Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-01 / 146. szám

SZteED. SzerketztOtég: Somogyi ucca 12.Lern. Telefon: 23-33.- KiadóhlVBfAl, KiSl­tOnkönyvlAi év tegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 13-08. - Nyomda: Liíw Upót ucca 19. Telefon : 26-34. Távírati és levélcím - Délmagyaronzég Szeged. Szerda, 1931 Julius 1 óra 1 © fillér , VII. évfolyam, 14^. szám • ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken él Budapesten 3­00, kü­lföldön 0*40 penget. — Egyes trém Ara hétköz­­nap 18, vasér- es Ünnepnap 24 ff II. Hír­­delések tervezete tarifa szerint. Megje­lentik hétfő kivételével napnnap renget fi választások tanúsága Csak egypár kiragadott adat a válasz­tások eddig ismert eredményéből: Bács­­bodrog vármegye négy kerületében három ellenzékit választottak meg s az egyetlen megválasztott hivatalos jelölt is csak pár­száz szavazattal jött be. Somogy megyében több, mint huszonötezer szavazatot kap­tak a hivatalos jelöltek ellenfelei, nem kell sorban ismételni az adatokat, nem egy helyen 4—5—6000 szavazatot kaptak­­ a kisebbségben maradt ellenzéki jelöltek. A választás végeredménye még nem is­meretes, de a rendelkezésre álló adatokból már tanulságos következtetést lehet le­vonni. Lehet, hogy az egységes párt hat­hét mandátumnál nem fog többet veszí­teni, ez azonban a mai választási rend­szer mellett nem fontos, a megfontolásra intő körülmény egyedül az, hogy hány szavazatot veszített az egységes párt? Ha az ellenzékre leadott szavazatok számát összehasonlítjuk a 926-os választás ha­sonló eredményével, akkor látszik csak a maga tisztaságában, hogy az ellenzéki hangulat milyen hatalmas arányokban te­rebélyesedett ki ebben az országban. Hogy a választásoknak a mandátumok számá­ban megmutatkozó eredménye micsoda, az nem fontos addig, amíg a választók nyíltan szavaznak, vagy, ami még ennél is rosszabb, nyíltan ajánlanak. Hogy a választási apparátusok mire képesek, hogy a közigazgatási hatóságok a törvény kere­tein belül hogyan tudják befolyásolni a választások eredményét, azt mindannyian tudjuk , mindannyian el tudjuk képzelni. Aki ezt nem tudja, vagy­ nem tudja még elképzelni sem, annak figyelmébe ajánl­juk azt a csodálatos jelenséget, hogy soha sehol hivatalos egységespárti képviselő­jelöltet nem kellett letartóztatni, nem kel­lett kiutasítani, nem kellett ellenük felje­lentést tenni s nem kellett letartóztatni, kiutasítani, igazoltatni a hivatalos egysé­gespárti jelöltek korteseit és bizalmi em­bereit sem. Csak a nem hivatalos egységes­ párti jelöltek, vagy pláne: az ellenzéki jelöltek s a nem hivatalos egységes párti és ellenzéki jelöltek kortesei és bizalmi emberei ütköztek össze a törvényes rend­­del, vagy a törvényes rend őreivel. Egy­részt a nyílt szavazás rendszere, másrészt ez a választási apparátus, a pártember­­választási elnökök tevékenysége felment mindenkit annak kutatása alól, hogy a választásoknak mandátumokban megnyi­latkozó eredménye a nép igazi akaratát,­ a nép igazi arcát hogyan mutatja meg? Minél alkalmasabb azonban a nyílt vá­lasztás rendszere a választók igazi akara­tának elleplezésére s minél hatékonyab­ban tudja befolyásolni a választási appa­rátus a választások eldöltét, annál érté­kesebb adalék, annál beszédesebb bizony­ság az ellenzéki szavazatok száma. Ha a ma hatályos választói törvény uralma alatt s a mai közigazgatási felkészültség és választási apparátus közreműködése mellett a kerületek egész sorában 3—4—5 ezer választó mert ellenzéki jelöltre szavazni, akkor az ország ellenzéki han­gulata megerősödésének olyan határozott, félreérthetetlen, sőt fél­remagyarázhat­atlan megnyilatkozásával állunk szemben, ami­nek tanúságait egyformán kell levonni a kormánytámogató és ellenzéki politiká­nak. Hogy a nyílt szavazás rendszere mel­lett s a választási gépezet működése segít­ségével kik kerültek be a képviselőházba, hogy hány százalékban cserélődött ki az egységes párt, az nagyon csekély jelentő­ségű az ország életében. Amíg a szavazás módja nyílt s am­íg a titkos kerületekben a választók, sőt a választók kétszeres szá­ma nyíltan ajánl, addig a választások eredményét módjában áll a végrehajtó hatalomnak biztosítani. A nyílt válasz­tások eredménye így teljesen független a kormányprogramtól, teljesen független attól is, hogy a választók tömege he­­lyesli-e, vagy helyteleníti azt a politikát, amit a választások eredményével megerő­sít, vagy elejt. Nincs olyan kormány, ame­lyik nyílt választáson nem tud többség­hez jutni, ha akar. Mit igazol ilyen körülmények között a választás eredménye? Igazolja azt, hogy , a választási törvényünk már régen meg­érett a reformra s hogy végre ennek az országnak is meg kell adni az európai választási formát, a titkos szavazást. Ezt igazolja s igazolja még ezen felül az el­lenzéki szavazók számának megsokszoro­zódása, az ellenzéki hangulat határtalan megerősödését. Csak egyet nem igazol: azt, hogy a kormánypolitikát a válasz­tók olyan mértékben igazolták, mint ami­lyen mértékben egységes párti képviselőt küldtek a parlamentbe. A választási rend­szer hibáit s a választási apparátus mű­ködését nem szabad összetéveszteni a nép akaratának független és meggyőződéses kifejezésével. 29.376 szegedi választó vett részt a szavazásban É­jf­élkor megkezdték a szavazatok összeszámlálását — A ssdm *­­ j­lálást szerdán reggel folytatják Az első két belvárosi urna az ellenzéki pártok sike­rét h­ozta . A két urna eredménye: ellenzék 731, egységes párt 729, Velüik 50 szavazat (A Délmagyarország munkatársától.­) Ked­den, a választás második napján, különösen a délelőtti és a délutáni órákban igen lany­hán folytatódott a szavazás szinte a város valamennyi körzetében. A szavazatszedő kül­döttségek előtt egyenként jelentkeztek­ a válasz­tók és így a küldöttségek minden megeről­tetés nélkül lebonyolíthatták a megcsappant forgalmat. Az esti órákban minden körzet előtt megélénkült az élet. A pártok lázasan szállították kocsikon, autókon a választókat az urnák elé, különösen az egy­séges párt kortesei dolgoztak; betegeket, cson­kákat fuvaroztak mindenfelől Nagyobb szám­ban jelentkeztek az esti órákban a munkások és kereskedők is, akik napközben nem értek rá, hogy­ szavazati jogukat gyakorolják. De az esti forgalom sem volt veszedelmes, csak a harmadik kerület negyedik körzetében tor­lódott ismét össze a munka. Ebben a körzet­ben szavaznak a telepest lakói és ez a körzet a legnépesebb, körülbelül két­ezernégyszáz választó­­ tartozik ide. Hétfőn szó volt róla, hogy ezt a nagy körzetet kettéoszt­ják, kiderült azonban, hogy ennek törvényes akadálya lenne és így kedden is egy helyen lehetett csak szavazni. Este nyolc órakor a legtöbb körzetben kitűzték a zárórát és ebben az utolsó órában vitték az urnák elé az utolsó felhajtható szavazókat A III. kerület 4. körzetében hosszabb zár­órát kellett kitűznie dr. Csonka Miklós elnök­nek, mert nyolc ómkor még több száz sza­vazó várakozott a szavazóhelyiség előtt. Itt 11 órára tűzték ki a zárórát. Az első urna kilenc óra után néhány perccel jelentette a városháza bizottsági termében dr. Török Béla az I. kerület 1. körzetének elnöke dr. Tu­róczy Mihály választási elnöknek, hogy a szavazást kilenc órakor lezárta és az urnát a jegyző­könyvekkel együtt átadja. A választási elnök átvette a jegyzőkönyveket, majd köszönetet mondott a körzetelnöknek munkájáért A következő percben érkezett meg a bizott­sági terembe a II. kerület 7. körzetének le­pecsételt urnájával dr. Vadász János, majd utána dr. Póvó Ferenc jelentkezett a II. kerü­let 5. körzetének urnájával. A bizottsági terem hirtelen megtelt urnák­kal és küldöttségekkel, az urnákat dr. Turóczy elnök és Bokor Adolf vette át a beérkezésük sorrendjében. Lassankint megtelt a bizott­sági terem asztala és az átvett urnákat dr. Skultéty István főbiztos utasítására rendőrök vitték át a tanácsterembe, ahol gulyába rakták­ őket. A tanácsterem ajtajait az utolsó urna beérke­zése után a főbiztos lepecsételte, a folyosóra nyíló ajtó elé rendőrt állított, aki szigorú parancsot kapot, hogy reggel nyolcig el ne hagyja posztját. A pártokat figyelmeztette a főbiztos, hogy a tanácsterem ajtajába odaállít­hatják saját őreiket is, Megkezdik a szavazatok összeszámlálását A közgyűlési teremben közben föltették a tanácsi emelvényre az I. kerület 1. és 2. kör­zetének urnáját. Mivel a választási törvény rendelkezése szerint a szavazatok összeszám­lálását azonnal meg kell kezdeni, a főbiztos úgy intézkedett, hogy ezzel a két urnával

Next