Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-06 / 250. szám

1930 november 6. Sinclair Lewis nyerte az idei Nobel-díjat Stockholm, november 5. A svéd tudományos akadémia az 1930. évre Sinclair Lewis ame­rikai írónak ítélte oda az irodalmi Nobel­­dijat. A szegedi szőlők idei átlagtermése 16 és fél«0 hektó volt (A Délmagyarország munkatársától.) Séra Gyula gazdasági felügyelő, a szegedi gazdasági felügyelőség vezetője most terjesztette föl a földmivelésügyi miniszterhez a szegedi szüret eredményeit összefoglaló jelentését. A jelentés szerint a szeged környéki szőlők az idén elég jól fizettek. A holdankénti átlagtermés tizen­hat és fél hektóliter meglehetősen jó minő­ségű must volt, kettővel több, mint az elmúlt évben. Az időjárás eléggé kedvezett az új bornak, a meleg, száraz nyár jól beérlelte a szőlőszemeket, a must cukortartalma is ma­gasabb a tavalyinál. A must ára átlag 1,2 fillér cukorfokonként. Megállapítja azonban a gazdasági felügyelő a földmivelésügyi miniszterhez felküldött je­lentésében, hogy a mu­st és az új bor értéke­sítése körül igen nagy nehézségek vannak. A legtöbb bortermelő nem kap vevőt termé­sére és azt kénytelen saját pincéjében elrak­tározni, hacsak áron alul nem adja el. A gazdasági felügyelő jelentésében beszá­molt az őszi vetések állapotáról is. A jelentés szerint az őszi vetések dúsak, jól fejlődtek, jó hatással voltak rájuk a kiadós őszi esőzések, amelyek azonban a teljesen kiszáradt talaj miatt még mindig nem látták el a termőfölde­ket a szükséges nedvességgel. Szépen kikel­tek és fejlődtek azok a kukoricavetések is, amelyekbe dunántúli, koránérő magot vetet­tek. Úgy látszik, ez a kísérlet, ha kedvező lesz az időjárás, beválik. a Jugoszláviából kiutasítottak ügyében Szegedre érkezett a belgrádi követség kiküldöttje .A Délmagyarország munkatársától.­ Hor­gosnál áttett jugoszláviai magyarok ügyében a szerdai napon érdemleges lépés nem történt. Dr. Német Nándor, a népjóléti miniszter osz­tálytanácsosa szerdán is folytatta a jegyző­könyvvezetést, a munkával estére elkészült. Szerdán reggel egyébként Szegedre érkezett a belgrádi magyar követség egyik főtisztvise­­lője, aki bekapcsolódott a kiutasítottak ügyé­nek vizsgálatába. A vizsgálati anyag most a kormány elé kerül, amely a külügyminiszté­rium útján megkezdi a diplomáciai tárgyalá­sokat Belgráddal. Amíg a kiutasítottak ügye eldől, addig a kiutasítottak Szegeden marad­nak, ellátásukról a népjóléti minisztérium gondoskodik. Korzó Mozi November 6—9-ig, csütörtöktől vasárnapig Janette Gaynor Charles Favre! legszebb filmje: BOLDOG NAPOK. Énekes, zenés, nagy kiállítású revü 10 felvonásban. Azonkívül: B­u­r 1­e­s 25 R­e le. Előadások kezdete: 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Délmagyarország Jegyiroda SAUER zongoraest MA pontosan 8 órakor S! DftLMAGYARORSZÁG 3 Szerdán hajnalban szerencsés vasúti karambol történt Csanádpalota közelében A Szeged felé igyekvő vonal belefutott az állomásról »elszökött« teherkocsikba (A Délmagyarország munkatársától) Szerdán reggel Csanádpalota közelében szerencsés kimenetelű vasúti összeütközés történt. A hajnali személyvonat egynegyed négy órakor futott ki Csanádpalotáról. Két-három kilométernyi út után az utasok erős lökést éreztek. A csomagok le­estek a podgyásztartóról, az utasok a földre zu­hantak, ugyanakkor a vonat hirtelen megállott. Az utasok ijedten rohantak az ablakhoz. A hajnali szürkületben feldöntött teherkocsik feküdtek a mozdony előtt. Rövidesen kiderült, hogy szeren­csés összeütközés történt. A személyvonat a szürkületben beleszaladt öt, a nyílt pályán álló üres teherkocsikba. A mozdony eleje erősen megrongálódott, a teherkocsik kö­zül több kisiklott. A vasutasok azonnal értesítették Csanádpalotát, majd Makót és segélyvonatot kér­tek, mivel a kisiklott kocsik elállták a vonat útját. A segélyvonat nemsokára megérkezett és az uta­sokat behozta Szegedre. A megindult vizsgálat során megállapították, hogy ritka érdekességű vasúti baleset történt. Az éjjeli szél kihajtotta Csanádpalota állomás előtt álló teherkocsikat a nyílt pályára. A kocsik szöké­sét az állomás nem vette észre és így történhetett meg, hogy kiengedték a személyvonatot a pályára. A mozdonyvezető a szürkületben nem látta a ko­csikat és megtörtént a karambol. Az utasok közül senki sem sérült meg komolyabban. A szinügyi bizottság tagjainak beadványa a polgármesterhez a szinház vezetése ügyében Súlyos hibákra, mulasztásokra és veszedelmekre hívta fel a polgár­­gármester figyelmét a bizottság tagjainak egy része (A Délmagyarország munkatársától.) Beszá­molt a Délmagyarország arról, hogy a szin­­ügyi bizottság tagjainak egy része beadvánnyal fordult Somogyi polgármesterhez a szinház vezetése és programja ügyében. A beadvány — amelyet szerdán adtak át a polgármesternek — a következő: »Méltóságos Polgármester ur! Alulírottak, mint a Szeged szab. kir. város közgyűlése által meg­választott színügyi bizottság tagjai, szükségesnek látjuk, hogy a folyó színházi évad első két hónap­jának tapasztalatai alapján Méltóságod, mint a vá­ros polgármestere előtt előadjuk eddigi tapasztala­tainkat és aggodalmainkat, melyek a legszorosab­ban összefüggnek a szegedi városi színház sorsá­val. Mindezideig tartózkodtunk a kritikától, mert nem volt szándékunkban az új rezsim munkáját megne­hhezíteni .j­bban azonban egyre szaporodnak az olyan jelenségek, amelyek véleményünk szerint egyenesen kötelességünkké teszik, hogy felelőssé­günk tudatában észrevételeinket a színház jövője érdekében Méltóságod előtt leplezetlenül feltárjuk. Az eddigi tapasztalatok alapján alapos okunk van feltételezni, hogy azok a pénzügyi reménységek, melyeknek megvalósulása alapfeltétele lett volna a színházi üzem szanálásának, nem váltak be. A színház látogatottsága nemhogy nem emelkedik, hanem hanyatló irányzatot mutat és már nemcsak a rendes hétköznapi előadásokon, hanem az úgy­­nevezett premierestéken is üres páholy- és szék­sorok ásítoznak a színpad felé. Tudjuk, hogy a színház rossz üzletmenetében tetemes része van az általános gazdasági válság­­nak. Teljesen ennek rovására írni azonban a sze­gedi színházi bajokat nem lehet és a helyzet teljes megvilágítása érdekében rá kell mutatni azokra a lokális természetű okokra is, amelyek a szegedi színház helyzeténél súlyosbbító tényező gyanánt működnek közre. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk azt, hogy a mostani színházi rezsim nem váltotta be azt az ígéretet, hogy az újonnan szer­ződtetendő személyzetet próbaszereplése­ken fogja bemutatni, hogy a színügyi bizottságnak és a szegedi közön­ségnek módjában legyen véleményt mondani, hogy a szerződtetendők alkalmasak lesznek-e arra, hogy az ország második városa részéről jogosan emel­hető igényeknek megfeleljenek. A próbaszerepelte­tések mindössze néhány pályája legkezdetén álló fiatal színészre szorítkoztak, de azok tekintetében, akik a társulat gerincét alkotják, a rezsim a szín­ügyi bizottságot és Méltóságodat is tulajdonképen kész helyzet elé állította, amelyen már változtatni nem lehetett azokat a hibákat, melyek a szerződteté­sek körül történtek, mégsem akarjuk túlságosan szigorúan elbírálni, mert adva voltak a pénzügyi keretek, melyeken

Next