Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-03 / 2. szám

SZEGED. •>icrHc»ilo»éij: Somogy* ucca 22. L. cm. Telefon: 2%35.^KiadóhlvnYU, kületOnkönyvtár «* legyirodo Aradi ucca 8. Telefon: 13-0».­­ Nyomda : L«w Lipót ucca 10. Telefon * 20-34. Tdvtratl «• levélcím: Délmagyaromdo Szeged. Szombat, 1931 január 3 VII. évfolyam, 7. szám Ara 1« fillér ELŐFIZETÉS s Havonta Helyben 3*20 vidéken é* Budapesten 3*00. uuiftildifn 0*40 pengől.­­* Egyes szám Ara hétköz­­nap 1O. vásár- és Ünnepnap 24 üli. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenne netto kivételével naponta reggel Báros élet a legszebb a világon A közgyűlés tehát hozzájárult újabb egymillió pengő függőkölcsön fölvételé­hez. Voltak aggodalmaskodók, ahogy tü­relmetlen hatóságpártiak mondanák, aka­­dékoskodók. De a kölcsönt megszavazták. Még­pedig minden föltétel nélkül. A kény­szerhelyzetet hangsúlyozták ugyan. Arra a vakmerő kijelentésre azonban most már senki sem ragadtatta magát, hogy se felszó­lalásával, se szavazatával nem tudná tá­mogatni a hatóságot, ha még egyszer kérne függőkölcsönt költségvetési kiadásokra. Az év utolsó előtti napján a városatyák nagy többsége föladta azt a kevéske biz­tosítékot is, amelyet fölállított év közben, hogy megpróbálja a hatóságot a viszo­nyokhoz való alkalmazkodásra kénysze­ríteni. Azt, amit az előbbi bekezdés utolsó mondatával mondani akartunk, koncilián­­sabban az a városi hírlap sem szövegez­­hette volna meg, amelyet nemrég szün­tettek be s amely abban az időben szü­letett meg, amikor a sajtó házi kezelésbe­­vételének hő­vágya töltötte el a hatósági kebleket. Ennek a vágynak a kielégítése is a városnak került pénzébe. Távolról se annyiba, mint amennyibe az kerül, hogy módunkban van újév napján Thalia templomában, amelyet közpénzen építet­tek és tartanak fenn, válogatott trágár­ságokat hallgatni. De nagyon megfonto­landó, hogy nehézségeket támasszunk-e ilyesmiért a rossz üzletmenet miatt amúgy is sok gonddal küzködő igazgatóságnak. Itt minden garas bevételre szükség van. S milyen bölcs dolog például, hogy a Csodabár előadásával a tisztes szegedi polgárok és polgárnők egész sorát meg­kímélték azoktól a kiadásoktól, amelyek­kel az járt volna, ha nem ismerik meg a szegedi színházban a báréletet — a szó nem mindig kézzel fogható értelmében méltóztassék gondolni — s ha ennek kö­vetkeztében kénytelenek lettek volna el­utazni legalább Berlinbe, hogy kulturtőké­­jüket a német világváros báréletének ta­nulmányozásával gyarapítsák. Évtizedek óta sokfélét beszélnek a színház hivatá­sáról. A differenciálódás folyamata a há­­zi kezelés alatt meggyorsult és az idén ki­teljesedik. Rá fogunk jönni, hogy 3—4 pengős színházjegy ellenében sok min­dent megtakaríthatunk. Bár már elin­tézve. Költségek megtakarítva. S még mondja valaki, hogy itt nem lesz jól gaz­dálkodva. Most a trágárságok jönnek. Van egy-két év óta valami belügyminiszteri rendelet. Az ember nem tudta miatta, hogy hova menjen egy kis kiadós di­sznó­­ságért. Most már megvan. A színház ezzel is szolgál. Egyelőre Szilveszterkor és új­évkor. De folyt. köv. Háttérbe szoríthatják-e azonban ilyen csekélységek azt a kötelességet, hogy tiszta képet adjunk a város kölcsönügyeiről? Hogy itt zavartalanul elvégezzük, aminek a bárban száz és egy akadálya van? Hogy emlékezetbe idézzük, hogy a város 1926 január 1. óta, tehát pontosan öt év alatt 23 millió adósságot csinált? Hogy ebből a 23 millióból több mint nyolc­millió függőkölcsön? Hogy hétmillió 675 ezer pengőt az egyetemre, 5 milliót a ta­nyai vasútra, egymilliót a fogadalmi temp­lomra, közel másfélmilliót iskolákra köl­töttek el? A hatósági munkálkodás irá­nyának ezen a terméketlen egyoldalúsá­g­án nem változtat, hogy hárommillióért őrházakat építettek, hogy jutott a közúti híd javítására 600 ezer, a rakpart javítá­sára 200 ezer pengő. Víz a város arányta­lanul kisebbik részében van csak, mégis öt év 23 milliós kölcsönéből mindössze 55 ezer pengőt fordítottak »vízműtolda­­lékra*. Elképzelni sem lehet sivárabb, ret­tenetesebb, gyilkolóbb valamit, mint té­len a móra városrészi nedves lakásokat. A bérházépítésre elköltött hárommillióból munkáslakásra mégis csak 160 ezer, szük­séglakásokra 45.000 pengő jutott. Ellen­ben gondoskodni kellett az 1929-ik évi költségvetés 405 ezer pengős hiányáról. Hogy mennyi lesz az 1930-as költségve­tési hiány, ma még nem lehet pontosan tudni. Az azonban egészen bizonyos, hogy sokkal több lesz az 1929-esnél. Még csak két adatot ezekhez a remek számokhoz. 1929 óta a városi üzemek kölcsönpénzzel dolgoznak. Ezen a címen egymillió pengő a tartozás. Van másfélmillió folyószámla­­hitelünk. Ebből a pénzből elköltöttek ed­­dig 1,250.000 pengőt. Kilátástalanabb helyzetben nem lehe­tünk. Értjük is, ha viszont a város lakos­sága nem ért sok mindent. Nem érti, hogy mért nem fokozzák teljes erővel a városi üzemek jövedelmét. Lásd városi fürdő. Nem érti, hogy mért nem érvénye­sül még mindig minden vonalon a leg­szolidabb gazdálkodás. Lásd árvaszéki el­nök 900 pengős karácsonyi segélye. Nem érti, hogy a kultusztárca helyett mért Sze­ged költ el másfélmilliót iskolákra. Lásd Mars-tér, vásárcsarnok vagy zenepalota, ahol a befektetés meghozta volna az amor­tizációt és a kamatot. Nem érti, hogy mért nem azon a módon segítenek a színházon, amely erkölcsileg is, pénzügyileg is a leg­olcsóbb. S nem érti, hogy mért a város pénzén kelljen mindenkinek megtanulni, hogy hazug a nóta, amikor aszondja, hogy káros élet a legszebb a világon. Felfüggesztették az esztergomi polgármestert Hivatali szabálytalanságok miatt fegyelmi eljárást indítottak dr. Antony Béla ellen Esztergom, január 1 Dr. Huszár­­ Aladár főispán ma délelőtt felfüggesztette állásától dr. Antony Bélát, Esztergom város polgármes­terét és elrendelte ellene a fegyelmi eljárást A felfüggesztés oka a szanálási idő alatt el­követett többrendbeli hivatali szabálytalan­ság. Dr. Huszár Aladár, a vármegye főis­pánja a fegyelmi eljárás elrendeléséről és a vizsgálat eddigi eredményéről a szombaton délelőttre összehívott rendkívüli közgyűlésen fog beszámolni. Forradalom Panamában A fiatal forradalmárok fogságba vetették a köztársa­sági elnökül (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Newyorkból jelentik: Panama köztársaságban a péntekre virradó éjszaka forradalom tört ki. A forradalmárok néhány órai uccai harc után kezükbe kerítették a hatalmat, megbuktatták a régi kormányt és a köztársaság elnökét fog­ságba vetették. Az államcsíny egészen váratlanul jött és a forradalmárok nagyrészt fiatal diákok, akik a kora hajnali órákban meglepetésszerűen le­fegyverezték a rendőrcsapatokat és az így szerzett fegyverekkel sorra elfoglalták a többi rendőrállomást. Közben kisebb-nagyobb har­cok fejlődtek ki, amelynek során nyolc rendőr életét vesztette. A felkelők ezután az elnöki palota elé vonultak, amelyet kormányhű csa­patok vettek körül Itt folyt le a döntő össze­ütközés, ami a forradalmárok teljes győzel­mével végződött A fiatal diákok elfoglalták az elnöki palotát és az elnököt fogságba vetették. Pénteken délelőtt már az új kormány is megalakult A köztársaság elnöke egy fiatal ügyvéd, Harmadio Arrias lett A Panama-csatorna amerikai fenhatóság alá tartozó zónájából a forradalom hírére ameri­kai katonaságot küldtek Panamába, amelynek tevékenysége egyelőre csak az amerikai követ­ség őrzésére terjed ki. A puccs csak a főváros­ban zajlott le, a vidéken mindenütt nyuga­lom van. Ezer amerikai magyar petíció­ja a N­épszövetségh­ez: a revízióért New York, január 2. Ezernél több amerikai ma­gyar aláírásával ellátva az amerikai magyarok James Eric Drummond népszövetségi első főtitkár­­nak a következő petíciót terjesztették be: — Mi alulírottak, polgárai az Amerikai Egyesült Államoknak, tisztelettel kérjük a trianoni szerződés revízióját Amikor felhívjuk a nemzetek szövetségi­nek figyelmét a Duna völgyében élő nem­zetek gyors újjászervezésének kérdésére, hangsú­lyozni kívánjuk, hogy egyik nemzet érdekelt -et­

Next