Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

SZEGED. Szerk­e«ztO»6. Somogyi ucca 22.Lem Telefon: 23-33.^Kiadóhivatal, kölc­önkönyvtár 6* Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon i 11-06.­­ Nyomda s Löw Lipót ucca 10. Telefon t 26-34. TAvirafl «• levélcím DélmagyaronzAg Szeged. Vasárnap, 1931 március 1 óra 24 fillér VII. évfolyam, 49. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken él Budapesten 3­00, kü­llHIdíln 0-40 pengd. — Egye« «zAm Ara hétköz­nap f O, vatAr-­ét Ünnepnap 24 «111. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­­len'k héttA kivételével neppola renael Meghalt az érdeklődés Két adat: a törvényhozás az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslatot tárgyalja s a legna­gyobb fáradtsággal s a legötletesebb buz­­gósággal lehet csak annyi képviselőt találni, hogy a tanácskozásképességhez szükséges na­gyon alacsony létszámot biztosítani tudják. — Szegeden most folynak tíz ipartestületi vá­lasztások, de ki vette észre, ki látta, hogy itt két párt áll egymással szemben, két párt vívja meg csatáját, két párt ütközik össze azért, hogy melyikük hivebb védelmezője és méltóbb képviselője a magyar iparosság érde­keinek? Pedig az iparosságnak ezer fájdalmas oka van foglalkozni saját ügyeivel. Eddig arról beszéltünk, hogy a puskaport tartsa mindenki szárazon, ne engedje senki alábbszállni a harci elszántságát, amikor itt a cselekvés órája, mindenki egész szível és egész lélekkel vegyen részt a küzdelemben. Ma már csak azt kívánhatjuk a régi harcok régi harcosaitól, hogy legalább az érdeklődésüket őrizzék meg, az érdeklődésük parazsát ne en­gedjék egészen kihamvadni. A társadalomtudomány prizmáján keresz­tül a közgazdasági tudomány kitűnőségei már az optimizmus horoskópját látják, tagadha­tatlan, hogy vannak jelek, melyek az idők jobbrafordulását jósolják s most kap szívünk­be az eddig nem ismert aggodalom: mar­ad-e még a közéletnek harcosa akkor, amikor az in integrum restauált közállapotok lehetővé teszik újra az alkotmányos küzdelmet? A közügyek iránti érdeklődés elzsibbadt, a kicsi patak, amelyik soha nem táplálkozhatik a szabadságjogok forrásából, homokba fullad. Élünk, járunk, mozgunk, olykor még — szent csuda — véleményt is nyilvánítunk, de hol az erő, hol az alkalom, amelyik ki tudná még vetíteni belőlünk azokat az elhatározá­sokat, azokat a helytállásokat, azokat a cse­lekvéseket, melyekkel szívesen és önként adóztunk a közélet követelményeinek. Van-e itt még egyáltalában közélet. Az em­beri ösztön — tanították — az embert önfen­­tartásra és fajfentartásra késztette. Ámde a megváltozott körülmények hatással vannak az ösztönéletre is s a vándormadarak is hely­­benlakók lesznek, ha véletlenül az örök nyár honába sodródnak. Ami energia a ma embe­rében még megvan, arra mindre az önfenn­tartás ösztönének van szüksége, az éhség még cselekvésre bír, az éhség még munkába hajt, az éhség még lázit és elkes­zít, de a jóllakott emberből kiveszett a közélet iránti érdeklődés minden szikrája. A jóllakottság olyan boldog kielégüléssé vált az emberek milliói számára, a jóllakottság annyira minden cél és vágy fölé nőtt, hogy aki eljut boldog révébe, az sietve felejti el a másokkal való törődés kötelességé­nek terheit. Ami ma még közéletnek látszik, az csak egyesek törtetése az éhség és hiúság két mo­torjával. Ez a kor nem a prófétáknak és nem az apostoloknak korszaka Ki bal­latja még sza­vát azért, hogy segíteni tudjon a közállapoto­kon, ki áldoft azért időt, ideget és energiát, hogy javítson, oktasson, neveljen másokat? A mai embernek nincs ideje az utána követ­kező nemzedékkel törődni. Az éhes ember nem tud bölcselkedni, akinek a kenyérért kell nem fáradozni, nem dolgozni, de küz­deni és harcolni; abból lassankint kivesz az érdeklődés minden más iránt. A mai ember a kenyérnek lett morfinistája s mint ahogy a morphin mérgezettje ideges és ingerlékeny lesz elveszíti önuralmát, ha megvonják tőle a mérget s mint ahogy minden gondolatát betölti a méreg megszerzése, épp úgy veszti el önuralmát, épp úgy lesz a szabadjára enge­dett idegek játékszere az is, akitől a kenyeret vonták el, minden gondolatát épp úgy tölti el a kenyér megszerzésének módja. A borsón térdelve lehet szépeket álmodni, de korgó gyomorral nem lehet közügyekkel foglalkozni. Ne is csudálkozzunk hát, ha azt látjuk, hogy elhalkulnak a bátor szavak s meglazulnak a példát adó, bátor helytállások. Ha visszajön majd egyszer, mert vissza fog jönni, a bol­dog kenyérnek és boldog szabadságnak kor­szaka, az ember újra ki fogja majd fejlesz­teni magából a közügyek iránti érdeklődést. A háború idején tudatosan törődtünk azzal, hogy minél több értéket átmentsünk a magunk szá­mára a háború utáni időkre, de most ki tö­rődik azzal, hogy minnél több értéket vigyünk magunkkal azokra az utakra, melyek a mai élet szakadékából kilábalva nyílnak majd fel előttünk. A mai életünk urainak kedves az a közömbösség, az a fatalizmus, amivel sor­sunk vak irányítását rájuk bíztuk. Az életünk urai örömüket találják ebben a kitenyésztett passzivitásban, az életünk azonban belepusz­tulhat. S ez is arra mutat, hogy milyen messze estek egymástól: az életünk urai s az éle­tünk jussa. Henderson Rómában megegyezett Grandival Az angol külügyminiszter Párisba utazott Róma, február 28. Azok a megbeszélések, ame­lyeket Henderson és Alexander angol miniszterek Mussolini miniszterelnökkel és Grandi külügymi­niszterrel folytattak, elvi megállapodásra vezettek azokban a kérdésekben, amelyeket a londoni ten­gerészeti értekezleten nem sikerült megoldani. A megegyezés egyes pontjaihoz még a francia kor­mány hozzájárulása szükséges. Henderson külügyminiszter, Alexander és az angol szakértők társaságában délután Párisba uta­zott. Az elutazás előtt Henderson az angol nagy­követségen fogadta a sajtó képviselőit és felol­vasta előttük a tárgyalásokról kiadott hivatalos közlemény szövegét. Párisból jelentik: Henderson és Alexander Ró­mából jövet, vasárnap délután Párisba érkezik, ahol Briand külügyminiszterrel és a francia ten­gerészeti miniszterrel értekezletet tartanak. Bethlen megrágalm­azása miatt nyolchónapi fogházra ítélték dr. Lusztig Géza gyulai ügyvédet (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) A gyulai törvényszék ma tárgyalta dr. L­usztig Géza gyulai ügyvéd sajtóperét, aki ellen a miniszterelnök megrágalmazása miatt indult el­járás. Lusztig Géza az azóta betiltott »Alföld” című lapban írt támadó cikket Bethlen ellen. A gyulai törvényszék megállapította Lusztig bűnös­ségét és az ügyvédet 8 hónapi fogházra ítélte. Dr. Lusztig Géza »Genfi kaleidoszkóp* cimmel megjelent cikkében a többek közt azt írta, hogy »Bethlen mindig visz valamit, egy keveset az or­szág vagyonából, amit ha kell, nem lesz rest elzálogosítani és egy keveset az ország becsületé­ből, amit ha kell, nem lesz rest megtépázni*. Ezen­kívül még több kitételt inkriminált az ügyészség. Ugyancsak ma tárgyalta a gyulai törvényszék Megyeri Sándor kisgazdának, Gaál Gaszton pártja egyik vezetőemberének sajtóperét, aki szintén az „Alföld” című lapban közzétett cikke miatt került a vádlottak padjára. Megyerit 6 hónapi fogházra ítélte a törvényszék. A villamossági tröszt benyújtotta ajánlatát a gázgyári koncesszió meghosszabbítási ügyében A polgármester rövidesen összehívja az ad­ hoc bizottságot (A Délmagyarország munkatársától.) Ja­­sovszky János, a központi gázművek vezér­­igazgatója szombaton átnyújtotta a villamos­­sági tröszt ajánlatát dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek a gázgyár koncessziójának meghosszabbítására vonatkozólag. A polgár­­mester közölte a vezérigazgatóval, hogy az ajánlatot a rövidesen összehívandó ad-hoc bi­zottság elé terjeszti és ha a bizottság minden részletében letárgyalta, megkezdődnek a gáz­gyár és a város képviselői között az együttes tárgyalások. A gázgyár ajánlata, amely a város szem­pontjából kedvezőbb feltételeket tartalmaz, mint a legutóbbi ajánlat, a következő: »A szegedi légszeszgyár és villanytelep konces­­­sziós szerződésének meghosszabbítása ügyében foly­­tatott szóbeli tárgyalásaink alkalmával polgármes­ter úr felhívott bennünket arra, hogy a múlt évi március 5-én benyújtott ajánlatunkat az ad-hoc bizottság május 16-iki szóbeli tárgyalásán elhang­zott kívánalmainak figyelembevételével, továbbá az azóta kialakult felfogásnak megfelelően módosít­suk, illetve fővonásokban részletezzük. Van sze­rencsénk ezen ajánlatunkat a következőkben elő­terjeszteni: 1. A koncessziós szerződés időtartama 1935 no-

Next