Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-01 / 173. szám

2 kőről. Kistelekről mégis csak olcsóbb, ha nem is mindig kényelmesebb — s ez is jel­lemző — Szegedre bejönni, mint Buda­pestre felutazni. Szó se férhet hozzá, hogy ez a reform a vallásos és nemzeti érzés elmélyüléséhez vezetne. A kultuszminiszter úr, Szeged egyik illusztris képviselője, jó egynéhányszor fejtegette már, hogy a főváros az ország­hoz képest túlméretezett. Ennek a túlmé­retezésnek egyik egészségtelen eszköze az a lendületes propaganda, amellyel az augusztusi nemzeti ünnep alkalmából az egész ország vásárló­közönségét fel akar­ják szippantani Pestre. Ezzel az évről évre megismétlődő akcióval szemben te­hetetlenül állnak az ország második vá­rosának kereskedői és iparosai is. ők is és a gazdatársadalom is a nagy befekte­tések helyes gyümölcsöztetése révén kön­­­nyen kaphatnának védelmet. Mert a sze­gedi nemzeti ünnep, a tanyai vasút fel­­használása révén is, gazdaünnep is le­hetne. A szent jobb részére a mostani remek kivitelű ereklyetártól a püspöki kar csi­náltatta 1862-ben. Szeged tetőzte be áldo­zatainak sorozatát azzal, hogy fogadalmi templomának ajándékozott ereklye részé­re csináltat tartót és felajánlja a Szege­den rendszeresítendő nemzeti ünnep leg­főbb ereklyéje gyanánt. A mártírhalált halt első csanádi püspök földi maradvá­nyainak mai napig is megmaradt részeit. A püspöki székhely* Jl beteg briand egy hónapra visszavonul a politikától Távolléte alatt Caval miniszterelnök helyettesíti (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: Briand külügyminiszter egy hónapra visszavonult a politikától és a kül­ügyminiszteri tárca vezetését Imimi vette át. Briand autón pénteken délelőtt oocherelli bir­tokára utazott, ahol az egész hónapot eltölti. A külügyminisztert az utóbbi évek szakadatlan diplomáciai tárgyalásai teljesen kimerítették. Már hetek óta gyengélkedett és londoni láto­gatása idején erősen meg is hal. Háziorvosai egy specialista bevonásával konzíliumot tar­tottak és megál­lapították, hogy a külügymi­niszter súlyos asztmában, általános kimerült­ségben és álmatlanságban szenved, de álla­pota semmi aggodalomra nem ad okot. Idejét teljes nyugalomban kell eltöltenie Briandnak, ha belátható időn belül ismét hivatásának akar élni. . »Elérkezett az idő, hogy végre Szeged is gondot fordítson az idegenforgalmi propagandára« — mondja Pálfy József polgármesterhelyettes (A Délmagyarország munkatársától.) Na­gyon sok szó és írás esett már Szegeden az idegenforgalom megteremtéséről, de komoly intézkedés, amelynek eredménye is lett volna, még nem történt Céltudatos propaganda nin­csen, legfeljebb egy-egy vidéki iskola növen­dékei rendeznek tanulmányi kirándulást a Templom­ térre, vagy pedig azok látogatnak el, akiknek figyelmét a kultuszminiszter hívja fel Szeged érdekességeire. De ezek is csak néhány órát töltenek a városban, aztán to­vább mennek anélkül, hogy a város halódó közgazdasága hasznot látna belőlük. Pedig a város iránt nő az érdeklődés külföl­dön is. Bizonyíték erre, hogy szinte minden­nap érkezik egy-egy levél valamelyik utazási irodától, amely ismertetéseket, képeket kér Szegedről. Legutóbb az Ufficio Ungherese di Informazioni, az Országos Magyar Idegenfor­galmi Tanács római irodája írt levelet a vá­roshoz és a várost ismertető, lehetőleg idegen­­nyelvű prospektusokat kért, de mintákat kért a szegedi specialitásokból is, amelyeket római irodájában kiállítani szándékozik Megírta az iroda, hogy a jövőben nemcsak Budapest lá­togatását fogja propagálni az olasz főváros­ban, hanem a nagyobb vidéki városokét, el­sősorban Szegedét. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes ös­­­szeszedte a Szegedet ismertető idegennyelvű nyomtatványokat és azokat elküldte Rómába, de átírt a kereskedelmi és iparkamarához is, hogy a szegedi specialitásokból, a paprikából, tarhonyából, papucsból és szalámiból küldjön mintákat közvetlenül Rómába, tekintettel arra, hogy az iroda a szegedi specialitások üzleti képviseletét is elvállalná. A polgármesterhelyettes a szegedi idegenfor­galom kérdéséről a római levéllel kapcsolat­ban a következőket mondotta a Délmagyar­­ország munkatársának: “ A magyar idegenforgalmi propaganda mindinkább nagyobb szervezettel működik. Ennek tulajdonítható, hogy nap-nap után ér­keznek a városhoz idegenforgalmi megkere­sések és érdeklődések. Szegednek ez idő szerint idegenforgalmi hivatala nincsen. Címlegesen ugyan én viselem ennek a nem létező hivatal­nak főnöki tisztségét, ami azonban nem je­lent többet, csak azt, hogy az idegenforgalmi vonatkozású leveleket és aktákat hozzám kül­dik elintézés végett Személyzet, hivatal nél­kül természetesen nem foglalkozhatom kezde­ményezésekkel, tervekkel és így működésem csak arra szorítkozik, hogy az idegenforgalmi ügyeket aktaszerűleg intézzem el. — Ma már mindenki tisztában van az ide­genforgalmi propaganda na­­ry jelentőségével és azzal is, hogy ez a kérdés nagyobb figyelmet érdemelne. Egyes vidéki városokban, Pécsett, Miskolcon, Debrecenben már régebben meg­szervezték az idegenforgalmi hivatalt, Szege­den azonban alig tört­ént ezen a téren valami. Pedig már régen itt lenne az ideje, hogy a kérdéssel érdeme szerint foglalkozzék a város. — A jelenlegi gazdasági és pénzügyi­­ hely­zetben szó sem lehet új hivatal felállításáról, különösen akkor, ha ez létszámemeléssel is járna. Véleményem szerint addig is, amíg ezen a téren történhet valami, talán a kereskedelmi és iparkamara vehetné kezébe az ügyet. Semmi akadálya sem lenne annak, hogy a kamara az ipartestülettel együtt megalkossa ezt az idegenforgalmi osztályt, amely azután a város hatóságával karöltve intézné az ügyeket. Elér­kezett az idő, hogy végre gondot fordítsunk az idegenforgalmi propagandára, amely nem abban áll, hogy egyes kirándulócsoportok lá­togassanak el Szegedre és egy-egy halpapriká­­sos bankett, vagy tanyai kirándulás emléké­vel távozzanak innen, hanem olyan idegen­­forgalomra volna szükség, amely tényleges hasznot hozna a város kereskedelmének és iparának. Elmondotta még a polgármesterhelyettes, hogy ilyen értelmű előterjesztést fog lépni a polgármesternek. MEGNYÍLT ISMÉT a REDŐNYIPAR — T1"" a refor­mátus palotában DÉLMAGYARORSZ­ÁG 1931 augusztus L Fényképezzen „Imperiál“ filmre «.lemezre!) Kapható w I r­fp I­­m /| n ft Míszerészné.l­w 1^ A XZ AJ MÁM IMN­ MM Kelemen u. 12 W II szegedi egyetem új belgyógyász tanárai: dr. Rusznyák István és dr. Purjesz Béla Budapest, július 31. A kormozó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen üresedésben levő belgyógyászati tanszékre dr. Rusznyák István budapesti Pázmány Péter tudományegyetemi magántanárt és Purjesz Béla szegedi rendkívüli tanári címmel fel­ruházott egyetemi magántanárt egyetemi nyil­vános rendes tanárokká kinevezte és dr. Pur­jesz Béla tanári működési körének megálla­pítását a miniszterre bízta. A kormányzó a szegedi tudományegyetemen üresedésben l­évő 5­ gyermekgyógyászati tanszékre dr. Kramár tu­­dományegyetemi magántanárt egyetemi nyil­vános rendkívüli tanárrá kinevezte. Dr. vitéz Berde Károly szegedi magántanárt pedig a a kormányzó a pécsi Erzsébet Tudomány­­egyetemen üresedésben levő bőrgyógyászati tanszékre egyetemi nyilvános rendkívüli ta­nárrá nevezte ki •­­ a világhírű angol Kötelező nép- és gyorsírás a városi tisztviselőknél (A Délmagyarország munkatársától) Budapest főváros tanácsa már régebben elhatá­rozta, hogy a városi közigazgatásban kötelezővé teszi a gép- és gyorsírás tudását Amikor ez a tanácsi határozat nyilvánosságra került, dr. So­­mogyi Szilveszter polgármester átírt a főváros tanácsához és kérte a kérdéses határozat rész­letes ismertetését. A határozat most érkezett meg. A budapesti tanács kimondotta határozatában, hogy a jövőben a városi közigazgatásnál alkal­­mazást csak az nyerhet, aki igazolja, hogy leg­alább az irodai igényeknek megfelelő mértékig tud gépírni és gyorsírni. A gyorsírás minimális mértéke percenkint száz szótag, diktálás után per­­cenkint 120 szótag, a gépírás minimális mértéke pedig diktálás után percenkint nyolcvan szótag. Kimondotta a tanács azt is, hogy a már állás­ban lévő közigazgatási alkalmazottak közül azok, akik megtanulják a gép- és gyorsírást, az elő­­lépésnél előnyben részesülnek. A főváros, hogy­ megkönnyítse alkalmazottai számára a gép- és gyorsírás megtanulását, tanfolyamokat szervezett és ezeken a tisztviselők csoportonkint vettek részt. A polgármesternek, amikor a kötelező gyors­­­írás és gépírás bevezetésére vonatkozó határozat közlését kérte Budapest tanácsától, az volt a célja, hogy a szegedi közigazgatásban is hasonló intézkedéseket vezet be. Most, hogy a határozat hiteles és részletes szövege megérkezett, való­színűleg rövidesen kidolgozzák a szegedi javaslat­tervezetet, amely alkalmas időben a közgyűlés elé kerül és a közgyűlés a szervezeti szabály­­rendelet módosításával csatlakozik a budapesti rendszerhez. fl belügyminiszter a futball­meccsek vigalmi adójának mér­séklésére hívta fel a városokat (Budapesti tudósítónk telefon jelen­­­tése.) Scitovszky Béla belügyminiszter valamennyi törvényhatósághoz leiratot intézett, amelyben fel­hívja a városok figyelmét a labdarugósport súlyos helyzetére és felszólítja a városokat, hogy mér­sékeljék a futballmeccsek vigalmi adóját.

Next