Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
4 bst ___________nftUiAr.viims» •_____________________________ 1931 május 1. Gondtalan ház bérnegyede lesz. Fájdalom nélkül fizeti ki azt a kis bért. Ha megnézi és végig élvezi, végig éli a legszebb, legszellemesebb, legaranyosabb vigjátékot a Mesék az írógépről c. épkézláb meséjű, remek zenésűl filmünket a Belvárosiban. tűik a címe »Gyilkosság a Hableány-szállóban*. lesz. Ennek a rémdrámának a szerzője egyik budapesti újságíró, akinek állítólag nem ez az első réemdrámája, de hogy a szegedi színház a házikezelés idején emelkedett arra a kulturális nívóra, ahol már rémdrámákat is elő lehet adni, az bizonyos. Amikor a közgyűlés legutóbb nem mutatott nagy hajlandóságot a nyolcvanezer pengős színházi szubvenció megszavazására, dr. Szalay József kerületi főkapitány azzal akarta leszerelni a többséget, hogy a színház erős vára a kultúrának, amelyet évtizedek alatt épített a szegedi közönség és amelyet most nem lehet lerombolni. Kérdi, milyen kultúrát jelentett a "Teve 'is milyent jelent a Hableány-szállábeli gyilkosság a mai gazdasági válság, a munkanélküliség, a tömeges öngyilkosságok idején? — A polgármester úr az előbb egy talán túlerős jelzőért rendreutasított, de nem tartotta sohasem szükségesnek, hogy ezért a gazdálkodásért rendreutasítsa a színház vezetőségét. A Hableány és a teve rengeteg pénzbe kerül. 1930 augusztusáig a színház deficitje 824.000 pengő volt A polgármester. Akkor nem Kürthy volt az igazgató még, hanem Tamay. Pásztor: De a város volt a gazda. (Utaldmo» helyeslés.) Kürthy alatt a sünház a mai, vagy a tegnapi nappal eljutott a városi szubvenció utolsó fillérjéig. A város még százezer pengő deficitre számít, de csak abban az esetben, ha a kis befogadóképességű vásárhelyi színkörben 1000, vagy 1100 pengő lesz a napi átlagos bevétele a nyári szezonban. A szegedi színház Szeged kultúráját a Tevével és a Hableánnyal kívánja Vásárhelyen reprezentálni. A helyzeten a polgármester csak egy módon segíthet, mégpedig úgy, ha a csengőt a színigazgatóval szemben veszi a kezébe. (Helyeslés:) Fiskor végül a gőzfürdővel foglalkozott és azt indítványozta, hogy a város foglalkozzék a fürdő gyógyfürdővé való kifejlesztésének a kérdésével és már a legközelebbi közgyűlésen tegyen erre javaslatot a polgármester. Dr. Kelemen László helyteleníti annak a lehetőségnek a kizárását, hogy a jövőben valaki a városnál helyezkedhessék el. Ennek az lenne egyik következménye, hogy mindenki, aki közszolgálatban akar elhelyezkedni, tartózkodni lenne kénytelen a családalapítástól A gyermektelenség ellen emeli fel ezután szavát és kijelenti, hogy a társadalomnak biztosítania kell a jövő generáció megélhetését. Sürgeti az újszegedi autóbuszforgalom megjavítását. Szegednek fürdőváros szempontjából előnyös helyzete van, mert a Balaton után itt van a legjobb strand, de Újszeged elhanyagoltsága miatt nem fejlődhet ki kellőképen. Szűcs Imre a város gazdálkodási rendszerét kritizálja. A mezőgazdasági üzem nem hoz annyi jövedelmet, hogy indokolt lenne a fentartása, ezért az üzem megszüntetését javasolja. Ha minden vonalon takarékoskodni kell, akkor takarékoskodjék a város a kegyúri kiadásokon is. Ez azért is indokolt, mert az egyházközségek külön adót szednek, abból lapokat szubvencionálnak. Hivatkozik arra, hogy egyes városok főtisztviselői tekintettel városuk súlyos helyzetére, önként mondottak le különböző járandóságaikról. Küldjön ki a közgyűlés egy állandó bizottságot a város gazdálkodásának permanens ellenőrzésére. Több szónok nem jelentkezett. A polgármester bejelenti, hogy Bodnár indítványát helyesli és hozzájárul ahoz, hogy a pénzügyi bizottság minden hónapban összeüljön. A forgalmi adóhivatal alkalmazottainak fizetését a kormány állapítja meg, a város a létszám csökkentéséért írt fel. Kertész Béla indítványához szintén hozzájárul, hogy a város írjon föl a házadófillérek átengedéséért. Pásztornak arra a kijelentésére, hogy a városnak új állásokat nem szabad kreálnia, bejelenti, hogy az iparostanonciskola tanári állásait még a kérdéses törvény meghozatala előtt szervezte meg a közgyűlés és így ezeket a tanári állásokat be lehet tölteni. A városi fürdő fejlesztése neki is kedvenc gondolata és ha lehet, csinál is majd valamit. Pásztor József a zárszó jogán szólal fel. Egyik szerény javaslatomat — mondotta —, amely úgy szólt, hogy újabb határozatig senkit a városi közigazgaásnál alkalmazni ne lehessen, Kelemen bizottsági tag úr olyan társadalompolitikai fejtegetésekkel tisztelte meg, hogy a baloldali világfelfogás és a progresszív világnézet reputációja érdekében reflektálnom kell a bizottsági tag urnak. — Úgy méltóztatik beállítani indítványomat, mintha annak elfogadása gátat vetne vele a nemzeti szaporodás elé. Azt méltóztatik mondani, hogy nem lehet tudni, hogy egyik-másik tisztviselő azok közül, akiket a polgármester úr az elmúlt évben alkalmazott, nem hatgyermekes családapa-e, tehát nem tett-e jót a polgármester a családapák egész sorával. Furcsa beállítás, de ha már ide került, ugyantessék kijönni az életbe, mint ahogy mi kimegyünk és tessék ott harcolni a kenyérért. Azt méltóztatik mondani, hogy hozzunk áldozatot. Erre két válaszom van. Az egyik, hogy a bizottsági tag úr igen értékes munkájának teljes méltánylása mellett is ki kell jelentenem, hogy mindaddig, míg ezt az állítását nem konkretizálja, a mai kiéleződött helyzetben demagógiaszerűen hangzik A másik, hogy igenis hozzunk áldozatokat és én ezennel felajánlom szociális célokra havi jövedelmem huszonöt százalékát (taps) és felkérem a tisztelt bizottsági tag urat és elvbarátait... Kelemen közbeszól: Nincsenek elvbarátaim! Pásztor: ...akkor a tisztelt túloldalt, kövessenek, de a hónapról-hónapra összegyűlt összeget valamennyi társadalmi osztály között osszuk meg. Még csak egy szempont. A polgármester úrban azt hiszem megvan a hajlandóság arra, hogy Kelemen bizottsági tag úr szempontjait magáévá tegye. Már most mi történik, ha mindazokat, akik azt hiszik, hogy nekik csak a városnál, vagy az államnál szabad elhelyezkedni, de viszont a városnak vagy az államnak muszáj őket foglalkoztatni és fizetni, a polgármester úr felveszi és ennek következtében az a négymillió, amit a város ez idő szerint költ a város személyzeti fizetésére, felemelkedik ötmillióra. Honnan veszi erre a pénzt a bizottsági tag úr, újból adóemelésből! Ki fogja fizetni ezt az adót? A munkanélküli munkások, a tönkrement kereskedők és iparosok, vagy azok a tisztviselők, akik szeretnének a városhoz bejutni? Kelemen bizottsági tag úrnak igaza van, amikor azt mondja önmagáról, hogy magas szemszögből nézi az eseményeket és éppen ez indított arra, hogy álláspontjának helytelenségét, amely egyben ilyen fokú megértést kérek a közgyűléstől és a polgármester úrtól a családos munkások részére, akik évek óta tengődnek munka nélkül, a praxisukban visszaesett orvosok, a gyakorlatukban folyton hanyatló ügyvédek, a kereskedők részére, akik nap nap után állnak munkátlanul vagyonuk roncsai és a pultjuk mögött Ugyanilyen megértést kérek a kereskedők részére, akik közül az egyik agyonlövi magát, a másik pedig a hajnali órákban lemegy az üzletbe, amelyben egy életen át dolgozott, — mint most kiderült, saját hibáján kívül teljesen meddően — és felakasztja magát. Ugyanilyen belátást és megértést kérek — mondja Pásztor — a földbérlők részére, akik állandóan jönnek ide földbérrevízióval, mert annak a csökkentése nem tud lépést tartani a termények árának esésével. Mindenekelőtt is, amiket Kelemen bizottsági tag úr mondott, hangoztatni kell azt a komoly és egyetlen jogosult álláspontot, hogy a családapa köteles gondosságával kell gondoskodni a közigazgatás financiái felett is és hogy a közigazgatáshoz épp úgy nem lehet felesleges munkaerőt alkalmazni, mint magánvállalatokhoz. Meg kell mondani nyíltan, hogy vádként hangzott az ellen a baloldali vélemény ellen, hogy a városi állásokat ne szaporítsuk, megvilágítsam. (Élénk helyeslés és taps.) Dr. Kelemen László személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy Pásztor teljesen félreértette felszólalását. Elvi kérdésekben nem ismer sem jobb-, sem baloldalt, csak egyetemes városi érdeket kíván szolgálni. Nem kívánta felszólalásában, hogy a város vegye fel az állástalan családos embereket. Nem a mai helyzetről beszélt, hanem egy elvről, amely szerint helytelen, hogy ha a közgyűlés eleve kizárja az elhelyezkedés lehetőségét. A társadalmi áldozatot úgy gondolta el, hogy a ma alkalmazásban lévő városi és állami tisztielők mondjanak le pótilletményeikről, hozzanak olyan áldozatot, mint a magyar nemesség hozott annak idején a jobbágyság érdekében. — Áldozatot hoztak a kereskedők is, az iparosok is! — szól közbe Pásztor. Kelemen tiltakozik azon beállítás ellen, hogy beszédében osztályellentéteket akarnak kidomborítani. Föltétlen híve a szociális haladásnak, elismeréssel állapítja meg, hogy Pásztor is ezt a célt szolgálja lapjában, végül kijelenti, hogy a társadalmi ellentétek kiegyenlítésére törekszik és azért küzd, hogy a nemzet keretei között mindenki egyenlő legyen. (Taps, helyeslés minden oldalon.) A közgyűlés ezután Pásztornak azt az indítványát, hogy a város új munkaerőket ne alkalmazhasson, azzal a módosítással fogadta el, hogy ez a megszorítás az Iparostanonciskola tanári állásaira nem vonatkozik. Fél nyolc után fejeződött be a zárszámadás vitája, amikor a polgármester félbeszakította az ülést. A részletes vitát pénteken délután négy órakor kezdik meg. le kell tenni ennes társadalmi osztályoknak arról, hogy elhelyezkedni csak a városnál, fájd az Iiléinál Hell és szénád. Szezonból kimaradt olcsón árusitoi P. Reich Erzsi. im mni»nmnimn ini»aaniWBMM—au—ni nmHiiiM im ....m mi uni ■ ■ mi ■ iii—i