester. A hatóságok az ügyet igen titokza­tosan kezelik. flz acélsisakosok Mussolininál Róma, november 13. Mussolini miniszterelnök fogadta az acélsisakosok Rómában tartózkodó cso­portját, amelyet Sporza képviselő mutatott be neki. Dr. Heink, az acélsisakosok vezetője üdvözölte a Ducét, miután engedelmet kért, hogy német nyelven szólhasson, ezeket mondta: — Az acélsisakosok szövetsége hálás excellen­­ciádnak azért, hogy a fasiszta gondolatot, mint világraszóló elvet, érvényre tudja juttatni. Az acél­sisakosok szövetsége tudja, hogy a liberalizmussal és a marxizmussal vívott küzdelemben a fasiszta eszmét kell értékesítenie s ezért már régebb idő óta a fasiszta gondolatot tette épitő politikai esz­méjének alapkövévé. Ennek az eszmének sziklá­­ján, valamint a közös eszményen nyugszik a na­­cionalista Németország és a fasiszta Olaszország közötti barátság, örömmel tölt el bennünket, hogy ez a barátság él és virul az olasz nemzet vala­­mennyi rétegében is. A két népnek, amely szo­rosan egymás mellett van a szűkebb Középeuró­­pában, ugyanaz a sorsa, ugyanazok az eszményei és a közös sors a jövőben is párhuzamos hala­­dásra fogja késztetni a két ország fejlődését Dr. Heink ezután ajándékul átnyújtotta Mussoli­­ninek az acélsisakosok jelvényét. Mussolini német nyelven válaszolt a szívélyes üdvözlő szavakra s örömének adott kifejezést, hogy viszonozhatja az üdvözlést, mert bizonyos abban, hogy az acélsisakosok itáliai látogatásukról úgy a faluról, mint a városokról helyes benyo­másokat szereztek. Ezek a tapasztalatok lehetővé teszik, hogy minden Olaszországról szóló hamis híresztelést politikai, erkölcsi és gazdasági téren egyaránt megcáfolhassanak. A miniszterelnök vé­gül a rokonszenv hangján szólott az acélsisako­sok mozgalmáról, majd mielőtt búcsút vett volna tőlük, beszélgetésbe bocsátkozot velük olaszor­szági benyomásaikról.

Next