Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-01 / 173. szám

HZSGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22.Lem. Telefon: 23-33.*Kladóhivatal. kölcsönkönyvtAr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 13-00. * Nyomda : law Llodi ucca 1». Telefon : 20-34. Táviratl O* levélcím Délmagyarontáa Szeged. Szombat, 1931 augusztus 1 óra 16 fillér VII. évfolyam, 173. szám IŐFIZETÉs: Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3*00, kü­lföldön 0*40 pengd. . Egyes izem Óra hétköz. nap 10, vasét* és Ünnepnap 24 UH. Hír­­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik hétfő kivételével newntap renarl Szombaton a Ház 15 órás ülésen tárgyalja a felhatalmazási törvényjavaslatot A javaslat letárgyalása után megkezdődik a parlament nyári szünete (Budapesti tudósítónk telefon­jelentés­e.) A felhatalmazási törvényjavaslat vitája váratla­nul hosszú ideig elhúzódott A kormány ab­­ban bízott hogy a javaslatot legkésőbben pén­tekig általánosságban és részleteiben is elfo­gadja a képviselőház Miután azonban a vita nem nyert befejezést a pénteki ülés végén a kormánypárt nevében Temesváry Imre azt indítványozta, hogy a Ház a javaslatot 15 órás üléseken tárgyalja. Ez az indítvány a Ház szombati ülésén a napirend előtt kerül szavazásra és nem kétséges, hogy megkapja a többséget A szombati ülést délelőtt 9 órára hívták össze és így a Ház szombaton már tizenöt órán át egészen éjfélig fogja tárgyalni a javaslatot ha ugyan el nem fogynak a vi­tában résztvevő és feliratkozott szónokok. Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy a javaslatot a szombati ülésen általá­nosságban letárgyalják. A javaslatnak a felső­ház által történt elfogadása után a parlament megkezdi nyári szünetét. Augusztus 20 Július végi nyáron, mikor a kitisztuló i­g egyre forróbb napsugarai új kániku­lával ijesztenek, iszonyodva áll az üzlet­ember, a lat­einer, a gazda az ultimó és az elseje tornyosuló kötelességei előtt. Si­kerül-e rendben lefizetni a házbért, jut-e a személyzet fizetésére, ki tudja-e egyen­­líteni a villanyszámlát, az adót és meg­­lesz-e, nehéz viszonyok ellenére és köze­pette is, zavartalanul a mindennapi ke­nyér? Fokozottak a szegedi kereskedő gondjai, a szegedi lateinet aggodalmai, a szegedi gazda sérelmei és a sze­gedi iparos egzisztenciális bizonytalan­ságai. A helyzet kulcsa, legalább részben, a kormány és a helyi hatóságok kezében van s a helyi hatóságokat épp a szegedi különlegesen nehéz helyzet miatt fokozott felelősség és fokozott kötelességek ter­helik. Meddő dolog volna most megint mér­­csikélni, hogy helyesen járt-e el a hatóság, amikor mindent egy kockára tett fel, ami­kor a város egész anyagi erejét lekötötte kizárólag az eggyetemi építkezések céljai­ra. Adott helyzettel állunk szemben s most nem azt kell keresni, hogy milyen módon rágcsigálhatjuk egymás fülét a leghuza­­mosabban s a legnagyobb fájdalmat elő­idézve, hanem azt, hogy mi a teendő, hogy az egyetemre elköltött egész pénz minél gyümölcsözőbb befektetés gyanánt legyen tekinthető és kezelhető. Mert a legelső, hogy ezzel jöjjön tisztába a hatóság. El­költöttünk az egyetemre, mondjuk, tízmil­liót. A pénz elköltése után nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy a ma­gyar városok között példátlanul álló áldo­zatkészségével lekötelezte Szeged a nemze­tet, hogy várospolitik­ákig is helyesen cse­lekedett, mert hiszen az egyetemmel ennyi és ennyi család jött ide lakni, ennyi és ennyi diákra költik el itt a pénzt, az egye­tem adminisztrációjával is sok pénz jön a városba — s aztán kész. Nem, kérem szépen, tisztelt hatóság. A kérdés nem intézhető el ilyen könnye­dén. Azt az egész pénzt, amelyet egyetem­re, Templom-térre és egyebekre elköltött a hatóság, befektetésnek kell tekinteni, amelyet kötelesség minél gyümölcsözőbbé tenni. A város részére is és a lakosok részére is. Enélkül nem tudjuk elképzelni Szegednek se a legközelebbi, se a távo­labbi jövőjét. Hiszen ez a város beépít­­kezte legalább a következő két évtized min­den pénzét, viszont a hatóság nem ter­melt még egyetlen eszmét, egyetlen gondo­latot, amellyel mutatná, hogy foglalkozik az utolsó öt év befektetett millióinak mi­nél gazdaságosabb gyümölcsöztetésével. Nem tudjuk, miként áll a szabadtéri játé­kok ügye. De tudjuk, hogy eddig ez volt az egyetlen gondolat, mely a hatalmas építkezéseket gyümölcsöztetni akarta er­kölcsileg, szellemileg és financiálisan, hogy ez a terv sem származott a Városi ható­ságtól és hogy provizórikus, meg végle­ges megvalósítása is — ha sikerül meg­valósítani — gróf Klebelsberg Kunó ér­deme. Most, amikor a gazdasági válság tető­pontján érünk el a házbérnegyedes augusztus első napjához, figyelmeztetni kellett minderre és hangsúlyozottan kell követelni a kezdeményezéseket. A város befektetéseit gyümölcsöztetni képes kezde­ményezéseket Szeged nagy katolikus város. A legnagyobb, a leggazdagabb, a nemzeti kultúráért a legtöbb áldozatra kész kato­likus városa ennek az országnak. Szent Gellért hamvaiból ereklyék vannak Sze­geden és Szent Gellért első Csanádi püs­pöke volt István királynak, akit VII Ger­gely pápa 1083-ban avatott szentté Imre fiával együtt. Még csak decentralizáció­nak sem lenne nevezhető, ha a kulturális decentralizáció korszakában Szeged elő­állna azzal a tömérdek országos szem­­­pontból megindokolható igénnyel, hogy­ augusztus 20-án, István és Imre szentté­avatásának napján, ne csak Pesten, ha­nem Szegeden is rendezzenek országos ünnepségeket. A gazdasági, társadalmi, művészeti, nemzeti és vallásos életnek csak előnyei származnának ebből a megosztott­­ságból. Sokkal többen ünnepelnének, mint ahányan ma ünnepelnek, mert hiszen Szentesről, Csongrádról, Vásárhelyről, Ma* Németországban szombattól kezdve t­elib­eáll a normális fizetési forgalom A Danatbank megnyitja pénztárait és korlátlanul fizet . A német bankkamatlábat útból­­ elemeitek (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A fizetési forgalom felsza­badításáról szóló szükségre­ndelet kibocsájtása közvetlen küszöbön áll. A birodalmi kormány tagjai az esti órákban minisztertanácsra ültek össze, hogy meghozzák a végső döntést az át­meneti intézkedések felfüggesztése ügyében. Nincsen kizárva, hogy a normális fizetési for­galom helyreállításáról szóló rendelet még pénteken éjszaka megjelenik.­­ Pénteken este összeült a Birodalmi Bank központi bizottsága, hogy határozzon a bank­kamatláb felemelésének kérdésében. A discont­­kamatlábat 15 százalékra, a lombardkamat­­lábat 20 százalékra emelte fel. Az általános fizetési forgalom felszabadításával egyidejűleg a Donatbank is újból megnyitja pénztárait és korlátlanul teljesíti esedékes fizetéseit. Az Internationale bécsi kongresszusán a francia szocialisták a békeszerződések revízióját követelték Leon Blum: „Mi a német szocialisták oldalán állunk.. /* (Budapesti tudósítónk tele­fon jelentése.") Bécsből jelentik: A szociáldemokrata Interna­­cionalé pénteki ülése a páriskörnyéki béke­szerződések revíziójának jegyében állott. Az ülést Leon Blum, a francia szociáldemokraták vezére nyitotta meg rövid emlékbeszéddel, amit Jaures halálának 17-ik évfordulója alkalmá­ból mondott el. Majd a következőket jelen­tette ki: — Mi a német szociáldemokraták oldalán állunk abban a harcban, amelyet Németor­szág gazdasági életének és demokráciájának felbom­tása ellen folytat. (Viharos helyeslés.) Leon Blum a Németországnak nyújtott segít­séget halaszthatatlanul szükségesnek mondotta és pedig olyan mértékű segítséget, amely meg­felel a német gazdasági igényeknek és nincs semmiféle feltételhez kötve. (Élénk tetszés.­ Végül kijelentette Leon Blum, hogy a francia szociáldemokrata párt a bé­keszerződések revízióját követeli az­zal a kikötéssel, hogy a revíziót nem háborús erőszak, hanem a demokrá­cia eszközeivel vívják ki. Ezután Breitscheid német szociáldemokrata vezér foglalkozott a német fasiszta veszéllyel és azt hangoztatta, hogy a veszedelem sokkal­ nagyobb, mintsem hinnék és ezért azonnali védekezésre van szükség.

Next