Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-01 / 197. szám

SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22.1.em. Telefon: 23.33.^Kiadóhivatal, köleafinkönyvAr «s jegyiroda : Arnndl ucca S. Telefon : 13~06. . Nyomda : L#w l.todl ucca 1». Telefon : 26.34. TA­virott levélcím DélmagyaronzAa Síeljed. Kedd, 1931 szeptember 1 Ara 1 © fillér ttff. ElŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken é* Budapesten 3­00, külföldön 6*40 pengd. — Egye» »cAm Ara hélk«*« nap 16, va»Ar- As Ünnepnap 24 till. Hír­­detések felvétele tarifa szerint. Megje­­lenik hétfő kivételével m­onnt« renne! I­ kiállítás nem vigalom A kisgyülés sose tudott nagy lenni. Ez­zel ugyan a közgyűlés se dicsekedhetik. Mégis: gyorstalpalásban is, hüperlojali­­tásban is versenyen fölül áll, amit a kis­gyülés most produkált. Legelőször a statisztika beszéljen. A tárgysorozatnak 109 pontja volt. Felszó­lalás hat tárgynál hangzott el. A polgár­­mester javaslatával szemben négyen tet­tek indítványt. Ezeket azonban, egy ki­vételével, sorra leszavazták. Ehez az egy­hez, amelynek megkegyelmeztek, szava­zás előtt hozzájárult a polgármester. Destruktív közbeszólás egyetlen egy hang­zott el. Az illető úrnak az ellen volt ki­fogása, hogy »csupa elengedés és szabad­ságolás az egész kisgyűlési tárgysorozat*. Ebben volt némi túlzás. A 109 pont között jutott hely a jégkárosult gazdák vetőmagszükségletének, az ipari vásárok vigalmi adójának, a vásárhelyi­ sugárúti háztulajdonosok járdahozzájárulási költ­ségeinek, a Tompa-ucca ártézi kútjának és a Nemestakács-ucca villanylámpájának. Csak a tárgysorozat többi pontja volt sza­badságolás és elengedés. Ez azonban még mindig a statisztikára tartozik. Nem statisztika, hanem jogtörténet dol­g­a, hogy kisgyülésünk két év óta van és egy a kisgyülés előtt a tanács intézte a városnak azokat az ügyes bajos dolgait, amelyek nem tartoztak sem a közgyűlés, sem a polgármester — akkor még nem éltük az autokrata szellemben átszervezett közigazgatás aranykorát —, sem az egyes tanácsnokok, sem a közigazgatási bizottság hatáskörébe. Kisgyűlést legföljebb egyet tartanak havonkint. Tanácsülést legalább kettőt tartottak hetenkint. A dolog úgy történt, hogy a tanácsnokok hétfőn és csü­törtökön sorra megjelentek a tanácste­remben. Több-kevesebb aktát mindnyá­jan hoztak a hónuk alatt. A legtöbb re­ferálni valója mindig Balogh Károlynak és Gaál Endrének akadt. Egy időben ki­lenckor, egy időben tízkor kezdődött a tanácsülés. Legtöbbször Somogyi Szilvesz­ter elnökölt. Legkésőbben mindig Taschler Endre érkezett. Százkilenc pontja a legközönségesebb tanácsülésnek is volt. De aligha fordult elő egyetlen egyszer is, hogy 109 ponttal egy óra alatt végeztek volna" A kisgyülés­­nek csupa független tagja van Semmi esetre sincsenek hivatalnoki szubordik­á­cióban a polgármesterrel szemben A ta­nácstagok mind alárendeltjei voltak a pol­gármesternek. A tanácsülés mégis más­kép foglalkozott volna az ipari kiállítás vi­galmi adójával, mint ahogy a kisgyűlés foglalkozott. Balogh Károly, a város pénz­ügyi érdekeinek intranzigens képviselője és védője egészen bizonyosan megjegyezte volna, hogy mindenki a város rovására akar jó gazda lenni. De azért deferált volna az okos Taschler Endre érvelésé­nek, hogy ő ugyan ismeri a vigalom min­den fajtáját, de arról még nem hallott, mintha valami túlságosan nagy vigalom lenne a “kiállítás helyiségét előkészíteni, föl- és szétosztani, a kiállítási tárgyakat elkészíteni, a kiállítási helyiségbe elszál­lítani, ott a rendelkezésre adott kis da­rab területen kényelmesen is, csinosan is, mutatósan is elhelyezni, a kiállítás meg­nyitása előtt legalább 48 órán át éjjel, nappal izgulni, költeni, a megnyitás után továbbizgulni, továbbkölteni, fáradozni, hajladozni, gazsulálni, udvarolni s a végén vagy semmit se vagy, nagyon keveset árulni. A kisgyülés egy óra alatt végzett 109 ponttal. S ez ma már rendszer. A tanács­ülés tizenkét óráig, fél egyig mindig eltar­tott, de gyakran megtörtént, hogy fél kettő is együtt találta a tanács tisztelt tagjait. Kisebb tárgysorozat esetén is. Olyan vi­tákat, olyan minden irányú alapos meg­beszéléseket, mint aminőket a tanácsülé­seken hallottunk, a kisgyűlés még nem produkált s a tanácstagok nagy része soha nem vállalkozott a Hajdókoló Jánosnak arra a szerepére, amelyet a kisgyűlés leg­több tagja állandóan játszik a megalaku­lás óta. A tanács­­ azokat igazolja, akik a közigazgatási ügyvitelt kisebb testületekre akarták és akarják bízni. Nem igazolja azonban ugyanezt az elvet a kisgyűlés a közgyűléssel szemben. A közgyűléstől át­ruházott hatáskörben járt el a kisgyűlés, amikor színigazgatót választott. Fenállása óta ez volt egyik legfontosabb funkciója s ma már csak nem szorul bizonyításra, hogy milyen szerencsétlenül végezte. A kisgyűlés teljesen fölösleges testület s azzal, hogy beékelődik a közgyűlés és a hatóság közé, nehézkessé teszi az ügy­vitelt. Munkakörének egy részét sokkal nagyobb felelősséggel és sokkal nagyobb szakértelemmel látná el a tanács, másik részét pedig a közgyűlésre kellene bízni. De a szegedi kisgyűlésnek van egy hatalmas sikere és egyetlen elévülhetetlen érdeme: rövid idő alatt meggyőzte a közvéleményt arról, hogy teljesen fölösleges. A hágai döntés lehetetlenné teszi a vámunió tervét A döntőbíróság Németországot felmenti, de — Ausztriát elitéli — Ausztria lemond a vámunióról (Budapesti tudósítónk ■ telefonjelentése.­) Párásból jelentik: A félhivatalos Temps azt írja, hogy a hágai nemzetközi bíró­ság a küszöbön álló döntésében Német­ország eljárását törvényesnek nyilvánítja és megállapítja, hogy az osztrák—német vámunió terve nem­ áll ellentétben Né­metország szerződéses kötelezettségeivel. Ausztria szempontjából azonban marasz­taló döntést hoz a bíróság, kimondván, hogy a vámunió megsértené az 1922-es genfi jegyzőkönyv rendelkezéseit. Végeredményben­ tehát a hágai döntés lehetetlenné teszi a német-­osztrák vám­uniót. Dr. Schober már maga is belátta a helyzet tarthatatlanságát és ezért még a döntés előtt bejelenti, hogy­ Ausztria le­mond a vámunió tervéről. — Ezzel a kiengesztelő gesztussal — írja a Temps — Schober feltétlenül megkön­­­nyíti az új osztrák kölcsön létrejöttét, amelyre Ausztriának égető szüksége van, miután Anglia egyheti határidőre felmon­dani volt kénytelen Ausztria 150­ millió schillinges kölcsönét. felemelik a forgalmi adót, a keresett adót, a hazadót Budapest, augusztus 31. :Az államház­tartás egyensúlyának biztosítására­ ho­zandó intézkedéseket kedd délutáni mi­nisztertanács tárgyalja le. A miniszterta­nács állásfoglalása után a javaslatokat a 33-as országos bizottság szerdai ülésén terjesztik elő. A pénzügyi kormány a for­galmi adó felemeléséről, a házadó pótléko­lásáról és a magánalkalmazottak kereseti adójának emeléséről terjeszt be javasla­tokat. Rendelet készül továbbá illetékek felemeléséről, valamint tárgyalnak a cu­koradó felemeléséről is Károlyi Gyula tárgyalása! Walkó Genfbe utazik Budapest, augusztus 31. Károlyi Gyula miniszterelnök ma délelőtt tanácskozáso­kat folytatott. A reggeli órákban megjelent nála­­ Valkó Lajos külügyminiszter, aki holnap Genfbe utazik a Népszövetség ülé­seire. A miniszterelnök a külügyminisz­terrel megtárgyalta mindazokat a kérdé­seket, amelyek Magyarországgal kapcso­latosan a Népszövetség elé kerülnek. A népszövetségi tárgyalásokon Magyarorszá­got Apponyi Albert, Szterényi József és Tánc­os Gábor képviselik. A külügyminiszter eltávozása után a miniszterelnök Gömbös Gyula honvédelmi minisztert fogadta A déli órákban Károlyi Gyula Varga Imre pénzügyi államtitkár­ral megtárgyalta azokat a közgazdasági vonatkozású és pénzügyi kérdéseket, ame­lyek a holnapi minisztertanács elé­ kerül­nek. A miniszterelnöknek Varga Imre ál­lamtitkárral folytatott tanácskozásán rész­vett Teleszky János, a hatos bizottság el­nöke és Popovics Sándor, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke is. A tanácskozás dél­után 2 óra utánig tartott a miniszterelnök­ségen.

Next