Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-02 / 122. szám

2 A szegedi szociáldemokrata párt készülődése a választásokra Vasárnap népgyűlést tartottak Felsővároson (A Délmagyarország munkatársai­ól) Virágos udvar a Debreceni- és Tő­ucca sarkán. Az asztalok mellett felsővárosi munkások ülnek asszonyaikkal, gyermekeikkel. Az udvarban már alig férnek és még egyre jönnek, hogy meghallgassák a szociál­demokrata párt népgyűléseinek szónokait. Elsőnek dr. Szab­ek Sára áll fel szólásra és a jelenlevő anyákhoz intézi beszédét. — Bizonyos, hogy választások előtt állunk — mondotta — és rövidesen megkezdődik a harc a szavazatokért. Rövidesen hangoztatni fogják azt a hazug szólamot is, hogy az asszony ne politi­záljon. Tudjuk jól, hogy a mindenkori politikai irányzat jelenti, hogy van-e kenyér és hogy ta­rt­unk e emberhez méltó életet élni. Ki mondhatja tehát, hogy az asszonynak nem szabad pol­iti­­zálni. Nekünk, asszonyoknak okoz legtöbb gondot a kenyér, ezért köteles­­ ■ " • politizálni. He­lyes, ha az asszony politizál, mert bele kell szó­laniuk a saját sorsukba, hogy nélkülük. róluk ne történjék Intézkedés A szociáldemokrata párt volt az, amelyik elsőnek követelte az asszonyok jogait . A választások előtt kétféle program van: a választások előtt adott ígéret, amelyet a választá­sok után sohasem szoktak betartani és egy másik program, amelyet a hit, a meggyőződés és az igaz­ság támaszt alá. A szociáldemokrata párt, amióta választások vannak, követeli az egyenlő titkos választójogot és mindazt, ami az életet jelenti. — A választások előtt számvetést kell tennünk: mit adott ez a rendszer nekünk a baletták, az optánsok kártalanítása és az OT! tervezeten kívül. Csak nyomorúságot és nyomorúságot. A világgaz­dasági helyzet és Trianon a mindent eltakaró köpönyeg. Más országokat is megnyomorítottak a páriskörnyéki békék, de miért nézhet bizalommal a jövőjébe például az osztrák munkás? Azért, mert ott törvénybe iktatták a munkanélküli segé­lyezést, mert ezt a parlamenti képviseletük révén keresztül tudták vinni. — Ma Hősök Napja van — mondotta ezután. Azt kérdem, hogy az a millió ember, aki ott fekszik a föld alatt, kapott-e ma egyebet néhány szál virágnál és dikciónál, iajjon hozzátartozóik kap­tak-e annyit, hogy megélhetésük biztosítva legyen ! Nem te­kinthetünk bizalommal egy olyan rend­szer felé, amely megengedi, hogy a hősök napján hadirokkant koldusok álljanak az uccasarkokon. A nevelésügyről szólva elmondotta dr. Szarnék vára, hogy az alsófokú oktatás gyermekcipőben jár. Egymilliónál több analfabéta van az országban Az az igazi kulturfölény, ha nincsen analfabéta. A kulturfölényes kultuszminiszter egyetemeket épí­­tett. Az egyiptomiak is építettek piramisokat ki­rályaik dicsőségére. Ma állnak még a piramisok, de elfelejtettük, hogy felépítésükkor a rabszolgák millióinak hátán csattogott a korbács. Ma már csak két osztály van: egyik, amelyiknek mindene van, a másik, amelyiknek semmije sincs. Beszédét azzal fejezte be, hogy a magyar anyáknak meg kell mutatniok, hogy a jövő szociális államáért küzdelemben egyek tudnak lenni a férfiakkal. A következő szónok Farka­ János volt Arról beszélt, hogy a magyar munkásság annyit szen­vedett, hogy már ezért is joga van az élethez. Ma nemcsak a munkás, de a középosztály is nyomorog és a helyzet valóban kétségbeejtő. Beszé­dét azzal fejezte be, hogy a választási terror ellen fel kell venni a harcot minden vonalon. Lájer Dezső párttitkár beszédében főleg a vá­lasztás technikájáról beszélt. A választási rendszer megakadályozza — mondotta —, hogy a dolgozó nép úgy döntsön a sorsa felett, ahogy nekik jól esik. A jelöltek, ameddig mandátumhoz nem jut­­nak, nagyszerűen eltalálják a hangot és meglátják az elégedetlenkedők tömegét, de azután már csakis a hatalmat óhajtják kiszolgálni. A választási rend­szer olyan, hogy a hivatalos jelölt megválasztott­nak tekinthető. Ezért a jelöltek részéről nem is a nép felé történt az első lépés, hanem a kormány felé irányultak a könyöklések. Ami itt, Szegeden történt öt esztendő óta — mondotta Lájer —, az elterelése a figyelemnek a valóságról. A mi­niszter mellett nagy személyi kultussz fejlődött ki és ezáltal sikerült elejtetni azt, hogy a kul­tuszminiszter is egyik oszlopa annak a rendszer­nek, amely az országot idejuttatta. Szeged városára a miniszter oly súlyos terheket rakott, amit még az unokáink se fognak tudni kiheverni. Mi nem űzhetünk személyi kultuszt akkor, amikor tudjuk hogy ennek a rendszernek a bukása a mi életün­ket jelenti Az egységes párt annyira el van biza­kodva, hogy két mandátumot is mer remélni Ezután arról beszélt, hogy a szociáldemokrata párt felvette a harcot, mert nem akart egyedül passzi­vitásba vonulni és ezzel a balek szerepét elját­szani. A mai viszonyok között ez a harc sok kelle­metlenséggel jár. A munkásság kettő között vá­laszthat: vagy belenyugszik sorsába, vagy fel­veszi a harcot. Nem olyanok ezek az idők, hogy bárki is kényelmeskedhetik, az ellenfél hatalma mellett szorgos munkával vívja ki a munkásság a szocialisták győzelmét, annál is inkább, mert a szocialistáknak óriási fegyver van a kezében az igazsággal.­­ Beszédét azzal fejezte be, hogy a munkásság egy percre se tántorodjék el, utasítsa vissza a megkörnyékezést, a terrort, mert gyáva ember az és nem öntudatos munkás, aki félrevezettetni en­gedi magát. A nagyszámú közönség a szónokokat sokáig tap­solta. A gyűlést Kakuszi József zárta be Ingyen női harisnya! 8 Ingyen férfi zokni! Női számok I* 2­58, férfi számok I* 2~9S. Tisza Áruház Széped, flÄ*«­ minien pAr rflrö» gnmmitalpu cipőhöz ! DÉLIM AN­YARORSZAf» Borzalmas családi dráma A 81 éves fér­ baltával leütötte 72 éves feleségét,majd öngyilkosságot követett el (Budapesti tudósítónk telefon­jelen­tése:) Gyuláról jelentik: Hétfőn véres családi dráma történt Gyulán. Le­isz Ádám 81 éves ember összeveszett 72 éves feleségével A veszekedés he­vében Leist baltát ragadott és leütötte az öreg­­asszonyt­ Amikor tettének tudatára ébredt, borot­vával átvágta a torkát. Mindkettőt haldokolva szállították a gyulai kórházba. Szlerényi és Fellner Henrik a karteljavaslatról Kartelvita a felsőh­ázban Budapest, június 1. A felsőház mai ülésén több kisebb javaslatot hozzászólás nélkül fogadtak el, majd a magyar—osztrák barátsági szerződés be­cikkelyezéséről szóló törvényjavaslathoz Balogh Jenő szólt hozzá. Reméli, hogy a szerződés a ma­­gyar nemzet haladását is szolgálni fogja. Ezután áttértek a karteljavaslat tárgyalására. Báró Szterényi József szólalt fel a javaslathoz elsőnek. Hangoztatta, hogy a világgazdasági vo­natkozásban az utóbbi hónapokban óriási válto­zások állottak be. A kartelek ellen főleg a mező­­gazdaság részéről volt általános a panasz. Véle­ménye szerint, amíg nemzetközi úton nem szabá­lyozzák az agrártermelést, amíg a kivitelt nem kontingentálják, addig nem orvosolhatják a ba­jokat. Azokkal a preferenciákkal szemben, ame­lyeket a mezőgazdaság kíván a maga részére, szemben állanak az ipari kartelek. Nem lehet tudni — mondotta — hogy a Briand-féle ter­vezet nem előfutárja-e a Locheur-féle kartelszer­­vezetnek. Ismertette Locheur tervét, amely szerint Cen­ bet irányb­aráK minden iparág működését a Népszövetség égisze alatt Több példát sorolt fel arra, hogy a kartelszerezkedés folyamata milyen nagy mértékben haladt előre Európában. A kar­telek nemzetközi vonatkozásokban politikai vesze­delmekké is válhatnak, de ezzel szemben sze­rinte előnyünk az, hogy szabályozzák a termelést, előmozdítják a piac biztonságát és állandóságát és olcsóbbá teszik a termelést, viszont ki is zsák­mányolhatják a fogyasztót. Nincsen szándékában védeni a karteleket — mondotta —, azonban úgy látja, hogy az esetleges visszaéléseket nagyon ne­héz megállapítani. A kormány beavatkozása a karterek ügyeibe nem lehet olyan mérvű, hogy veszélyeztesse a piac biztonságát és elriassza a tőke vállalkozási kedvét. Végül aggodalmát fejezte ki, hogy a Kúria, döntsön szorosan vett gazdasági kérdésekben, de a javaslatot elfogadta. Fellner Henrik az ipari termelés szempontjából bírálta a javaslatot és kifogásolta, hogy a törvény­­javaslat az ipari életbe nagyfokú bizonytalanságot visz be. Szerinte a karteltörvényt nem a gazda­sági megfontolás, hanem politikai szempontok szül­ték. Részletesen bírálta a javaslat egyes intézkedé­seit és utalt arra, hogy a karteltörvény bármi szigorúan is hajtassák végre, nem fogja magával hozni azt, amit tőle vártak, a mezőgazdasági válság megoldását. A javaslatot nem fogadta el Ezután az elnök a vitát megszakította és annak folytatását kedden délelőttre halasztotta. 1931 junium 2. A független balpárt csütörtökön két helyen tart pártvacsorát (A Délmagyarország munkatársától.)­­A Rassay-párt nagy energiával készíti elő a vá­lasztásokat. Rassay Károly június 7-én tartja beszámoló beszédét a Belvárosi Moziban, de már 4-én, Úrnapján Szegedre érkezik és részt­­vesz a független balpárt két pártvacsoráján Az egyik vacsora este 8 órakor kezdődik a Vaspálya-uccai Fodor féle vendéglőben, a má­sik a Kálvária-sori Marsall-féle vendéglőben. Mindkettőn érdekes felszólalások hangzanak el, mindkét vacsorán felszólal Rassay Károly is. A csütörtöki pártvacsorák iránt nagy az érdeklődés, a választók tömegesen jelentik be részvételüket Hősök napja (A Délmagyarország munkatársától.) Május utolsó napját az ország kegyelete a világhá­ború elesett hősei emlékének szentelte. Az or­szág minden részében ezen a napon a hősi halottakért mondtak imát a templomokban és a hősök sírját megkoszorúzták­. Szeged társadalma szintén kegyeletes mó­don emlékezett meg a háború áldozatairól. Minden felekezet templomában emlékező is­tentiszteletet tartottak. A hivatalos istentisz­telet a fogadalmi templomban volt, ahol meg­jelentek a polgári és a katonai hatóságok kép­viselői. A helyőrségi zenekar délelőtt tizen­egy órai kezdettel a Széchenyi­ téren kétórás hangversenyt rendezett A hivatalos ünnepély délután 5 órakor kez­dődött a hősök szegedi temetőjében, ahol szo­morú katonás rendekben sorakoznak fel az egyszerű fakeresztek százai. Megjelent az ün­nepélyen a helyőrség tisztikara dr. Shvoy Kálmán altábornagy, dandárparancsnok ve­zetésével, a helyőrség több diszszázada, a pol­gári hatóságok képviselői, a társadalmi egye­sületek küldöttségei és többszáz főnyi tömeg. Az emlékünnepély a Himnusszal és a Hi­szekeggyel kezdődött. Az ünnepi beszédet Slenczel Lajos tábori lelkész mondotta. A zenekar gyászindulókat játszott, majd meg­szentelték a sírokat. A helyőrség koszorúját Shvoy altábornagy helyezte az emlékműre rövid beszéd kísére­tében. A törvényhatóság és a város közönségei nevében vitéz­bárgyán Imre mondott beszé­det, az egyetemi tanárok és az ifjúság ke­gyeletét dr. Kováts Ferenc rektor tolmácsolta, a hadirokkantak, özvegyek és árvák nevében dr. Sőreghy Mátyás, a frontharcos szövetség nevébe­n­ Öt lovag Károly tartott hatásos be­szédet. A belvárosi községi elemi fiú népiskola a bel­városi temetőben lévő hősi síroknál ünnepélyt rendezett. Az iskolai énekkar nyitotta meg az ünnepélyt Bálint Gyula Sándor tanító vezetésével, az ünnepi beszédet Lantos Béla felügyelő,igazgató mondotta. A Kecskés telepen vasárnap délelőtt ünnepélyt rendeztek a hősi halottak emlékére. Az ünne­pélyt mise előzte meg, majd az emlékműhöz vo­nultak, ahol Kecskés István mondott beszédet. Losnoczi Lajos a HONSz szegedi csoportjának képviseletében babérkoszorút, a telepi iskola nö­­vendéki virágkoszorút helyeztek az emlékműre. Az ünnepélyt szavalatok és a telepi dalárda ének­számai egészítették ki. , LEGJOBB SZER „ 60 ® mBs,BÄB Ís Kés a javítóit P Míd­íillÖ HAVASA BIZTOS KAPHATÓI © SISCaCfG^ <sDSC3 ® „SZENT RQKU9" GYÓGYSZER TARA BAN KOSSUIH LAJOS vúi is MAOYKŰfiiilssaM

Next