Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-01 / 273. szám

SZEDED. Scerbe*zM«Ga: Somog 1 ucca 22. Lem. Telefon: 23-33.^Kiadóhivatal: l»ök­»önkönyvtár legyl­oim­ r Aradi ucca S. Telefon­­ 13—00. — Nyomda : L#w Llpdf ucca 19. Telefon: 26-34. Távlroff és levélcím ■ Délmagyaronzén Szeged. Kedd, 1931 december 1 Ara ÍO fillér ^ 7 VII. évfolyam^aw^íám ELŐFIZETÉS! Havonta Helyben 3.20, vidéken él Budapecsen 3*00, kü­lföldön 0*40 pengd. — Egye* teám Ara hétkis­­nap 10, valAr­ A* Ünnepnap 24 alti. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik hétté kivételével naponta rémnél Rektifikálások és egyebek Kezdjük rektifikációval. Talán akkor nem azzal fogjuk végezni Azt mondják a szegedi közgyűlésen, no nem mindenki, leginkább egy­ségespártiak, hogy a községi választásnál már megvan az általános, egyenlő és titkos válasz­tójog, hogy a legutóbbi városatyaválasztáson ezen a demokratikus alapon gyakorolta a la­kosság szavazati jogát, hogy tehát ennélfogva a közgyűlés demokratikus úton létrejött de­mokratikus testület Némi igazság van ebben az állításban. De csak nagyon némi igaz, hogy titkos szavazással választották meg azokat a városatyákat, akiket­­ válasz­tottak. Nem igaz ellenben, hogy a választók egyeteme választotta az összes városatyákat Nem igaz, hogy az összes választók — Szege­den 85.712 — választhattak annyi városatyát, mint amennyi helyet elfoglalnak a viriesek néhány száz főből álló kúriái, az örökös, a szak­szerű és az érdekképviseleti tagok. Igaz, hogy 72 közgyűlési tagot választott a 35 ezer választó és hogy a négyszáz egynéhány virtu­s is 72 tagot választott. Nem igaz, hogy a közgyűlés demokratikus utón létrejött demokratikus tes­tület és nem igaz, hogy az egész közgyűlést demokratikus választójog alapján választot­ták meg. Ellenben igaz, hogy a közgyűlési tagoknak csak mintegy egyharmadát válasz­tották meg titkos választójoggal, a közgyű­lési tagoknak kétharmada más módon és más jogcímen került be, hogy a törvényt meg­alkotó belügyminiszter kedvenc szavát hasz­náljuk, korrektívuma gyanánt a­­ demok­ráciának. Illő tisztelettel bocsánatot kérünk, amiért a fenti sorokban olyan kifejezések is foglal­tatnak, amelyeket a többitől bármely tanács­kozó testület elnöke esetleg azzal különböz­tetne meg, hogy — inparlamentáris kifeje­zések. Egészen biztosan előfordulna ez a meg­különböztetés az ellenzékkel szemben. Tehát jól van. Inparlamentáris kifejezés. De legyen szabad hivatkozni enyhítő­ szakaszra. A sajtó­­törvény 20-ik paragrafusa ez az enyhítő­­szakasz, amely jóhiszemű tévedés esetén is azzal védi az újságírót, hogy a rektifikáció nem szólhat máskép, csak úgy, hogy nem igaz s aztán jön a megcáfolandó tényállítás. A helyreigazításnak ez a törvénybe foglalt formuláréja csak látszat szerint bántó, ami fokozza a felett való csodálkozásunkat, hogy az újságírók nem kellő ambícióval gondos­kodnak arról, hogy ez a zsurnalisztikai mű­faj ki ne vesszen. Közvetlen veszély ugyan még nem fenyeget. Közéleti nagy és kiskirá­lyok gondoskodnak segélycsapatokról. E se­gélycsapatok nagysága már régen túlhaladta a törzs nagyságát. Mi pedig most megmutat­tuk, hogy per analogiam iivis — de szép is ez a jog! — miképen lehetne nyugateuró­pai szellemben leegyszerűsíteni — párbaj ki­zárva! — élesnek induló közéleti vitákat. Helyes volt azonban, hogy az elnök az érdemleges közgyűlési munkát az interpel­lációkkal és indítványokkal kezdte. Az indo­kolással nem egészen értünk egyet. Az ellen semmi kifogásunk, hogy tanyai polgártársaink igényeit a legmesszebbmenően kielégítsék. De a precedens határozottan veszélyes. Mert tes­sék elképzelni, mi lesz akkor, ha a közgyű­lésnek huszonhat alkalmazott tagja — mun­kás, magántisztviselő, kereskedelmi alkalma­zott — lesz s ezek kérni fogják­, hogy a közgyűléseket állandóan olyan időben tart­sák, amikor ők is részt vehetnek. Somogyi Szilveszter nem jönne zavarba. Akkorára bi­zonyára megint makkegészséges lesz s hó­dolna éjjeli üléseket forszírozó szenvedélyé­nek. De mi lesz, ha kiderülne, hogy a köz­gyűlés alkalmazott tagjai nem állnak egy em­berként a többség mögött s hogy nem küld­hetők mindenki mást megelőzően az első tűz­­vonalba a volt kormányért, a mostani kor­mányért, a kormányzó pártért, mindenért és mindenkiért, aki és ami többség és hatalom? A rendszer mégis meghonosítható. Sőt meg­* (■ Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A meghiúsult jobboldali puccskísérlet ügyé­ben eredetileg 46 embert vettek őrizetbe. Ezek közül hetet már szabadon bocsájtottak és to­vábbi szabadlábra helyezések is várhatók. A kihallgatottak nagy része beismerésben van. Megállapítható volt, hogy az elkövetni szán­dékolt bűncselekményekhez egy közös politi­kai terv kapcsolódott az akció során:­ ­a hatalom átvétele. A letartóztatottak közül egyesek bevallották, hogy több miniszter elfogását, illetve meg­­gyilkolását tervezték. Állítólag merényleteket terveztek gróf Károlyi Gyula, Bethlen István Gömbös Gyula és Keresztes-Fischer Ferenc ellen­. A nyomozás most a második garnitúrára is kiterjedt, amely esetleg a kulisszák mögött maradt, mert nincsen kizárva, hogy az ilyen mozgalmakra kapható embereket mások esz­közül ak­arták felhasználni. Egyesek szerint a terv korántsem lekicsinylendő és ezért a legerélyesebb kézzel még csírájában elfojtanak minden megmozdulást. A legrövidebb időn belül megtörténik a polgári terhelteknek a budapesti ügyészségre való átszállítása és hogy a statáriális eljárás kikre fog kiterjedni, azt az igazságügyi ható­ságok fogják eldönteni. A pucskísérletről hétfőn hivatalos jelentést adtak ki, amely szerint a tervezők a karha­talom raktáraihoz igyekeztek hozzáférkőzni, hogy onnan fegyvereket szerezzenek, azután pedig erőszakos módon hatalmukba kelt­sék a kormány tagjait. A hivatalos jelentés azt mondja, hogy az eddigi kihallgatásokból megállapítható, hogy a résztvevők mögött nem álltak tömegek és hogy a letartóztatottak az országgyűlésen kép­viselt egyik párthoz sem tartoznak. A letar­honosítandó. Akkor, amikor még nyomatékos volt a közgyűlés szava és tekintélye, a tárgy­­sorozat különben is mindig interpellációkkal kezdődött. Sok mindennel együtt leszanálták­­azonban ezt a­­ tekintélyt is. Az egyik köz­gyűlés belement az öncsonkításba, önmaga degradált a tárgysorozat legvégére minden városatyai kezdeményezést. A törvény ezt a gyakorlatot szentesítette. Most Szegeden egy napra, nem politikai indítványok minél ve­szélytelenebb tárgyalásának, hanem az egyik közgyűlési frakció jelenlétének biztosítására, mégis visszaállították a­­ régi rendet Alljuk a szavunkat Nem rektifikálunk. tőztatottak között egyformán találhatók olya­nok, akiket 1920-ban a szélső­jobboldalhoz számítottak és olyanok, akiket most a szélső baloldalhoz tartozóknak számítanak. A cél megvalósítása érdekében v­égrehajt­óbizottság alakult, melynek tagjai Vannay László, Mol­nár Ferenc utbiztos, Tóth Ferenc vívóm­es­ter, Raab Árpád magántisztviselő, Kovács Sán­dor kőmíves, Pólyák Jenő elektrotechnikus voltak. A végrehajtó bizottság arra készült, hogy szombaton megkísérli a laktanyákba, a rend­őrségre és a középületekre beférkőzni, a pos­tát, telefont, rádiót kézbe venni és elhitetni­ ezek utján a vidékkel, hogy Magyarországon forradalom tört ki. Egyidejűleg gondoskodni óhajtottak a vállalkozás anyagi részéről is és ezért tervbe vették a Nemzeti Bank és az összes bankok pénzkészleteinek magukhoz vételét. Pontos tervrajzot készítettek mindazokról a magán­házakról, bankokról és állami épületekről, ahol készpénzt véltek találni. Összeköttetés Hessennel (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nyomozás során adatok merültek fel arra vo­­natkozólag, hogy a budapesti lázadás­ szer­vezői a nemzeti nacionalista párt hesseni szer­vezetével is összeköttetésben állottak. Erre vall többek között az is, hogy a nyilvánosság számára készült manifesztum főbb vonásai­ban megegyezik azokkal a kitételekkel, ame­lyek a hessenieknél lefoglalt kiáltványban is bentfoglaltal­ak. Berlinből jelentik: Valamennyi lap szenzá­cióként közli a tervről beszámoló jelentéseket. A baloldali lapok azt írják, hogy a kudarcba fulladt puccsot mindenki elítéli, ami azon­ban nem bizonyítja, hogy ez így történt volna,­­ha az akció véletlenül sikerült. A dalaimat akarták átvenni és merényletet terveztek a puccskísérlet résztvevői Hivatalos jelentés a közintézmények elfoglalási tervéről — Sta•­táriális bíróság elé kerülnek a tettesek ? — Összeköttetést tar•­tottak lent a hesseni nacionalistákkal

Next