Délmagyarország, 1931. szeptember (7. évfolyam, 197-221. szám)
1931-09-01 / 197. szám
SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22.1.em. Telefon: 23.33.^Kiadóhivatal, köleafinkönyvAr «s jegyiroda : Arnndl ucca S. Telefon : 13~06. . Nyomda : L#w l.todl ucca 1». Telefon : 26.34. TAvirott levélcím DélmagyaronzAa Síeljed. Kedd, 1931 szeptember 1 Ara 1 © fillér ttff. ElŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken é* Budapesten 300, külföldön 6*40 pengd. — Egye» »cAm Ara hélk«*« nap 16, va»Ar- As Ünnepnap 24 till. Hírdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik hétfő kivételével monnt« renne! I kiállítás nem vigalom A kisgyülés sose tudott nagy lenni. Ezzel ugyan a közgyűlés se dicsekedhetik. Mégis: gyorstalpalásban is, hüperlojalitásban is versenyen fölül áll, amit a kisgyülés most produkált. Legelőször a statisztika beszéljen. A tárgysorozatnak 109 pontja volt. Felszólalás hat tárgynál hangzott el. A polgármester javaslatával szemben négyen tettek indítványt. Ezeket azonban, egy kivételével, sorra leszavazták. Ehez az egyhez, amelynek megkegyelmeztek, szavazás előtt hozzájárult a polgármester. Destruktív közbeszólás egyetlen egy hangzott el. Az illető úrnak az ellen volt kifogása, hogy »csupa elengedés és szabadságolás az egész kisgyűlési tárgysorozat*. Ebben volt némi túlzás. A 109 pont között jutott hely a jégkárosult gazdák vetőmagszükségletének, az ipari vásárok vigalmi adójának, a vásárhelyi sugárúti háztulajdonosok járdahozzájárulási költségeinek, a Tompa-ucca ártézi kútjának és a Nemestakács-ucca villanylámpájának. Csak a tárgysorozat többi pontja volt szabadságolás és elengedés. Ez azonban még mindig a statisztikára tartozik. Nem statisztika, hanem jogtörténet dolga, hogy kisgyülésünk két év óta van és egy a kisgyülés előtt a tanács intézte a városnak azokat az ügyes bajos dolgait, amelyek nem tartoztak sem a közgyűlés, sem a polgármester — akkor még nem éltük az autokrata szellemben átszervezett közigazgatás aranykorát —, sem az egyes tanácsnokok, sem a közigazgatási bizottság hatáskörébe. Kisgyűlést legföljebb egyet tartanak havonkint. Tanácsülést legalább kettőt tartottak hetenkint. A dolog úgy történt, hogy a tanácsnokok hétfőn és csütörtökön sorra megjelentek a tanácsteremben. Több-kevesebb aktát mindnyájan hoztak a hónuk alatt. A legtöbb referálni valója mindig Balogh Károlynak és Gaál Endrének akadt. Egy időben kilenckor, egy időben tízkor kezdődött a tanácsülés. Legtöbbször Somogyi Szilveszter elnökölt. Legkésőbben mindig Taschler Endre érkezett. Százkilenc pontja a legközönségesebb tanácsülésnek is volt. De aligha fordult elő egyetlen egyszer is, hogy 109 ponttal egy óra alatt végeztek volna" A kisgyülésnek csupa független tagja van Semmi esetre sincsenek hivatalnoki szubordikációban a polgármesterrel szemben A tanácstagok mind alárendeltjei voltak a polgármesternek. A tanácsülés mégis máskép foglalkozott volna az ipari kiállítás vigalmi adójával, mint ahogy a kisgyűlés foglalkozott. Balogh Károly, a város pénzügyi érdekeinek intranzigens képviselője és védője egészen bizonyosan megjegyezte volna, hogy mindenki a város rovására akar jó gazda lenni. De azért deferált volna az okos Taschler Endre érvelésének, hogy ő ugyan ismeri a vigalom minden fajtáját, de arról még nem hallott, mintha valami túlságosan nagy vigalom lenne a “kiállítás helyiségét előkészíteni, föl- és szétosztani, a kiállítási tárgyakat elkészíteni, a kiállítási helyiségbe elszállítani, ott a rendelkezésre adott kis darab területen kényelmesen is, csinosan is, mutatósan is elhelyezni, a kiállítás megnyitása előtt legalább 48 órán át éjjel, nappal izgulni, költeni, a megnyitás után továbbizgulni, továbbkölteni, fáradozni, hajladozni, gazsulálni, udvarolni s a végén vagy semmit se vagy, nagyon keveset árulni. A kisgyülés egy óra alatt végzett 109 ponttal. S ez ma már rendszer. A tanácsülés tizenkét óráig, fél egyig mindig eltartott, de gyakran megtörtént, hogy fél kettő is együtt találta a tanács tisztelt tagjait. Kisebb tárgysorozat esetén is. Olyan vitákat, olyan minden irányú alapos megbeszéléseket, mint aminőket a tanácsüléseken hallottunk, a kisgyűlés még nem produkált s a tanácstagok nagy része soha nem vállalkozott a Hajdókoló Jánosnak arra a szerepére, amelyet a kisgyűlés legtöbb tagja állandóan játszik a megalakulás óta. A tanács azokat igazolja, akik a közigazgatási ügyvitelt kisebb testületekre akarták és akarják bízni. Nem igazolja azonban ugyanezt az elvet a kisgyűlés a közgyűléssel szemben. A közgyűléstől átruházott hatáskörben járt el a kisgyűlés, amikor színigazgatót választott. Fenállása óta ez volt egyik legfontosabb funkciója s ma már csak nem szorul bizonyításra, hogy milyen szerencsétlenül végezte. A kisgyűlés teljesen fölösleges testület s azzal, hogy beékelődik a közgyűlés és a hatóság közé, nehézkessé teszi az ügyvitelt. Munkakörének egy részét sokkal nagyobb felelősséggel és sokkal nagyobb szakértelemmel látná el a tanács, másik részét pedig a közgyűlésre kellene bízni. De a szegedi kisgyűlésnek van egy hatalmas sikere és egyetlen elévülhetetlen érdeme: rövid idő alatt meggyőzte a közvéleményt arról, hogy teljesen fölösleges. A hágai döntés lehetetlenné teszi a vámunió tervét A döntőbíróság Németországot felmenti, de — Ausztriát elitéli — Ausztria lemond a vámunióról (Budapesti tudósítónk ■ telefonjelentése.) Párásból jelentik: A félhivatalos Temps azt írja, hogy a hágai nemzetközi bíróság a küszöbön álló döntésében Németország eljárását törvényesnek nyilvánítja és megállapítja, hogy az osztrák—német vámunió terve nem áll ellentétben Németország szerződéses kötelezettségeivel. Ausztria szempontjából azonban marasztaló döntést hoz a bíróság, kimondván, hogy a vámunió megsértené az 1922-es genfi jegyzőkönyv rendelkezéseit. Végeredményben tehát a hágai döntés lehetetlenné teszi a német-osztrák vámuniót. Dr. Schober már maga is belátta a helyzet tarthatatlanságát és ezért még a döntés előtt bejelenti, hogy Ausztria lemond a vámunió tervéről. — Ezzel a kiengesztelő gesztussal — írja a Temps — Schober feltétlenül megkönnyíti az új osztrák kölcsön létrejöttét, amelyre Ausztriának égető szüksége van, miután Anglia egyheti határidőre felmondani volt kénytelen Ausztria 150 millió schillinges kölcsönét. felemelik a forgalmi adót, a keresett adót, a hazadót Budapest, augusztus 31. :Az államháztartás egyensúlyának biztosítására hozandó intézkedéseket kedd délutáni minisztertanács tárgyalja le. A minisztertanács állásfoglalása után a javaslatokat a 33-as országos bizottság szerdai ülésén terjesztik elő. A pénzügyi kormány a forgalmi adó felemeléséről, a házadó pótlékolásáról és a magánalkalmazottak kereseti adójának emeléséről terjeszt be javaslatokat. Rendelet készül továbbá illetékek felemeléséről, valamint tárgyalnak a cukoradó felemeléséről is Károlyi Gyula tárgyalása! Walkó Genfbe utazik Budapest, augusztus 31. Károlyi Gyula miniszterelnök ma délelőtt tanácskozásokat folytatott. A reggeli órákban megjelent nála Valkó Lajos külügyminiszter, aki holnap Genfbe utazik a Népszövetség üléseire. A miniszterelnök a külügyminiszterrel megtárgyalta mindazokat a kérdéseket, amelyek Magyarországgal kapcsolatosan a Népszövetség elé kerülnek. A népszövetségi tárgyalásokon Magyarországot Apponyi Albert, Szterényi József és Táncos Gábor képviselik. A külügyminiszter eltávozása után a miniszterelnök Gömbös Gyula honvédelmi minisztert fogadta A déli órákban Károlyi Gyula Varga Imre pénzügyi államtitkárral megtárgyalta azokat a közgazdasági vonatkozású és pénzügyi kérdéseket, amelyek a holnapi minisztertanács elé kerülnek. A miniszterelnöknek Varga Imre államtitkárral folytatott tanácskozásán részvett Teleszky János, a hatos bizottság elnöke és Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. A tanácskozás délután 2 óra utánig tartott a miniszterelnökségen.