Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

4 bst­ ___________nftUiAr.viims»­ •_____________________________ 1931 május 1. Gondtalan ház bérnegyede lesz. Fájdalom nélkül fizeti ki azt a kis bért. Ha megnézi és végig élvezi, végig éli a legszebb, legszellemesebb, legaranyosabb vigjátékot a Mesék az írógépről c. épkézláb meséjű, remek zenésűl filmünket a Belvárosiban. tűik a címe »Gyilkosság a Hableány-szállóban*. lesz. Ennek­ a rémdrámának a szerzője egyik budapesti újságíró, akinek állítólag nem ez az első réemdrámája, de hogy a szegedi szín­ház a házikezelés idején emelkedett arra a kulturális nívóra, ahol már rémdrámákat is elő lehet adni, az bizonyos. Amikor a köz­gyűlés legutóbb nem mutatott nagy hajlandó­ságot a nyolcvanezer pengős színházi szub­venció megszavazására, dr. Szalay József ke­rületi főkapitány azzal akarta leszerelni a többséget, hogy a színház erős vára a kultú­rának, amelyet évtizedek alatt épített a sze­gedi közönség és amelyet most nem lehet le­rombolni. Kérdi, milyen kultúrát jelentett a "Teve 'is milyent jelent a Hableány-szállá­­beli gyilkosság a mai gazdasági válság, a munkanélküliség, a tömeges öngyilkosságok idején? — A polgármester úr az előbb egy talán túl­­erős jelzőért rendreutasított, de nem tartotta sohasem szükségesnek, hogy ezért a gazdál­kodásért rendreutasítsa a színház vezetőségét. A Hableány és a teve rengeteg pénzbe kerül. 1930 augusztusáig a színház deficitje 824.000 pengő volt A polgármester. Akkor nem Kürthy volt az igazgató még, hanem Tamay. Pásztor: De a város volt a gazda. (Utald­­mo» helyeslés.) Kürthy alatt a sünház a mai, vagy a tegnapi nap­pal eljutott a városi szubvenció utolsó fillérjéig. A város még százezer pengő deficitre szá­mít, de csak abban az esetben, ha a kis be­fogadóképességű vásárhelyi színkörben 1000, vagy 1100 pengő lesz a napi átlagos bevé­tele a nyári szezonban. A szegedi színház Szeged kultúráját a Tevével és a Hableánnyal kívánja Vásárhelyen reprezentálni. A helyze­ten a polgármester csak egy módon segíthet, még­pedig úgy, ha a csengőt a színigazga­tóval szemben veszi a kezébe. (Helyeslés:) Fiskor végül a gőzfürdővel foglalkozott és azt indítványozta, hogy a város foglalkozzék a fürdő gyógyfürdővé való kifejlesztésének a kérdésével és már a legközelebbi közgyűlé­sen tegyen erre javaslatot a polgármester. Dr. Kelemen László helyteleníti annak a lehetőségnek a kizárá­sát, hogy a jövőben valaki a városnál helyez­­kedhessék el. Ennek az lenne egyik követ­­­­kezménye, hogy mindenki, aki közszolgálat­ban akar elhelyezkedni, tartózkodni lenne kénytelen a családalapítástól A gyermektelen­­ség ellen emeli fel ezután szavát és kijelenti, hogy a társadalomnak biztosítania kell a jövő generáció megélhetését. Sürgeti az újszegedi autóbuszforgalom megjavítását. Szegednek für­dőváros szempontjából előnyös helyzete van, mert a Balaton után itt van a legjobb strand, de Újszeged elhanyagoltsága miatt nem fej­lődhet ki kellőképen. Szűcs Imre a város gazdálkodási rendszerét kritizálja. A mezőgazdasági üzem nem hoz annyi jövedel­met, hogy indokolt lenne a fentartása, ezért az üzem megszüntetését javasolja. Ha min­den vonalon takarékoskodni kell, akkor taka­rékoskodjék a város a kegyúri kiadásokon is. Ez azért is indokolt, mert az egyházközségek külön adót szednek, abból lapokat szubven­cionálnak. Hivatkozik arra, hogy egyes vá­rosok főtisztviselői tekintettel városuk súlyos helyzetére, önként mondottak le különböző járandóságaikról. Küldjön ki a közgyűlés egy állandó bizottságot a város gazdálkodásának permanens ellenőrzésére. Több szónok nem jelentkezett. A polgármester bejelenti, hogy Bodnár indítványát helyesli és hozzájárul ahoz, hogy a pénzügyi bizott­ság minden hónapban összeüljön. A forgalmi adóhivatal alkalmazottainak fizetését a kor­mány állapítja meg, a város a létszám csök­kentéséért írt fel. Kertész Béla indítványához szintén hozzájárul, hogy a város írjon föl a házadófillérek átengedéséért. Pásztornak arra a kijelentésére, hogy a városnak új állásokat nem szabad kreálnia, bejelenti, hogy az ipa­rostanonciskola tanári állásait még a kérdéses törvény meghozatala előtt szervezte meg a közgyűlés és így ezeket a tanári állá­sok­at be lehet tölteni. A városi fürdő fejlesztése neki is kedvenc gondolata és ha lehet, csinál is majd valamit. Pásztor József a zárszó jogán szólal fel. Egyik­ szerény ja­vaslatomat — mondotta —, amely úgy szólt, hogy újabb határozatig senkit a városi köz­­igazgaá­snál alkalmazni ne lehessen, Kele­men bizottsági tag úr olyan társadalompoli­tikai fejtegetésekkel tisztelte meg, hogy a bal­oldali világ­felfogás és a progresszív világnézet reputációja érdekében reflektálnom kell a bi­zottsági tag urnak­. — Úgy méltóztatik beállítani indítványomat, mintha annak elfogadása gátat vetne vele a nemzeti szaporodás elé. Azt méltóztatik mon­dani, hogy nem lehet tudni, hogy egyik-másik tisztviselő azok közül, akiket a polgármester úr az elmúlt évben alkalmazott, nem hat­­gyermekes családapa-e, tehát nem tett-e jót a polgármester a családapák egész sorával. Furcsa beállítás, de ha már ide került, ugyan­tessék kijönni az életbe, mint ahogy mi kime­gyünk és tessék ott harcolni a kenyérért. Azt méltóztatik mondani, hogy hozzunk áldozatot. Erre két válaszom van. Az egyik, hogy a bi­zottsági tag úr igen értékes munkájának tel­jes méltánylása mellett is ki kell jelentenem, hogy mindaddig, míg ezt az állítását nem konkretizálja, a mai kiéleződött helyzetben demagógiaszerűen hangzik A másik, hogy igenis hozzunk áldozatokat és én ezennel fel­ajánlom szociális célokra havi jövedelmem huszonöt százalékát (taps) és felkérem a tisz­telt bizottsági tag urat és elvbarátait... Kelemen közbe­szól: Nincsenek elvbará­taim! Pásztor: ...akkor a tisztelt túloldalt, kö­vessenek, de a hónapról-hónapra összegyűlt összeget valamennyi társadalmi osztály kö­zött osszuk meg. Még csak egy szempont. A polgármester úrban azt hiszem meg­van a hajlandóság arra, hogy Kelemen bizottsági tag úr szempontjait magáévá tegye. Már most mi történik­, ha mindazokat, akik azt hiszik, hogy nekik csak a városnál, vagy az államnál szabad elhelyezkedni, de viszont a városnak vagy az államnak muszáj őket foglalkoztatni és fizetni, a polgármester úr felveszi és ennek következtében az a négymillió, amit a város ez idő szerint költ a város személyzeti fizeté­sére, felemelkedik ötmillióra. Honnan veszi erre a pénzt a bizottsági tag úr, újból adóemelésből! Ki fogja fizetni ezt az adót? A munkanélkü­li munkások, a tönkrement kereskedők és ipa­rosok, vagy azok a tisztviselők, akik szeret­nének a városhoz bejutni? Kelemen bizottsági tag úrnak igaza van, amikor azt mondja ön­magáról, hogy magas szemszögből nézi az ese­ményeket és éppen ez indított arra, hogy álláspontjának helytelenségét, amely egyben ilyen fokú megértést kérek­ a közgyűléstől és a polgármester úrtól a családos munkások részére, akik évek óta tengődnek munka nélkül, a praxisukban visszaesett orvosok, a gyakorlatukban folyton hanyatló ügy­védek, a kereskedők részére, akik nap­ nap után állnak munkátlanul va­gyonuk roncsai és a pultjuk mögött Ugyan­ilyen megértést kérek a kereskedők részére, akik közül az egyik agyonlövi magát, a másik pedig a hajnali órákban lemegy az üzletbe, amelyben egy életen át dolgozott, — mint most kiderült, saját hibáján kívül teljesen med­dően — és felakasztja magát. Ugyanilyen belátást és megértést kérek — mondja Pász­tor — a földbérlők részére, akik állandóan jönnek ide földbérrevízióval, mert annak a csökkentése nem tud lépést tartani a termények árának esésével. Minde­nekelőtt is, amiket Kelemen bizottsági tag úr mondott, hangoztatni kell azt a komoly és egyetlen jogosult álláspontot, hogy a család­apa köteles gondosságával kell gondoskodni a közigazgatás financiái felett is és hogy a közigazgatáshoz épp úgy nem lehet felesleges munkaerőt alkalmazni, mint magánvállalatok­hoz. Meg kell mondani nyíltan, hogy vádként hangzott az ellen a baloldali véle­mény ellen, hogy a városi állásokat ne sza­porítsuk, megvilágítsam. (Élénk helyeslés és taps.) Dr. Kelemen László személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy Pásztor teljesen f­él­reértette felszólalását. Elvi kérdésekben nem ismer sem jobb-, sem bal­oldalt, csak egyetemes városi érdeket kíván szolgálni. Nem kívánta felszólalásában, hogy a város vegye fel az állástalan családos em­bereket. Nem a mai helyzetről beszélt, hanem egy elvről, amely szerint helytelen, hogy ha a közgyűlés eleve kizárja az elhelyezkedés le­hetőségét. A társadalmi áldozatot úgy gon­dolta el, hogy a ma alkalmazásban lévő vá­rosi és állami tis­ztielők mondjanak le pót­­illetményeikről, hozzanak olyan áldozatot, mint a magyar nemesség hozott annak idején a jobbágyság érdekében. — Áldozatot hoztak­ a kereskedők is, az iparosok is! — szól közbe Pásztor. Kelemen tiltakozik azon beállítás ellen, hogy beszédében osztályellentéteket akarnak kidomborítani. Föltétlen híve a szociális hala­dásnak, elismeréssel állapítja meg, hogy Pász­tor is ezt a célt szolgálja lapjában, végül ki­jelenti, hogy a társadalmi ellentétek kiegyen­lítésére törekszik és azért küzd, hogy a nem­zet keretei között mindenki egyenlő legyen. (Taps, helyeslés minden oldalon.) A közgyűlés ezután Pásztornak azt az indít­ványát, hogy a város új munkaerőket ne al­kalmazhasson, azzal a módosítással fogadta el, hogy ez a megszorítás az Iparostanonciskola tanári állásaira nem vonatkozik. Fél nyolc után fejeződött be a zárszámadás vitája, amikor a polgármester félbeszakította az ülést. A részletes vitát pénteken délután négy órakor kezdik meg. le kell tenni ennes társadalmi osztályoknak arról, hogy el­­h­elyezkedni csak a városnál, fájd az Iiléinál Hell és szénád. Szezonból kimaradt olcsón árusitoi P. Reich Erzsi. im mni»nmnimn ini»aaniWBMM—au—n­i­ nmHiiiM im ....m mi un­i ■ ■ mi ■ iii—i

Next