Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-03 / 249. szám
SZEGED. Szerkesztőség: Somogy ucco 22.1.em. Telefon: 23-13.^Kiadóhivatal. ItoIca Onkinyvtár és Tegytroda Aradi Opeo 8. Telefon: 13—08. — Nyomda : Löw Lipót ucco 19. Telefon: 26-34. TávIrati és levélcím DélmagyarorszAa Szeged. Kedd, 1931 november 3 óra 16 fillér VII. évfolyam,11481. szám Előfizetés: Havonta helyben 3.20, vidéken 8* Budapesten 300, kUlfföldön 0-40 pengő. — Egyes «Am Ara hétköz- nap 18, vatAi- 8» Ünnepnap 24 Ibii. Hirdetéseit felvétele tarifa szerint. Megjelenik hétfő kivételével naponta reggel Magyar Hét és magyar hét A maga nemében egészen különös kereskedelmi háború robbant ki a múlt héten Budapesten. Minthogy a kereskedelmi miniszter az idén nem rendez Magyar Hetet, egy kereskedő önmagától, a saját jószántából elhatározta, hogy a magyar hetet megcsinálja ő. Telerakta a kirakatát magyar áruval, nagy plakátokat ragasztott ki, amelyeken olvasható volt, hogy — mondjuk, a Csillag áruházban — egy héten keresztül csak magyar áru kapható. A konkurrencia sérelmesnek tartotta ezt az eljárást és tisztességtelen versenyről szóló törvényre való hivatkozással abbanhagyási keresetet nyújtott be az áruház tulajdonosa ellen. A kereset benyújtói azt vitatták, hogy a Magyar Hét — ezúttal a nagybetűs Magyar Hét, mint fogalom — annak a köz italomnak a letéteményese, melyet az egész országnak egyetemes megmozdulása nyújt neki s ennek a nevét és címét semmiféle magánvállalkozás számára kisajátítani nem szabad. A Magyar Hétnek így kisajátított elnevezése a közönséggel szemben megtévesztő, a többi kereskedőkkel szemben pedig az elnevezéshez tapadó szuggesztiv erőnek a kihasználása révén jogosulatlan előnyt jelent, amely kimeríti a tisztességtelen verseny kritériumát. Használatától tehát a vállalkozó szellemű, kereskedőt el kell tiltani .... A döntésre hivatott hatóságok nehéz helyzetbe kerültek. A formai jog szempontjából talán igazuk volt a feljelentőknek, mert a köztudat kétségtelenül a minden páros esztendőben megszervezett országos jellegű megmozdulásokra ütötte rá a Magyar Hét pecsétjét. Viszont azonban a tartalmi igazság szempontjából méltánytalannak tűnt volna fel megbüntetni, vagy akár csak a hirdetésnek ettől a módjától eltiltani azt a kereskedőt, aki a gazdasági válság és devizakorlátozások idején, mikor nemzeti vérvesztést jelent minden fillér, amely készáruért a külföldre megy, a saját elhatározásából vállalkozott a magyar ipar termékeinek propagálására, amelynek érdekében más alkalommal megmozgatták a kamarákat, ipartestületeket, kereskedelmi egyesületeket és az egész hivatali apparátust. Döntés az ügyben még nem történt, a kereskedelmi miniszter előtt azonban olyan javaslatok fekszenek, hogy a magyar ipar pártolásához fűződő nagy érdekekre való tekintettel engedje meg az ilyen kisbetűs magyar hetek rendezését is, ha az illető kereskedők ezt nem puszta üzleti reklámra, hanem tényleg magyar áruk propagálására használják fel és szükség esetén alávetik magukat valamely közhatóság, vagy erkölcsi testület ellenőrzésének. A pesti esetnek ezzel vége. A pesti eseten túlmenőleg azonban akaratlanul is felvetődik a legnagyobb horderejű kérdések egyike, hogy ilyen erkölcsi magyar hetek megrendezése és állandósítása révén úgy a kereskedő, mint a fogyasztó mennyiben mehet a nyomasztó viszonyok között levő magyar közgazdasági élet és magyar állam segítségére. Valjon lehet-e a társadalomnak hivatottsága és ereje, hogy ezen a réren gyakorlati eredményeket is tudjon elérni, amelyek kifejezésre juthatnak kereskedelmi és fizetési mérlegünk alakulásában és számottevő megkönnyebbedést tudjanak előidézni gazdasági viszonyainkban. A meggyőződésünk az, hogy igen. Más időkben és más viszonyok között talán kicsinyességnek tűnnék fel, hogy a nagyközönség tekintse feladatának az általa vásárolt áruk eredetének kutatását, ma azonban, mikor egy vészesen rövidlátó és veszedelmes elzárkózási politikának vagyunk tanúi egész Európában mindenfelé, akkor mi, a legszegényebbek és legjobban elnyomottak, nem engedhetjük meg magunknak az idegen áruk vásárlásának és használatának luxusát. Hiszen elég nyomorulság már az is, hogy iparunk legnagyobb részében idegen nyersanyagok behozatalára van utalva és elég nagy abszurdum, hogy mi, a mezőgazdasági Magyarország évente ötvenmilliót fizetünk a külföldnek agrártermékekért, — nem súlyosbíthatjuk azonban helyzetünket azzal, hogy szűkös devizakészletünket még olyan készáruk vásárlásával is megterheljük, amelyeket idehaza is elő tudunk állítani és elő is állítunk. Csak akkor engedhetünk ebből az elgondolásból, ha velünk szemben enyhülnek meg elsősorban a szomszédos országok korlátozó intézkedései és ha nem leszünk kénytelenek keservesen, szinte a vérünkből kisajtolni külföldi tartozásaink kiegyenlítéséihez szükséges fizetési eszközöket. _» Ami ebben az elgondolásban le van fektetve, az nem néhány iparvállalatnak különleges érdeke, hanem az egyetemes magyar közgazdasági életnek egyik legsúlyosabb kérdése, amely érinti a munkást, akinek a magyar áru kelendősége munkaalkalmat jelent, érinti a vállalatot, amely küzködik a gazdasági válsággal és ennek keretén belül a devizabeszerzés nehézségeivel és érinti magát az államot, amelynek a külfölddel szemben fennálló mérlege kihat az adópolitikára, a közhitel jóságára és a pengő szilárdságára. És ezért, ha a hivatalos Magyar Hét megrendezése minden második esztendőre redukálódik is, hivatalos felszólítástól függetlenül rendezzenek a kereskedők magyar hetet a maguk elhatározásából és használják fel éppen a nehéz idők nyomását szunnyadó erkölcsi erőkd és a magyar közgazdasági élet iránti kötelességérzet felébresztésére és ébrentartására. A miniszterelnök továbbra is egyetért Bethlen rendszerével Nagy izgalom és érdeklődés előzi meg a tanácskozások az egységes pártban (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház szerdai ülésével kapcsolatban hétfő óta eleven a főváros politikai élete. Az ellenzéki pártok részéről egyhangú az az elhatározás, hogy a most kezdődő parlamenti kampány során a legélesebben és a leghatározottabban állást foglalnak a Károlyi kormánnyal szemben, amelyről most már nem kétséges, hogy az egész vonalon Bethlen politikáját kívánja követni. Az ellenzéki pártok akciójával szemben a kormánypárt részéről is nagyarányú előkészületek folynak és ezeket az időkészületeket beszélték meg az egységes párt elnöki tanácsának hétfőn este tartott ülésén, ahol a párt vezetői zárt ajtók mögött tárgyalták meg a további teendőket Kiszivárgott és megbízható hírek szerint az elnöki tanács ülésén hivatalosan is bejelentették, hogy a párttagok egyrészt Pesthy Pál vezetésével akcióba lépett a pártegység és a Bethlen-rendszer védelme érdekében. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy ezt a mozgalmat helyesli, annál is inkább, mert ő is egyetért Bethlen politikájával és rendszerével, ami parlament szerdai ülését — Bizalmas a rendszer megmentése érdekében már csak azért is természetes, mert kattint jét — három miniszter kivételével — a régi Bethlen-kabinet tagjaiból állította össze. A miniszterelnök ezután közölte az elnöki tanács tagjaival, hogy a képviselőház szerdai ülésén expozéjával kapcsolatban ismertetni fogja a kormány eddigi tevékenységét. Miután az elnöki tanács előtt sikerült a félreértéseket eloszlatni, a miniszterelnök az elnöki tanács tagjaival egy előkelő éfk szembe ment barátságos vacsorára. Az elnöki ülés után Almásy László, a viselőház elnöke kijelentette, hogy a szerdai ülésen napirend előtti felszólalásra kaptak engedélyt Buchinger Manó, F. Szabó Géza és Somsich Antal, Gál Jenő pedig a házszabályokhoz fog felszólalni. A csütörtöki,ülésén a képviselőház a gazdasági bizottság jelentését tárgyalja, a kormányexpozé, továbbá a Népszövetség pénzügyi bizottságának, a 33-as bizottság és a 6-os albizottság jelentései feletti vita valószínűleg csak a jövő héten indulhat meg. A képviselőhöz most meginduló ülésszaka elé a legnagyobb érdeklődéssel tekintenek. A statáriális bíróság halálra ítélte az orosházai vonat merénylőjét . A második vádlóban felmentették . A kivégzést elhalasztották Gyula, november 2. Hétfőn délután Gyulán statáriális bíróság ült össze, hogy letárgyalja Laki István és Héjjas Mihály földmivesek bűnügyét, akiket azzal vádoltak, hogy az orosházai motorosvonat ellen merényletet kíséreltek meg úgy, hogy egy vasrudat dobtak a sínekre. A szerencsétlenséget azonban sikerült elkerülni. A statáriális bíróság összehívására Kozarek Ítéletvégrehajtó Gyulára érkezett. A bíróság este 9-kor hirdette ki Intefiét, amelyben Laki Istvánt halálra itélte, Horgas Mihályt azonban felmentette. Laki sírva hargatta végig az ítéletet. _ ___ .. . A bíróság ezután kegyelmi tanáccsá ateküW át, amely közölte, hogy a kegyelmi kérvényt, felterjeszti a kormányzóhoz és ezért az Hétét négre hajtását elhalasztja.